Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

Nagyszabású asztalitenisz­versenyt rendeztek Salgótar­jánban, a város felszabadu­lásának tiszteletére. Me­gyénkből többen is asztalhoz álltak, elsősorban a Tolnai Vörös Lobogó és a Simontor- nyai BTC versenyzői közül. Az újonc lányok versenyé­ben Köő Ilona (Simontornya) az előkelő 3. helyet szerezte meg. Rangsor A France-Football francia lab­darúgó-szaklap az 1976. évi ered­mények alapján elkészítette az európai válogatottak rangsorát. A francia újság szakiról az NSZK együttesét tették az élre, amelynek összeredménye öt győzelem és két döntetlen volt, nem szenvedett tehát vereséget Helmut Schön csapata. A 2. helyre az Európa-bajnok Csehszlovákia került négy győ­zelemmel, hat döntetlennel és egy vereséggel, míg a 3—5. he­lyet az NDK (4, 3, 0), Hollandia (4, 1, 1) és Magyarország (5, 5, 0) foglalja el. 1977. január 5. Női rövidtávfutás Mérlegen az elmúlt év atlétikája Csaba Györgyi sérülését Deé Márta visszatérése rész­ben pótolja ugyan, de a ta­valyi évhez viszonyított mi­nimális fejlődés az előbbi évek kiemelkedő eredmé­nyeihez képest elenyésző. Csaba és Deé, a két igazán tehetséges gyorsfutó mö­gött, sajnos évek óta nem tűnt fel nagy tehetség. így a tulajdonképpeni 400-asok is előkelő helyen szerepelnek a rangsorban. A tavalyi évhez képest Balogh Mária fejlő­dött legtöbbet, de edzés­munkája nem elég igazán nagy eredmény eléréséhez. A fiatal tolnai Ringwald kellemes meglepetést okoz­hat 1977-ben. 400-on Vida, Schwébl, Jéhn Katalin és Éva fejlődtek legtöbbet, ami mögött rendkívül komoly edzésmunka van. Vida Ad­rienn a magyar ifjúsági vá­logatottban is szerepelt és a Dózsa 4x400-as ifjúsági és felnőtt váltója egyaránt eredményes volt az orszá­gos bajnokságon. A rang­listán szereplők mindegyike sokat javulhat még 1977- ben. 100 m: Megyei felnőtt, csúcs: 11,9 Deé Márta (Szek­szárdi 1972, Csaba Györgyi (Szekszárdi 1973. Megyei ifjúsági csúcs: 11,9 Csaba Györgyi (Szekszárdi 1973. Deé Márta (Szekszárdi 12,2, Ruip Lászlóné (Szekszárdi 12,4, Csaba Györgyi (Szek­szárdi 12,7, Balogh Mária (Szekszárdi 12,7, Jéhn Éva (Szekszárdi 12,7, Mohai Ág­nes (Szekszárdi 12,9, Vida Adrienn (Szekszárdi 13, Schwébl Mária (Szekszárdi 13, Kovács Ágnes (Dombó­vár) 13,2, Kecskés Mária (Bonyhádi 13,2. 200 m: Megyei felnőtt­csúcs: 24,6 Deé Márta (Szek­szárdi 1972. Megyei ifjúsági csúcs: 24,7 Csaba Györgyi (Szekszárdi 1974. Deé Már­ta (Szekszárdi 25,3, Ruip Lászlóné (Szekszárdi 25,8, Csaba Györgyi (Szekszárdi 26,1, Vida Adrienn (Szek­szárdi 26,4, Schwébl Mária (Szekszárdi 26,5, Balogh Má­ria (Szekszárdi 26,6, Mohai Ágnes (Szekszárdi 27„ Link Klára (Szekszárdi 27,2, Jéhn Éva (Szekszárdi 27,3, Jéhn Katalin (Szekszárdi 27,7. 