Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-09 / 33. szám

1977. február 9. ^PÚJSÁG 3 Szövetkezeti építőipar II. Kommunista nevelés— kommunista közösségben Tavaly csak kétmillió fo­rintot tudtak fordítani az állóeszköz-fejlesztésre, ha a döntés januárban történik, akkor négymillió forintot költhettek volna hasznos, az építőrészlegben alkalmaz­ható gépekre. A döntés az év közepén volt, a bank­hitelt csak a harmadik ne­gyedévben kapták meg. Legalább négy variációban készítették el a hitelkérelem indoklását, módosítani min. dig a piaci helyzet miatt volt szükséges. Minedenekelőtt azt tették ebben a feszült helyzetben a szövetkezet vezetői, hogy sorolták a tennivalókat, az egyes témákat személyekre, felelősségi ogköri átruházás­sal szabták ki. A legfonto­sabbnak tartották, hogy köz­ponti betonkeverő telepet létesítsenek. Erre alkalmas helynek kínálkozott a régi vegyesipari üzem területe, ahol volt iparvágány. Meg­Taksonyj Lőrinc kisgéppel dolgozik szüntethették tehát, hogy a szövetkezet részére érkező sódert, egyéb építőipari anyagot Csoma-Szabadi vas­útállomáson rakják ki és onnan szállítsák a dombó­vári munkahelyekre. A rész­leg két gondja ezzel meg­szűnt. A gépek vásárlása áthúzó­dó feladat, 1977-ben akar­ják befejezni ezt a progra­A MEZÖGAZDASAG szo­cialista átszervezésével egy- időben a nagyüzemekhez kapcsolódva alakultak ki a szövetkezeti. tagok háztáji gazdaságai, ahol az önellátá­son túl árut is termelnek. A mezőgazdasági földterület mintegy 15 százalékát külön­böző jogon és módon háztá­ji és kisegítő gazdaságok mű-1 vélik, e mellett állatférőhe­lyekkel, gazdasági épületek­kel is rendelkeznek; a me­gyében 64 ezer a szarvas- marha és 216 500 a sertés- férőhely. Az ez évi terv szerint a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelését 7,4 százalék­kal kell emelni. Ehhez vi­szont több segítségre van szükség; a helyi termelőszö­vetkezetek, vállalatok és ÁFÉSZ-ek részéről. Az el­múlt évben az együttműkö­dés szervezett, szoros és köl­csönös előnyökön nyugvó for­mái alakultak ki; a kisüzemi gazdaság tevékenységének je. lentős részét a termelőszövet­kezet üzemágaként végzi. A MEGYE termelőszövet­kezetei közül az elmúlt év­ben 18 téesznél önálló üzem­ágként, 30 helyen üzemági szinten szervezték meg a háztáji gazdálkodást, és 25 mot. Ez ideig sikerült vásá- ro'ni egy húsz tonnaméteres és két hat tonnaméteres da­rut. A gépek jók. De hasz­náltak, rövidesen javításra szorulnak. Az a helyzet, hogy a kis építőipari szövetkezetek nem is álmodhatnak arról, hogy korszerű darut vásároljanak. A nyugati, dolláros darukat az állami vállalatok elviszik. A hazaj darugyártást nyolc­tíz éve megszűntették. A kétségkívül sok jó külföldi daru mellett — amelyekért tízezer dollárokat fizetünk — megérte volna fenntartani, fejleszteni, akár licencvá­sárlás alapján is a hazai építőgépgyártást. Egy ilyen szövetkezetnek, mint a dom­bóvári is, nincs lehetősége, hogy kétmillió forintot fi­zessen egy daruért. Azon túl, hogy a nagy teljesítmé­nyű gépeket nem tudnák kihasználni, kész ráfizetés volna egy hatvanméteres daru például a dombóvári építkezéseken. Ezért aztán azt az utat választották, amely a legolcsóbb: ismerve a pontos éves, ötéves tervet, darubérleti szerződéssel szüntetik meg a géphiányt. A pénzből csak arra fu- • tóttá, hogy a földmunkát teljesen gépesítsék: valamint a kézi erőtől az ömlesztett áruk gépi mozgatását teljes téeszben alkalmaznak főfog­lalkozásban háztáji agronó- must. A termelőszövetkezetek a profiljukba tartozó ágazatok­ban magas szinten megszer­vezték a háztáji termelést, s mind az értékesítést, mind a termelést az éves és a kö­zéptávú tervükbe beépítették. A termelés fejlesztésére és korszerűsítésére az elmúlt évben együttműködési szer­ződést kötött a Tolna megyei Tanács V. B., a MÉSZÖV, va­lamint a Mezőgazdasági Tér. melőszövetkezetek