Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-09 / 291. szám
1976. december 9. ^PÜJSÁG 5 FIATALOK mm FIATALOK mm Ki mit tud? döntő A közönség megértő. Mindig is az volt, ha amatőröket látott. Márpedig vasárnap este a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ színháztermében csak amatőröket láthatott a telt ház közönsége, olyan amatőröket, kiknek helyébe esetleg behelyettesítheti önmagát, amatőr próbálkozásait. Megbocsátattak a bakik, hibák és nagy tapsot kaptak a kiemelkedő produkciók, a „Ki mit tud?” területi döntőjén. Az országos versenyen 130 ezer fiatal indult. A kilenc területi selejtező 132 indulójából negyvenegy jutott a megyei döntőbe, hogy műsorát előadja a közönségnek és a rangos zsűrinek. Láthattunk néptáncot, irodalmi színpadokat, bűvészt, bábműsort, hallhattunk hangszerszólót, népdalt, verseket és persze beatet is. A zsűri 15 arany, 13 ezüst és 13 bronz fokozat odaítélésével értékelte a látottakat. Az arany fokozat átvevői bejutottak az országos selejtezőbe, mégpedig a következők: A váraljai Ambrus Mihály sum- másdalokat adott elő cite- rán. Nagy sikert aratott a Szekszárdi Kísérleti Színpad stílusparódiája. A közönség már ismerősként tapsolt a dombóvári Kapos együttes tánckarának. Fábián Éva, a szekszárdi Garay Gimnázium tanulója népdalokat énekelt. Zahor- csek Zsófia zongorajátékáért arany fokozatot kapott. Jól szerepelt a művelődési központ Musica bábegyüttese. Továbbjutott Elmauer József hangszerszólóval. Élmény volt hallgatni a dombóvári Kapos Kamarakórust. Színvonalas produkciót nyújtott a hazai környezet előnyét is élvező Szekszárdi Néptáncegyüttes. Külön színt és hangulatot jelentett a paksi Hartband jazzegyüttes. Egyéni produkciót nyújtott két társával Zemán Zsuzsa az egyéb kategóriában: Bábjáték, ahol a bábosok is szereplők voltak, s ennek keretét Tersánszky sikamlós története adta. Aranyat ért a bonyhádi Stargl Szilvia népdaléneklése. A beat- produkciók közül kiemelkedett a bonyhádi Animátó együttes, nekik sikerült a Gida és a szellem című számukban azt az egyéni hangszerelést és szellemes szöveget összeolvasztani, ami maradéktalanul elnyerte a közönség tetszését. Ezen az estén halványabb teljesítményt nyújtott a Szinkron együttes és a tizenötödik továbbjutó Pereszlényi Zoltán. A felsoroltak valameny- nyien országos selejtezőn vesznek részt a KISZ központi székházában és ez tévészerepléssel is kecsegtet. A résztvevők között értékes népi kerámiákat és fémberakásos faedényeket osztottak ki. — steiner — Ifjúsági parlamentek Felelősséggel a közhasznú javaslatok meg va lósításáért Megyeszerte lezajlottak a munkahelyi, majd az azokat követő megyei szakmai ifjúsági parlamentek. A tapasztalatokról, a résztvevőkről és az általuk felvetett közhasznú javaslatokról beszélgettünk Varjas Jánossal, a megyei tanács ifjúsági titkárával. — Varjas elvtárs, az 1971-ben napvilágot látott ifjúsági törvény hatályba lépése óta másodízben rendezték meg az ifjúsági parlamenteket. A mostaniak különböznek-e valamiben az elsőktől? — Mielőtt a kérdésre válaszolnék, nem árt tisztázni ; az általam elmondottak csak a megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatok, intézmények, szövetkezetek parlamentjeire vonatkoznak. Az itt dolgozó fiatalok azonban megyénk ifjúságának több mint kétharmadát jelentik, hiszen mintegy harmincezer fiatalról van szó. Ezeken a munkahelyeken összesen 333 parlamentet tartottak, s ezeken a fiatalok több mint 70 százaléka vett részt. A résztvevők aránya alapján kimagasló volt a fiatal pedagógusok, népművelők megyei parlamentje, amelyen az érintettek több mint 90 százaléka jelent meg, de ehhez sorolhatom az építőipar, a vízügy és közlekedés területén dolgozó fiatalok megyei parlamentjét is, amelyen a részvétel aránya meghaladta a 70 százalékot. — Visszatérve a kérdésre, hogy miben különböztek a mostani parlamentek az 1974-ben megtartottaktól, elmondhatom, hogy szervezésüket tekintve sokban. Közismert, hogy az ifjúsági törvény kötelező jelleggel írja elő a munkahelyi vezetőknek a parlamentek kétévenkénti megtartását. 1974-ben az ifjúsági parlamentek megtartásának feltétele volt, hogy az adott munkahelyen legalább 50 fiatal dolgozzék, s ha ezt a számot nem érték el, úgy ott nem kellett parlamentet tartani. A munkahelyi demokrácia minél jobb kiszélesítése érdekében az idén valamennyi olyan munkahelyen tartottak ifjúsági parlamentet, ahol fiatalok dolgoznak. És a másik különbség; az idén arra törekedtünk, s azt tűztük ki céVarjas János. lui, hogy a fiatalok személyesen részt vehessenek az eseményen, s különösen a nagy létszámú vállalatoknál ne csak küldöttek útján mondhassák el észrevételeiket, javaslataikat. Az idén — nagy létszámú munkahelyeinknél — a vállalati szintű parlamentet részparlamentek előzték meg, amelyeket kirendeltségi, üzem- egységi, telephelyi szinten rendeztek meg. Ami ugyancsak különbséget jelent az 1974-es parlamentekhez viszonyítva, az éppen a parlamentek napirendjére tűzött témák köre. Két évvel ezelőtt az volt a munkahelyi vezetők feladata, hogy számot adjanak a fiataloknak az ifjúsági törvény rájuk vonatkozó részének végrehajtásáról. Most nemcsak erről kellett számot adniuk a munkahelyi vezetőknek, de ismertetniük is kellett a fiatalokkal az V. ötéves tervből a vállalatra, a szövetkezetre, s ezen túl a fiatalokra eső feladatokat. A parlamenteket felhasználtuk ezenkívül arra, hogy a fiatalokkal ismertessük a KISZ IX. kongresszusának határozataiból adódó feladatokat is. A parlamentek lényegében lezajlottak, csupán egy, a közigazgatásban dolgozó fiatalok parlamentje van visz- sza, amelyet december 11-én tartunk. Megyei szinten 9 szakmai parlamentet tartottunk, így egyebek között a fiatal pedagógusok, a népművelők, az egészségügyi, a szövetkezeti, a kereskedelmi és a vendéglátóipari dolgozókét. — Hány hasznos javaslat hangzott el, s melyek voltak azok a kérdések, amelyek leginkább foglalkoztatták fiataljainkat? — Azt, hogy a 333 parlamenten pontosan hány közhasznú javaslat hangzott el, sajnos, nem tudom. Azt azonban tudom, hogy a parlamenteken összesen 3000 fiatal kért szót, s ha feltételezzük, hogy mindnyájan egy, — de tudomásom van róla, hogy jó néhányan ennél sokkal több — javaslatot tettek, máris háromezernél tartunk. Mielőtt rátérnék a fiatalok észrevételeire, néhány szót mondanék a munkahely vezetőinek beszámolóiról. Az a véleményem, hogy megyénk gazdasági vezetőinek döntő többsége komolyan vette ezeket a rendezvényeket, s lelkiismerettel készült rájuk. Most tényleg arról adtak számot- hogy az elmúlt két év során mit tettek, s mit szándékoznak tenni a fiatalokért. Az 1974-es parlamentekhez viszonyítva most lényegesen kevesebb megoldásra váró gondról esett szó, ami egyben azt is jelenti, hogy valamennyi munkahelyen sokat tettek az elmúlt két évben a fiatalokat érintő és foglalkoztató kérdések, problémák megoldásáért. Örömmel mondhatom, hogy most sokkal több dicsérő szó esett a fiatalokról, mint két esztendeje. Visszatérve a fiatalok hozzászólásainak tartalmára, kijelenthetem, hogy a háromezer felszólalás egyben ugyanennyi vállalást is jelentett. Egyszerűbben fogalmazva; a felszólalók nemcsak a gondok felvetéséig jutottak, de egyszersmind szű- kebb kollektívájuk — brigádjuk, KlSZ-alapszerveze- tük — nevében vállalást is tettek a problémák megoldásának segítésére. — A felszólalók többsége a pályakezdésről, a beilleszkedésről, a befogadásról szólt. Általános tapasztalat, hogy ezen a téren javulás történt, az idősebb kollégák nagyobb lelkiismerettel fogadják a pályakezdőket. Sajnos, ez a megállapítás teljes egészében nem helytálló. A vendéglátó szakmában — s ezt a parlamentek felszólalói mondták el — még sok gondot jelent pályakezdőnek lenni, mivel a befogadás nem mindenütt olyan, mint amilyennek lennie kellene. — Sok szó esett a fiatalok lakáshelyzetéről. Nem egy parlamenten javasolták, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is létesítsenek lakásépítési alapot, mivel erre megyénkben is sok jó példa van. Fölvetődött még, hogy jó lenne, ha nemcsak Szekszárdon, de más, nagyobb lakóhelyeinken is építenének a fiataloknak