Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-05 / 262. szám

"Képújság 1976. november 5. A Ludas Matyi filmen A rendező Dargay Attila mm n? a A János vitéz és a Hugó, a víziló című filmek után készül a harmadik egész es- tés animációs film, a Ludas Matyi. Rendezője Dargay Attila, aki 1927-ben született Mező­nyéken. Három éven át a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1951-ben a rajzfilm­gyártáshoz került mint gya­kornok, 1954-ben tervező, 1957-ben rendező lett. 1968- ban Balázs Béla-díjat ka­pott. A film figuráinak ter­vezője Jankovics Marcell, aki az első, egész estét betöl­tő animációs film, a János vitéz rendezője volt. A több mint kétszázötven háttér Nepp József munkája. A rajzolási munkák egy éve kezdődtek, de teljes erő­bedobással február óta dol­gozik a Lúdas-produkcióban részt vevő nyolc stáb. Az ún. ceruzarajzolást már be­fejezték, az utolsó jelenete­ken még dolgoznak a kifes­tők. Az operatőrök megfeszí­tett munkájaként már az anyag ötven százaléka fel­vett, a muszterszalagok te­kercsei várják, hogy egysé­genként, komplexumonként összevágják és hangosítsák a filmet. A film zenéje Liszt Ferenc magyar rapszódiáiból össze­vágott anyag, Daróczy Bár­dos Tamás hangszerelésében, ö vezényli a közreműködő Állami Népi Együttes zene­karát is. A rajzfilmfigurákat Kern András (ő a felnőtt Matyi), Csákányi László (Döbrögi), Agárdi Gábor (ispán), Gobbi Hilda (Biri néni) szólaltatja meg. Liszt-emléknap Ebben az évben szinte az egész világ megünnepli Liszt születésének 165. és halálá­nak 90. évfordulóját. Az or­szágos ünnepségsorozat ré­szeként Szekszárd november 8-án, hétfőn Liszt-emlékna­pot rendez. Az ünnepi esemény kere­tében ezen a napon délután fél 6-kor a zeneiskola nagy­termében megalakul az Or­szágos Liszt Ferenc Társa­ság szekszárdi csoportja. A társaság feladata lesz többek között, hogy ápolja a nagy magyar géniusz szellemi ha­gyatékát. munkálkodjon ezek kulturális közkinccsé téte­lén, kezdeményezze egy Liszt-szobor felállítását Szek- szárdon, különös tekintettel arra, hogy a mesternek Bu­dapesten kívül a legtöbb kapcsolata Szekszárddal volt és jelentős művei születtek itt. Hétfőn délután 6 órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg az újjárende­zett Liszt-emlékszobát az Augusz-ház toronyszobájá­ban. Az újjárendezést az in­dokolta, hogy az előző kiál­lítás sematikus, tartalmat­lan anyagával méltatlan volt Szekszárdhoz és Liszthez egy­aránt. A megyei múzeum lelkes munkával készül az új anyag bemutatására, amely elsősorban a mester szek­szárdi kapcsolatait fogja reprezentálni. A tárlatvezető Mohay Lajosné, a múzeum munkatársa, a kiállítás ren­dezője lesz. Este fél nyolc órakor a régi megyeháza nagytermé­ben Liszt-műveiből összeállí­tott hangverseny zárja a rendezvénysorozatot. Ezen fellép a Garay Gimnázium kórusa, Gerse József ve­zényletével és a művelődési központ pedagóguskórusa, Fertőszögi Béláné vezetésé­vel. Szólót énekel Bognár Jenő. Lányi Péter, Thész László és Husek Rezső zon­goraműveket adnak elő. Ko­vács József Liszt-dalokat énekel. A narrátor ifjú Kő­műves Sándor lesz. Az emlékhangverseny ese­ménye lesz, hogy ez alkalom­mal veszi fel a Liszt Ferenc nevet, ünnepélyes keretek között a pedagóguskórus. A névadóünnepségen és a hár­mas rendezvényen jelen lesz a Liszt-társaság főtitkára, Forrai Miklós, Kossuth-dí- jas karnagy. A szovjet könyvek hete Hazánk irodalmi, művé­szeti és tudományos életé­ben több mint három évti­zede jelen vannak, s egyre jelentősebb szerepet töl teT nek be a szovjet szerzők művei. Csupán 1960 és 1975 között orosz és szovjet szerzőktől 2826 művet for­dítottak magyar nyelvre, ezek összpéldányszáma meg­haladja a 30 milliót. A ma kezdődő ünnepi szovjet könyvhét nem csupán a szovjet kiadású orosz nyel­vű kiadványok ünnepe, ha­nem azé a fordításiroda­lomé is, amely a szovjet ideológiai élet. az irodalom és a művészet, a tudomány és a technika igazi értékeit tolmácsolja és közvetíti a magyar olvasóközönségnek. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat november 5-től 15- ig könyvkiállítást rendez a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában, ahol a mint­egy 600 felvonultatott kötet a sok nemzetiségű szovjet irodalom ifjúsági, képzőmű­vészeti, politikai, ismeret- terjesztő és szakmai műveit mutatja be. Ott lesznek ezen a kiállításon a Szov­jetunióból importált és a boltokban kapható orosz nyelvű kiadványok is. A szovjet könyv ünnepé* nek rendezvényeként no­vember 3-án, szerdán, 11 órakor a Magyar Tudomá­nyos Akadémián könyvki­állítás nyílt a Szovjetunió Tudományos Akadémiájá­nak kiadója, a Nauka ter­méséből. Nagy Előd festményei a képcsarnokban Nagy Előd rokonszenves és sokat ígérő tehetség, s az sem baj, hogy képei megál- lapodottság helyett inkább útkeresésre vallanak, s több­féle hatást is tükröznek. Koszta, Nagy István emlékét nem nehéz felfedezni képein, s egy kis kép (Zsámbék) Uj- váry Lajos lírai hangvételét idézi, aki úgy tudom, első mestere volt. De mindez ro­konszenves és sokat ígérő, mert formái tovább fognak finomodni, s gyakran meg­hökkentően erőteljes színei is tapasztalataihoz indomul- nak majd. Képeit nézve egy régij teoretikusra, Lomazzóra kellett gondolni, aki a fes­tőknek adott tanácsaiban a „színezést” emelte ki, mert „a művészet végső tökéletes­sége ebben rejlik”. Nagy Előd színeiben, minden kife­jezőerejük ellenére is, van még bizonyos nyerseség, mintha a vastagon felrakott színeket önmagukban sze­retné. A színek néha minden jó­szándék ellenére sem állnak kezéhez, várandós anyájá­nak komor, szinte tragikus hangulata éppen nem a gye- rekvárás reménységét fejezi ki. Máskor viszont a szín és forma szerencsés egymásra találása kivételes magasság­ba emeli, mint a Salgó-vá- rát ábrázoló bravúros képen, s még néhány tájképen vagy a már idézett zsámbéki fest­ményén. Ezeken érezzük Nagy Előd igazi kvalitásait, s ezek te­szik a fiatal festőgeneráció sokat ígérő tagjává, aki rá­szolgál rokonszenvünkre. Cs. L. TflMEOBCKflfl riPfiBan Testvérmegyénkben is, mint szerte a Szovjetunióban és a világ minden országában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplésére készülnek. A Szovjetunióban, így Tambov megyében mun- kasikerekkel ünnepük az 59. évfordulót is. Testvérlapunk, a Tambovszkaj'a Pravda ezekben a napokban rendsze­resen beszámol a munkaver­seny, az ünnepi műszakok eredményeiről. À Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom -évfordulóját megelőző napok­ban ünnepi műszakokat szer­veztek és szerveznek a megye ipari üzemeiben, szovhozai- ban és kolhozaiban, az épít­kezéseken, a közlekedésben, mindenütt. Az építők meggyorsítják a lakások átadását, az iparban több terméket gyártanak, a vasutasok jobb munkaszerve­zéssel növelik a vagonfordu­lót, az autóközlekedési válla­lat dolgozói az előírtnál több cukorrépát, egyéb mezőgaz­dasági terméket továbbítanak a cukorgyárakba, a raktárak­ba. A cikkek, tudósítások azt mutatják: mindenki, a kol­lektívák éppúgy mint az egyes emberek arra töreksze­nek, hogy minél jobb, minél kimagaslóbb eredményekkel köszöntsék november 7-ét, a szocialista forradalom év­fordulóját. Dunántúlt napló Az üzletkötők már 1977-et írnak, az év utolsó negyedé­be lépve a kereskedelmi tár­gyalásokon a jövő évi meg­rendelésekről esik szó. Az el­múlt hetekben a komlói Cár- bon Könnyűipari Vállalatnál is több külföldi üzletfél meg­fordult és tárgyalt a jövő évi szállításokról. E tárgyalások szembetűnő eredménye, hogy a bérmunka mellett mind több olyan konfekciót sike­rült eladni, amely hazai alap­anyagból készült. A sort az holland KLM cég nyitotta. E cégnek a Carbon már 9 éve készít bérmunká­ban különféle munkaruhákat. A komlóiak most saját anyag­ból készült munkaruhák szál­lítására tettek ajánlatot. A tárgyalásokba bevonták a Lenfonó és Szövőipari Válla­latot is, a vállalat bemutatta a hollandoknak az általa gyártott anyagok széles ská­láját. A próbálkozást végül siker koronázta, a KLM a jö­vő évre 20 ezer darab hazai anyagból készült vegyes mun­karuházatot rendel. PETŐFI NÉPE Közismert, hogy a „fütyülős barack” hírneve az elmúlt tíz esztendőben megkopott, s helyére a bugaci puszta- romantika lépett elő, amely hazai és külföldi turisták tíz­ezreit vonzotta évente, s ez nem mással járt, mint azzal, hogy megkezdődhetett a Du­na—Tisza közének „felfede­zése”. Természetesen, közvetlen és közvetett formában is segítet­te az idegenforgalom fejlődé­sét-fejlesztését a Tisza menti üdülőkörzetek kiépülése. Az idén emiatt vált szükségessé, hogy az idegenforgalmi hiva­tal Tiszakécskén is megszer­vezze a fizetővendég-szolgála- tot, de ebben hasonló okok játszottak közre Solton, Kun- szentmiklóson és Dávodon is, ahonnan megfelelő szállás hiányában már nem kell to- vábbállnia a látogatónak. A bajai Petőfi-szigeten megnyílt kempinggel egyik alapfeltétele teremtődött meg a város és környékének komplex idegenforgalmi fej­lesztésére: Baja hangulata, történelmi és kulturális ne­vezetességei, a Duna és árte­rének természeti adottságai ugyanis eleddig még jobbára kiaknázatlanok. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az oktatási intézmények és a múzeum kapcsolatának erő­sítéséről tanácskoztak Székes- fehérváron, az István király Múzeumban. A megbeszélé­sen szó esett a múzeumnak a közművelődésben betöltött szerepéről és a továbblépés módjairól. A múzeum eddig is szám­talan formáját kínálta az ok­tatási intézményekkel való együttműködésnek. A hagyo­mányossá vált „múzeumi tan­órák”, a tanmenetbe épített komplex művelődési-oktatási forma kötött, egyes osztályok­ra épül. Uj, szerencsés kezde­ményezéssel fonta szorosabb­ra kapcsolatát a diákokkal és az iskolákkal a múzeum, ami­kor a középiskolások és né­hány tehetségesebb általános iskolás részére diák tárlat­vezetői tanfolyamét indított. Somogyi Néplap Száztíz éve működik patika Somogyszilben. Hosszú ván­dorévek után kapott végleges otthont a centenárium utáni évtized végén az a gyógyszer- tár, amely eddig is havonta hetvenötezer forint értékű gyógyszert juttatott a község lakóinak és a Tolna megye határán élő betegeknek. Az avatóünnepség sok részt­vevője is jelezte, hogy a kor­szerű intézményt a község sa­ját erőből építette: a másfél millió forint értékű gyógy­szertárhoz hétszázezer forint­nyi társadalmi munkával já­rultak hozzá a község lakói. Az új gyógyszertár építésé­nek a gondolata 1968-ban ve­tődött föl. 1975-ben megkez­dődött a régi épület lebontá­sa, majd a mostani épület alapjainak a lerakása. A falugyűlések fő témája minden alkalommal a gyógy­szertár építése volt. A társa­dalmi munka megszervezésé­ben különösen élen járt a Vö­röskereszt, a Hazafias Nép­front, a KISZ-szervezet és a termelőszövetkezet. A falu erejét dicséri a köz­ség lakóinak egészségét szol­gáló új létesítmény, de ki­emelkedő szerepe volt a gyógyszertár megépítésében a körzeti orvosnak is, aki sze­mélyes példával, kiváló orvo­si működésével, szervező- munkájával sókat tett az új létesítmény megvalósításáért. la Renaissance W­du Val d'Oise E~ Szekszárd francia testvér- városának lapja október 14— 20. közti héten megjelent szá­mában az akkor még ott tar­tózkodó magyar ifjúsági cso­port látogatásának kapcsán rövid számvetést közölt az utóbbi év delegációcseréiről. A kölcsönös látogatásoknak mintegy 80 részese volt a kö­zelmúltban. „Az egyenleg po­zitív” — írja a cikk szerzője. „Felbecsülhetetlen az a gaz­dagodás, melynek minden utas részese, és pótolhatatlan, hogy ismeretékét szereznek más országokról, azok lakói­ról, egymástól elütő szokása­ikról, más társadalmi rend­szerekről — ami a mi ese­tünkben különösen fontos, mert megvalósulva láthatjuk a szocializmus elveit. Bízunk abban, hogy hazatérő magyar vendégeink a kölcsönös ba­rátság küldöttei is lesznek otthonukban.” Karl-Marx-Stadtban 99 üze­mi konyhán 97 ezer adag ebé­det készíthetnek naponta. Je­lenleg 79 ezret főznek, mivel tizennyolcezerre nincs igény, így hosszú időre nincs olyan gond, hogy üzemi konyhát építsenek. Van viszont másfajta prob­lémájuk — egy ehhez nagyon közelálló témában, ugyanis az iskolások étkeztetése nem megoldott. Mintegy tízezres napi kapacitású új konyha se­gíthetne a helyzeten, de en­nek a megépítése késik. A legkézenfekvőbb megol­dást választották: az üzemi étkezdék vállalták, hogy a szabad kapacitásúkat a tanu­lók ebédjének elkészítésére fordítják. így rövidesen el­érik, hogy aki igényt tart rá, a munkahelyén, illetve az is­kolában ebédelhet. * Alig két éve helyezték el az első épület alapkövét NDK- beli testvérmegyénk egyik új lakókörzetében és fél évvel később már beköltöztek az első lakók. Most arról olvas­hatunk a Freie Presse-ben, hogy máris igen élénk közös­ségi élet alakult ki. Jól sike­rült klubesten találkoztak a telep építőivel, de vendégük volt már a közlekedésrendé­szet tisztje is. Egy más alka­lommal a korszerű háztartás­vezetésről beszélgettek. Ter­mészetesen a fiatalok diszkó­estje sem maradt résztvevők nélkül. A körzet vezetői sze­rényen úgy fogalmazták meg, hogy jól kezdődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom