Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-22 / 302. szám

6 ^PÚJSÁG 1976. december 22. Szabadságon a dózsások A Szekszárdi Dózsa NB Il­es labdarúgócsapatának tag­jai megkezdték szabadságu­kat. Mint az egyesület veze­tőjétől megtudtuk, a játéko­sok január 3-án találkoznak ismét, első edzésükön1. Csak abban az esetben llehet idő- pontváltozás, ha az MLSZ menet közben megváltoztatja rendelkezését és korábban, esetleg közvetlen karácsony után már elrendeli az alapo­zást. Ebben az esetben a Dózsa-játékosofcat a vezető­ség szabadságról visszahívja. Ha a program nem válto­zik, január 3-án 14 órakor ke­rül sor az első edzésre és azt követően január közepéig Szekszárdon alapoznak. A ve­zetőség úgy tervezi, hogy feb­ruár második felétől két betet vidéken tolta csapat, ott foly­tatják a felkészülést. Pillanat­nyilag még tisztázatlan, hogy Szekszárdhoz viszonylag kö­zel, vagy esetleg a Balaton valamely helységében — ahol megfelelő tornaterem van — kerül erre sor. Hasizomgyakorlat Tömegsport - teremben Megbeszélés Tömegsport. A szóhaszná­lat már általánossá vált. Szer­te az országban akoiók kez­dődték, hogy minél több em­bernek legyen lehetősége sportolni. Szűkebb hazánk­ban, Tolna megyében az 1976- os év kiemelkedőnek számít. Olyan rendezvényekre került sor, amelyek sokáig emléke­zetesek maradnak: Dornbóvá- rott, Tamásiban, Szekszárdon a vidám kocogónapok is sok résztvevőt vonzottak. Heten­ként érkeztek szerkesztősé­günkbe a meghívók. Valami -elkezdődött. Az életért, az egészségért, a sport terén is megindult a harc. Az őszi időjárás miatt azon­ban október végén befejező­dött a szezon. Már a jövő évi tervek készülnek az üzemek­ben, intézményekben, a KlSZ-nél, a szakszervezetnél. A megyei tanács dolgozói­nak az intézmény pártbizott­sága azért újabb lehetőséget ajánlott. Télen is lehet moz­gatni az izmokat. Szekszárdon, a sportszékház -tornaterme hétfőn este nyolctól szabad. Haj dics Klára, a megyei sport- hivatal- főelőadója pártmegbí­zatásként vállalta, ha lesz jelentkező, akkor ő irányítja a hétfő -esti tornát. Huszon­hármán jelentkeztek, nők, férfiak vegyesen. Hétfőn este fél in-yolckor már ott voltunk a sportszék­háziban. A -teremben még a Dózsa cselgánososai és a szö­vetkezetiek asztaliteniszezői dolgoztak. De már ott volt Hajdics Klára is. — Mire megjönnek a töb­biek, én már -bemelegítek — mondotta —, mert a gyakor­latok során inkább a részt­Harc az egészségért férfi dolgozói közül két lab­dával többen bejöttek és megkezdték a játékot. Nyolc órakor megjött mindenki. Kezdődhetnek az átmozgató, gimnasztika! gyakorlatok. Nők, férfiak vegyesen végez­ték a bemelegítést. Hajdics Klára vezénylete -alatt nem maradt olyan izomcsoport, melyet nem mozgattak volna meg. Pontosan 20 percig tar­tott a bemelegítés. Itt-ott iz- za-dtságesappek látszottak a résztvevők arcán, de vidámak volltak mindvégig. Ezután há­rom csoportba osztotta őket a gyakorlatvezető és -tíz óra előtt nehezen akarták abba­hagyni a kosárlabdázást. Vi­dáman, jókedvvel távoztak, azzal, hogy a jövő -héten újból jönnek. H. J.-kell figyelnem, s így az én mozgási igényemet nem tudnám kielégíteni. Beszélge­tésünk során szó esett arról, hogy örvendetesen népszerű a mozgalom. Csak hát a szer­vezetek ikülön-külön dolgoz­nak. Nincs egységbe foglalva a program. Közös irányítás kellene, hogy egész évben le­gyen alkalom a mozgásra, ne csak egy-két hónapig. Szek­szárdon a lakótelepeken már sportpályák is épültek. Igaz, hogy ezeket használják, de nem az ott élő felnőttek ve­szik birtokukba a pályákat. Lehetőség lenne lakótelepi bajnokság -beindítására, de az nagy szervezőmunkát igé­nyelne. Résztvevők biztosan lennének, csak a módszert kéll-ene megtalálni. Közben elvonultak a -spor­tolók, s már a megyei tanács A vasutas-szakszervezet Szegeden rendezte a vasuta­sok kötöttfogású ifjúsági bir­kózóbajnokságát. Közel 100 induló színvonalas versenye bizonyította -tudását. A Dom­bóvári VSE