garzonlakásokat. Az óvodai, bölcsődei gondok enyhítésére nagyon sok társadalmi munkavállalás hangzott el. A továbbtanulással kapcsolatban több helyen elhangzott : viszonylag sok a nyolc általánost nem végzett fiatal. A felszólalók a személyes elbeszélgetést, meggyőzést és a tanulási lehetőségek megismertetésére irányuló nagyobb propagandát sürgették. A tanulással függ össze az is, hogy nem egy esetben kifogásolták: a rövidebb munkahét miatt a tanulmányi szabadságot is csökkentették. A bérkérdés közel sem szerepelt olyan arányban most, mint két évvel ezelőtt: Érdekes volt a szakmunkástanulók felvetése is, akik azt javasolták, hogy jó lenne, ha a nyári építői táborozásokat az iskola szakmai gyakorlatként könyvelné el. — Még egy kérdés Idekívánkozik. Mi lesz a sok okos, közhasznú észrevétel sorsa? — Nem kell attól félnünk, hogy iktatják őket, megválaszolnak rájuk, s ezzel vége. A munkahelyi vezetők nagyon fontos feladata, hogy a parlamenteken elhangzott észrevételeket, javaslatokat mindennapi munkájukban napirenden tartsák, s a legnagyobb felelősséggel munkálkodjanak azok hasznosításán. — Köszönjük a beszélgetést. VARGA JÓZ^pF Fotó: Bakó Jenő Az egészségügyi dolgozók ifjúsági parlamentje. KISZ-úttörő találkozó Ifjúmunkások vetélkedőj'e Láng-gyári nyerte a megyei döntőt MINT MINDENÜTT, a dombóvári gyáregység fiataljai is szeretnek versengeni, vetélkedni. Különösen szívesen mérik össze tudásukat saját szakmájukban, amit már évek óta hivatásként, nap mint nap gyakorolnak. Ennek a vetélkedésnek ad határozott formát a KISZ által szervezett Szakma ifjú mestere mozgalom és a Ki minek mestere verseny. A dombóvári gyáregységben az idén három szakmában rendezték meg a SZIM- versenyt. A vetélkedőre hat hegesztő, öt lakatos és három esztergályos .ifjú szakember nevezett be és vett részt a május 20-tól október 31-iig tartó versenyben. A mozgalom ez évi időszaka alatt a versenybizottság a végzett gazdasági munkát és társadalmi tevékenységet is figyelembe vette az értékelés során. A résztvevők közül eredményes írásbeli és gyakorlati vizsgát tett 12 fiatal Az elért eredmények alapján Kumini Károly hegesztő és Ottlik Mihály lakatos arany fokozatot ért el. Ezüst fokozatot kaptak: Péter Mihály hegesztő, László János lakatos, Illés István esztergályos, Juhász Pál hegesztő. Egy fiatal bronz fokozatot kapott. A gyáregységi KlSZ-szer- vezet, a városi KlSZ-bizott- ság által szervezett városi szintű Ki minek mestere mozgalomba a hegesztő szakmában a SZIM-ben eredményesen szereplő fiatalokat nevezte be. Könnyű volt a Láng- gyáriaknak, mert a város más üzemeiből nem volt résztvevő, így Valamennyi helyezést a Láng-gyáriak kapták meg. A legjobb eredményt Kumini Károly érte el ezen a versenyen is. A Tolna megyei KlSZ-bi- zottság által rendezett Ki minek mestere vetélkedő megyei döntőjére nemrég került sor a Láng dombóvári gyáregységében. Ezen a vetélkedőn a megye kilenc vállalatától jelentek meg fiatal szakmunkások, hogy összemérjék tudásukat, Hogy a szubjektivitást kizárják, a versenyzők számot kaptak, így az értékelő vizsgabizottságot nem 'befolyásolhatta a versenyző személye. Az elért pontszámok alapján állapították meg a sorrendet. AZ ELSŐ HELYEZETT Kumini Károly, a Láng versenyzője lett. Már évek óta elismert szaktekintélye a he- gesztőszakimának. Vannak Olyan magas műszaki követelményű munkák, amit mindig rá szoktak bízni, mert akkor biztos, hogy jó lesz a minőség! A gyáregységnek beindulása óta lelkes dolgozója, törzsgárdatag. Társadalmi funkciója: A KISZ-bizottság titkára. Munkatársai és vezetői szeretik, mindig lehet rá számítani és aktív tagja a Fény szocialista brigádnak. OSZLÁNCZI JÁNOS A tamási gimnázium KISZ- bizottságának szervezésében a helyi úttörőcsapat képviselői és a patronáló KlSZ-alap- szervezetek KISZ-esei közös klubdélutánt rendeztek. A gimnázium klubhelyiségében tartott játékos, jó hangulatú vetélkedőn volt közös éneklés, daltanulás, csokievés, tánc. A jól sikerült és emlé-^ kezetes találkozót a jövőben újabb közös rendezvények követik. A csokievés izgalmas pillanata
