Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-11 / 8. szám

1977. január 11. Képújság 5 így kellett volna 1. Torino—Lazio 3—3 X 2. Bologna—Inter. 1—5 2 3. Catanzaro—Foggia 3—1 1 4. Genoa—Cesena 4—1 1 5. Milan—Verona 0—0 X «. Napoli—Juventus 0—2 2 7. Perugia—Fiorentona 0—0 X 8. Roma—Sampdoria 3—0 1 9. Ascoli—Monza 2—0 1 10. Brescia—Taranto 1—0 1 11. Catania—Avellino 1—0 1 12. Lecce—Novara 2—1 1 13. Atalanta—Spal 1—0 1 +i 14. Cagliari—Ternana 3—0 1 De miért? LAPUNK pénteki szá­mában Nem szabad ko­molyan venni címmel ír­tunk arról, hogy a sport­köri közgyűlések ütemezé­se megbízhatatlan, több helyen a községben nem is tudnak arról, hogy olyat terveztek. Cikkünk nyo­mán Szarvas Antalné, a tamási járási sportfelügye­lőség vezetője telefonon keresett meg bennünket és elmondta véleményét. — Örülök annak, hogy a Népújság felvetette ezt a problémát, így legalább alkalmam nyílik elmonda­ni, mi is az oka a cikkben említetteknek. Az egyesü­leti vezetőknek november végéig kellett jelenteni, hogy mikor akarják köz­gyűlésüket tartani. Amikor minden egyesülettől beér­kezett az időpont közlése, ezt követte a járási fel­ügyelőségeken azok össze­sítése. Mint utólag kide­rült, az egyesületek több­sége februárra kérte köz­gyűlését. Ez azt jelenti, hogy közel három hónap­pal előbb megmondani egy közgyűlés időpontját lehet ugyan, de könnyen előfor­dul, hogy ugyanarra az időpontra más szerv is tervez valamit. És itt kez­dődnek a problémák. Le­gyen az tűzoltóság, ter­melőszövetkezet, KISZ, ta­nács, ÁFÉSZ, de sorolhat­nám tovább, amennyiben úgy dönt, hogy a sport­egyesület által megjelölt időpontban akar gyűlést tartani, vagy kell a te­rem, akkor egyszerűen ér­tesítik a sportkört, hogy tegye más időpontra a ter­vezett közgyűlést. Ebből világosan látszik, hogy a legtöbb helyen nem keze­lik a sportot súlyának megfelelően. Szavakban ugyan nincs probléma, de ha tettekre kerül sor, egészen más a helyzet. Véleményem szerint ez az oka annak, hogy az előre megbeszélt időpontok nem megfelelőek. Úgy gondo­lom, ez nemcsak a tamási járás gondja-baja, hanem a többi járásé is. SZARVAS ANTALNÉ vé­leményének örömmel helyt adunk, már csak azért is, mert ebből kiderül, hogy nem az időpont­egyeztetésnél történt mu­lasztás, hanem a helyi szervek nem tekintik a sportköri közgyűlést ran­gos eseménynek és úgy­szólván minden esetben a sport ügye szorul háttér­be. Elgondolkodtató az is, hogy három hónappal előbb kell napot, sőt, órát és helyet közölni az egye­sületeknek. Ezen viszont csak a sportvezetés vál­toztathat. Kosárlabda Nem sikerült az NB l-ben maradás A Szekszárdi Vasas női kosárlabda-csapata Budapes­ten a Sportcsarnokban mér­kőzött az NB I-ben maradá­sért. Az együttesnek nem si­került kiharcolni a bentmara­Vezette: Kosaras, Berki. Sz. Vasas: Falvai (11), Gyur- csák (6), Skoda (24), Kutas (4), Varga (11). Csere: Harsá­ny i (2), Vecsési (4), Palotás (10), Götz (—). Az osztályozó első mérkőzésén a Vasas vé­gig irányította a játékot. Az elején nehezen lendültek já­tékba, de fokozatosan feljöt­tek és végig vezetve biztosan szerezték meg a győzelmet. A csapat ezen a mérkőzésen Vezette: Berki, Holocsi. Sz. Vasas: Falvai (8), Gyurcsák (3), Skoda (15), Kutas (14), Varga (4). Csere: Vecsési (11), Palotás (1), Harsányi (i). Ezen a mérkőzésen már lé­nyegesen jobban játszott a csapat, mint az előzőn. A megerősödött Ganz-MÁVAG azonban szintén jó teljesít­ményt nyújtott, így jó mér­kőzésnek volt szemtanúja az dást, a négy csapat közül a 3. helyen végzett, így az NB II-ben folytathatják idén a szereplésüket. Az osztályo- zóról szóló tudósításunk: nem játszott kimondottan jól, elég sok labdaeladás és rossz támadásbefejezés csökken­tette győzelmük értékét. Igaz, egy kicsit visszafogták az ira­mot, a másnapi Ganz- MÁVAG elleni mérkőzésre tartalékolva erejüket. A csapatból csak Skoda, Falvai és Varga nyújtott az átlagosnál valamivel jobb teljesítményt. tatása is kevés volt. A mér­kőzésen végig nagy küzde­lem volt, a Vasas kisebb hi­báktól eltekintve jól tartotta magát. Végig a Ganz-MÁVAG vezetett, de hat pontnál na­gyobb különbségre nem tud­tak szert tenni. A második félidő 19. percében csillant fel a győzelem reménye. Ekkor 59:57 volt az eredmény a Ganz-MÁVAG javára; 10 má­hosszabbítást harcolhattak volna ki, hanem még egy ko­sarat kaptak, így négypontos vereséggel kellett levonul­niuk. Ezen a mérkőzésen sajnos, megintcsak az a bizonyos kis Vezette: Horváth, Holocsi. Sz. Vasas: Falvai (6), Gyur­csák (2), Skoda (26), Kutas (12), Varga (4). Csere: Harsá­nyi (10), Palotás (—), Vecsési (—). Ezen a mérkőzésen saj­nos megtörtént az, amire még talán a ZTE sem számított. Nekik már semmi veszteni­valójuk sem volt, így nyugod­tan játszottak. A Vasas szá­mára viszont a tét az NB I- ben maradás volt — győzel­mük esetén. Ez úgy látszik bénítólag hatott a csapatra, mert mire feleszméltek, a ZTE már elhúzott. 7. perc: 19:8. Továbbra sem csökken­tették az iramot, minden tá­madásuk sikeresen végződött, ugyanakkor a Vasas még min­dig nem tudott komoly ellen­állást kifejteni. 14. perc 34:14, a ZTE javára. Ezt a húsz­pontos különbséget a félidő végéig tartani tudták. Ekkor plusz hiányzott. A csapat na­gyon akart, mindent megtet­tek a győzelem érdekében, de ez is kevésnek bizonyult. Egyénileg senki sem tűnt ki, inkább a jó csapatjátékot kell említeni. A második félidő sem kez­dődött jobban a Vasas szá­mára. Továbbra is idegesen, kapkodva játszottak, az ellen­fél a nagy előny birtokában nyugodtan szőtte támadásait, így még tovább növelték pontjaik számát. A 6. perc 55:32. A 11. percig tudták ezt az előnyt tartani. Ekkor szin­te leálltak, a Vasas pedig szárnyakat kapott. Letámad­va ellenfelüket fokozatosan dolgozták le nagy hátrányu­kat. 17. perc 63:53. Felcsillant a győzelem reménye, hiszen 3 perc alatt még meg lehetett volna fordítani a mérkőzést. Sajnos azonban a már emlí­tett kis plusz hiányzott. Jól­lehet, mindent megtettek a győzelem érdekében, de ek­kor már az idő is kevés volt ahhoz, hogy a maguk javára fordítsák a mérkőzést. Végeredményben óriási nyújtják annak, amit a má­sodik félidő végén, simán és erőlködés nélkül megnyer­hették volna a fontos mérkő­zést. * Az NB I-től való búcsút elsősorban ennek a mérkő­zésnek az első félidei játéka jelentette. Ilyen gyengén ré­gen játszott a csapat, ami meg is bosszulta magát. Hiába küzdöttek a második félidő­ben, a 23 pontos hátrányt nem tudták ledolgozni. Viszont az igazsághoz az is hozzátarto­zik, hogy a Kandó Műszaki Főiskola kivételével mindkét ellenfél, kihasználva az át­igazolási lehetőségeket, meg­erősítette