400 m: Megyei felnőtt- és ifjúsági csúcs: 57,4 Kovács Klára (Szekszárdi 1971, Vi­da Adrienn (Szekszárdi 57,6, Schwébl Mária (Szekszárdi 57.7, Deé Márta (Szekszárdi 58, Hepp Györgyné (Szek­szárdi 58,2, Csaba Györgyi Szekszárdi 58,8, Jéhn Kata­lin (Szekszárdi 59,7, Jéhn Éva (Szekszárdi 60,6, Link Klára (Szekszárdi 61,5, Mo­hai Ágnes (Szekszárdi 61,8, Fodor Rozália (Szekszárdi 63.8. (Folytatjuk.) fi neheze hátravan Guth Andrással, a Bony­hádi Pannónia megyebaj­nokságban szereplő labdarú­gócsapatának edzőjével be­szélgettünk az elmúlt idő­szakról, a tervekről. Guth András a Nagymányok szí­neiben játszott hosszú éveken át (sőt tavaly a nagymányo- ki örgefiúk erőssége volt) és a jelek szerint mint edző is elismerést vívott ki magának. Újonc — járási bajnokságból felkerült — csapatával a me­gy ebajnokságban az őszi idény végén a bajnoki táb­lázat 5. helyén álltak. Az őszi idényről, de elsősorban a várható teljesítményről ér­deklődtünk tőle. — A jó felkészülés, a lel­kes játék eredménye, hogy 5. helyen állunk pillanatnyilag. Nincs okom panaszra, csak attól félek, hogy egy-két já­tékos esetleg elbízza magát. Most az lesz a sok felada­tom közül a legnehezebb, hogy megértessem, az elért eredmény kötelez bennünket, a közösséggel a sportkörünk­kel szemben. Nem szabad el­bízni magunkat, mert a ne­heze még hátravan. Az őszi sorsolásunk kedvező volt. de a tavaszi már kevésbé. És ez az, amit nem szabad szem elől tévesztenünk. Többek között Bátaszékre. Nagymá- nyokra és kétszer Dombó­várra kell mennünk (a Vas­úthoz és a Spartacushoz). Persze igyekszünk mindent elkövetni, hogy ne okozzunk csalódást, és célunk az, hogy az első 8—10 között marad­junk. A játékosállományban nem történt változás. Tizen- hetes kerettel kedden el­kezdtük az edzést. Hetenként négyszer találkozom a játé­kosokkal. A vezetőség meg­kísérli, hogy hetenként egy alkalomra tornatermet bizto­sítson számunkra Bonyhá- don. Felnőtt csapatunkkal elé­gedettek lehetünk, viszont ugyanezt nem mondhatjuk el az ifjúságiakról, Ok a bajnoki táblázat utolsó he­lyén állnak, egyetlen mér­kőzést nem nyertek, mind­össze egy döntetlent értek el. A vezetőséggel történt meg­állapodás alapján a tavaszi idényben külön edző foglal­kozik velük annak remé­nyében, hogy így több idő jut rájuk. A vezetőség ja­nuár 16-án — a közgyűlés után — dönt ebben az ügy­ben, hogy ki lesz az ifisták edzője — fejezte be nyilat­kozatát Guth András. Az MHSZ szekszárdi repü­lőklub közgyűlésén többek közt ott voltak az egykori ejtőernyősök is. Közülük né­gyet örökítettünk meg, ami­kor emlékeiket elevenítették fel. Balról Takács Tibor, aki száz felett ugrott. Mellette Pem Vilmos, aki 1952-ben Székesfehérvárott ismerke­dett e férfias, sok bátorságot igénylő sporttal. Az ejtőer­nyős-szakosztály alapító tag­jai közé tartozik, tizenkét évig volt szakosztályvezető. Mellette Hamar Sándor, ö viszonylag rövid ideig űztee sportot, de ugrásainak száma így is megközelíti a három­százat. A kép jobb szélén Hauszknecht Ferenc. Ugrásai meghaladta a négyszázat, de amikor megszűnt az ejtőer­nyős-szakosztály Szekszár- don, átpártolt a vitorlázóre­pülőkhöz és ma is lelkes, ak­tív tagja ennek a szakosz­tálynak. Az angliai Hastingsban az 5. fordulóval folytatódott a nemzetközi sakkverseny, amelyen a magyar Faragó ezúttal a norvég Zwaig ellen mérkőzött, és döntetlen ered­ményt ért el. Az első helyet a szovjet Romanyisin fog­lalja el, aki legutóbb