versenyzője, Ma- gyorosi Zoltán a 75 kilogram­mos súlycsoportban kitűnő formában versenyzett. Négy tusgyőzel-em után szerezte meg az 1. helyet, lett súly­csoportjában vasutasbajnok. A versenybíróság a dombóvá­ri fiút az érem mellett érté­kes tiszteletdíjjal is jutal­mazta. Úszás Sok induló volt Budapes­ten a Komjádi uszodában a Bp. Honvéd és a KSI erőfel­mérésnek számító közös ver­senyén, amelyen szép dom­bóvári siker is született. A háromnapos verseny első napján pénteken Csonka Zsu. zsanna két 2. helyet, szom­baton egy 1. helyet, míg va­sárnap szintén egy 1. helyet szerzett. Eredmények: 100 m-es leány gyors (1965-ösök) : 1. Kákos (OSC) 1:10:1, 2. Csonka Zs. (Dombó­vár) 1:10:5, 3. Kertész (Bp. Honvéd) 1:10:6. 200 m-es leány gyors (1965-ösök) : 1. Gábornyik (Vasas) 2:31:1, 2. Csonka Zs. (Dombóvár) 2:31:3. 400 m-es leány hát (1965-ösök) : 1. Csonka Zs. (Dombóvár) 5:41, 2. Gábornyik (Vasas) 5:41,8. 200 m-es leány hát 1965-ösök) : 1. Csonka Zs. (Dombóvár) 2:45,2. őszi időben a síkos, mély talajon a labdarúgók hosz- szabb, magasabb „stopnit” használnak. Ugyanezt már lehet kapni fémből, mely csavarmenetes és cserélget­hető. A játékvezetőnek kötelessége ellenőrizni a játéko­sok felszerelését, így a cipőket is. Ez történt Pakson is, ahol Dávid játékvezető a hazai játékosokat kérte fel: mutassák meg cipőjük talpát. Minden rendben volt... Kitűnő helytállás Dunaújvárosban került sor a súlyemelők idei utolsó ser­dülő, ifjúsági és junior te­rületi versenyére. Megyén­ket négy egyesület verseny­zői képviselték és szép siker­rel. Herczeg Gábor (Bony­hádi könnyűsúlyban 202 ki­logrammos összetett ered­ménnyel ifjúsági aranyjelvé­nyes, Horváth János (Szek­szárdi Sí) középsúlyban 200 kilogrammal serdülő arany­jelvényes, Mancsi István (Szekszárdi Dózsa) pehely­súlyban 195 kilogrammal fel­nőtt II. osztályú szintet tel­jesített. Rajtuk kívül még többen szereztek értékes mi­nősítést. Eredmények: Serdülők: Lepkesúly: 1. Miklós András (Bonyhád), 2. Tanyó Sándor (Fadd), 3. Dani Már­ton (Bonyhád), 4. Málinger János (Szekszárdi Sí.). Légsúly: 1. Orsós Péter (Szekszárdi Sí), 2. Pesti Já­nos (Szekszárdi Sí). Pehelysúly: 1. Orsós Ist­ván (Szekszárdi Sí). Könnyűsúly: 1. Baranyai Ferenc (Fadd), ...3. Hopp László (Bonyhád). Középsúly: 1. Horváth Já­nos (Szekszárdi Sí). Ifjúságiak: Pehelysúly: 1. Mácsik András (Fadd), 2. Hudanek Gábor (Fadd). Könnyűsúly: 1. Herczeg Gábor (Bonyhád), 2. Kerekes István (Bonyhád). Juniorok: Pehelysúly: 1. Mancsi Ist­ván (Szekszárdi Dózsa), 2. Kunilla István (Szekszárdi Dózsa). Váltósúly: 1. Vanya Lajos (Szekszárdi Dózsa). Félnehézsúly: 1. Horváth István (Szekszárdi Dózsa). A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) szóvivője Londoniban hivatalosan be­jelentette, hogy a jövő nyári Tunéziában megrendezésre kerülő első ifjúsági labda­rúgó-világbajnokságra hat európai ország kapott meghí­vást, Franciaország, Ausztria, Magyarország, Olaszország, Szovjetunió és Spanyolország. A jelölést a FIFA különbizott­sága végezte él, amelyet az északír Harry Cavan1 vezetett. Csehszlovákia, Finnország, Görögország, Lengyelország, Törökország és Jugoszlávia nevezését nem fogadták el. Az indulási részvétel eldön­tésénél az ifjúsági válogatot­tak közelmúltban elért ered­ményeit vették figyelembe. A hat európai csapat mellett már biztos Mexikó és Hondu­ras, s természetesen a rende­ző Tunézia indulása is. Hét hely áll üresen a 16-os döntő­ben, s ezek sorsa a jövő év elején dől el, az már biztos, hogy 3 dél-amerikai, továbbá 2—2 afrikai és ázsiai ország­nak nyílik lehetősége a rész­vételre. Az ifjúságiak torná­ján 16—19 éves labdarúgók szerepelhetnek, az eseményt a Coca-Cola cég finanszíroz­za. * Romániában a hét végén befejeződött a tomászidény, a férfi- és női mezőny leg­jobbjai a Kolozsvárott meg­rendezett román kupán sze­repeltek. Elindult a montreali Olimpia nagy sztárja, a világ­szavazásokon többszörös el­ső helyezett Nadia Comaneci, aki ezúttal elmaradt a vára­kozástól. Ez alighanem azzal magyarázható, hogy a román tarnásalány a nyári játékok után alig edzett, idejét bemu­tatókkal, külföldi vendégsze­replésekkel' töltötte el. Nadia gyenge kondíciója és kisebb karsérülése miatt a talajon és a gerendán indult csak, s ott is csupán azért, hogy csapatának győzelmét biztossá tegye. A két szeren jó, de nem kiemelkedően szép gyakorlatokat mutatott be, s ezért a már megszokott tíz pontok elmaradtak. Jubileumra készülnek az asztaliteniszezők Neve: asztalitenisz. Életkora: 74 év. A versenyzők száma: 10 848. Kiemelkedő eredményei: 72 világ-, 19 Európa-baj nok- ság. Különös ismertetője: „magyarok nélkül elképzel­hetetlen”. Jövőre llesz 75 esztendeje, hogy Budapesten megjelent egy Edward Shires nevű an­gol labdarúgó, aki addig Bécsiben élt, s onnan költözött a magyar fővárosba. De nem­csak a „football” híve volt, hanem egy sokkal kisebb és 'könnyebb labdát is nagysze­rűen kezelt: a grammnyi cel­luloid labdát. Az új és min­denki számára meglepő játék azonban hamar barátokra ta­lált, s néhány év alatt sokan vettek ütőt a kezükbe, hogy kövessék Edward Shires pél­dáját. És ezzel az akkori ping­pong, későbbi nevén már az asztalitenisz megindult hazad hódító útján, s Magyarország évtizedek óta meghatározó szerepet tölt be a sportágban. Ezt híven bizonyítja, hogy eddig 72 világ- és 19 Európa- bajnoki aranyérmet nyertek a legjobbak, Mechlovits Zol­tántól és Mednyánszky Má­riától — Jónyer Istvánig, il­letve Magos Juditig. Bár az asztalitenisz játék- szabályai az évtizedek során többször is változtak, a „pá­lya” ugyanolyan méretű, mint születésekor volt. A téglalap alakú asztal hossza 274 cm, szélessége 152,5 cm, és min­den pontja 76 cm magasan van a föld felett. Az asztalt pontosan közepén, tehát mindkét végétől 137 cm-re egy 183 cm hosszú és 15,25 cm magas háló két egyenlő .tér­félre osztja. Ezen a hálón úgy kell átütni a labdát, hogy fo­lyamatosan mindkét térfélen egy-egy alkalommal asztalt érjen. A többi fontos kellék közül a labda mérete és súlya változatlan maradt, az ütők borítása, minősége azonban gyakran változott és bizonyá­ra még mostani anyaga sem végleges. A mérkőzéseket két vagy három nyert játszmáig vívják, 21 pontot kell elérni a győzelemhez, de két pont kü­lönbséggel. Magyarországon a sportág népszerűsége ellenére vi­szonylag kevés az aktív já­tékos, számuk .mindössze 10 848, s 249 edző foglalkozik velük. Elég szűk létszámból kell tehát kiválogatod a leg­jobbakat, akik képesek a tra­díciók folytatására. Hasonlóan több versenyág­hoz, ez is elég Budapest- centrikus, a legjobbak a fő­városi klubokban sportolnak, s a vidéken feltűnő tehetségek hamar „vándorbotot” vesznek a kezükbe. Érthető, mert fej­lődésük érdekében célszerű, hogy minél többször találkoz­zanak a legjobbakkal. De hogy a vidéknek mindig vol­tak „aranytartalékai”, azt olyan nevek bizonyítják, mint Sídé Ferenc, Farkas Gi­zi, Jónyer István és még so­kan mások. Az asztaliteniszben 1926 óta rendeznek világbajnokságo­kat, s 1958-ban többek között magyar javaslatra írták ki az első Európa-bajnokságot, amelynek Budapest volt a színhelye. A magyarok vi­szont nemcsak a zöld asztal mellett értek el mindig szép sikereket, hanem a sportág vezetésében is. Évtizedek óta tekintélyes szerepet töltenek be a nemzetközi szövetségben, illetve az Európai Unióban, így jelenleg dr. Lakatos György, a Magyar Asztali­tenisz Szövetség elnöke mind­két szervezet irányításában aktív résztvevő. Amikor két évvel ezelőtt a magyar szövetség fennállásá­nak 50 éves jubileumán Buda­pesten járt Roy Evans, a nemzetközi szövetség walesi elnöke, ünnepi beszédében többek között ezt mondta: „Mi szigetországiak büszkék vagyunk arra, hogy a múlt század nyolcvanas éveiben Angliában találták fel ezt a játékot. De a sportágban még­is a magyarok voltak mindig a főszereplők, nélkülük elkép­zelhetetlen az asztalitenisz!” KOZAK MIHÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom