Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-17 / 40. szám
2 ^PÚJSÁG 1977. február 17. Púja Frigyes Edward Giereknél Politikai dalfesztivál Lipcsében (Folytatás az 1. oldalról). Szívélyes, baráti hangulatú beszélgetésük során a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseivel és a nemzetközi helyzet időszerű problémáival foglalkoztak. Ezt követően Henryk Jab- lonski, a lengyel államtanács elnöke fogadta a magyar külügyminisztert. A találkozón jelen volt Németi József varsói magyar nagykövet is. Szerdán délben a lengyel külügyminisztérium épületében sor került a plenáris tárgyalások utolsó ülésére. * Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Emil Wojtaszeknek, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének a meghívására 1977. február 14-től 16-ig hivatalos, baráti látogatást tett Lengyelországban. Púja Frigyest lengyelországi tartózkodása során fogadta Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság államtanácsának elnöke és Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság miniszter- tanácsának . elnöke. A külügyminiszterek áttekintették a két szocialista ország baráti kapcsolatainak helyzetét és véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről. Megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatai — a marxizmus— leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján — az élet minden területén eredményesen fejlődnek. A kétoldalú kapcsolatok elmélyítésében döntő jelentősége van a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt testvéri együttműködésének, különösen Kádár János és Edward Gierek, a két párt első titkára rendszeres találkozóinak. A két ország gyümölcsöző együttműködése egyre hatékonyabban járul hozzá a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. és a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusán elfogadott, a fejlett szocialista társadalom építésére vonatkozó program végrehajtásához. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés dinamikusan fejlődik a két ország között. Meggyőződésük, hogy a KGST komplex programjának a megvalósításával, a termelési szakosítás és a kooperáció további szélesítésével az együttműködés még hatékonyabbá tehető a két nép javára. A külügyminiszterek méltatták ä Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán meghirdetett, majd XXV. kongresszusán továbbfejlesztett békeprogramot, amelyet a két ország pártja kongresszusi határozatában támogat. E program valóra Cyrus Vance Jeruzsálemben A közel-keleti körúton tartózkodó Cyrus Vance amerikai külügyminiszter (jobboldalt) tiszteletére Jeruzsálemben villásreggelit adott Jichak Rabin izraeli miniszterelnök. (Képtávírónkon érkezett). váltása nagy szerepet játszik a nemzetközi viszonyok javításában, az enyhülés elmélyítésében. Hangsúlyozták, hogy az európai biztonság és együttműködés területén jelenleg a legfontosabb a záróokmány elveinek és rendelkezéseinek maradéktalan megvalósítása. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság arra törekszik, hogy a belgrádi találkozó a vélemény- csere konstruktív formája legyen és az a biztonság és a nemzetközi együttműködés ügyét szolgálja. A felek támogatják azt a szovjet javaslatot, hogy hívjanak össze európai konferenciákat a környezetvédelem, a szállítás és az energetika terén való együttműködés megvalósítása érdekében. A miniszterek hangsúlyozták a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé bukaresti ülésén elfogadott nyilatkozat és egyéb dokumentumok nagy jelentőségét a béke és a biztonság szempontjából. A külügyminiszterek rámutattak, hogy a fokozódó fegyverkezési hajsza, az enyhülési folyamatot akadályozó hidegháborús erők törekvései és a más országok bel- ügyeibe való beavatkozás ellentétes Helsinki szellemével. A külügyminiszterek síkra- szálltak amellett, hogy hívják össze az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát, amely a leszerelési világkonferencia előkészítő szakasza lenne. Hangsúlyozták, hogy az enyhülés szempontjából jelentősek a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások. Támogatják a Szovjetuniónak a közel-keleti helyzet megoldására tett javaslatát. Kifejezték szolidaritásukat a függetlenségükért, a társadalmi haladásért, valamint a gyarmatosítás minden formája és a faji megkülönböztetés ellen küzdő népekkel. A külügyminiszterek megbeszélései szívélyes és elvtársi légkörben, a teljes nézetazonosság jegyében zajlottak le. Púja Frigyes hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Magyar Népköztársaságba Emil Wojtaszeket, aki a meghívást köszönettel elfogadta. * Szerdán visszaérkezett Budapestre Púja Frigyes külügyminiszter, aki Emil Woj- taszek lengyel külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett a Lengyel Népköztársaságban. A Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál külügyminisztériu- mi államtitkár és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A dániai választások eredménye A vártnál lényegesen nagyobb sikert hoztak a kedden tartott dániai parlamenti választások a szociáldemokrata párt számára. A keddi választások majdnem véglegesnek tekinthető eredményei szerint a párt 12 hellyel, 53-ról 65-re növelte képviselői számát, a Härtling vezette jobboldali liberális Venstre-párt rovására, amelynek parlamenti képviselete éppen felére, 42-ről 21 mandátumra csökkent. A Dán Kommunista Párt megőrizte korábbi hét mandátumát. A szavazásra jogosult 3 és fél millió lakos 88,6 százaléka vett részt a választáson. A Grönland és a Faröer- szigetek két képviselői posztjának sorsát eldöntő eredmények közzététele csak a napokban várható. Hírügynökségek az eredményeket a szociáldemokrata párt diadalaként és Jorgensen személyes győzelmeként értékelik. Jörgensen televíziós beszédében köszönte meg választói bizalmát. Hangsúlyozta, hogy pártja, amely eddig kisebbségi kormánnyal, más pártok parlamenti támogatását nem mindig megkapva igyekezett orvosolni a gazdasági élet problémáit, a jövőben többségi, koalíciós kormányt kíván alakítani, de arról még nem döntött, hogy mely pártok bevonásával. Kijelentette: politikai irányvonalán nem szándékozik változtatni. Továbbra is magasabb adók bevezetését szorgalmazza, korlátozza a munkabérek emelését, a lakbérek befagyasztására törekszik és az állami költségvetésből nagyobb összegeket kíván fordítani új munka- alkalmak megteremtésére. Február 12. és 19. között tartják az NDK-beli Lipcsében a VI. politikai dalfesztivált. Képünk a fesztivál résztvevőit mutatja. (Képtávirónkon érkezett). LAPZARTA WASHINGTON James Carter amerikai és Jósé Lopez Portillo mexikói elnök kétnapos tanácskozásáról a TASZSZ washingtoni tudósítója a következőket írja: A Washingtonban most lezajlott tárgyalások — megfigyelők véleménye szerint — nem enyhítették az Egyesült Államok és a nyugati féltekén lévő szomszédai közötti súlyos nézeteltéréseiket. Lényegében erre mutatott rá a mexikói elnök is, amikor az országos sajtóklubban elhangzott beszédében bírálta Washington diszkriminációs politikáját, amely- lyel „igazságtalan korlátokat állít” az Egyesült Államokba irányuló mexikói export útjába. A mexikói elnök arra is rámutatott, hogy az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok viszonyát beárnyékoló egyik tényező Washingtonnak a Panama-csatorna kérdésében folytatott politikája. A mexikói elnök a továbbiakban szorgalmazta az Egyesült Államok és Kuba közötti kapcsolatok mielőbbi normalizálását. BUDAPEST Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán a főváros XXII. kerületében tett látogatást. Részt vett a látogatáson Király Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára. BRÜSSZEL A spanyol'politikai pártok többsége úgy véli, hogy a választások után az országnak be kell kapcsolódnia a nyugat-európai integrációba, felvételét kell kérnie az Európai Gazdasági Közösségbe — jelentette ki Felipe Gonzales, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára brüsz- szeli sajtókonferenciáján. Az MTI tudósítójának kérdésére Gonzales leszögezte: Spanyolország bekapcsolódása a nyugat-európai gazdasági integrációba, az ország közös-piaci tagságának megszerzése nem jelenti automatikusan Madrid részvételét az atlanti integrációba is, csatlakozását a NATO-hoz. „Pártunknak az a véleménye, hogy egy ilyen lépés az adott helyzetben nem előre-, hanem visszalépést jelentene, hátrányosan hatna ki az európai enyhülési folyamatra” — mondotta. Korunk fö forradalmi erői (3.) Az imperialistaellenes nemzeti felszabadító mozgalom NAPJAINK világíorradalmi folyamatának egyik jellemzője, hogy a gyarmati iga alól nemrég felszabadult ún. fejlődő országok jelentősége növekszik. A szocialista világrendszer országaival az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon döntő többséget alkotnak. A csaknem száz fejlődő ország a Föld területének mintegy felét foglalja el, bennük él a világ lakosságának 70 százaléka. Birtokukban tartják a nyersanyagkincsek és energiatartalékok többségét. Mégis ezek az országok a legszegényebbek, a legelmaradottabbak. Gazdaságuk ugyanis még ma is igen nagy részben az ipari hatalmak piaci expanziójának és tőkebefektetéseinek területe. A tőkés világot sújtó mély gazdasági válság pedig még tovább fokozta elnyomorodásukat. A nemzeti felszabadító és a szociális harc Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országaiban különböző szinteken tart, s a legkülönfélébb formákban és a legkülönbözőbb körülmények között folyik. Különféle, rfem egyszer ellentétes politikai erők vesznek részt benne a barikád azonos oldalán. Sokfélék az országok és hagyományaik, tarkák az etnikai és szociális viszonyok, különböző a társadalmi-gazdasági berendezkedés, eltérő a munkásosztály és a nemzeti burzsoázia fejlettségi szintje. Mégis minden függetlenné vált ország szembe kerül az imperialista gazdasági és politikai befolyás teljes felszámolásának, az egyenjogú helyzet kivívásának és elavult