csapatát. Ugyanez a Vasasnál elmaradt, pedig már év közben jelentkeztek olyan problémák, amelyeket csak sürgős átigazolással le­hetett volna kiküszöbölni. Sajnos ez a csapat bármeny­nyire is akart, többre nem volt képes. Az év közben le­állt játékosokat nem lehetett megfelelően pótolni, így szin­te törvényszerű volt a siker­telen szereplés. Fájó szívvel, de tudomásul kell venni, hogy a megyének ezzel nincs NB I-es kosárlabda-csapata. Az osztályozó végeredménye: $z. Vasas-Kandó Műszaki Főiskola 72:60 (37:25) ZTE-Sz. Vasas 63:60 (44:24) Gam-MÁVAG-Sz. Vasas 61:57 (35:29) eléggé nagy számú néző­sereg. Sajnos azonban még a különbusszal érkező szekszár­di szurkolósereg harsány biz­sodperccel a befejezés előtt még ez volt az eredmény. Ek­kor súlyos játékvezetői hiba miatt nemhogy esetleges már látszott, hogy majdnem teljesen reménytelen a hely­zet, a mérkőzést nem tudják a maguk javára fordítani. végküzdelemben maradtak alul, ami egyben az NB I-től való búcsút is jelentette. Ha az első félidőben csak a felét 1. Ganz-M. 3 3 — 225-163 6 2. ZTE 3 2 1 201-219 5 3. Sz. Vas. 3 1 2 189-184 4 4. Kandó F. 3 — 3 175-224 3 Már vagy 10—15 éve isme­rem a závodi sportkört, eredményével, lelkesedésé­vel, hibáival együtt. Azt is tudom, milyen nagy ellen­állást fejtett ki a községben amikor — jó két éve — egye­síteni akarták a kisvejkei sportkörrel. Részben ezért választottam a több lehető­ség közül Závodot, hogy meg­tudjam hogyan alakul sor­suk, bírják-e még a maguk- rahagyottságot, tart-e még a lelkesedés. Rossz előjeleket találtam. A vendéglőben — fél órával a közgyűlés kezdete előtt — a gyűlésre várók söröztek. Egy hosszú hajú, gumicsiz­más, olajos ruhás fiatalem­ber egy üveg sörrel a kezé­ben a falat támasztotta és többször elmondta: — Abba­hagyom, nincs értelme to­vább játszani. A pult mögött dolgozó nő megkérdezte, hogy miért, de ő egyre csak azt hajtogatta; nincs értelme. Utána további 4—5 üveg sör lefolyt a torkán. Az asztalokon 3—4 ember előtt 10—15 üveg sör. Mindössze két asztalon láttam egy-egy üveg kólát. A művelődési házban vi­szont kellemes meglepetés várt: közel százan voltak már ott. Szabó Dénes meg­nyitója után Szász János, a sportkör elnöke tartott be­számolót. Arra a bizonyos közgyűlésre hivatkozott, ahol egyöntetűen kijelentették, hogy nem egyesülnek Kis­vejkével. Elmondta: sok em­berben csalódni kellett, mert többen vannak, akik ígér­tek, de amikor cselekedni kellett volna, távoltartották magukat. A beszámoló mindvégig reális volt, a valós helyzetet tükrözte. Többek között azt feszegette, hogy a 150 tag közül miért csak negyvenen vettek részt a társadalmi munkában. Szó­ba hozta a nézők sportsze­rűtlenségét is, bár az ifjú­sági csapat sem dicsekedhet ezen a téren. Elismerőleg nyilatkozott a beszámoló a teveli ÁFÉSZ-ről, mely 1975-ben 10, 1976-ban 8 ezer forinttal támogatta az egye­sületet és mellette még mun­kát is adott a sportolóknak, mely további bevételt jelen­tett. A tanács rendszeresen folyósítja az évi 5 ezer fo­rintot, örvendetesen jó kap­csolat alakult ki a termelő- szövetkezettel is, mely vál­lalta a sportolók szállítását, sőt 10 ezer forint értékű munkát is adott a sportolók­nak. Kérte az elnök, hogy a termelőszövetkezet bízza meg a sportkört hasonló munkák elvégzésével. A tervek között megemlítette: a tagdíjfize­tést rendezni kell, a labdarú­góknál a cél a 4—5. hely megszerzése, a fegyelem megszilárdítása, az asztali- teniszezők járási bajnokság­ban szerepeltetése és egy kézilabda-pálya építése — társadalmi munkában. A beszámolót követően több komoly, megalapozott hozzászólás hangzott el. Szó­ba került az öltöző állapota, hogy nincs villany, nincs kályha, kevés a községben a fiatal, így ugyanazok játsza­nak szombaton serdülőmér­kőzést, akik vasárnap az ifjú. sági csapatban kell hogy sze­repeljenek. Volt, aki azt kér­te; felejtsék el a múltat, bo­csássanak meg nekik és ad­janak nagyobb támogatást. A gyűlésen Gergyói József pártvezetőségi titkár is fel­szólalt. Kijelentette: szükség van arra, hogy minden köz­ségben sportoljon a fiatal­ság, mely egyúttal vasárnap délutánonként a szórakozást is biztosítja a lakosságnak. Beszélt a gondokról is: nincs iskola, a gyerekek vidékre járnak, csak este érnek haza és ma mgr megszűnt annak lehetősége, hogy hetenként két-három délután a labda­rúgópályán legyenek a fiata­lok. Hegyi Imre, a kisvejkei közös tanács elnöke meg­nyugtatta a tagságot: a ta­nácstól az idén is megkapják az 5 ezer forintot, de ha több jut, örömmel adják azt is. A villany bevezetésére vi­szont pillanatnyilag nem le­het gondolni, mert nincs pénz erre a célra. Beszélt azokról a szurkolókról is, akik a fia­talokat sportszerűtlenségek­re, durva játékra buzdítják. Kilátásba helyezte, hogy a kézilabdapálya építéséhez a tanács segítséget ad. Fátrai Jakab a járási sport­felügyelőség vezetője a be­számolót dicsérte és az akti­vitást, mely a gyűlést jelle­mezte. Kijelentette: életké­pes a závodi sportkör, annak ellenére, hogy akadnak gon- dok-bajok. Örömmel állapí­totta meg, hogy a závodiak minden versenyükön megje­lentek, helyben éppúgy mint vidéken. Kilátásba helyezte, hogy a serdülőbajnokságbas nem kell indulni, felmen­tést kapnak, mivel nincs helyben felsőtagozatos isko­la. Példaként említette a te­veli ÁFÉSZ-t, azért a segít­ségért, melyben az egyesüle­tet részesítette. Az aktív és őszinte hangú közgyűlés után kedvező vé­lemény alakult ki: Závodon a sportköri vezetők igyekez­nek a fiataloknak biztosítani a sportolást, bár nekik talán még komolyabb gondjaik vannak, mint a megye bár­mely sportkörének. Jól tud­ják milyen feladatok várnak rájuk és ennek szellemében készítették idei tervüket, ha­tározták meg célkitűzéseiket. Azt is tudják; akad a köz­ségben néhány olyan szur­koló, akinek magatartása nem jó fényt vet a csapatra. Ami külön megemlítendő: megtalálták a helyes utat, melynek eredménye a meg­felelő kapcsolat a közös ta­náccsal, a termelőszövetke­zet vezetőivel. A závodiak maguk választották ezt az utat, önállóak akartak ma­radni és jól tudják, ez na­gyobb gonddal, felelősséggel Hegyi Imre, a kisvejkei közös tanács elnöke is jár. A gyűlésen többször elhangzott: a társadalmi munkát jobban kell szervez­ni, mert csak abban az eset­ben tudják növelni bevéte­leiket, biztosítani a sporto­láshoz szükséges anyagi fe­dezetet. Balról a felszólaló Gyergyói József pártvezetöségi titkár, tőle jobbra Fátrai Jakab, a járási sportfelügyelőség ve­zetője, Szabó Dénes nevelő és Szász János, a sportkör elnöke. A sportolók a beszámolót hallgatják

Next

/
Oldalképek
Tartalom