Tolna me­gyei Szövetsége. A kisgazda­ságok által művelt terület a megye összes területének kö­zel 11 százaléka. Az erről a területről származó termés- mennyiség értékesítéséből, valamint az állatok eladásá­ból származó bevételek jelen, lösen hozzájárultak a közös gazdaságokból származó jö­vedelmekhez. Ez a jövedelem nemcsak a téesztagoknál, ha­nem a megye lakosságának kétharmadánál is érezteti ha­tását. Éppen ezért nem kö­zömbös, hogy a helyi terme­lőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek milyen mértékben segítik a termelés növelését. AZ AruértékesItési biztonság megteremtése érde­kében a TESZÖV együttmű­egészében átvigyék. Monda­ni sem kell, hogy magában ez a tény „megfogta” az egyébként is kiváló munkát végző szállítási részleg ra­kodómunkásait. Szerencsére tudtak venni egy jó autódarut. De olyant sehol nem kapnak, kilátás sincs rá, hogy vegyenek, amely több célú. Az NDK gyártmányú Panther-daru hiánycikk az építőgéppiacon. Tavaly sikerült a szövet­kezetben a szerelőipart het­ven százalékig kisgépekkel ellátni. Azaz, megtörtént a frontáttörés, mint a szerelők vélekednek róla. Ezeket a kisgépeket más nagy cégek régóta alkalmazzák, de itt csak most volt rá pénz, hogy például 96 ezer forin­tot adjanak egy csőszerelő­ipari speciális gépért. Vá­sároltak faláttörő gépet, da- rabolót. Idén még néhány kisgépet tudnak majd venni, úgyhogy az épületekben dol­gozó szerelők minden mun­katerületen kézi munkájuk pótlására gépet alkalmazhat, nak. A hitelen felül másik nagy lehetőséget az üzem- és munkaszervezés adta az Unióban, ahhoz, hogy a föl­adatok megoldására hatha­tós apparátust létesítsenek. A munkákat felbontották, a hálódiagramos munka­ködési megállapodást kötött az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal. Valamennyi ter­melőszövetkezetet felkeresték, s a 71 termelőszövetkezetből 62-ben vállalták a megbízotti teendők ellátását. Azokban a községekben, ahol sok a kis­termelő, s a téesz ezt a mun. kát nem tudja vállalni, az ÁFÉSZ-szel és a szekszárdi kisállattenyésztő szövetkezet­tel kötöttek szerződést. Min­denki, aki kocasüldőt, vagy vemhes üszőt igényel, meg­kapja a termelőszövetkeze, tektől. A KISTERMELŐK — töb. bek között — a kocsolai, a szedresi és a tolnai termelő- szövetkezettől kapnak palán­tát. A zöldség- és gyümölcs­felvásárlásban lényeges javu. lás mutatkozik; az ÁFÉSZ minden településen legalább egy zöldség-, gyümölcsfelvá­sárló helyet tart fenn. Az Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat a hízottsertéseket a be­jelentéstől számított 15 na­pon, a malacokat pedig 8 na­pon belül átveszi. A KEDVEZŐTLEN időjá­rási körülmények ellenére a háztáji állatok takarmánnyal, alomszalmával történő ellá­tásában a korábbi évekhez viszonyítva lényeges a javu­szervezés megszűntette a ko­rábbi kapkodást. Minden részleg tudja, hogy melyik épületre, hány emberrel, mi­lyen célból, mikor kell fel­vonulni. A műszaki osztály dolgozói példás munkát vé­geztek. A szervezési feladatok megoldása sorába tartozik az is, hogy az anyagszállítást — konténer és rakodólapos — is a korszerűsített tervek­hez alakítsák. Tavaly dol­gozták ki erre a programot, idén valósítják meg. így például a téglaiparral meg­egyeztek: rakodólapot hasz­nálnak a kemencéknél, és a szövetkezet darus kocsija így a helyszínre tudja vin­ni, különösebb sérülés, ká­rosodás nélkül a falazóanya­got. A másik variáció még fontosabb: egységcsomagokat készítenek, konténerekbe rakják egy-egy lakóházhoz szükséges szerelési anyagot. Például egy konténerbe gyűj­tik az egy lépcsőház több lakásához szükséges összes szerelvényt, víz. és villany- szerelési anyagot. Mondani sem kell, hogy ezáltal nem­csak könnyebb lesz a szere­lők dolga, hanem a társadal­mi tulajdonvédelem terén is jelentős ez az intézkedés. Következik: Uj módszerek — vállalkozói kedv. PÄLKOVÄCS JENŐ lás. A nehezen művelhető és rekonstrukcióra szoruló zárt­kerti területek hasznosításá­ra jó példa, a felsőnyéki Egyetértés Termelőszövetke­zet kezdeményezése: a ter­melőszövetkezet gesztorsága alatt szőlőtermelő szakcso­portot hoznak létre. A szak­csoport tagjai lehetnek azok a tsz-tagok és kívülállók, akik zártkertben lévő terü­letüket a szakcsoportba be­viszik. A szakcsoport ebből a területből nagyüzemi műve, lésre alkalmas ültetvényt alakít ki és a termelőszövet­kezetre vonatkozó előírások­kal szőlőt telepít; ebben az esetben ugyanaz az állami tá­mogatás vehető igénybe, mintha a közös gazdaság ré­szére telepítenék. A HÁZTÁJI és kisegítő gazdaságok termelésfejlesz­tésében rejlő tartalékok fel­tárása, jobb kihasználása ér­dekében ez év első hónap­jaiban a megye községeiben előadássorozatok kezdődtek, összesen 10 előadáson és konzultáción az állattartás, a zöldség-, gyümölcs, és szőlő- termesztés gyakorlati kérdé. seivel, a jó eredményeket produkáló korszerű termesz­tési és tenyésztési eljárások­kal foglalkoznak. Nem könnyen tudná hirte- lenében bárki „föltérképezni” azoknak a kisebb-nagyobb közösségeknek a rendszerét, amelyekbe — egyidőben, tartósan vagy átmenetileg, tudatosan vagy akarva-áka- ratlanul — beletartozik. Be­leszületünk családba, népbe, társadalmi osztályhoz, réteg­hez kötődünk, iskolai tanuló- csoportban tanulunk, na­gyobb munkahelyi kollektí­vában és azon belül esetleg kisebb brigádban dolgozunk; lakásszövetkezetben lakunk; belépünk társadalmi szerve­zetekbe. Az ember személyi­ségét — gondolkodásmódját, munkáját, értékítéletét, dön­téseit, politikai-erkölcsi maga­tartását. még ízlését is — igen nagy mértékben azok a hatások formálják, amelyek e szilárdabb, vagy lazább kö­zösségekben érik. NEMCSAK OKTATÁS Társadalmunkban az élet minden területén meghatáro­zó politikai jelentősége van a kommunisták — a marxiz­mus—leninizmus tanításait magukénak valló és a fejlett szocializmusért vívott küzde. lemben az átlagosnál aktí­vabb szerepre vállalkozó em­berek — közösségének, a pártnak. Mégpedig nemcsak a párt egészének, vagy veze­tő szerveinek; hanem a min­den munkahelyen és lakó­helyen jelen lévő legkisebb közösségeinek, az alapszer- r vezetéknek is. Sokrétű, sok­irányú feladatot látnak el a pártalapszervezetek: irányí­tanak, szerveznek, ellenőriz­nek, vezetőket számoltatnak be; gondoskodnak a vezető­utánpótlásról, tájékoztatnak „fölfelé” és „lefeíé”, moz­gósítanak — és nem utolsó­sorban: nevelnek. Világnéze­ti, politikai, erkölcsi értelem­ben egyaránt. Mint jól szer­vezett közösségek alkalma­sak is erre a nevelő szerep­re, hiszen mindig minden nevelés csakis közösségben történhetik — a családban, az iskolában is! Csakhogy az ideológiai-po- litikai-erkölcsi nevelés fogal­mát nem szabad szűkén ér­telmeznünk, s ez az, amiről itt tulajdonképpen szólni akarunk. Bevezetőben érin­tettük, hogy a nevelés: bo­nyolult hatásmechaniz­mus. A pártalapszervezetek egy része viszont hajlamos leegyszerűsíteni, egyetlen, egyirányú befolyásolásra szűkíteni: e szót hallva né­ha szinte reflexszerűen csak a pártoktatásra gondolnak. A pártszervezetek eszmei nevelőmunkájának termé­szetesen része, fontos része a pártoktatás. Ismereteket nyújt, meggyőződést érlel, tágítja a látókört, megvilá­gítja a politika belső össze­függéseit, elvi, tudományos, a marxizmus—leninizmus. ban gyökerező alapjait, s ezzel segíti gyorsabb, haté­konyabb megvalósítását. A helyi politikai szükségletek és a kollektíva képzettségé­nek, érdeklődésének megfe­lelően a választható tíz tö­megpropaganda tanfolyam közül a legmegfelelőbbeket megszervezni és összehangol­ni; gondoskodni jól képzett propagandistákról, s arról, hogy a tanulás folyamatos és rendszeres legyen — ezek minden pártszervezet elemi kötelességei. MINDEN FÓRUMON De arról sem szabad meg­feledkezni, hogy az eszmei nevelésnek