Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

Mai számunkból PÁRTMUNKA AZ „ELSŐ VONALBAN” (3. old.) CSALÄD — OTTHON (4. old.) EGY SZÍNHÁZI KRITIKA TÖRTÉNETE (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT KÖVESD ÉS LAJVÉR (3. old.) Bejárók A vidékről városba bejáró ipari munká­sok szociális és kulturális helyzete hu­szonöt éve szerepel a na­pirenden. Élet- és mun­kakörülményeik vizsgá­lata szigorú szociológiai felmérések, nekikesere­dett újságriportok témá­ja volt és művelődési, szórakozási lehetőségeik megteremtésére, politikai aktivitásuk növelésére számos jószándékú, de gyakran nem elég realis­ta terv született. Elsősorban az objektív körülményekre kell te­kintettel lennünk. A reg­geli műszakot hat órakor valamelyik 30—40 kilo­méterre lévő város üze­mében kezdő munkás hajnali 4—5 órakor kel és délután 4—5 órára ér haza — falura. És ez a „falu” a legtöbb család­ban azt jelenti: a nyolc órát ledolgozó, 3—4 órát utazó asszonyra, férfira még az állatok, a kert gondozása, a ház körüli munkák serege vár. Ez az időbeosztás, ez az életmód — tény. És mindaddig, míg a mun­kaidő mellett az utazás­ra, háztartási munkára fordított idő nem csök­ken, addig a tanulásra, művelődésre a mostani­nál több energiát fordító munkások számának csak lassú emelkedésére szá­míthatunk. Ezeken az időkön be­lül kell tehát gondolkod­nunk, amikor a bejáró munkások helyzetén ja­vítani akarunk. A köz­lekedés gyorsabbá, ké­nyelmesebbé, pontosabbá tétele alighanem kulcs­kérdés. Jelenleg a mun­kásvonatok kevés kivé­tellel legfeljebb alvásra, vagy kártyázásra alkal­masak, olvasásra aligha, zsúfoltak, ridegek, zajo­sak, sötétek. A gyárak közelében lévő italboltok nyitva tartási ideje min­den rendelkezés ellenére még mindig rugalmasab­ban alkalmazkodik a munkaidő kezdetéhez és végéhez, mint az élelmi- ; ■ szerboltoké, ahol egyéb­ként is annyit kell sorban állni, hogy gyakran leké­sik miatta a vonatot, autóbuszt az asszonyok. Olcsón dolgozó és kevés sorban állást, várakozást igénylő szolgáltatóipar­ra lenne szükség falun is, városon is. Mert csak az így felszabaduló pénzről és időről remélhetjük, hogy majd művelődésre fordítódik. Persze nem magától: a kulturált szó­rakozási lehetőségek megteremtésétől a könyv­tárakban, mozikban, mű­velődési házakban. Abban már többé- kevésbé egyetértünk, hogy a tanulást a mun­kahelynek, a szórakozást a lakóhelynek kell meg­szerveznie. H ivatásos népművelők, szakszervezeti és pártmunkások egész serege, a Hazafias Nép­front aktivistái dolgoz- j nak ezen. És erőfeszíté­seik nyomán, ha lassan is, de növekszik a napi vonatozás, kerékpározás fárasztó egyhangúságából kilépő, a tanulás vagy éppen a közéleti szerep­lés fáradságát vállaló fa­lun élő, de városi mun­kások száma. G. B. Az NSZK kancellárja Madridban A hivatalos látogatáson Madridban tartózkodó Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárt fogadta Adolfo Suarez spanyol kormányfő. (Telefoto) A közlekedés- és postaügyi miniszter helyettese Szekszárdon Egyetértés a célok meghatározásában A hivatalos látogatáson Spanyolországban tartózkodó Helmut Schmidt nyugat­német kancellár Madridban találkozott Adolfo Suarez spanyol miniszterelnökkel. A találkozóról kiadott közle­mény mindössze arról tájé­koztat, hogy a másfél órás tanácskozáson jelen volt Marcelino Oreja külügymi­niszter és az NSZK madridi nagykövete. Schmidt kancellár közvet­lenül Madridba érkezése után csütörtökön 45 percen át