Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-18 / 299. szám
2 Képújság 1976. december 18. Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról). Felszólalt a vitáiban : Vaskó Mihály (Heves megye, 2. vk.) a megyei pártbizottság első titkára, Klabuzad Miklós (Somogyim. 6. vk.)asiófoki Egyetértés Tsz elnöke, dr. Földvári József (Baranya m., 4. vk.) professzor, a Pécsi Tudományegyetem rektora, Dömö- törfy Sándor (Zala megye, 5. vk.), a hahóti Rákóczi Tsz A képviselő többek között a következőket mondotta: A Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot áttanulmányozva, Tolna megyei képviselőtársaimmal együtt meggyőződéssel állapítottuk meg hogy az jól szolgálja a pártunk XI. kongresszusán meghatározott gazdaságpolitika végrehajtását. Úgy érzem, külön figyelmet érdemel a költségvetés írásos indoklásából az a megállapítás, hogy az egyensúlyi helyzet javulása biztosan megkezdődött. E folyamat azonban nem tehet elbizakodottá bennünket. Ha meg akarjuk valósítani terveinket, ha népünk életszínvonalát szakadatlanul növelni kívánjuk, mi is úgy érezzük, hogy a kijelölt irányvonal tartása mellett fokozni kell az előrehaladás ütemét. E nagy munkában bátran építhetünk munkásainkra, parasztjainkra, értelmiségünkre — kezdte beszédét Fülöp László, majd a termékszerkezet gyors ütemben történő átalakításának szükségességéről beszélt. A munkaerő-gazdálkodással kapcsolatban, többek között, a következőket mondotta : — Szabályozó rendszerünk véleményem szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jól szolgálja a központi és népgazdasági érdekeket, jó irányba befolyásolja a termelést, gazdálkodást, fogyasztást, felhalmozást. Van viszont a szabályzóknak — hangsúlyozom: kis mértékben — olyan része is, ami nem arra ösztönzi a termelőüzemeket, hogy a központi elképzelések maradéktalanul valóra váljanak. Bizonyos mértékig így vagyunk a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatosan, elsősorban a termelőszövetkezetekben. Azok akiket a mezőgazdaság átad más területekre, általában szakmunkás, vagy betanított munkás képesítéssel nem rendelkeznek. így az átlagjövedelmük a szövetkezet tagjainak átlaga alatt van. Ha e tagok kilépnek a szövetkezetekből, az ott maradottak átlagjövedelme automatikusan megemelkedik. Termelőszövetkezeti tagjaink kérése vált valóra akkor, amikor a nyugdíjkorhatárt a munkásokéhoz, alkalmazottakéhoz hasonlóan csökkentettük. Évente így két korosztály megy nyugdíjba, azok, akik alapító tagok voltak, akik szakképzettséget nem igen tudtak szerezni, akiknek így az átlagjövedelme a legalacsonyabb. E tagok nyugdíjba vonulása ugyancsak automatikusan növeli az átlag- jövedelmet. A műszakpótlék, ünnepi pótlék fizetésénél újból jelentkezik a gond, az átlag- jövedelem emelkedésében. Ha figyelembe vesszük azt, hogy arányaiban tovább növekszik az szakmunkások száma, akiknek 10 százalékkal magasabb bért fizetünk, mint az egyéb dolgozóknak; ha figyelembe vesszük a műszaki irányítók növekvő számát, egyes szövetkezetekben az a helyzet alakul ki, hogy nem engedik ki tagjaik sorából azokat sem, akikre pedig ott a szövetkezetben nagy szükség nincs. Ez a helyzet káros népgazdaságunk szempontjából de nem megnyugtató a terfőáLlat tenyésztője, dr. Szilágyi Gábor (Hajdú-iBihar megye, 2. vk.), a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója. Bogó Istvánná (Fejér megye, 5. vk.) zöldségtermesztő, a pölgárdi Vörös Osállag Tsz szocialista brigádvezetője után Fülöp László (Tolna megye, 3. vk.), a bátai November 7. Termelőszövetkezet elnöke szólalt fel. melőszövetkezetek életében sem. — Kérem miniszter elvtársat, ha mód van rá, a szabályzót úgy változtassák, hogy a felszabaduló munkaerőt hátrányok nélkül tudja a mezőgazdaság egyéb nép- gazdasági ágnak átadni. Fülöp László ezt követően a mezőgazdaságnak nyújtott állami hitelekkel kapcsolatban többek között a következőket mondotta: — Mai helyzetünkben nem szabad lemondanunk a háztáji adta lehetőségekről, amely a fontos és nélkülözhetetlen népélelmezési cikkek megtermelése mellett a mezőgazdasági, vagy falusi lakosság egyik jövedelem- forrása is. Mindezek mellett a fő volument a jövőben a nagyüzemeknek kell előállítani, melyekre nem mindenhol van meg az optimális lehetőség. Egyetértek azzal, hogy az állami hiteleket olyan területekre kell adni, ahol az gyorsan megtérül, ahol az exportképesség nagyban megvan. Mai gazdasági helyzetünk egyértelműen ezt kívánja. Annak érdekében viszont, hogy állati férőhelyeink gyarapodjanak, kérném, ha mód van rá, a jövőben alacsonyabb kamatlábbal, illetve valójában hosszú lejáratú hitelt kapjanak egyes mező- gazdasági üzemek, annak érdekében, hogy a beruházási kedv valamelyest javuljon. Különösen vonatkozik ez a termelőszövetkezetekre, ahol a beruházások a népgazda- ságilag fontos állati férőhelyek létesítésében, gyümölcsösök szőlők telepítésében, felújításában, korszerűsítésében a minimálisra estek vissza az utóbbi időben. Az országgyűlési képviselő ezt követően — a Sárköz példájával illusztrálva — a belvízrendezés fontosságát, sürgősségét hangsúlyozta, befejezésül pedig a pedagógus illetményföldek használatával kapcsolatos gondokról szólt. Beszédét a következőkkel fejezte be: Tisztelt országgyűlés! Általánosságban és részleteiben az 1977. évi költség- vetést jónak tartom, melynek valóra váltása nagy feladat elé állít mindannyiunkat. Munkálkodjunk azon, hogy a terv maradéktalanul teljesüljön, hiszen ez közös érdekünk. Abban a reményben adom igenlő szavazatom, az 1977. évi állami költségvetésre, hogy az mindannyionk boldogabb életét szolgálja. Pethő István (Veszprém m., 5. vk.), a MEZŐGÉP 8. számú gyáregységének géplakatosa szólalt fel utolsóként a törvényjavaslat vitájában. A vitában felszólalásra többen nem jelentkeztek, ezért az elnöklő Péter János a vitát bezárta, s megadta a szót Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek, aki összefoglalta az elhangzottakat. Idézte a vita központi gondolatát, hogy a jövő esztendő lendületes, nagyon lelkesítő feladatokat hoz majd minden ágazatban. E teendőket azonban — az eddig szokásostól eltérően — csak úgy tudjuk megoldani, ha minden téren jól átgondoljuk dolgainkat, meg tudjuk újítani módszereinket. Az általános értékelésen belül a pénzügyminiszter részletesen foglalkozott azokkal a fő kérdésekkel, amelyek felszínre kerültek az országgyűlést megelőző bizottsági üléseken és most a plenáris tanácskozáson. E véleménynyilvánítási fórumokon csaknem 150 képviselő szólt hozzá a költség- vetés tervezetéhez, fejtette ki gondolatait. Kritikus megjegyzések is elhangzottak. így például arról, hogy „finom” volt a megfogalmazása a gazdálkodás egynémely gyöngeségé- nek, fogyatékosságának; s arról is, hogy mintha a kelleténél többször hivatkoztunk volna e negatívumok — gazdasági, szervezési gondok, fogyatékosságok — kapcsán olyan külső tényezőkre, mint például az időjárás, a belvíz, külpiaci hatások. Kétségtelen — anélkül, hogy e tényezők jelentőségét eltúloznánk —, e tekintetben szerzett tapasztalataink is tanulságul szolgálhatnak. Púja Frigyes: Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselőtársaim ! — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa 1975. márciusában behatóban elemezte a nemzetközi helyzetet. A kongresszus határozata többek között hangsúlyozta: „A békés egymás mellett élés jegyében napjainkban fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben, a hidegháború korszakából a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, valamint kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudorná- - nyos és kulturális együttműködése felé”. Ez az elemzés ma is helytálló; a nemzetközi politika fő irányzata továbbra is az enyhülés. — A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ez év novemberében Bukarestben megtartott ülése, amely sokoldalúan elemezte a nemzetközi élet és különösen az európai helyzet alakulását, hasonló következtetésekre jutott. — Az enyhülési folyamatot jelentősen elősegítik azok a kiemelted ő sikerek, amelyeket a szocializmus, a haladás erői az utóbbi időben elértek. A szocialista országok gazdasága és kultúrája Tisztelt országgyűlés ! — Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta el telt 16 hónap igazolja a zátró- ökmámy élveinek és rendelkezéseinek életképességét. — Kormányunk a szocialista közösség országainak kor- máínyaival együtt kezdettől fogva sífcnaszállt a Helsinkiben vállalt erkölcsi és politikai kötelezettségek, a záróokmányban foglalták egészének kölcsönös végrehajtásáért. Ezt egyértelműen bizonyítják gyakorlati lépéseink, megtett intézkedéseink, az országok kétoldalú együttműködésének elmélyítését célzó javaslataink, nemzetkö- si tárgyalásaink. Mindenekelőtt azt a tanulságot kell levonnunk: világosak a határozatok, amelyek gazdasági helyzetünkkel és feladatainkkal összefüggésben, legutóbb az V. ötéves tervvel kapcsolatban születtek. Az ezekben megfogalmazott teendőket gondosan számba kell venni és mindenkor szem előtt kell tartani — ez közös felelőssége mindenkinek, bármilyen szinten dolgozzék is. Ugyanakkor az általános követelmény megfogalmazásán túlmenően az eddiginél több konkrét, gyakorlat; segítséget kell nyújtaniuk egymásnak a különféle gazdálkodó, illetőleg irányító szerveknek. A képviselői vita másik általános tanulságaként említette a pénzügyminiszter hogy sok olyan népgazdasági feladat áll előttünk, amelynek megoldásában felül kell emelkedni egy-egy ágazat, terület, vagy vállalat szempontjain és nagyobb folyamatosan fejlődik, erejük tovább gyarapodik. A szocialista közösség befolyása, tekintélye a nemzetközi politikában soha nem volt ilyen nagy mint most. Az európai kommunista és munkáspártok ez év júniusában Berlinben megtartott értekezlete hozzájárult a kommunista mozgalom egységének erősödéséhez, s új lendületet adott a békéért és a biztonságért folyó küzdelemnek. A szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség eszméje újabb tömegeket hódított meg, kiszélesedett a tartós békééit, a szilárd biztonságért küzdők tábora. Több évtizedes fegyveres harc után győzött a vietnami nép, és létrejött az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság. A laoszi nép életében is fordulat következett be; országában megkezdődött a szocialista társadalom alapjainak lerakása. Az angolai nép a szocialista országok, valamint a világ haladó erői segítségével keresztülhúzta az imperialisták és a Dél-afrikai Köztársaság vezetőinek — mások által is támogatott — reakciós elképzeléseit. Megalakult az Angolai Népi Köztársaság, amely a szocializmus útján kíván haladni. — Mindezek