számtalan egyéb fóruma és kínálkozik. Ilyen mindenekelőtt a taggyűlés. Bármi legyen is a tárgya a beszámolónak, bármit céloz­zon is egy előterjesztett ha­tározati javaslat, akkor lehet csak igazán értékes, ha ki­bontjuk annak ideológiai, el­vi összefüggéseit is. Aki vett már részt igazi, forró hangu­latú taggyűlésen, amikor a vita hevében szinte észrevét­lenül röppentek el .az órák, az tudja, hogy a kommunista közösségi élménynek milyen maradandó nevelő hatása van. Sok helyen sajnos, koránt­sem használják azt a lehető­séget, amely a pártcsopor­tokban, ezekben a — pedagó­giai kifejezéssel élve — „pri- mér közösségekben”, az egy­mást jól ismerő párttagok kislétszámú együtteseiben rejlik. öt év alatt igen népszerű­ekké váltak a politikai vita­körök. Szoros értelemben vé­ve nem az oktatás, hanem az agitáció fórumai ezek; nem tanévhez és előre megszabott tantervhez kötötten működ­nek; illetve a témákat, az éppen aktuális politikai kér­déseket a változó élet „tűzi napirendre”. De maga a vita, mint módszer, a gyakorlati és elméleti kérdések össze­fonódása, az érvelőkészség elsajátítása — mindebben egyúttal óriási eszmei neve­lő erő rejlik. És mindezeken túl nevel a pártszervezet, amikor vala­mely kérdésben állást fog­lal. Nevel, amikor dicsér, er­kölcsi elismerésben részesít, vagy éppen elmarasztal. Ne­vel, amikor idejében figyel­meztet valamely, a szocialis­ta erkölcsi normákkal össze nem egyeztethető megnyil­vánulásra. Nevel, amikor együttesen, vagy egyes tag­jai külön-külön hallatják hangjukat, fellépnek egyes idegen nézetek, a kishitűség, ai fegyelmezetlenség, a tu­nyaság, a konzervativizmus ellen. Nevel a pártszervezet a szó legszélesebb értelmé­ben, amikor jó politikai lég­kört tud teremteni működési területén. „KOHÉZIÓ" ÉS „TÖMEGVONZÁS Hogy mi lehet, mi legyen ennek a legszélesebb érte­lemben felfogott eszmei-poli- tikai-erkölcsi nevelőmunká­nak a tartalma, merre mu­tassanak ennek a politikai „erőtérnek” az „erővonalai” — egy újságcikk keretében nem összegezhető. A legfon­tosabb „mondanivalót” meg­találni, az éppen legszüksé­gesebb hatásokat kiváltani: mindenkor és mindenütt po­litikai mérlegelés, döntés dolga. Mégis hadd emlékez­tessünk pártunk XI. kong­resszusának ezzel kapcsola­tos, tömör útmutatására: „Fő célunkat abban foglal­hatjuk össze, hogy tovább erősítjük társadalmunkban a marxizmus—leninizmus esz­méit, a szocialista világné­zet befolyását, a tömegek szocialista tudatát, a szocia­lista erkölcsöt... Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozi­tív erői, a szocializmus hí­vei a hangadók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a fegyelmezet­lenséget, a cinizmust, a kö­zösség megkárosítását. Arra törekszünk, hogy társadal­munk közszellemét illetően is a munka társadalma le­gyen, a végzett munka érté­ke szerint osszon erkölcsi és anyagi elismerést.” A kongresszusi beszámoló idézett mondatai a tömegek szocialista tudatát említik. Pártunk — a maga több mint háromnegyedmilliós taglét­számával — élcsapat és tö­megpárt egyszerre. A szocia­lizmus, a fejlett szocialista társadalom építése azonban nemcsak a párttagság ügye, hanem egész népünké, s azt a dolgozók túlnyomó többsége a maga programjának is vallja. Ezért a pártszerveze­tek nevelő munkája sem kor- látozódhát csak a párttag­ságra. A pártoktatásban is részt vesznek érdeklődő pár- tonkívüliek is. Ennél is fon­tosabb azonban az, hogy a párttagok eszmei nevelése — terjedjen, gyűrűzzék tovább, sugározzák ki egész környe­zetünkre. A kommunista kö­zösségnek ne csak belső „ko­hézióját”, összetartását erő­sítse, hanem „tömegvonzá­sát” is. Hisz ez a kettő vég­eredményben együtt jár. KONCZ ISTVÁN Palánta: Kocsoláröl, Szedresről, Tolnáről Szőlőtermelő szakcsoport A műszaki osztály Walter Gropius szocialistabrigádjának tagjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom