Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-02 / 259. szám
a Képújság 1976. november Z. (V NOVEMBER O Hazánkban 1948 óta minden évben megrendezik a szovjet film ünnepét, illetve a szovjet filmek fesztiválját. Ezek a íiihnesemények mind politikai, mind kulturális szempontból jelentősek, mert a filmbemutatók sokat tettek a szovjet nép és történelmének megismertetéséért, a filmek eseményei mindig eredményesen szolgálták a szovjet—magyar barátságot. A fesztivál a közönség számára megteremti a visszaemlékezés lehetőségét, a premierfilmek mindig új élményt és jó szórakozást jelentenek a magyar nézők számára. Az idei fesztivált november 4-től 17-ig rendezik meg. Tolna megyében november 4-én este fél hatkor 'tartják a szekszárdi Panoráma filmszínházban a szovjet filmek fesztiváljának megnyitóját. Az est ünnepélyes programján a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat, a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet, a szekszárdi IV. sz. Általános Iskola és a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat MSZBT-tagcsoport- ja, valamint szovjet katonák vesznek részt. A magyar— szovjet barátsági est programjában a fesztivál megnyiDerszu Uzala je a történetet már-már vadnyugati sztorivá komponálja. Az izgalmas, látványos, romantikus film egy megtörtént eseményt dolgoz fel. Hadzsarat Kjahba a valóságban is élt és Abházia nemzeti hőseként tisztelik. Ő volt az, aki a kis falu népének élére állt. Amikor a harc már reménytelenné válik és Hadzsarat megérti, hogy ha nem adja meg magát, akkor miatta az egész falut kiirtják; édesanyja sírjánál maga röpít golyót a fejébe. Hősként meghal, hogy megvédje a faluját. DERSZU UZALA. A Gondolat Könyvkiadó a film magyarországi vetítésével egv időben újra megjelentette Vlagyimir Arszenyev úti- napló-regényét, a Derszu Uzalát. Arszenyev kapitány ebben a könyvben az Uszuri vidékének feltérképezéséről ír, arról az időről, amikor megismerkedett Derszu Uza- lával, a tajgavadásszal. Az izgalmas könyvből Kurosawa Akira japán filmrendező készített kétrészes emlékezetes filmalkotást. A film székből indul ki az új szovjet film cselekménye. Szergej Mikaeljan filmjét talán a magyar Bacsó Péter és Kovács András alkotásaival lehetne rokonítani. Rendkívül 'bátor hangon szól azokról a hibákról, amelyek nemcsak egy építkezésen, hanem akármilyen vállalatnál, bármelyik szocialista országban előfordulhatnak és elő is fordulnák. A látszólagos napi politikai és gazdasági kérdések mellett Mikaeljan filmjében mélységes, egyetemes dráma bontakozik ki. Nemcsak egy építkezés sorsáról van szó, hanem a társadalom megtisztító épüléséről és az építők belső, lelki épüléséről, napjaink forradalmdságáról is. Nemcsak a Szovjetunióban, de valamennyi szocialista országban a társadalom •építése elérkezett ahhoz a feladathoz, hogy a gazdasági, politikai sikerek, győzelmek mellett az emberek belső, etikai kiteljesedése is a szocializmus és a kommunizmus felépítését szolgálja. A film a társadalmi életben fellelhető hibákra frissen reagáló, őszinte szellemű ábrázolás- módja miatt biztos nagy vitákat fog kiváltani, ha azt szocialista brigádok, üzemi, vállalati közösségek együtt nézik, vitatják meg. NŐSÜLNI TUDNI KELL. A Halló, itt Iván cár nálunk is népszerű rendezője, Leo- nyid Gajdaj a Krokogyil című szovjet vicclapból ollózta ki M. Zoscsenko, híres szovjet humorista írásait, amelyeket megfilmesítve biztos, hogy újra próbára teszi a magyar mozinézők nevetőizmait. Három történetet látunk. Az elsőnek Bűn és bűnhődés, a Prémium szárdi vetítésekor a Tolna megyei Népújságban részletes tájékoztató és értékelés jelent meg. PRÉMIUM. Az egyik építkezésen Protapov brigádvezető emberei megtagadják a prémium felvételét. Nincs szükségük a pénzre? Nem. Csak munkájuk és körülményeik alapján nem fogadhatják el a pénzt. Erről a brigádvezető Protapov beszámol a vállalati pártbizottság ülésén. Ebből az alapszituációmásodiknak Egy mulatságős kaland, a harmadiknak pedig Egy esküvő története a címe. A rendező a némafilm- korszak kedvelt burleszk- elemeit átmentette a modern filmtechnikába és ennek eszközeivel népszerű filmvígjátékot készített. A fesztivál alkalmából bemutatandó több film egy része már szerepelt a mozik műsorán, másokat, mint például a Szerelmesek románca című kétrészes alkotást most vetítik először a magyar mozik. (X) tója és az úttörők ünnepi műsora után a fehér osuklya című szovjet film díszelőadása szerepel. A szovjet fűknek fesztiválja alkalmából Tolna megye ötven helységének filmszín- házábam tartanak szovjet filmbemutatókat. A műsorokat úgy állították össze, hogy a szovjet filmművészet átfogó keresztmetszetét nyújtsa a bemutatásra kerülő program. Az immár klasszikussá vált alkotások mellett a műsorok programjában fontos szerepet kaptak a napjaink problémáit feltáró, őszinte hangú filmalkotások. A következőkben néhány, a fesztivál ideje alatt vetítendő filmet mutatunk be. A FEHÉR CSUKLYA. A film 1905-ben Abházia egyik hegyi fejedelemségében játszódik. Az oroszországi forradalom hatására a nemzetiségeknél is megmozdulnak az elnyomott tömegek. A gyönyörű völgyben fekszik egy kis falu, Aszpa. Ott, ahol minden a munkát, a szerelmet és a szabadságot sugallja, nincs béke. Folyik a vér, csattog a korbács — az elnyomottak szemben állnak elnyomóikkal. A film rendezőSzínházi esték A kertész kutyája Teljes a színházi üzem: a mai magyar drámai termés két kiváló alkotásával kezdődött a szezon, majd egy szokványos világsiker után vérbeli klasszikus, Lope de Vega (1562—1635). Ma már alig tudjuk elképzelni az aranykor spanyol színjátszását, amikor szinte reggeltől estig tartottak az előadások. A darabot mindig prológus előzte meg, a loa, majd az egyes felvonások között az úgynevezett estremés szolgáltatta a vaskosabb humort. Egy darab, bármilyen siker volt is, egy hétnél tovább nem maradhatott műsoron, a szerzőket tehát valószínűtlen szorgalomra kényszerítette a közönség, s Lope de Vegáról úgy tudja az irodalom- történet, hogy több mint kétezer darabot írt. Calderon, Tirso de Molina, Moreto se adta száz alatt, egyedül a spanyol irodalom másik nagy klasszikusa, Ruiz Alarcon maradt el tőlük mennyiségben, amit szemére is vetettek. Lope de Vega, a „Fénix”, valóban mindent tudott, s ez a félelmetes bőség egyáltalán nem ártott neki, legalább is azok a darabok, amelyek ma is műsoron vannak, Sevilla csillaga, A gyilkos falu, A korsós lány, igazi remekművek. S mindenekelőtt A kertész kutyája, amit nálunk annak idején Bajor Gizi vitt sikerre, s tulajdonképpen azóta se került le a színházak műsoráról. Teljes joggal. Lope de Vega kifogyhatatlan az ötletekben, s amikor már azt hisz- szük, végképp belebonyolódott saját cselszövéseibe, egy újabb, váratlan ötlettel kivágja magát, s a szépséges Diána, megszabadulva úri előítéleteitől, most már maga mondja el a kertész kutyájának elmés példázatát. A Szegedi Nemzeti Színház előadása ismét azt bizonyította, hogy milyen magas fokon áll a vidéki színjátszás. Hibátlan előadás, nemcsak a kitűnő egyéni teljesítmények miatt, hanem azért is, mert együttes játék, minden egyszerre él és mozog. Giricz Mátyás rendezőé az érdem, aki nem csökkenő lendületet adott az előadásnak, s arra is volt gondja, hogy Lope de Vega ötleteit megtoldja. A szereplők közül Vajda Márta, ifj. Ujlaky László, Nagy Zoltán, Raszler Ildikó neve kívánkozik elsősorban ide, de valamennyiőjüknél örömmel hallottuk, hogy milyen szépen, értően mondják a verseket, Gáspár Endre mesteri fordítását. Gyarmati Ágnes egy spanyol vígjátékhoz illően bőkezűen bánt a jelmezekkel. Ezúttal is telt ház volt, s minden jel arra mutat, hogy szép színházi évad elébe nézhetünk. Csányi L. Újjászülető iskola Kardon Régen volt, hogy a községi tanács megvásárolt Kurdon egy öreg parasztházat, hogy azt átalakítsák iskolává. Az alakítás évekig váratott magára. Sok kisdiák kikerült falai közül, mire a teljes felújítás elkészült. Először tíz évvel az épület iskolává válása után építették át a hátsó részt. Akkor alakították át a frissen megszervezett napközis étkeztetés céljára a gazdasági épületet konyhává és ebédlővé. Aztán hosszú évekig nem történt semmi. Tavaly a régi tömött falakat lebontották és helyettük új, téglafalat húztak. A munkát a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet szakmunkásai végezték el. Az épület első, most felújított részén három tantermet és a konyhai dolgozóknak öltözőt, továbbá raktárakat alakítottak ki. A ház azelőtt tornácos falusi épület volt. A tornác most megszélesítve, ablaksorral zárja az iskola zsibongóját. Innét fűtik a tantermeket. Az iskola felújítására a megyei tanácstól több mint hatszázezer forintot kaptak a kurdiak. Eddig az épület felújítása 870 ezer forintba került. A különbözeiét a községi tanács biztosította. Még most sincs teljesen befejezve az átépítés, bár az iskola falai között a tanítás zavartalanul folyik. A külső bevakolás még hátravan. Iskolájuk felújításáért a gyerekek 760 óra társadalmi munkát végezlek. A szülők betonoztak, rendezték a terepet és elvégeztek minden olyan munkát, amelyhez nem kellett a szaktudás. A helyi termelőszövetkezet földgépei húsz óra munkával segítették a tereprendezést az iskola hátsó udvarában kialakított játszókertnél. A MÁV pályafenntartási üzemének Dózsa szocialista brigádja végezte el a bontásnál a szakipari munkákat, a Zrínyi női szocialista brigád tagjai a tereprendezésnél nyújtottak kiemelkedő segítséget. Moziban Az ötödik pecsét Egy jó film, ami taszítja a közönséget. Nem azért, mert érthetetlen szimbólumrendszerrel, vagy nehezen követhető történettel terhes — más oka van. Fábri Zoltán most is, ismét a „a kiszolgáltatott ember — a történelem viharaiban saját helyét nehezen meglelő kisember — gyötrő konfliktusait, a vele szemben álló erőszak összefüggéseit” elemzi, Sánta Ferenc Az ötödik pecsét című regényét filmre lényegítve. A mai „kisemberek” elkerülik a mozit — a tágas nézőtéren vetítésenként húsz-huszonöten üldögéltek —, s elkerülik egyúttal azt is, hogy szembe kelljen nézni a múlttal, olyan morális kérdésekkel, amelyek ilyen formájukban nem gyötörnek a mai Magyarországon senkit. Ezer szerencsére. Nem gondolunk a hétköznapokon az elmúlt és leendő háborúkra, éljük életünket. Gondjaink legtöbbször éppolyan kisszerűek, mint Az ötödik pecsét hőseié: keli-e téliszalámi a töltött hús töltelékébe, avagy fokhagyma a borjúsülthöz? Még csak arra sem kell számítanunk, hogy a pecsenyeillatú gondok közül a kínzókamrák valóságába ránt a véletlen, mint ahogy 1944-ben, a nyilas terror idején erre bárki számíthatott. Mégsem felesleges a megrendülés, amit a film kelt és kíván. Kisember hőseink — akik közül egyik sem választaná önként a tiszta lelkiismeretű, de meggyötört, megalázott rabszolga sorsát —, amikor válaszút elé kerülnek, mégis azt bizonyítják, kisszerű, ügyeskedő elméleteik ellenére inkább a halált választják, mint önmaguk és a tisztesség megalázását. Egyikük a kivétel. A szabadulást, az életet jelentő embertelen kívánságot — amit a nyilasok sátáni alapossággal terveitek el — ő teljesíti. Mindnyájuk közül az egyetlen rokonszenves ember, Gyuricza órás. Tizenkét gyermeket bújtat, s az ő sorsuk, életük feletti felelősség tetteti meg vele azt, amit társai nem vállalnak, s nem is vállalhatnak. Fábri filmje nem tökéletes műalkotás, s nem is eddigi legjobb filmje. Talán túl hosszúra és műteremízűre sikerült az expozíciója, s az sem volt indokolt, hogy — az egyébként erőteljes hatású és szépen megfogalmazott — Bosch- és álomsnittekkel motiválja egyik szereplőjének figuráját. Meglehet, Hieronymus Bosch vízióit könnyedén elvonatkoztathatjuk Király úr, a könyvügynök figurájától, hogy káprázatos szörnyűségei mellett még inkább borzadjunk a reálisabbtól, az elme és a test kínzásától. Virág F. Éva A jövő héten A Zeppelin című filmről írunk jegyzetet. Nősülni tudni kell
