Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-07 / 289. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 289. szám. ARA: 0,80 Ff. 1976. december 7., kedd Mai számunkból A FORMALIZMUS ELLEN (3. old.) A KÖZMŰVELŐDÉS KÉRDÉSEI (4. old.) emlörAkszűrés — „ÖNKISZOLGÄLÖ” MÓDON (4. old.) HULLÁMZÓ TELJESÍTMÉNYEK A CSAPATOKNÁL (6. old.) MOZIBAN (4. old.) „Életünk tükre” A sajtónapi köszöntők ismétlődő furcsasága : újság­írók fogalmazzák őket, az ünnepeltek méltatják önmagukat. Ebből következik, hogy több eszten­dő megemlékezését újiraolvasva sem találni patétikus szólamokat, nyilván restellte volna a téma feldolgozá­sával megbízott bánmelyik kolléga, s helyette sorolta a hivatás, a pálya kötelmeit. Ezék — a fejlődés velejárója­ként — minden évben gyarapodnak. Igaz, hogy ezzel párhuzamosan gazdagodott és gazdagszik a kifejezési mód, az eszközök tára. A sajtó nagyhatalom — találó megállapítás, korunk­ban érvényes igazán, amikor az írott sajtó mellett álta­lánossá vált a rádiózás, a tévézés. Amikor a világ bár­mely tájáról az eseményt követő percekben befuthat a jelentés, a kép, a hang vagy a leint szöveg. A nagy hír- ügynökségek gyorsasága mindössze percnyi, órányi előnnyel mérhető. Földünk szinte összezsugorodott, es­ténként a képernyőn kontinenseket utazhat be a néző, a „kapcsoljuk” jelzést követően Amerikából vagy éppen Japánból érkezik kép és hang. A nyomtatott sajtó — bár sokan jósolták bukását — állja a versenyt. Ha gyorsa­ságban -nem is vetélkedhet, győznie kell az összefüggé­sek bemutatásával, kommentálásával, s azzal; hogy az írás megmarad. Dokumentuma lehet az olvasónak, ha a megőrzésre érdemes. Aki dolgozik vele, gyakorta panaszolja az újság- osinálás gondjait. A papír rossz minőségét, a terjesztés átkait, de a panaszok is „fejlődnek”, tegnap még dicse­kedtünk volna a ma korszerűtlennek ítélt megoldások­kal. Nincs megállás, mindig többet kell nyújtani az is­meretlen ismerősnek — az olvasónak, a hallgatónak, a nézőnek. A több jelent mennyiséget és minőséget. A mennyiségre kár sok szót vesztegetni. Az információ olyan áradata önti el a szerkesztőségeket, hogy valójá­ban a válogatás a nehéz. Mindennap készülhetne lap vagy műsor akár csupán a meghökkentő hírekből, vagy oldalakat tölthetne meg a fegyveres összecsapásokról szóló jelentések tömege, sajnos; vagy órákig onthatná a telex az -új alkotások lelőhelyét, készítőik nevét, a mű hasznosságát. Fontos és jelentéktelen eseményekből válogat a saj­tó, s ahogy válogat, amiit kiválaszt, az hovatartozását mutatja-. Eligazodni segít a világ dolgaiban. Ahogy segít, amilyen céllal az elkötelezettségét bizonyítja. Soha ilyen igény nem völ-t a tisztánlátásra, s mert az információk sokfélék, sok helyről érkezők, minden eddiginél -nagyobb szükség van a határozott elviségre, a világos állás- foglalásra. Hazánk lakosságának döntő többsége naponta -tájé­kozódik az úgynevezett tömegkommunikációs eszközök segítségével. A rádiózás, a tévézés, az újságolvasás ál-yen- alyan mértékben hozzátantozülk mindenkinek az életé­hez. Milliók véleményalkotását befolyásolni rendkívüli felelősség. A sajtó napján illendő a példákra is emlékez­tetni: a Vörös Újság az illegális Szabad Nép teremtette szocialista újságírás hagyományaira. Az igazsághoz ra­gaszkodnunk, a dolgozó nép iránt elkötelezetten szólnunk — alapvető kötelesség. Enélkül -nincs, nem lehet szocia­lista társadalmat szolgáló sajtót művelni. Ám a pályát azért is szereti meg mind jobban az újságíró, mert rá­kényszeríti a fejlődéssel való lépéstartásra. Nem lehet büntetlenül hónapokat vagy heteket sem „kihagyni”, mert aligha pótolható a mulasztás. Álszerénység nélkül megállapítandó, -hogy ennek a mesterségnek is megvannak a korlátái. Az unalomért, a rossz fogalmazásért terheli felelősség a riportert, a szen­záció azonban nem egészen tőle függ. Az újságíró lelke szerint minden napra szállítaná az izgalmat, világgá kürtölné sikereinket. De nem tehet .mást, mint a való­ságból merít, a -tényeket sorolja. Hiába -reked be az igyekezettől a sportriporter, ha a csapat gyengén ját­szik, de talán még a dadogva vagy pöszén- bejelentett világrekord is válthat ki újon-gást. Az újságíró nem ad, nem adhat mást, mint a valóságot. Képesség, tehetség dolga, hogy miként tart tükröt a valóság elé, rátermett­ség dolga, hogy a kép színes vagy töredezett, homályos vagy kristálytiszta, -de mást nem adhat, mint amit tük­rözni hivatott. A szakma folytonosan specializálódik. Sokféle ér­deklődésű kolléga írása tölti meg a hasábokat, szerzi a rádió, a televízió anyagait. Valamiben azonban egységes ez a mesterség; hazai gyakorlóinak abbéli meggyőződésében, hogy a szocialista -társadalom építése, védelme az alapja a sokféle gondolatnak. M. D. Kádár János Bécsben Hétfőn, röviddel fél 12 után megérkezett Bécsbe Kádár János, az MSZMP KB első titká­ra, az Elnöki Tanács tagja, felesége és kísérete. A vendégeket a schwechati repülőtéren dr. Bruno Kreisky kancellár és felesége, továbbá más osztr ák vezető személyiségek fo­gadták. A képen: Kádár János és dr. Bruno Kreisky. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az Elnöki Tanács tag­ja, felesége társaságában, dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi kancellárjának meghí­vására hétfőn hivatalos lá­togatásra Ausztriába uta­zott. Kádár János kíséreté­ben van Púja Frigyes kül­ügyminiszter, dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi mi­niszter, Katona István, a Népszabadság főszerkesztő­je, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője és dr. Nagy Lajos, hazánk ausztriai nagykövete, aki Bécsben csatlakozott a kísérethez. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Benkei András belügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, dr. Szalai Béla külkereskedel­mi államtitkár és Varga Ist­ván, a KB osztályvezető-he­lyettese búcsúztatta. Jelen volt dr. Peter Hohenfellner, az Osztrák Köztársaság bu­dapesti ' nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Hétfőn délelőtt, fél 12 után néhány perccel megérkezett Bécsbe Kádár János és fe­lesége, valamint kísérete. A magyar és osztrák zászlók­kal díszített schwechati re­pülőtéren az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkárát, az Elnöki Tanács tagját ünnepélyesen fogad­ták. Jelen volt dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztár­saság szövetségi kancellárja és felesége, dr. Willibald Pahr külügyminiszter, dr. Josef Staribacher kereskedel­mi és iparügyi miniszter, dr. Alois Reitbauer, a külügy­minisztérium főtitkára, vala­mint a kancellári hivatal és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt dr. Nagy Lajos, a Magyar Népköztársaság bécsi nagy­(Foilytatás a 2. oldalon.) Közös célért-közös összefogással! A megyei tanács koordinációs értekezlete. Varsó Szakszervezeti kongresszus Az együttműködés további erősítésére koordinációs érte­kezletet tartott hétfőn dél­előtt a Tolna megyei Tanács a szekszárdi ómegyeháza nagytermében. A tanácsko­záson részt vett politikai, gazdasági, intézményi és tár­sadalmi vezetőket a tanácsi és a nem tanácsi szervek együttműködésének tapaszta­latairól és a további felada­tokról dr. Szabópál Antal a megyei tanács elnöke tájé­koztatta. Egyebek között el­mondta, hogy az utóbbi évek­ben a társadalmi munka egy főre jutó értéke megkétszere­ződött a megyében. Ezen kí­vül mintegy negyven óvoda, iskola és más intézmény léte­sített vállalatokkal és szövet­kezetekkel olyan kapcsolatot, melynek keretében segítséget kapott javítási, karbantartási gondjainak megszüntetéséhez, felszerelésének kiegészítésé­hez. A tanácsok eredménye­sen javították együttműködé­süket a társadalmi és politi­kai szervezetekkel, főleg a Hazafias _ Népfronttal, a szakszervezetekkel, a KISZ- bizottságokkal és az MHSZ- szel. s így fejlődött a falu- közösségekben végzett politi­kai, társadalmi és tanácsi te­vékenység, megélénkült az ifjúság ügyeivel való foglal­kozás. A beszámoló utalt arra, hogy a negyedik ötéves terv időszakában rendelkezésre álló 120 millió forintos alap­ból adott támogatással ösz- szesen mintegy félmilliárd forint értékű beruházás va­lósult meg megyénkben. A jelentős fejlesztések sorában a Csavaripari Vállalat dom­bóvári gyáregységének, a szekszárdi bőrdíszmű új te­lephelyének beruházását, a bútoripari vállalat, valamint Szekszárdon több szövetkezet fejlesztését említette meg. Fokozódott a közlekedési há­lózat fejlesztése is. Erősödött az együttműkö­dés a mezőgazdasági tsz-ek és a tanácsok közt, elterjedt, hogy fuvareszközt bocsátanak rendelkezésre a fontos mun­kák elvégzéséhez. Külön em­lítést érdemel Dombóvár vá­roskörnyéki tsz-einek pénz­ügyi hozzájárulása a városi új művelődési központ beru­házásához. A soron követke­ző feladatok közt az egyik legfontosabb a beruházások hatékonyságának javítása. A beruházásokkal kapcso­latos feladat a határidők rö­vidítésén kívül a költségnö­vekedés megakadályozása. Nyomatékosan felhívta a figyelmet a kiemelt nagy­beruházásokra, így a paksi atomerőmű és a szekszárdi húsüzem beruházásának se­gítésére. Nagy erőfeszítéseket köve­tel a dombóvári és a bony­hádi új művelődési központ építése is a tanácsoktól. A koordinációs értekezle­ten a munkaerőhelyzet és a munkaerő-gazdálkodás, s ah­hoz kapcsolódóan a munka- védelmi és szociális ellátott­ság helyzetéről, további ten­nivalóiról Császár József, a megyei tanács általános el­nökhelyettese; a törvényesség megyebeli helyzetéről dr. Pajger Vince megyei fő­ügyész tájékoztatóját hallgat­tunk résztvevők. (B. L.) A lengyel szakszervezeti kongresszuson a megnyitó beszéd után Wladyslaw Kru- czek, a Lengyel Szakszerve­zeti Szövetség Központi Ta­nácsának elnöke terjesztette elő a központi tanács beszá­molóját a 12 millió szak- szervezeti dolgozó képviselői előtt. Rámutatott arra, hogy a Lengyel Egyesült Munkás­párt hatodik kongresszusa határozatainak alapján új társadalompolitikai alapel­veket dolgoztak ki, és -az új szociálpolitika kialakításá­ban részt vettek és részt vesznek a szakszervezetek is. A lengyel szakszervezeti kongresszuson jelentős szám­ban képviselték magukat a különböző országok társszer­vezetei. A magyar szakszer­vezetek küldöttségét Gáspár Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezeti. A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szek­szárdi gyáregysége teljesítette az idei exporttervét. 661 ezer táskát készítettek szovjet rendelésre, II ezret küldtek Lengyelországba, s 12 ezer darab elkészítésével eleget tet­tek tőkés export kötelezettségeiknek. Foto: Szepesi Teljesítette exporttervét

Next

/
Oldalképek
Tartalom