Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-06 / 4. szám
XXVII. évfolyam, 4. szám. ARA: 0,80 Ft. 1977. január 6., csütörtök Mai számunkból FOGLALKOZÁSA: BANKEMBER HOGYAN KAMATOZIK? (4. old.) FIATALOK (5. old.) A SZOVJET MŰKORCSOLYÁZÓK TERVEI (6. old.) ApoljAk a vetést, KÉSZÜLNEK A ZARSZAMADASRA (3. old.) A klasszikusok időszerűsége M indinkább gyarapszik hazánkban azoknak a tábora, akik magas szinten sajátították el a marxizmus—Ieninizmust, elmélytilten tanulmányozták és tanulmányozzák tudományos elméletünket. Gyakorta forgatják azokat a könyveket, folyóiratokat, amelyek marxista módon törekednek társadalmi életünk vagy a nagyvilág újonnan észlelhető folyamatainak elemzésére. Ám eközben — sokféle tapasztalat tanúsítja ezt — mintha háttérbe szorult volna a marxizmus klasszikusainak, Marx, Engels, Lenin műveinek tanulmányozása. Mi tagadás, nem kevés olyan embert találhatunk, aki esztendőkön át tanulta a marxizmus—leninizmus tudományát, az elmélet „névadóinak” műveiből azonban legfeljebb néhány szemelvényt olvasott el, ha ugyan annak nevezhető sietős átlapozásuk a kötelezőként megjelölt irodalom olvasókönyvében. Persze egy elmélet alapjait, alapvető tételeit meg lehet ismerni „másodkézből” is. Sőt voltaképpen csakis úgy lehet megkezdeni tanulmányozását: aligha lehetne bárkinek is ajánlani, hogy a marxista politikai gazdaságtan megismerését mindjárt „A tőke” olvasásával kezdje. Más dolog azonban az indulás, s megint más, hogy milyen úton haladunk tovább és meddig jutunk. S aki tanulmányai során végig nem jut el a tudományos szocializmus legalapvetőbb műveiig, az olyan elméleti bázistól fosztja meg önmagát, mely nélkül annak továbbfejlesztését, a mai kérdésekre adott marxista válaszokat sem értheti meg igazán. Nem véletlen, hogy a társadalom átalakításán fára- dozók körében világszerte fokozódik az érdeklődés a marxista klasszikusok művei iránt, hogy bennük keresik az útmutatást, az iránytűt ahhoz, merre induljanak a mai problémák megoldásának útján. Alig néhány éve még, hogy Nyugaton mindenfelé a marxizmus reneszánszáról kezdtek beszélni, s a társadalmi folyamatokban kiigazodni akarók Marx — nem sokkal korábban még elavultnak, a XX. század embere számára érdektelennek kikiáltott — műveiben lapozgattak válaszért problémáikra. A szocialista utat kereső, azt választó fejlődő országokban pedig több helyen szinte kézikönyvként használják Lenin írásait saját gondjaik megoldásához. Számukra nem kevésbé tanulságos ezeknek a műveknek az olvasása, újraolvasása, tanulmányozása. Olyan időtálló alkotások ezek, amelyek tudományos elemzését adják annak a történelmi korszaknak, amely- j ben ma is élünk: a kapitalizmus hanyatlása, a szocializmus megjelenése és győzelme korszakának. A marxizmus klasszikusainak alapvető műveire, ezek megállapításaira épül elméletünk egész rendszere. Igaz: éppen ezért ezek a megállapítások, e művek summázata a tankönyvekben, a népszerűsítő irodalomban is megtalálható. \ Ám egészen más dolog csupán a végeredményt, a végkövetkeztetést kézhez kapni, mint nyomon követni a ; folyamatot, mely ahhoz elvezet, szinte együtt járva végig az utat, együtt gondolkodva az alkotóval. Csakis ez utóbbi ismertethet meg igazán a marxi—lenini módszerrel, mely számunkra is nélkülözhetetlen a mai valóság megismeréséhez és a cselekvés helyes módjainak meg- leléséhez. A klasszikusok elmélyültebb tanulmányozásának • hangsúlyozása éppen ezért a legkevésbé sem jelent egyet valamiféle dogmatizmussal, az önálló gondolkodásról való lemondással. Igaz, akadt idő történelmünkben, amikor ezt a tanulmányozást némelyek úgy fogták fel, mint egyes tételek mechanikus megtanulását, szó szerinti ismételgetését, s idézetekkel kívánták helyettesíteni a konkrét valóság konkrét elemzését. Ez a gyakorlat azonban éppen a marxizmus klasszikusainak módszerétől állt a legtávolabb. Marx, Engels, Lenin szellemében, gyakorlatukhoz híven a mi pártunk a klasszikusok alkotó szellemű tanulmányozását hangsúlyozza és tartja szükségesnek. Olyanfajta tanulmányozásukat, melynek során mindig figyelembe vesszük, hogy megállapításaik hol, mikor, milyen körülmények között születtek, milyen helyzetre vonatkoztak. Hiszen — mint éppen Engels figyelmeztetett rá — megváltozott körülmények között a korábban igaz megállapítás immár tévedéssé is változhat. Csak a gondos elemzés döntheti el, hogy új viszonyok között egy-egy régebbi tétel fenntartható-e változtatás nélkül, illetve milyen módosítása, továbbfejlesztése válik szükségessé. Épp ebből kiindulva szögezi le a párt Központi Bizottságának a pártpropagandával foglalkozó határozata, hogy a klasszikusok munkáinak feldolgozásával együtt behatóan szükséges foglalkozni a szocialista építés gyakorlatával, tapasztalataival. E tapasztalatok feldolgozásához is a marxista klasz- szikusoktól kaphatjuk a legtöbb segítséget. Az ő életművük ismeretében alakíthatjuk ki a gyakorlat általánosításának azokat az eljárásait, módjait, melyek segítségével érvényes és tartalmas következtetésekre juthatunk. E zeknek a következtetéseknek a kimunkálása ma nem néhány személy monopóliuma: ehhez a maga területén az egész párttagság, minden marxista képzettségű ember hozzájárulhat. De igazán érdemi részese csak akkor lehet e tevékenységnek, ha birtokában van az ehhez szükséges alapnak és eszközöknek, a marxizmus klasszikus elméleti örökségének. GYENES LÁSZLÓ Megyei tanács vb __________________________•. D inamikus fejlődés, nagy feladatok Az V. számú iskola, amely a TOTÉV KISZ-bizottságának védnöksége alatt épül. Felvételünket az iskola udvari részéről készítettük. Foto: G. K. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap tartott évi első munkanapján tárgyalta meg — a január 27- re összehívandó tanácsülés előkészítése jegyében — az A lengyel—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki kormányközi együttműködési bizottság Varsóban megkezdte 18. ülésszakát. A tárgyalásokon a lengyel küldöttséget Kazimierz Olszewski miniszterelnök-helyettes, a szovjet 1977. évi költségvetést és fejlesztési programtervezetet és állapította meg a helyi tanácsok kötelező előirányzatait. A tanácsülés előkészítése tulajdonképpen az ülés másodelegációt Mihail Leszecsko, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese vezeti. A napirenden szerepel egyebek között a hosszú távú együttműködés kérdése a gépiparban és a bányászatdik felében zajlott le. A tudósító azért vét az időbeni sorrend ellen, mert a tanácskozás napirendjének második témájával kíván a szokásos(Fodytertás a 3. oldatom.) ban, az előző ötéves árucsereforgalmi szerződés értékelése és egy 1980-ig terjedő hatályú hasonló megállapodás. Jelentős szerepet játszanak az ülésszakon a tudományos és műszaki együttműködés kérdései is. Berlin NDK-csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Berlinben szerdán megkezdődtek az NDK—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások. Oskar Fischer, az NDK és Bohuslav Chnou- pek, Csehszlovákia külügyminisztere megállapította, hogy e találkozó a soron következő feladatok összehangolásának jelentős eszköze. Aláhúzták, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a szocialista testvérországok — köztük az NDK és Csehszlovákia — sokoldalú együttműködése továbbfejlesztésének. Időszerű nemzetközi kérdésekkel összefüggésben kiemelték a Varsói Szerződés tagországai legújabb kezdeményezéseinek fontosságát. Oskar Fischer hangoztatta, hogy mind az NDK, mind pedig Csehszlovákia naponta szembekerül az NSZK- ban működő reakciós, militarista, revansista, sőt neonáci erők tevékenységével. Bohuslav Chnoupek kijelentette, meggyőződése, hogy a nemzetközi enyhülés az európai biztonság és az együttműködés erősítése — nyugati ellenzőinek elutasító magatartása ellenére is folytatódik. A csehszlovák külügyminiszter kedden érkezett hivatalos baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba. Lengyel-szovjet gazdasági megbeszélések Párizs \ , Közigazgatási reform Giscard d Estaing francia köztársasági elnök — közölte az Elysée-palota szóvivője — az év végén levelet intézett Franciaország összes polgár- mesteréhez — (számuk 36 500 volt az év végén) és ebben bejelentette: a márciusi községtanácsi választások után a kormány hozzáfog a régóta tervezett közigazgatási reformhoz. A változtatások célja az lesz, hogy növelje a helyi választott testületek önállóságát, elsősorban pénzügyi téren. A kormány elképzeléseit a mintegy 400 ezer községi és városi tanácsos elé terjesztik megvitatásra, majd — közli az államfő levele — a vita eredményei alapján törvény- javaslatot terjesztenek a nemzetgyűlés őszi ülésszaka USA ele. Ilymódon a „helyi közösségek” reformja az idei esztendő egyik fő politikai témája lesz Franciaországban. Az L’Humanité szerdai vezércikkében élese« bírálja a Guichard-jelentésben körvonalazott elképzeléseket. Azok végrehajtása mintegy 30 ezer község megszüntetésével járna, ami, írja a lap, meglehetősen különös módja a helyi demokrácia bátorításának. A demokratikus erők azért küzdenek Franciaországban, írja a kommunista lap, hogy a községtanácsokat a közösségi élet valóban felelős irányítóivá tegyék. A kommunisták többek között az arányos képviseleti rendszer bevezetését követelik a községekben. A Sió—Sárvíz menti Egyesült Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet üvegházaiban szorgalmas munka folyik. Felvételünket Szedresen készítettük, ahol az üvegházakban paradicsommagot ültetnek az asszonyok. A palántákat egyébként hatezer négyzetméteren ültetik majd el március közepén. Foto: bj. Melegházban A kongresszus kedden tartotta alakuló ülését. Robert Byrd, a szenátus demokrata párti többségének vezetője kijelentette: az Egyesült Államoknak nagy figyelmet kell fordítania a Szovjetunióhoz és a Kínai Népköztársasághoz fűződő „háromszögű kapcsolatok” ápolására. Kína-politikájában Washingtonnak a diplomáciai kapcsolatok normalizálására kell törekednie anélkül, hogy ezzel gyengítené Tajvanhoz fűződő „baráti kapcsolatait”. Az Egyesült Államoknak tovább kell erősítenie politikai, gazdasági és katonai kapcsolatait Nyugat- Európával és Japánnal, míg a NATO-partnereket arra kell buzdítania, hogy vállaljanak nagyobb részt a katonai kiadásokból. Byrd sürgette Spanyolország csatlakozását a NATO-hoz. A kongresszus alakuló ülése