az an­gol Whiteley ellen győzött, mögötte honfitársa, Szmisz- lov következik 3 ponttal és egy függőjátszmával, a har­madik—negyedik helyet Fa­ragó és Zwaig 3 pontos tel­jesítménnyel foglalja el. Adorján az 5., akinek a ta­lálkozója a jugoszláv Vuk- csevics ellen betegség miatt elmaradt, így pontjainak szá­ma — 2 — sem változott. Tornász EB Május 13-án és 14-én a cseh­szlovák főváros rendezi meg a 11. női tornász Európa-bajnok- ságot, amelynek előkészületeiről Jaroslava Matlochová, a techni­kai bizottság elnökhelyettese- nyilatkozott a CTK-hírügynök- ségnek. — Rekordrészvételre számí­tunk — hangsúlyozta —, húsz. ország, 60 sportolójának indulá­sára. Az EB újdonsága az lesz, hogy a versenyzőket a rajt előtt 24 órával sorsoljuk, az azonos nemzetbeliek nem kerülhetnek egv csoportba. Érdekességnek számít, hogy az Európa-bajnok- ságok történetében először nyol­cas szerenként! döntőket rende­zünk, s az is, hogy minden ver­senybíró telerekording készülé­ket kap, amelyen a gyakorlato­kat a képmagnófelvétel felhasz­nálásával, akár lassítva is, újra meg lehet tekinteni. Ez bizo­nyára megkönnyíti majd a dön­téshozatalt, s megakadályozza a pontozásnál a jelentős eltéré­seket. t Kosárlabda Mint ismeretes, a Szekszárdi Vasas NB I-es női kosárlabda csapata a bajnokságot az utol­só előtti helyen fejezte be, így kénytelen osztályozót játszani az ugyancsak kieső Zala­egerszeggel, valamint az NB II. 2. helyezettjével, a Ganz-MÁVAG és a Kandó Kálmán csapatával. Az osztályozókra Budapesten a Sportcsarnokban kerül sor. 7-én, pénteken a Kandó, 8-án a Ganz-MÁVAG, majd vasárnap a Zalaegerszeg lesz a Szekszárd ellenfele. Pénteken és szombaton délután, vasárnap délelőtt játszik a Vasas. Felvételünk az utolsó hazai mérkőzéskor készült. A csapat tagjai balról jobbra. Álló sor: Palotás, Falvai, Var­ga, Várkonyi, Gyurcsák, Buttás Pál edző. Alsó sor: Götz, Farkas, Kutas, Nagy és Sko­da. Itt említjük meg, hogy a napokban Nagy kivált a csapatból, már szerelését is leadta, tehát nem lesz ott az osztályozón, viszont ismét pályára lép Harsányi. Reméljük, a szek­szárdi lányoknak sikerül kiharcolniuk az NB I-ben maradást. Bemutatjuk a sportágakat Neve: birkózás. Életkora: 79 év. Versenyzők száma: 5213. Kiemelkedő éredményei: 13 olimpiai, 12 világ- és 27 Eu- rópa-bajnoki első hely. Különös ismertető jele: több erős embert vár. A birkózás több ezer éves múltra tekinthet vissza, s a legtöbb kútforrás azt bizo­nyítja, hogy az egyiptomiak­tól ered. Ezt egyébként kora­beli dokumentumok — ásatá­sok során felszínre került szobrok, vésések, vázák díszí­tései — is bizonyítják. Az egyiptomiaktól — a feltevé­sek szerint — először a görö­gök, majd a rómaiak vették át a birkózást, ami akkor még nem sportként, hanem mutatványként vonzott híve­ket. A birkózás sportjelleget csak az 1800-as évek elején kezdett ölteni. Kevesen gon­dolnák, hogy éppen a franciák voltak az első terjesztői, tő­lük indult el európai hódító útjára, s Magyarországon az 1830-as esztendők elején Jean Dupuis francia birkózómes­ter mutatta be először. Mér­kőzéseket, versenyeket vi­szont csak a múlt század vé­gén rendeztek, elsősorban dísztornák alkalmával. Pol­gárjogot akkor nyert, amikor 1897-ben a Magyar Athletikai Szövetség gondjaiba vette a birkózást is és ezzel megkez­dődött a sportág szervezett élete. Hat esztendővel ké­sőbb, 1903-ban bonyolították le a kötöttfogásúak első baj­nokságát, s a középsúlyban az öt évvel később olimpiai bajnokságot nyert Weisz Richárd szerezte meg az első aranyérmet. Amíg a szabad­fogás is bajnoki műsorra ke­rült, csaknem három évtized telt el, de azóta már mindkét fogásnem egyforma értékű a magyar sportban. S akárcsak a többi sportág­ban, ebben is nagy fellendü­lés kezdődött, mindenekelőtt az utóbbi három évtizedben, amikor az egész világon szé­lesedett, erősödött a tábora. Ezzel magyarázható, hogy ma már tíz súlycsoportban ren­dezik a versenyeket, s nem­csak a felnőttek, hanem az if­júságiak és a juniorok is év­ről évre nagy erőpróbákon vizsgáznak. A nemzetközi szövetség szabályzata ki­mondja, nagy versenyeket ki­zárólag a minimálisan 6x6, de inkább 8x8 méteres, 10 cm vastagságú szőnyegen kell le­bonyolítani. A birkózósző­nyegnek teljesen simának, rugalmasnak kell lennie, hogy a versenyzőket a gyors moz­gásban ne akadályozza és dobás esetén csökkentse a sérülési lehetőségeket. A mér­kőzések ideje korcsoportok szerint változik, a felnőttek­nél három 3 perces menetből áll — egy-egy perc pihenő­idővel. A találkozókat pon­tozzák, a „maximális győzel­met” viszont a tus jelenti, amikor az ellenfelet kétváll- ra fektetik. Weisz Richárd volt tehát a magyar birkózás első olimpiai bajnoka, az utolsó pedig 1972-ben Hegedűs^ Csaba. Az idén Montrealban" nem sike­rült folytatni a szép soroza­tot. A szövetség nyilvántartá­sában ugyan 107 szakosztály szerepel, .220 aktív edzővel, de az 5213 versenyző közül csak 757 minősített, tehát viszony­lag szűk körben alakul ki az élvonal. Szántó Ottó, a magyar szö­vetség főtitkára sem titkolja, hogy a sportág évek óta gon­dokkal küzd, annak ellenére, hogy például 1976-ban a kö­töttfogásban (Hegedűs Csa­ba) és a szabadfogásban (Gál Henrik) Európa-bajnokságot nyertünk. Ez utóbbi fogás­nem diadala viszont igen ér­tékes, mert ezt megelőzően csak 30 éve, 1946-ban Bencze Lajosnak sikerült EB-aranyat szereznie. És mégis... — Országosan is jelentős változások történtek a birkó­zásban, olyan vidéki centru­mok, mint például Cegléd, vagy Debrecen, amely sok kitűnőséget adott a sportág­nak, visszaestek — mondja a főtitkár. — Javult viszont a helyzet Székesfehérvárott — két olimpikonuk is volt — Kiskunfélegyházán, Duna­újvárosban, Szombathelyen és Kazincbarcikán, úgyhogy Budapest mellett elsősorban rájuk kell támaszkodnunk. Sok a tennivalónk. Keressük a sportág „vezéregyéniségeit”, javítanunk kell az utánpótlás helyzetén, s korszerűsíteni edzésmódszereinket, mert a külföldiek sok mindenben el­hagytak bennünket. Kifogás­talan fizikai felkészültség és technika mellett a taktikának is óriási a szerepe a birkó­zásban. KOZÁK MIHÁLY Sakk 111111 Asztalitenisz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom