Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-06 / 4. szám
m 1977. január 6. “nrÉPÚJSÁG 5 FIATALOK un FIATALOK FIATALOK * Országos verses prózamondó verseny A költő születésének 100. évfordulója alkalmából országos Ady Endre vers- és prózamondó verseny indul. Jelentkezhetnek a 14. életévüket betöltött amatőr versmondók. Nevezni egyénileg lehet, 1977. február 1-ig, a megyei művelődési központban, Villányi Imrénél. Itt lehet nevezési lapot is kérni. Akinek nincs módja felke- i resni a megyei művelődési központot, az a következőket közölje: név, életkor, lakcím, munkakör, iskolai végzettség és hogy mely irodalmi színpad vagy színjátszó csoport tagja. Sorolja fel a tíz-tíz kiválasztott vers címét is. A fegyveres testületek versmondói a szolgálati helyük szerint nevezhetnek. A jelentkezés feltételei: 10 Ady-vers vagy rövid próza és 10 egyéb vers tudása,, amelyeket a versenyzők a hét évszázad magyar költészetéből, illetve a századforduló és a XX. század európai költészetéből válogathatnak. Nem tekintik amatőr versmondónak azokat, akik valamelyik színházi stúdió tagjai, előfelvételis színművészeti főiskolások vagy a Filharmónia működési engedélyével rendelkeznek. A verseny helyi selejtezőkkel kezdődik, amelyeket a megyei — Budapesten pedig az összevont kerületi — versenyek követnek. Minden megyei, illetve összevont kerületi elődöntőből legfeljebb 10—10 versmondó jut tovább a középdöntőbe. A középdöntők 6—6 legjobbja kerül a rádiós, illetve a televíziós adásokba. Közvetlen meghívást kapnak a lakóhely szerinti területi középdöntőbe a Radnóti- szavalóverseny emlékérmesei: az 1975-ös József Attila- szavalóverseny» döntőbe jutott versenyzői, az 1976-os salgótarjáni munkás, a székesfehérvári szövetkezeti, a nyíregyházi Váci Mihály, a Iszekszárdi Babits és az 1977. | évi sarkadi középiskolás Ady- szavalóverseny első 3—3 helyezettjei, illetve az 1977. évi „Ki mit tud?” döntőbe jutott versmondói, amennyiben a kiírás feltételeinek megfelelnek. A verseny legjobbjait a rendező szervek díjazzák. Az elődöntők 1977 májusától szeptemberig tartanak. A rádió és a televízió az ország hat különböző városából 1977. október 8-tól egyenes adásban közvetíti a középdöntőket, illetve november végén Debrecenből a döntőt. Forradalmi ifjúsági napok 1977 Ifjúsági szövetségünk eszmei-politikai nevelő munkájának gyakorlatában, tudat- formáló tevékenységében jelentős szerepet töltenek be nemzeti, politikai, társadalmi ünnepeink, történelmi évfordulóink. 1966 óta a magyar történelem legjelentősebb fordulópontjainak, — 1848, 1919, 1945 — megünneplését a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata foglalja keretbe. 1977. március 21-én ünnepeljük a KISZ zászlóbontásának 20. évfordulóját, amely új fejezetet nyitott a magyar kommunista ifjúsági mozgalom történetében. A KISZ Tolna megyei Bizottsága 1976. november 19- én fogadta el a forradalmi ifjúsági napok 1977. évi politikai tervét. A megyei politikai tervben az évfordulók, politikai megemlékezések szerves részeként szerepelnek a kulturális jellegű programok és a tömegsport. Az 1977. évi forradalmi ifjúsági napok időszakában a KISZ zászlóbontásának 20. évfordulója tiszteletére a KISZ Tolna megyei Bizottsága, a Tolna megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ és a Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum az alábbi kulturális jellegű bemutatókat, vetélkedőket rendezi meg. I. „Három tavasz” ifjúsági irodalmi színpadok és színjátszó csoportok bemutató, illetve