társadalmi-gazdasági viszonyok felszámolásának feladatával. A soron lévő feladatok közül napjainkban alapvető a gazdasági függetlenségért vívott harc. Az imperializmus ugyanis az új politikai helyzettel, a megváltozott erőviszonyokkal számolva új típusú függőségi rendszerre törekszik. Céljai a következők: bevonni a fejlődő világban bőven rendelkezésre álló termelési tényezőket a tőke újratermelési folyamatába, vagyis újabb olcsó munkaerőforrásokhoz és egyéb előnyökhöz jutni, feltárni a fejlődő világban rejlő potenciális, gigantikus piaci lehetőségeket, ugyanakkor megőrizni a fejlett tőkés országok műszaki-tudományos monopóliumát, kiépíteni a gazdasági függőség új rendszerének megfelelő típusú politikai struktúrát, amelyben vezető szerepel a nemzeti burzsoázia képviselői és a reakciós politikai erők játszanak. A fejlődő országok gazdasági függetlenségének és társadalmi felemelkedésének legfontosabb feltétele a kulturális és strukturális elmaradottság felszámolása. Azokat a termelőágakat kell fejleszteni, amelyek megalapozhatják ezen országok önálló fejlődését. Különösen fontos a földreform végrehajtása, az éhezés, a rosszultápláltság megszüntetése. Az ipar fejlesztése kulcskérdés. Az önálló gazdasági fejlődés útja elképzelhetetlen a szocialista világrendszerrel való együttműködés nélkül. A szocialista országok egy része maga is végigjárta azt az utat, amely az imperialistaellenes nemzeti felszabadító harctól a szocialista forradalom megvívásáig vezet. A szocialista közösség országai a fejlődő világnak mindig felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a politikai függetlenségért vívott harcban, az egyenjogú gazdasági együttműködésben. Ezek a kapcsolatok a stabilitásra, a tervszerűségre, a kölcsönös előnyökre és segítségre épülnek. MA MÁR HAZÁNK IS képes olyan munkamegosztás kiépítésére a gazdasági függetlenségért küzdő iejlődő országokkal, amely kedvező feltételeket teremt a partnerek termelőerőinek és társadalmi struktúrájának harmonikus fejlesztéséhez. Szolidaritással, elkötelezettséggel kísérjük azokat a törekvéseket, amelyek a fejlődő országok, felemelkedését célozzák. Erőnkhöz mérten részt kívánunk venni a jövőben is abban a demokratikus munkamegosztásban, amely a világ népeinek érdekeit szolgálja, s arra irányul, hogy leküzdje a szegénységet, a kiszolgáltatottságot, a nyomort és a gyengén fejlettséget a volt gyarmati országokban. A fejlődő országok politikai haladására a legnagyobb veszélyt a burzsoá nacionalizmus jelenti. Ha az egyébként egészséges nemzeti érzéseket, amelyeket évszázadokon át a gyarmatosítók elleni jogos gyűlölet táplált, a kispolgári reakciós és burzsoá erők kisajátítják, a maguk céljaira alkalmazzák, az nacionalizmussá fajul, s elzárkózáshoz, kizárólagossághoz, szeparatizmushoz, messianizmushoz vezet. Ez táplálja a szocialista országokkal szembeni bizalmatlanságot, az imperializmus elleni harc lebecsülését, azt a törekvést, hogy az osztályharcot megkerülve, a világot „szegényekre és gazdagokra” osszák. Ez pedig a néptömegek alapvető jogainak tagadásához, létérdekeinek figyelmen kívül hagyásához vezet. Hogy kinek használ ez, arra Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke mutatott rá az el nem kötelezett országok tavaly augusztusban megtartott colomból csúcsértekezletén: „A fejlődő országoknak gazdasági bajaiért csakis a tőkés nagyhatalmak — köztük a tegnapi gyarmatosítók — a felelősek, csakis és egyedül az imperializmus, a neokolonializmus az, amely ellenállást fejt ki a fejlődő országok gazdasági felszabadító küzdelmével szemben. Ne feledjük, hogy a szocializmus volt az, amely megtörte az imperializmus világméretű gazdasági és politikai égj jdural- mát és a lehetőségekhez képest növekvő támogatást nyújt a harmadik világnak. Logikus: az el nem kötelezett országoknak az az érdekük, hogy fejlesszék kapcsolataikat a szocialista országokkal.” A szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom továbbra is harcot folytat valamennyi ország, s elsősorban a kevésbé fejlett országok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításáért, olyan széles körű nemzetközi együttműködés megszervezéséért, amely elősegíti a fejlődő államok népeinek saját erőfeszítéseit a közöttük és a fejlett országok közötti különbségek felszámolásáért, minden államnak a korszerű tudomány és a technika vívmányaihoz való hozzájárulásáért, a nyersanyagok, a mezőgazdasági termények árai, valamint az ipari termékek árai közötti igazságos arány kialakításáért, a kereskedelmi kapcsolatok mindenfajta mesterséges korlátozás, hátrányos megkülönböztetés nélküli széles körű fejlesztéséért. TUDJUK és hisszük, hogy mindez nemcsak az ő alapvető érdekeiket szolgálja, hanem előrelendíti a világforradalmi folyamatot, új erőket sorakoztat fel abban a történelmi harcban, amely a kapitalizmus és az előretörő szocializmus között folyik, s amelyben — nem kétséges — a szocializmus világáé lesz a végső győzelem. MOLÁT FERENC
