Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-05 / 262. szám
1976. november 5. tolnán, , KÉPÚJSÁG 3 Szabványokból milliárdok A KÖZVÉLEMÉNY a szabványokat a minőség és a fogyasztói érdekvédelem eszközeként tartja számon. Kétségkívül vita, reklamáció vagy valamilyen kár esetén a szabvány a gyártókkal és a kereskedőkkel szemben a fogyasztó támasza, hiszen peres ügyekben mércéül szolgálhat, a kártérítés jogi alapját képezheti. Nem is meglepő, hogy a vállalatoknál a szabványról vegyes érzelmek alakultak ki: kívülről érkező, hatósági, a ^szabály az szabály” konokságú előírásnak érzékelik, ami olykor nem vág éppen egybe a gyári érdekekkel. Ez így is van rendjén : nem árt a sok millió fogyasztó, felhasználó érdekeit a szabványok előírásaival is védeni a csoportérdekek esetleges túlkapásaitól. Ezt a szabványokban rejlő lehetőséget a világon mindenütt igyekszenek is kihasználni. A szabványok azonban a minőség védelme mellett meglepően nagy hasznot hozhatnak a vállalatoknak is. Ennek igazolására vegyünk egyetlen területet a vállalati munka köréből, nevezetesen, hogy mennyi megtakarítás származhat az egységesítésből, a tipizálásból, az ilyen jellegű szabványosításból. Induljunk ki abból, hogy a csavarok, tengelyek, öntvényházák például sok helyen igen laza, szinte becsült anyagnormák alapján készülnek. Milliárdokat lehetne megtakarítani — az anyag- és energiafelhasználás, továbbá a munkaidő- ráfordítások csökkentésével — ha a gépgyártók a tipizálás segítségével szűkítenék termékeik részegységeinek és alkatrészeinek méretválasztékát. EZ KONSTRUKTŐRI FELADAT, úgy megtervezni a különböző teljesítményű, sőt, akár eltérő célú gépeket, hogy azokhoz nagy számban azonos méretű alkatrészeket (kötőelemeket, borítólapokat, kapcsolókat) és részegységeket (tengelyeket, öntvényházakat, fogaskerékáttételeket) használhassanak fel, hogy a szerelést az építőszekrényelv szerint szervezhessék meg az üzemben. Itt az egyik előny; az alkatrészeket (ha a gépeket esetleg nem is) nagy sorozatban, előre elkészíthetik, a tömeggyártás nagyobb gazdaságosságával. A másik előny, hogy a tipizált alkatrészek, öntvények hosszú távon változatlan méreteik miatt a kohászatnál kisebb ráhagyással készülnének, ezt meg lehetne követeim, s így egész sor gépipari vállalat feszesebb anyagnormákra térhetne át. A tipizálás a készletgazdálkodást is egyszerűsíthetné, állandósítva az anyagok, félkész áruk méreteit, formáit, fajtáját. A vállalati belső szabványosítással kialakított tipizálás a nemzetközi versenyképességet kézenfekvőén javítja, hiszen a termékék minőségét stabilizálja, a pótalkátrész-ellátást zavartalanná teszi; az előregyártott alkatrészekből, ráktárról — nem gond egy-egy tételt a szerelőszalag helyett a szervizekhez továbbítani. A TIPIZÁLÁS a nemzetközi termelési együttműködésbe való bekapcsolódást is nagyban megkönnyíti. A jól ismert „Zsiguli”-programot például az alkatrészék nemzetközi tipizálása nélkül nem lehetett volna elindítani, hasonlóan a KGST-tagállaimok egységes számítás- technikai rendszerének kiépítését sem, vagy a konténe- rizációs programot, amelyhez egész Európára érvényes konténerméret-kategóriákat kellett szabvánnyá nyilvánítani. GERENCSÉR FERENC Javuló kilátások Egy pártbizottsági vizsgálat eredménye A közelmúltban az MSZMP Tamási Járási Bizottsága foglalkozott a nagyközség egyik ipari üzemének — a KÖZGÉP gyáregységének esetleges továbbfejlesztésével. 1970-ben kezdődött a beruházás, amelynek az új gyáregység megteremtésével az volt a célja, hogy megoldja a nagyközség akkor még fennálló foglalkoztatási gondjait. A három évig tartó fejlesztés mintegy huszonhétmillió forintot igényelt, amelyből hárommilliót a megye biztosított az iparfejlesztési alapból. A 150 fő foglalkoztatására tervezett beruházást — a foglalkoztatási gondokon túl — a KÖZGÉP munkagépszerviz- és karbantartó tevékenységének ellátására, és esetleg új közúti munkagépek gyártására tervezték az indulásnál. A beruházás befejezése előtt, az eredeti célkitűzés megváltozott, a számos módosítás miatt egyértelművé vált, hogy az üzem nem eredeti rendeltetésének megfelelően fog beindulni és a tervezett létszámot sem tudja majd foglalkoztatni. A próbaüzem 1973 szeptemberében kezdődött, alig 40 fővel. A termelési tevékenység, a struktúra meglehetősen kialakulatlan volt és zömmel különböző üzemeknek végzett vegyes jellegű bérmunka képezte a telep fő munkáját. A tamási üzem helyzetét nehezítette, hogy ugyanebben az időszakban a vállalati átszervezés miatt a telep kikerült a központi irányítás alól. Ebben az időszakban nagyon sok múlott azon, hogy a helyi vezetők miképpen tudják megoldani még a kis létszámú munkaerő állandó, folyamatos, gazdaságos foglalkoztatását. A járás párt- és állami vezetői látva az üzem nehéz helyzetét, intézkedtek a felettes szerveknél, hogy az üzem jövőbeni sorsát minél hamarabb megnyugtató módon rendezzék. 1974-ben az üzem termelése alig kilencmillió forint volt, gyártmányösszetétele korszerűtlen. A megtett intézkedések eredményeképpen 1975-re új gyártmány, a TELTOMAT dobkeverő gyártása kezdődött meg, amelyből egyre emelkedő szériában szállítottak NDK exportra. A jól megválasztott együttműködés, az eladható termék pozitív hatása hamarosan érződött az üzem egész életében. Fokozatosan emelkedett a létszám, a jó minőségű munkavégzés eredményeképpen az addigiaknál is nagyobb szériával bízták meg a tamásiakat. Ma már középtávú szerződés biztosítja 1980-ig a telep munkával való ellátottságát. A megnövekedett igényeknek a jelenlegi műszaki feltételek között és a jelenlegi létszámmal már nehezen tudna eleget tenni az üzem. A KGST-egyezmény alapján a TELTOMAT-cég a jelenleginél is nagyobb számú, több típusú, komplex dob gyártására is adna feladatot. E hhez azonban a nélkülözhetetlen műszaki fejlesztés mellett —a járási pártbizottság véleménye szerint is — szükség lenne a jelenlegi irányítási és szervezeti rendszer módosítására. A nehezen induló ipari üzem, amely előtt ma már a jövő és perspektíva áll, csak abban az esetben tudna a követelményeknek eleget tenni, ha közvetlen vállalati irányítás alatt önálló gyáregységként intenzívebb támogatás mellett dolgozhatna. Gyvgy Elkészült a felüljáró alapozásához a zsinórállvány. Nemrég adtunk hírt arról, hogy elkészült Dombóváron a 611-es számú út átkelési szakasza, ami egyben a város egyik főútvonala is. Akkor az első ütemet fejezték be az építők, azóta már megkezdődött a második ütem építése is. Ez a 22 millió forintos beruházás nagyobb és látványosabb lesz, minit az első ütem, ám nem jár annyi kellemetlenséggel — forgalomeltereléssel, zsákutcával — a közlekedés résztvevőinek. Uj nyomvonalat jelöltek ki a város déli részén a 611-es út e szakaszának, amely itt a régitől mintegy kétszáz méterre felüljáróval keresztezi a vasutat. Mégpedig oly módon, hogy a tervezésnél számításba vették a MÁV közelebbi és távlati terveit, a felüljáró alatt a jelenlegi egy helyett négy sínpár fér majd cl és lehetőség nyílik a vasútvonal villamosítására is. Az útpálya földmunkáinak nagy részét már elvégezték — 28 ezer köbméter földet építettek be a fokozatosan emelkedő töltésbe, egyelőre azonban megtorpantak a földmunkával. A villanyvezetékek áthelyezése és a vasúti pályának a város felőli oldalán lévő terület szanálása — kisajátítás, épületek elbontása — késik. Úgy számítják, hogy 1977 őszére átadják a forgalomnak az új felüljárót. Nagy teljesítményű földmunkagépekkel építik a töltést. Az már biztos, hogy a belecskai tsz-nek idén ráfizetéses lesz a kertészeti üzemág. A tanulságok összegezése elkezdődött, egyhamar valószínűleg nem fejeződik be. Idén negyven hektáron vetettek paprikát, konzervgyári hasznosításra, illetve magfogásra. Ez a közös gazdaság évek óta megbízható magtermelő. A paksi, a nagyatádi és a szigetvári konzervgyár, de néha a kecskeméti is, innen szerzi be a paprikavetőmagot, amelyet körzetében a termelő gazdaságoknak juttatnak. Ez a paprikamag alkalmas arra, hogy vetőgéppel, a szántóföldön vessék el. A keszthelyi első fokú szaporulat és a Nordise President jó pénz volt éveken át, a termés sikerült, a magért jól fizettek, hetvenezer forintot mázsánként. Ezenkívül a gyár is jó pénzért vásárolta meg a paprika húsát. Idén fele annyi a bevétel, ha lesz annyi, mint tavaly volt a szántóföldi paprikából, akkor nagyon örülnek majd a belecskai gazdák. A termést öntözték, vegy- szerezték, amit a technológia megkíván, mégsem lett jó a termés. Gyenge a minőség, egyenetlen a paprikahüvely, és a mag sem szépen rakódott fel. Valószínűnek tartom, bár vizsgálattal ezt meg lehetne állapítani, hogy a talajnak paprika- untsága van. Azaz, már annyi éven át vethettek egymás után, hogy a talajban felszaporodhattak bizonyos organizmusok, amelyek a külső emberi beavatkozás ellenére hatásukat kifejtik, csökött lesz a növény, a tápanyagot nem tudja feldolgozni. A melegházi kertészet idén is, mint tizenöt év óta mindig, megbízhatóan adta az árut. Korán, amikor még alig volt a piacon paprika és paradicsom, Belecskáról már majdnem félmillió forint értékű árut adtak a piacra. Ezekben a napokban már ujjnyi vastagra nőtt a második paprika az üvegházban. Két-három hét múlva ez ismét jó pénzt hoz a közös kasszájába. Schaffer Konrádné és Kammer Péterné kertészeti dolgozók egész évben az üvegházban dolgoztak, csak a szedések, nagyobb munkák idején kaptak segítséget. Tehát a kertészeti üzemág üvegháza végeredményben lehetne nyereséges is. Elkülöníteni a szántófölditől mégsem lehet, mert itt készítették a fóliák alá is a palántát. A belecskai kertészet idén ráfizetéses lesz, az is biztos azonban, hogy a vezetők keresik a kiutat az eredményesebb gazdálkodáshoz. így például amint az uborka kikerül az üvegházból, azonnal hozzáfognak a hajtatáshoz, elsősorban paprikát termesztenek így. Majd pedig palántanevelés következik. A Gyönki ÁFÉSZ-szel megállapodtak, hogy a környékbeli ház körüli gazdaságok ellátására itt nevelik az összes palántát — paprikát és paradicsomot —, valamint a termelőszövetkezet fóliái alá szükséges mennyiséget is. Ez a közelebbi terv. A távlati tervek szerint fejleszteni akarják a kertészetet. Elsősorban azáltal, hogy a fóliák, üvegházak fűtését meleg vízzel oldják meg. A jövő évben meleg víz után fúrnak, s valószínű. a geológusok véleménye ez, hogy hatszáz méternél már ötven-hatvan fokos vizet kapnak. S ez nemcsak talajfűtést, hanem légfűtést is lehetővé tesz. Újabb üvegházakat építenek, ha lesz meleg víz. A keszthelyi akadémia is kiterjeszti belecskai kísérleteit, s a mostani kísérletek nyomán termesztésbe adott paprikafélék, például az új belecskai fehér, újabb eredmények forrása lehet. A távlati tervek készítése, az ábrándozások helyett azonban a legsürgősebb tennivaló, hogy már az ősszel, a télen megvizsgálják Be- lecskán, miként lehetne nyereségessé tenni a kertészeti üzemágat. Egyébként nagyon nem kell vizsgálódni.-PjAz üvegházban a második uborka termése ujjnyira nőtt Hetvenezer forintot adnak egy mázsa paprikamagért. A tsz elnöke a szárítóban ellenőrzi a keszthelyi kísérletek magját. Közúti felüljáró Dombóváron