minősítő versenye. A pályázat célja: Bemutatkozási lehetőséget biztosítunk az ifjúsági irodalmi színpadok, színjátszó csoportok számára, szakmai tanácskozással segítjük további munkájukat. Részvételi feltételek: Az ifjúsági irodalmi színpadok és színjátszó csoportok részt vehetnek szerkesztett irodalmi műsorral, modern színpadi művekkel, mai életünkből merített vagy a múlt eseményeit feldolgozó dokumentumjátékkal. A nevező csoportok törekedjenek az ízléses megformálásra, a kultúrált, tiszta beszédtechnikára. A műsoridő maximálisan 20 perc lehet. A jelentkezéseket a KISZ Tolna megyei Bizottsága címére (7100 Szekszárd, Beloiannisz út.2.) kell megküldeni, 1977. február 1-ig. Megyei bemutató időpontja: 1977. április 3. 9.00 óra. Helye: Szekszárd Babits Mihály Megyei Művelődési Központ. II. A honismereti vetélkedő: Témája: — A magyar kommunista ifjúsági mozgalom története, feladatai a KISZ IX. kongresszusa után. — A Tolna megyei internacionalisták élete, munkája, tevékenysége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, intervenció időszakában. — A Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum kiállítási anyagának ismerete (területi döntők). Simontornyai és dunaföld- vári várak anyagai (megyei döntő). Részvételi feltételek: 1. A nevező csapatok pályamunka vagy kiállítás keretében mutassák be munkahelyük, lakhelyük mozgalmi életét, múltját, eredményeit Minden csapat — a mozgalmi munka egy-egy területéhez, vagy a KlSZ-kong- resszusaihoz kapcsolódóan — gyűjtse össze, rendszerezze, összegezze a KISZ történetét, vagy annak egy időszakát saját városában, falujában, üzemében, vagy iskolájában. A pályamunkák terjedelme: Maximum 15 oldal. Az elmúlt években megyei pályázatokra beküldött pályamunkát nem fogadunk el. A kiállítást a térületi, illetve a megyei verseny időpontjában a helyszínen kell bemutatni. 2. A honismereti vetélkedő-sorozaton KlSZ-szervezetek és ifjúsági klubok 5 fős csapatai vehetnek részt. 3. A nevezéseket a KISZ Tolna megyei Bizottsága címére (7100 Szekszárd, Beloiannisz út 2.) 1977. febru" ár 1-ig kell beküldeni. Azok a csapatok, amelyek pályamunkával neveznek a megyei honismereti vetélkedőre, a pályamunkát a nevezéssel együtt küldjék a KISZ Tolna megyei Bizottsága címére; A vetélkedőt a nevezések alapján területi, majd megyei szinten rendezzük meg. Területi selejtezők időpontja: 1977. február 15—28. között. Megyei döntő: 1977. március 20. 9.00 óra. Babits Mihály Megyei Művelődési Központ. A megyei döntőre a területi selejtezőkön legeredményesebben szereplő 5 csapat jut. III. Forradalmi és munkásmozgalmi dalok IX. megyei fesztiválja. Ideje: 1977. március 20. 17.00 óra. Helye: Szekszárd Babits Mihály Megyei Művelődési Központ színházterme. A fesztivál célja: — a forradalmi és munkásmozgalmi zenei hagyományok ápolása, — bemutatkozási lehetőséget biztosítani felnőtt és ifjúsági kórusainknak, éneklő csoportoknak, hogy legyenek népszerűsítői a mozgalmidal- akciónak. Részvételi feltételek: — a fesztivál jellegének megfelelően egy-egy kórus műsoranyagában a mozgalmi dalok legyenek túlsúlyban, — műsoridő: maximálisan 10 perc, — közös műsorszám a fesztivál zárásaként „A párttal a néppel” c. dal. A jelentkezéseket a Ba- b'ts Mihály Megyei Művelődési Központ címére (7100 Szekszárd, Mártírok tere 10.) 1977. február 10-ig kell beküldeni. Az elismerés kötelez KlSZ-élet Belecskán György Erzsébet a belecskai KISZ-szervezet titkára. Mint a többi KISZ-szervezet, ők is beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésre készülnek. Mit tudnak „letenni az asztalra”, ezt kérdeztük a titkártól. — Tavaly — 1975-ös jó munkánkért — megkaptuk a KISZ Központi Bizottságának dicsérő oklevelét. Jólesett az elismerés, de kötelezett és kötelez is bennünket arra, hogy még jobban dolgozzunk. Úgy érzem, ezt az ígéretünket — ha nem is hiba nélkül — teljesítettük. Hetvenöt volt a „fordulat éve” nálunk. Akkortól kezdett felélénkülni a mozgalmi munka. Akcióprogramunkat megvalósítottuk, jól sikerültek különféle rendezvényeink, nemcsak a sport-, klubösszejövetelek, hanem a politikai akciók és az oktatás is. Kapcsolatba léptünk a Belkereskedelmi Minisztérium 3. számú KISZ-alapszervezetével, ősszel lejöttek hozzánk, segítettek a tsz-nek — velünk együtt — paprikát szedni, túrát, politikai vetélkedőt rendeztünk és a belkeresek elAz ifjú „kritikusok” számára szerkesztik a „Százszorszép klub” című új műsort. A klub tiszteletbeli tagjai a „Százszorszép színház” műsorainak rendszeres hallgatói, akik ilyen módon kapnak útbaigazítást, hogy milyen szempontok alapján elemezhetik a rádiójátékokat. szállásolását is — három napig voltak itt — a KISZ- tagokkal oldottuk meg. A munkáért kapott pénzt a KISZ tartalékolta. Volt mire. Van egy KISZ-helyiségünk, de évek óta üresen állt. Még a székeket is a művelődési otthon másik helyiségéből kellett áthozni, ha összejöttünk. Kértünk segítséget az Állami Ifjúsági Bizottságtól klubberendezésre, de a válasz kissé elszomorított bennünA műsornak és a hozzá kapcsolódó klubnak az a célja, hogy a felnőtteknek szánt rádiójátékok is hozzáértő közönséget kapjanak majdan. Érdeklődésre tarthat számot Gálvölgyi János műsora, ami a Vendégjáték sorozat keretében kerül sorra. két: csak módszerbeli segítséget, támogatást tudnak adni, ha kérjük. Kiderült: elkéstünk az igényléssel. De sebaj, mondtuk, majd mi előteremtjük. Vállaltuk a szezonban a betakarítás segítését, segítettünk épülettatarozásnál, a pénzt a közös kasszába tettük. Kaptunk a tsz-től is támogatást, a KISZ- től is, így tavaly már beszerezhettünk egy stúdiómagnót, szalagokkal. A tavalyi politikai rendezvények közül a legjobban a finn napok sikerültek. Sport- versenyeket kezdeményeztünk, ami átterjedt a „szomszéd” községekre, a pincehelyi KISZ-bizottság egész területére. Az egész munkánkból a legtöbbre azt tartjuk, hogy sikerült élénkebbé tenni az ifjúsági vitaköröket. És ide nemcsak a KISZ-tagok jönnek el — mindössze tizenheten vagyunk —, hanem egyre többen a KISZ-en kívüliek is. És így találják meg az utat a KISZ-szervezethez, válnak aktív taggá. (J) Gyakran találkozunk irodalmi hetilapunk szerkesztői üzenetei között olyan olvasói kéréssel: értelmezzenek, magyarázzanak meg egy közölt verset. Ezeket a kéréseket nem szokták — nem is érdemes teljesíteni; egyetlen vershez adhatnának csupán kulcsot. A Párbeszéd a költészetről című sorozat egyik szereplője nem érti és éppen ezért nem is szereti a verseket. A műsor őt próbálja meggyőzni, s rajta keresztül persze azokat is, akik hasonlóan éreznek. Fiatalok figyelmébe! A jogosulatlan címer, jelvény és zászló használata öltözéken és gépjárműveken — szabálysértés!!! A FIATALOK KÖRÉBEN folytatott jogprogapanda tevékenység során számtalan esetben merülnek fel az öltözködéssel, címer- és jelvényhasználattal kapcsolatos kérdések. „Az öltözködési normákat lehet-e jogilag szabályozni, ha igen, akkor milyen határokat szab meg a jogszabály? Rendőri intézkedést von-e maga után a különböző jelvények viselése, valamint a gépjárművek díszítésére használt matricák, emblémák felhasználása?” Jogilag az emberi magatartásokat három csoportba sorolhatjuk: társadalomra hasznos, káros és közömbös magatartásokra. Az öltözködési normák az utóbbihoz tartoznak. Minden állampolgárnak szuverén joga, hogy anyagi helyzetének, ízlésének, egyéniségének megfelelően öltözködjön. A külsődleges jegyek alapján a társadalmi környezet ezekből is ítéleteket von le pozitív vagy negatív előjellel. Napjainkban’ — elsősorban a fiatalok körében — egyre többször találkozhatunk olyan megjelenési és viselkedési formákkal, melyek a közízlést, az erkölcsi normákat már oly mértékben sértik, hogy jogszabályilag szükséges ezekkel szemben fellépni. Egyes fiatalok ruházatukon idegen, más ország állami zászlaját, vagy jelvényét viselve „mozgó hirdetőoszlopként” közlekedve, kizárólag nyugat; tőkés országok iránti rokonszenvet táplálnak. Hasonló jellegű matricákkal „díszítik” tele gépjárműveket, vagy bukósisakokra festik fel azokat. A legtöbb fiatal feltűnési vágyból, tetszeni akarásból, vagy más okból hord ilyen jellegű trikókat, mellényeket, amelyeken külföldi katonai rangjelzéseket és kitüntetéseket ís elhelyeznek. Mivel véget kellett vetni az ilyen jelenségnek, egyszersmind védelemben részesíteni az államok címerének, zászlajának és felségjelének méltóságához fűződő érdekeit, a közrend és a közbiztonsági szabálysértések körébe került, a „jogtalan címerhasználat”. A jogszabályok értelmében szabálysértést valósít meg az a személy, aki a fentiekben leírt magatartások bármelyikét elköveti. Enyhébb esetekben a hatóság figyelmeztetésben részesíti, de súlyosabb esetben kiszabható helyszínbírságolás is. Az elkövetés tárgyát képező dolgot elkobozzák. Fel kell hívni a közfigyelmet arra, hogy a jogszabály nemcsak a jogosulatlan használót marasztalja el, de tiltja, hogy magánszemélyek, kisiparosok, illetőleg állami, szövetkezeti üzemek működési engedélyben foglalt kereteken kívül eső iparcikkeket, idegen állam címerét, zászlaját, állami szervek^ felségjelét állítsanak elő, vagy forgalomba hozzanak. Nem minősül szabálysértésnek, ha valaki a Magyar Népköztársaság vagy baráti államok kommunista és munkásmozgalmi szervezeteinek jelvényeit — szintén politikai hovatartozás kifejezéseként — az általában szokásos módon jelvényként viseli. (Pl. Komszomol, KISZ, vagy más szolidaritási jelvények.) Az sem szabálysértés, ha az idegen országok címere, felségjele kereskedelmi reklámcímkében, ipari termék márkajelzésében, vagy matricában — csupán kiegészítő és nem meghatározó elemként van elhelyezve. Mellényeken elhelyezett „fantáziacímerek” viselése nem szabálysértés. Nem von rendőri intézkedést maga után. ha a ven- déelátóipari egységek a külföldi vendégek tiszteletére az asztalokon zászlókat helyeznek ek Ez jogilag engedélyezett. A BARÁTI KÖR a kollektíva közvetlen befolyással van a fiatalkorúak magatartására. Ott, ahol a szülői felügyelet, az ellenőrzés hiányzik, a baráti közösség válik a jellemformálás alapvető tényezőjévé. A/, ilyen fiatalok főként barátaiktól sajátítják el a magatartási normákat, a társadalmi szemléletet és a környező jelenségek értékelését. Ezért rendkívül fontos, hogy az ifjúsági és más tömegszervezetek tagjai között folytatott felvilágosító és nevelő tevékenység hatékonyságát növeljük. Ezzel nagymértékben hozzájárulhatunk a negatív jelenségek és a szabálysértési eljárások visszaszorításához. Cseh Gábor r. százados Összpontosított figyelem jj||yf|úsági mösoroíftS
