Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-06 / 263. szám

1976. november 6. ^PÚJSÁG 3 háttérnélküliség mégis káros Városiasodik Dombóvár. Egy és háromnegyed esz­tendeje elmúlt már, hogy az újságolvasók megismerked­hettek egy új szervezeti for­mával, melyet a szakemberek „városkörnyéki igazgatás” névvel illetnek. 1975. január 1-én vonták Dombóvár város irányítása al'á az attalai, dal- mandi, döbröközi, gyulaji, ka- posszekcsői, kocsolai, kurdi és szakesi tanácsokat, továbbá a hozzájuk tartozó községeket: Kapospulát, Csikóstöttöst, Jágónakot, Osibrákot, Dúzst, Lápafőt, Nakot és Várongot. Most a városkörnyéki igazga­tás valamivel több állampol­gárra hat, mint amennyien magában a városban élnek. A községek lakossága 18 615, a városé 18 317 lélek volt az utolsó rendelkezésre álló ada­tok szerint. Egy és három­Mőcsény. Kis falu a mórá- gyi dombok között. Végignéz­ve az erdősávokkal, vízmosá- > sokkal szabdalt területen, a laikus szemlélődő is megálla­píthatja, hogy az itt működő téesz nem a legkedvezőbb adottságok között gazdálko­dik. Ez a terep lehetetlenné teszi a nagy táblák kialakítá­sát, ami a korszerűbb nagy­üzemi gazdálkodás, a jobb gépkihasználás egyik felté­tele. A téesz mégis ez utóbbira, a jobb gépkihasználásra mu­tat jó, követésre méltó példát. Az idén július 16-án kapott a téesz a babarci búzatermesz­tési rendszeren belül egy ne­héz univerzális traktort, Rá- ba-Steigert. A szövetkezet legtapasztaltabb traktoristái közül három embert ültettek a gépre, váltott műszakban; tizenkét óra a gépen, huszon­négy szabad. A gép éjjel­nappal megy, kivétel a javí­tások, szervizek ideje. Az eredmény: nyár vége óta, a közel négy hónap alatt; hét­száz hektár szántás, ezeröt­száz hektár tárcsázás, ezer­négyszáz üzemóra ! A gép alig négyhónapos, de lassan lejár a garanciája. Az ember azt várná, hogy ilyen számok negyed év alatt már össze­gyűlt annyi tapasztalat, hogy azökról a város vezetőivel ér­demesnek tűnt beszélgetni. Vidóczy László, a városi ta­nács elnöke és Bérdi József, a végrehajtó bizottság titkára voltak beszélgető társaink. — A várossá vált Dombó­vár — kezdte Vidóczy László —, a településtervezők szá­mára „középfokú központ”. Olyan központ volt, mely nél­külözött minden közigazga­tási hátteret. Ugyanakkor tényleges vonzóerőt termé­szetesen nem, hiszen például az autóbusszal 5—10 perc alatt elérhető Kapospuláról, Kaposszékcsőről korábban éppúgy jártak az ingázók, a bevásárlók, mint ahogy ma is ide járnak. Népgazdasági szempontból azonban ez a birtokában a gépészek főnöke elégedett. Zsolt László gé­pészmérnök azonban a telje­sítmény számait felsorolva té_ nyékét, adatokat sorakoztat fel, hogy mennyivel jobb le­hetne a teljesítmény, ha a ga­ranciális javításokat végző bonyhádi szerviz jobb alkat­részellátást biztosítana, ha a gépkezelők nem a defektszet- relés gyakorlásával kezdenék a kezelői tanfolyamot, mert hamar tönkremennek a bel­sők, ha mindig lenne hidrau­likaolaj, ha a téesz három­ezer hektár szántója nem dimbes-dombos területen len­ne és a gép után a hétméte­res tárcsánál és az ötfejes ekénél nagyobb teljesítményű munkagépet lehetne akasz­tani, hiszen a kétszáznegyven lóerő elbírná. A traktorosok is többet dolgoznának, sze­retnek ezzel a géppel járni. A három gépész közül most Fehérvári József üzemelteti a Rábát. A major feletti dűlő­ben tárcsáz, a búza alá készí­ti elő a talajt. A tábla szélén leállította a gépet : — Két váltótársammal Nagy Istvánnal és Kocsis Lajossal dolgozunk a Rábán. Nem volt. Hogy mást ne mondjak, amíg nálunk előközművesí- tett ipari park segíti az ör­vendetesen megindult ipar- telepítést, a környező közsé­gek egyik-másikában szinte manufakturális színvonalú kisüzemek jöttek létre. — Mi haszna van a város- környéki igazgatás alá vont községeknek ebből az új köz- igazgatási formából? — Közelebbi és távolabbi. Míg például a mi jó kapaci­tású költségvetési üzemünk a korábbi években csak néhány százezer forintos nagyság­rendben végzett a falvakban javítási, felújítási munkát, ez az összeg tavaly már 7 millió forintra rúgott. — A távolabbi tervek? — Az erők koncentrálása, melyek egybehangolására a tanácselnököket tömörítő, ne­gyedévenként ülésező koordi­nációs bizottság hivatott. Há­rom fő feladatot említek. Az ötödik ötéves terv végéig lét­re akarjuk hozni a város és hat község regionális vízmü­vét. Együtt fejlesztjük a ba- látonfenyvesi ifjúsági tábort. A termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaság, ÁFÉSZ és a ta­nács összefogásával város­ellátó közös társulást alakí­tunk és fedett vásárcsarnokot emelünk. — Elmondhatjuk tehát, hogy az új közigazgatási for­ma közboldogságot okozott? Itt kapcsolódott a beszélge­tésbe Bérdi József vb-titkár: — Természetesen nem mondhatjuk el. Érzelmi kötő­dések nem változnak, nem változhatnak máról holnapra. Például a szakigazgatás terü­mondanám, hogy fárasztóbb így három műszakban, és a gép is sokkal kényelmesebb, a réginél többet tud. Nagyon létén a községi tanácsok nem kaphatnak olyan sűrűn segít­séget, mint a volt járási ta­nács idején. De azt egyértel­műen merem állítani, hogy a támogatás színvonala emel­kedett, mint ahogyan emel­kedett a tanácsi dolgozók szakképesítésének szintje is. — A községi tanácsok tehát kénytelenek önállóbbak len­ni, mint korábban? — Kétségtelenül gyarapszik a községi érettség. Mi sosem akarjuk a városi gyakorlatot ráerőltetni a községekre, örü­lünk az önállóság minden egészséges jelének. — Jó példa? — A szakesi tanácstagi cso­portok kitűnő munkája, a ve­zetők tájékozottsága és a tá­jékoztatásra való készsége. — Bizonyába vámnak ügyek, melyeket egy jágónakinak nem lehet öröm Szekszárdon elintézni, pedig csak a megye- székhelyen lehet... — Ez 'tagadhatatlan, de ugyanúgy vonatkozik egy Regszemcsén vagy Értény- Barnaháton lakóra is. A ke­vés és viszonylag keveseket sújtó hátrány azonban eltör­pül a sokkal többeket érintő előnyökkel szemben, melyek­kel Dombóvár vitathatatla­nul rendelkezik. A városoknak a környező településekre gyakorolt ha­tása az egész emberiség tör­ténelméből jól ismert folya­mat. Dombóvár tényleges vá­rosiasodással igyekszik mél­tóvá válni a városi ranghoz. A városkörnyéki igazgatás ennek egyik szervezeti kerete. szépen dolgozik. A búza veté­sének kilencven százalékát ezzel a géppel készítettük elő, és a magágy minősége sem akármilyen. Előfordul, hogy géphiba miatt állunk, de ed­dig még komolyabb időkiesés nem volt. Havonta kétszáz­húsz körüli a munkaórám, ami közel ipari szint. A pénz is megvan, ötezer átlagban. No meg az is vigasztal, hogy a szálkaiaké jobban füstöl mint ez — mondja mosolyog­va, miközben felkapaszkodik a fülkébe és megindul a szemközti domb irányába. A téesz szocialista gépmeg­őrzésre kötött szerződést a három traktorossal. Vala­mennyien szocialista brigád­tagok. — st — Fotó: GK. A szekszárdi Garay János Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola Ötszázhatvan diákja és tanári kara gyűlt össze tegnap délben a szek­szárdi Panoráma filmszínház nézőterén. Az ünnepi alkalom a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulójá­nak megünneplése kapcsoló­dott az intézmény KISZ- szervezete által elnyert KISZ KB Vörös Vándorzászló át­adásával. A Himnusz hangjai után az irodalmi színpad és a leány­kórus adott műsort. Ünnepi beszédet Katona Károlyné ta­nárnő tartott, történészszem­mel nézve a világtörténelmi jelentőségű esemény össze­függéseit. Ezután Krizsán István, a Tolna megyei KISZ- bizottság titkára köszöntötte a résztvevőket és a fiatalok ha­talmas tapsa közepette be­jelentette a KISZ KB dönté­sét: „Az eredményesen mű­ködő, kiemelkedő munkát végző szervezetnék a Vörös Vándorzászlót adományozza.” Majd így folytatta: „A me­gye iskolai KlSZ-bizottságai- nak pályázatai és a végzett munka alapos vizsgálata alapján bizottságunk úgy fog­lalt állást, hogy a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját több éves eredményes KISZ-mun- káért a Garay Gimnázium KISZ-szervezetének adomá­nyozza. Javaslatunkkal a KISZ Központi Bizottsága egyetértett. Az iskola KISZ- szervezetében az utóbbi évek­ben egyre tartalmasabbá vált a szervezeti élet. A reális, részletes akcióprogramok ma­gas szintű igénnyel párosulva valósulnak meg. A rendsze­resen megtartott taggyűlések, vezetőségi ülések nyílt, őszin­te légkörűek. A tanulmányi munkában egyértelmű javu­lás tapasztalható, mely terü­leten a megye iskolái között is előkelő helyen áll. Népsze­rűek a nagy tömegeket vonzó szakkörök, melyek jól segítik a szakmai képzést. Népszerűek és igen haszno­sak a TIT-előadásök, vetél­kedők, író—olvasó találkozók, színház- és mozilátogatásck. A KISZ-alapszervezeték megfelelően foglalkoznak a tömegsport fejlesztésével. Nagyra értékelhető a KISZ- szervezet mozgósító tevé­kenysége, hiszen a nyári épí­tőtábori mozgósítás száz- százalékos volt. Amikor a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját és az ezzel járó ötezer forint pénzjutal­mat átadom, á KISZ Tolna megyei Bizottsága nevében gratulálok az elért eredmé­nyekhez, s munkátokhoz, ta­nulásotokhoz további sikere­reket, erőt, egészséget kívá­nok.” Krizsán István befejezés­képp Gréczi Zsuzsannának, az intézet tanulójának átadta a KISZ KB dicsérő oklevelét. Az iskola igazgatója, Szen- czy László köszönte meg a magas kitüntetést, további tartalmas munkát ígérve. Az, ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Politikai könyvhetek ’76 Megnyitó ünnepség Bonyhádon A könyv volt a főszerep­lője annak az ünnepségnek, amit a bonyhádi üzemek dolgozóinak, iskolák ta­nulóinak részvételével tar­tottak tegnap délután Bony­hádon a ZIM művelődési otthonában. Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága és a Kossuth Könyvkiadó megyei kiren­deltségének rendezésében itt nyitották meg a Politikai könyvhetek ’76 megyei ren­dezvénysorozatát. Dr. Király Ernő, a Tóiról megyei pártbizottság titkára ünnepi beszédében először a Kossuth Könyvkiadó tevé­kenységét méltatta. Szólt a politikai könyvek fontossá­gáról, hangsúlyozva, hogy az ideológiai munka foko­zása napjaink feladata. A világon mindenütt tapasz­talható enyhülési politika új feladatokat jelent az osz­tályharcban. Elmondta, hogy a szocialista 'tudat ki­alakítása alapvető fontos­ságú a szocialista társada­lom felépítésénél. így a gaz­dasági eredmények mellett itt is előbbre kell lépni. En­nek már jól 'látható jelei vannak. Ebben a hosszú, ki­tartó, szívós munkában nagy segítséget jelent a Kossuth Kiadó gondozásában meg­jelenő sok millió könyv. A megnyitót követően az ünnepség vendége, Radó György találkozott a Bony­hádi Cipőgyár és a ZIM bonyhádi gyáregysége szo­cialista brigádjainak tagjai­val, s a gimnázium tanulói­val. Dedikálta könyveit, majd beszélt munkájáról. A KISZ KB Vörös Váfldorzászlaia Szekszárden Garay János Gimnázium Fehérvári József a Rábával. Völgynek le, dombnak föl, ilyen a mőcsényi határ

Next

/
Oldalképek
Tartalom