Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-01 / 284. szám
1976. december 1. Képújság 5 Korszerűség, magas műszaki színvonal Háromnegyed évi értékelés Építőanyag a bataszeki uäzkerämiagyärböl Amikor a bátaszéki vázkerámiagyárban jártam, a modern gépsorok között eszembe jutott egy ünnepség. A nyugdíj előtt álló öreg téglagyári munkásnak adták át az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Hogy kerül ez ide? Hisz az említett eset időben is, térben is jó messzire esik Bátaszéktől... Talán azért, mert emlékeztem rá, hogy az öreg, mikor átvette a kitüntetést, a többi munkás biztatására még egyszer bement az égetőbe, utoljára megrakta a talicskát és kitolta a lóvontatta csillékig. Szikkadt, öreg lábait a nehéz munka negyvenéves „automatája” vitte előre. Azóta a téglagyár fogalma a nehéz robot kategóriájaként ivódott belém. Ennek a nyomával sem találkozni természetesen a korszerű, modern bátaszéki üzemben. Fenn a raktártérből szalagokon elindul az agyag — hogy emberi kéz munkája nélkül formálódjék korszerű építőanyagokká. Az üzemben a tavalyi évhez képest — a piaci igények változásait követve és egyúttal a gazdaságosabb termelés követelményeit figyelembe véve — némileg változott a gyártmány szerkezet. Nőtt a falazóblokk és a falpanel gyártása. Az elmúlt évhez képest idén közel harmincmillió forinttal több építőanyag kerül ki az üzemből. Talán a számszerű értékeknél is többet mond azonban, hogy a modern technológia, a magas műszaki színvonal valóban emberi munkakörülményeket teremtett az üzemben. Bár egy komoly feladat megoldásra vár : a végtermék kiszállításánál a nagyarányú élő munkaerő csökkentése. Hisz az itt felhasznált nehéz fizikai munka és a termelés magas műszaki színvonala közti ellentmondás megoldása a gazdaságosság szempontjából is feltétlen sürgető teendője lenne az üzemnek. A helyi vezetők szerint erre van is reális lehetőség, és ha ez megvalósul, a bátaszéki gyár már nyomokban sem emlékeztet senkit a régi téglagyárak nehéz munkájára. Az anyagtároló, ahonnét szalagok viszik automatikus útjára az agyagot, a kemencékig. Szállítóberendezésen viszik a nyers cserepet a következő gyártási sorra. Tejtermelési verseny Felhívás jövő évre Az Állattenyésztési Felügyelőség tájékozódó jelleggel értékelte az 1976. évi tejtermelési verseny eredményeit. Valószínűleg ennek a termelők közötti országos versenynek is köszönhető, hogy a tejipar az év első kilenc hónapjában a megelőző év azonos időszakához viszonyítva 56 millió literrel több tejet vásárolt fel. A viszonylag kedvező eredmények az évi tehenenkénti tejhozam 150—170 literes növekedésének köszönhetők. A közös gazdaságok eredményeit három kategóriában értékelte a felügyelőség. Az első kategória az egy fejt tehénre jutó tejtermelés. Itt az aparhanti Búzavirág Tsz vezet 3794 literes tehenenkénti átlaggal. További sorrend: Alsótenge- lici A. G., dunakömlődi Szabadság Tsz, kisvejkei Szabadság Tsz. Valamennyi gazdaság 3600 liter feletti átlagot fejt. A kis- és háztáji gazdaságok nagyüzemen keresztül értékesített literei is beszámítanak a száz hektár mezőgazdasági területre jutó tejértékesítés eredményeibe. Ebben a kategóriában a ka- puspulai Ezüstkalász Tsz vezet 458 hektoliterrel. De négyszáz körüli hektolitert értékesített a bonyhádi Pannónia Tsz, a Dalmandi, a Tamási A. G. és a pálfai Egyetértés Tsz. Az előző évekhez viszonyított árutejmennyiség növelése a tehenészet üzemen belüli fejlődését is bizonyítja. Hatvan százalékkal növelte termelését a szedre- sí Sió—Sárvíz Egyesült Tsz — a szövetkezetbe importált Holstein-Friz fajták eredményeit külön is értékelik. A kapospulai tsz 28 százalékkal több tejet fejt a tavalyi mennyiségnél. Az ozorai Egyetértés Tsz pillanatnyilag harmadik a sorrendben. Ezt követi a Szekszárdi és a Paksi A. G. Külön értékelik a kistermelők eredményeit: itt a leadott tej mennyisége a mérvadó. Háromnegyed év után a kocsolai Simon Jenő vezet, három tehén után 120 hektoliterrel. További sorrend: Kovács Lajos Csikós- töttős, Harcsa Pál Bátaszék, mindkét gazda négy tehenet fejt. A döbröközi Csapiáros Rudolf két tehén után 112 hektó tejet értékesített. Őt követi a miszlai Nagy István. Valamennyi gazdánál 110 hektó feletti a leadott tejmennyiség. Már most lehet nevezni az 1977. évi tejtermelési versenyre. A nevezési lapokat december 31-ig kell elküldeni az Állattenyésztési Felügyelőségnek. — st — Zomba Jövedelmező a sertéshizlalás A sertéshústermelés a mezőgazdaság eszköz- és munkaigényes ágazata, az állatok gondozása, takarmányoáása igen nagy figyelmet kíván. A zombai Egyesült Erő Termelőszövetkezet szakosított sertéstelepe néhány éve még nem hozta azt az eredményt, amelyre a tervkészítés idején számítottak. A telep ma igen szép eredményeket produkál. 360 kocát, 1600 malacot tartanak és 2400 sertés hizlalására van férőhely. A termelési szint emelkedését jelzi, hogy míg tavaly 16 millió 700 ezer forint volt az árbevétel, idén 23 millió 200 ezer forintra számítanak — ebben az összegben természetesen benne foglaltatik az átlagár növekedése is. A gazdaságos termelés titka: a szövetkezet saját takarmánykeverő üzemében Phylaxia-recept alapján készíti a tápot — a Phylaxiától kapnak alapanyagot és szaktanácsot is. A férőhelyek ma már nem állnak üresen Zom- bán : az angol nagyfehér és az NDK lapálysertés keresztezéséből származó szaporulattal maximálisan feltöltötték a férőhelyeket. Egy kiló bruttó súlygyarapodást 3,84 kg abrakkal érnek el — ez alacsonyabb az országos átlagnál. A hízott sertések havi átlagos súlygyarapodása 14,68 kg. A telep jelenlegi technikai színvonala további fejlesztést nem tesz lehetővé, pedig szükség lenne egy 1400 férőhelyes battériás utónevelőre. Ezt csak abban az esetben lehetne megépíteni, ha új keverőüzemet létesítenének — így évente 2000-rel több hízott sertés kerülhetne a tsz-ből a vágóhídra. Gazdasági jegyzet Egyéni „Ki mit tud”- és a minőségi munka Ülünk az erdő közepén. Az emberek előtt „teríték”, térdükön nyitott aktatáska, nylonzacskó, szalonna, kolbász — afféle „bicskapörkölt”. Valamennyien a hőgyé- szi erdészet dolgozói. Két falat közt szinte mindent megtudhat tőlük az ember. Adatokat, terveket a fatelepítésekről, a kitermelésről, a szállítmányok várható minőségéről. Valamennyien fizikai munkások, önállóan végzik munkájukat — kinn a sok száz hektáros „szabadégi” üzemükben. Tudják mit csinálnak — nem a szó mechanikus értelmére gondolok. Arra — hogy a miérttel, a ho_ gyan-továbbal [5 cisztában vannak ♦ A vállalatigazgató egy pillanatra habozik a válasz előtt. —< Várjon egy kicsit, megnézem pontosan mennyi is az éves tervünk, nem akarok rosszat mondani. Az adat hamarosan előkerül a mindentudó dossziék valamelyikéből. — Mekkora összeget fordítottak az idei ’évben műszaki fejlesztésre? — Egy pillanat, máris megkérdezem a műszaki osztályt. Szükség van még valami más efféle adatra? Nincs több kérdésem. Túl sok problémát okoz a „bonyolult” kérdések megválaszolása. .. Eszembe jut a lengyeli hegyoldalban az a fakitermelő brigád: dossziék néiV’”^ js fújták a leckét,” munkahe- lyukfC., feladataikról, terveikről. Csak az értelmesen, tudatosan végzett munka lehet a minőségi munka biztosítéka. Ehhez persze még valami kell. Egy soha el nem koptatható közhely szerint: szeretni és ismerni azt, amit csinálunk. Gyvgy Gépkocsira, lovas kocsira rakják a tetőcserepet — egyelőre mét» '^eZzej_