tanácskozott Felipe Gon- zalezzel, a Spanyol Szocialis­ta Munkáspárt főtitkárával. Közben Spanyolországban folytatódnak a politikai tün­tetések. Pamplonában nagy tömegek vonultak fel a vá­ros utcáin, követelve a köz­kegyelem kihirdetését és át­fogó politikai reformok be­vezetését. A rendőrség bru­tálisan közbeavatkozott és öt tüntetőt megsebesített. Közü­lük kettőt kórházba kellett szállítani. Pénteken összeült az ellen­zéki pártokat tömörítő kilen- cek bizottságának munka- csoportja, hogy közös állás­pontot alakítson ki, mielőtt a kormánnyal megkezdenék a tárgyalásokat a parlamen­ti választások megtartásának módozatairól. Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt fő­titkára pártja követendő poli­tikájáról nyilatkozott Mad­ridban az UPI tudósítójának. Kifejezte reményét, hogy a kormány hozzájárul a Spa­nyol Kommunista Párt tör- vényesítéséhez. Ha Suarez nem hajlandó megtenni ezt a lépést — mondotta — súlyos nehézségekre számíthat. Carrillo kijelentette, tekin­tettel a kialakult realitások­ra, a Spanyol Kommunista Párt nem követeli az ország­ban létesített amerikai kato­nai támaszpontok felszámo­lását és támogatja Madrid csatlakozását az Európai Gazdasági Közösséghez. Pénteken Szekszárdon Klézli Róbertnek, a közle­kedés- és postaügyi minisz­ter helyettesének, a közle­kedési és postaügyi ágazat illetékes vezetőinek, vala­mint megyénk képviseleté­ben dr. Gyugyi Jánosnak, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága titkárának és dr. Szabópál Antalnak, a me­gyei tanács elnökének rész­vételével megbeszélésre ke­rült sor a KPM-ágazat me­gyénket érintő V. ötéves tervei célkitűzései eddigi teljesítéséről és a soron kö­vetkező feladatokról. Az 1976. évi munkát érté­kelve megállapították, hogy a vasúti és közúti közleke­dés, a szállítás, valamint a A kommunista és szocia­lista párt visszautasította a kormánynak azt a szándé­kát, hogy a munkáltatók és szakszervezetek megegye­zése hiányában rendeletileg korlátozza a mozgóbéreket (csökkentve így a reálbérek szintjét). A mozgó bérskála korlátozását a kormány gaz­dasági miniszterei és szak­értői nélkülözhetetlennek ítélik az infláció megféke­zéséhez és az olasz gazda­ság nemzetközi verseny- képességének megtartásához. Pénteken az Avanti, az OSZP lapja figyelmeztette a kormányt, „Ne próbálja távközlés területén megha­tározott üzemeltetési és fej­lesztési feladatokat közös erőfeszítéssel megoldották. Eredményes együttműködés alakult ki az ágazati, vala­mint a megyei párt- és ál­lami szervek közt, amely nagyban elősegítette a cé­lok elérését. Áttekintették az V. ötéves terv 1977-re ütemezett fel­adatait. Egyetértés alakult ki a konkrét célok megha­tározásában. A megbeszélést követően Klézli Róbert a megye ve­zetőinek kíséretében részt vett a KPM felügyelete alá tartozó vállalatok dolgozói részére szervezett aktíva­értekezleten. meg kész helyzet elé állíta­ni a munkásmozgalmat, a szakszervezeteket”. A L’Uni- ta hasábjain pedig Giorgio Napolitano, az OKP KB tit­kára interjúban szögezi le: elfogadhatatlan, hogy a kor­mány erővel szerezzen ér­vényt egyoldalú döntései­nek. Figyelmeztet: ha erre sor kerülne, az OKP a par­lamentben keresztülhúzza az ilyen számításokat. A baloldali pártok hatá­rozott fellépésére a minisz­terelnökség közölte: a kor­mány lemond arról, hogy a szakszervezetek egyetértése nélkül intézkedjék a ter­melési költségek kérdésében. Meghátrált az Andreotti-kormány Asszonyok a teli szőlőben Meglehetősen könnyű dol­gom van, mivel a szólás­mondás szerint csak a kezdet nehéz, azt pedig, hogy mi­ként kezdjem — ha szépen akarok indítani! — meghagy­ták nekem a kurdi asszo­nyok, így igazán könnyű a dolgom, íme tessék: „A csib- ráki fenyveserdő aljában...” És itt jön az, ami nincs. Ha a közkedvelt nóta rigmusai szerint folytatnám a lírai képet, miszerint oda van a kicsi tanyám csinálva — ugyancsak eltérnék a reális képtől, mert a kurdi Uj Élet Tsz-nek — melynek a szőlő­jét az asszonyok metszik — nincs tanyája se. kicsi, se nagy. Szőlője van, bora nincs. Ha a szövetkezetben nyugdí­jastalálkozó, közgyűlés vagy más ünnepélyes alkalom kí­vánja egy pohár bor elfo­gyasztását, akkor a tsz a kö­zeli Lengyelből hozat. Pedig ilyenkor januárban, bokáig vagy térdig érő hóban, a sza­bad ég alatt, kint a hideg té­li levegőn dolgozni nem leányálom, s ha már szőlőt metszenek, s elkelne — a ha­gyomány szerint — egy po­hárka lélekmelegítő forralt bor. Ha erről nem is, de egy melegedőhelyiségről gondos­kodott a szövetkezet, ahol időnként megmelegszenek a brigád tagjai, jókedvűen be­szélgetve, kinyújtva gémbe- redett tagjaikat, forró teát isznak. Már november óta metszik a szőlőt. A napi nor­ma kétszáznegyven tőke, ezért kilencven forint jár — közel negyven fillér töven­ként. Hol többet dolgoznak, hol kevesebbet, mikor meny­nyit enged az idő. Hogy milyen bor lett az idén belőle, azt nem tudni, mert nincs pincészet, de a termés jó volt — ahogy Czink István tsz-tag, a metsző­brigád egyedüli férfi tagja mondja. Gyakorlott mozdu­latokkal metszi a vesszőt, ré­gi szőlősgazda, neki is van szőlője a vasút melletti dom­bon. A tsz telepítésében van csemegeszőlő is. Az ősszel úgy vitték, mint a cukrot, szinte a tőkéről vették meg — mondja a gazda. A hóban a sorok között szarvasok lábnyoma látszik. A Kurd és Csibrák közötti domboldal fenyveséből jöt­tek le, talán a szüretkor el­hagyott, néhány összeaszott, fagyos fürt, apró biling után kutattak egy kis változatos csemegére éhezve. Maratoni vita a tisztségekről Miután Roy Jenkinst, a brit munkáspárt volt jobb­oldali alvezérét csütörtökön Brüsszelben beiktatták az Európai Gazdasági Közös­ség legfőbb végrehajtó szer­vének elnöki tisztébe, a tes­tület, az európai közössé­gek bizottsága nyomban munkához látott. Első fel­adata az volt, hogy tisztáz­za a 13 tagú szerven belül a funkciók megoszlását. A nyugat-európai össze­tartásról és egyetértésről oly sokat nyilatkozó EGK „minisztertanácsában” már az első ülésen maratoni hosszúságú vita folyt arról, hogy ki, milyen posztra ke­rüljön. Végül csak pénte­ken, a kora reggeli órákban született végleges döntés, amelyet Jenkins egy sajtó- értekezleten maga jelentett be. A csaknem 14 órán át tartó huzavonának — Jen­kins finom fogalmazása szerint — az volt az oka, hogy „a legvégén kisebb ne­hézségeink voltak egy-két pontot illetően”. Az EGK bizottságában az elnök Jenkins jogi és tájé­koztatási kérdésekkel is foglalkozik majd, s mint ilyen, a testület szóvivője lesz. Az olasz keresztényde­mokrata Lorenzo Natali a közösség kibővítésével, kör­nyezeti ügyekkel, a nukleá­ris ipar kérdéseivel, kor­mányközi kapcsolatokkal foglalkozik. Francois Xavier Ortolira, Jenkins közvetlen elődjére, a gaulleista fran­cia küldöttre bízták a gaz­daság; és pénzügyeket, a hitelnyújtás, a beruházás és a statisztika kérdéseit. Carrillo a Spanyol KP törekvéseiről Klemm Ferencné az olaszrizlinget metszi

Next

/
Oldalképek
Tartalom