és más fontos események jelzik, hogy az utóbbi években számottevően erősödött a békés egymás mellett élés, a nemzetközi enyhülés alapja. Ezen a téren a helyzet sokkal jobb, mint néhány esztendővel ezelőtt volt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a tőkés országok uralkodó köreiben is terjed a realitások felismerése, levonhatjuk a következtetést: a békés egymás mellett élés, az enyhülés folyamata — ha elő is fordulhat átmeneti megtorpanás — tartósan nem állítható meg többé. — A Magyar Népköztársaság kormánya egyetért a záróokmány végrehajtását célzó, sokoldalú kezdeményezésekkel, így azzal is, hogy az európai kontinensen bontakoztassunk ki hatékony együttműködést az energiagazdálkodás, a közlekedés és a környezetvédelem iterén. — A béke és a biztonság szempontjából nagy jelentősége van az európai államok széles körű gazdasági együttműködésének. E téren nagyobb szerepet kellene biztosítani a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség rendezett kapcsolatainak. Mint méretű — országos — összefogásra van szükség. Egyebek között azért, hogy pontosan teljesíteni tudjuk a szocialista országokkal szembeni nemzetközi kötelezettségeinket, s tőkés exportunkat is az eddiginél dinamikusabban tudjuk lebonyolítani. Végül Faluvégi Lajos kérte, hogy az országgyűlés változtatás nélkül fogadja el az 1977. évi költségvetésről beterjesztett törvényjavaslatot. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint ezután következett a külügyminiszter beszámolója a nemzetkö- si helyzetről és a kormány külpolitikai 'tevékenységéről. Buja Frigyes külügyminiszter emelkedett szólásra. ismeretes, a KGST kilenc hónappal ezelőtt a kapcsolatok intézményesítését előirányzó, átfogó szerződéstervezetet adott át a Közös Piacnak. Néhány héttel ezelőtt a KGST megkapta a Közös Piac vezető szerveinek válaszát, amely nem elégíti ki a várakozást. A Közös Piac vezető szervei csak a gazdasági együttműködés részkérdéseinek szentelnék figyelmet, igazi problémáit nem érintik, s elutasítják a KGST javaslatának léTisztelt országgyűlés! — A fegyverkezési verseny megállítása a mai nemzetközi élet egyik központi problémája. — Teijesen> alaptalanok a Szovjetunió és a szocialista országok részéről fenyegető állítólagos veszélyekre való hivatkozások ; egyes tőkés országok 'szélsőséges katonai és gazdasági körei ennek ürügyén akarják élfogadtatni kormányaikkal a 'katonai kiadások szüntelen növelését. A szocialista országok senkit sem fenyegetnék, ellenkezőleg, minden tőlük telhetőt megtették és megtesznek azért, hogy gátat vessenek a fegyverkezési versenynek. Beszédes bizonyítéka ennek az a memorandum is, amelyet a Szovjetunió kormánya a fegyverkezési verseny és a leszerelés kérdéseiről az BNSZ- közgyűlés ez évi ülésszaka elé terjesztett. A szocialista országok mellett sok más állam képviselőinek is az a határozott véleménye, hogy a memorandumban foglaltak megvalósítása féntas előrelépés lenne a leszerelés terén. — A leszerelés bonyolult kérdéskomplexumában születtek már bizonyos eredmények. Hiba lenne ezeket számításon kívül hagyni vagy lebecsülni. Az eddig megkötött leszerelési megállapodások, ha csak részlegesek és korlá- tozott jellegűek is, hozzájárultak a politikai enyhülés kibontakozásához és kedvező feltételeket teremtettek további eredmények eléréséhez. — Reméljük, hogy rövidesen elhárulnak az akadályok a stratégiai fegyverkezés korlátozását előirányzó szovjet— amerikai megállapodás, a má- sódik SALT-egyezmény létrehozása elől. — A leszerelés problémakörének egyik legidőszerűbb kérdése a közép-európai haderőcsökkentés. A Varsói Szerződés országainak javaslatai az egyenlő biztonság elvén aiapszanák; abból indulnak ki, hogy egyik fél biztonsága nyegét jelenítő kereskedelempolitikai kérdések megvitatását. Láthatóan ragaszkodnak a békés egymás mellett élés élvének ellentmondó diszkriminatív gyakorlatukhoz. Reméljük, hogy az Európai Gazdasági Közösség tagállamainak felelős vezetői átértékelik majd túlhaladott álláspontjukat, s konstruktívabban közelítik meg az ügyet, szem előtt tartva az összeurópai gazdasági együttműködés távlatait. — A szocialista közösség országai, köztük hazánk is számos javaslatot tettek a tőkés országoknak, a tudományos, kulturális, idegenforgalmi és egyéb kapcsolatok fejlesztésére. — Értelmetlennek és károsnak 'tartjuk a nyugati propaganda zajos kampányát az emberi kapcsolatok, 'az emberek ijplcsönös érintkezésének elősegítése, a kivándorlás és az úgynevezett családegyesítés kérdése körül. A Magyar Népköztársaságban ezek nem valós pröblémák, egyértelműen bizonyítja ezt eddig folytatott gyakorlatunk. Ezt a politikát szándékozunk folytatni a jövőben is, — A tapasztalatok szerin t a szocialista' és a tőkés államok képviselőinek különböző szintű és mind rendszeresebbé váló kétoldalú tárgyalásai a záróokmány rendelkezéseinek végrehajtásáról jól szolgálják a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését, az európai együttműködés ügyét. Vannak azonban másféle tapasztalataink is. Nem minden nyugati partnerünk törekszik a helsinki értekezleten vállalt összes kötelezettség valóra váltására. Egyesek válogatni szeretnének a közösen megfogalmazott elvek és ajánlások között, sőt, olyan törekvésekkel is lehet találkozni, amelyeknek nem is titkolt célja a szocializmus rendszerének gyengítése. se károsodhat, egyik fél se juthat egyoldalú katonai előnyökhöz. Ez becsületes, korrekt álláspont. A NATO- országok némelyike ennek az ellenkezőjéből indul ki, egyoldalú katonai előnyökre spekulál. Ez azonban nem járható út, ez a katonái egyensúly megbomlásához vezetne, s nem növelné, hanem csökkentené a biztonságot. — A Magyar Népköztársaság kormánya nagy fontosságot tulajdonít a nukleáris leszerelés fogalomkörébe tartozó kérdéseknek. A nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásához vezető úton biztató lépésként értékel jük a Szovjetunió és az Egyesült Államok ez év májusában megkötött szerződését a békés célú, föld alatti nukleáris röbbantásiokról, , valamint a nukleáris fegyverek véletlen vagy nem jóváhagyott fel- használásának megelőzésére vonatkozó szovjet—francia megállapodást. Veszélyes helyzetek megelőzését segítené élő, ha valamennyi, nukleáris fegyverrel rendelkező állam között létrejönne ilyen egyezmény. — Mint ismeretes, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé ez év november végén Bukarestben tartott ülésének résztvevői felhívással fordultak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró államok kormányaihoz és javasolták: vállaljanak kölcsönösen kötelezettséget arra, hogy elsőként nem alkalmaznak egymás ellen nukleáris fegyvert. Sajnos, a NATO miniszteri tanácsa december 10-én véget ért brüsz- szeli ülésén máris elutasította ezt az indítványt, pedig a javaslat elfogadása nagyban csökkentené a nukleáris háború kockázatát az európai térségben. (Folytatás a 3. oldalon.) Fülöp László bátai tsz-elnök felszólalása Külpolitikánk középpontjában a béke és a biztonság áll Helsinki szellemében A fegyverkezési verseny megszüntetéséért
