Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

a Képújság 1976. november 28. ~T magazin magazin magazin A Pullman név fogalom A gyártócsarnok a dr ezdai vagongyárban A sokoldalú A múlt század derekán egy amerikai asztalos, bizonyos Georg M. Pullman, a túlzsú­folt és kényelmetlen vonaton utazva azon töprengett, ho­gyan lehetne kényelmesebbé tenni az utazást. Még ott helyben a vonaton mérics­kélni kezdett, majd hazaér­ve számításokba fogott és elkészítette a világ első há­lókocsijának tervét. A terv megvalósításához csak nehe­zen kapott bankhitelt Pull­man, így csupán 1859-re ké­szült el és állt forgalomba a fekhelyekkel ellátott vasúti kocsi, amely feltalálója ne­vét viselte. így lett a Pull­man név fogalom, és később már nemcsak a hálókocsi­kat, hanem az összes foko­zott kényelmű, egyenletes futású kocsikat e megjelö­léssel illették. A mai techni­ka a Pullman-elven a vas­úti kocsik forgóvázba fog­lalt futó- és hordművéből, felfüggesztéséből származó azon előnyt érti, hogy a sínütközésekből és egyéb^ okokból eredő ütések, el-' mozdulások hatása a kocsi- szekrényre csupán feleződve jut el. A nagy sebességű vasúti járművek utaskényel­mi, áru- és pályakimélő fu­tószerkezetei ma világszerte a Pullman-elv szerint, négy­Aforizmák Ha minden szenvedélyes dohányos komolyan elgon­dolkodna azon, mennyire árt a cigarettája a nemdohány-- zónak — akkor őt is meg­tanítaná a dohányzásra! Bár makkegészséges volt, kihivatta a körzeti orvost. És kiderült, hogy súlyos hörghurutja van! * Pjotr Mihajlovics Szidorov sokféle tehetséggel dicseked­het. Mármint az alárendelt­jeivel — Ivanovval, Petrov- val, Vasziljewel és Szemjo- novval. * Tanács kezdő háziasszo­nyoknak. Ha kristálycukor helyett homokot szór a tésztába, ak­kor püspökkenyér helyett kerámia vázát vehet ki a sü­tőből. * Isten tudja, miféle dolog ez. Ördög tudja, hogyan lesz. Minden egyéb a rendezőtől függ. * A rekedtség szülőanyja a vita. * Mennyire ártanak olykor azok az emberek, akik sem­mibe sem akarják magukat beleártani ! Biztonsági öv Egyes országokban azok­nak, akik nem kapcsolják be a biztonsági övét, magas összegű pénzbírságot kell fi­zetniük. Néhány példa: — Csehszlovákia — maxi­mum 100 korona. — Dánia és Svédország — maximum 50 korona. — Franciaország — 160 frank. — Svájc — 20 frank. — Benelux országok — 200—500 belga frank, illetve 1—2 napos szabadságvesztés vagy 300 gulden. — Szovjetunió és Spanyol- ország — különböző össze­gek. tengelyes, forgózsámolyos kivitelben készülnek. (Érde­kességként még annyit, hogy Európában csak 1872-ben in­dult el az első olyan vonat, amelyhez Pullman-kocsit csatoltak.) Ezt a konstrukciós elvet követik az NDK va­gongyáraiban is, ahol a ké­pen látható kivitelű, tetsze­tős és kényelmes vasúti ko­csikat állítják elő, hazai szükségletre és exportra. Különleges sport- és köz­lekedési eszközöket szerkesz­tettek fiatal szovjet szakem­berek, amelyek komoly ér­deklődést keltettek a Szow „Pullman ürügyén” a MÁV ötéves tervéről szólva érdemes megemlíteni, hogy a motorvonatokhoz tartozó 300 személykocsin kívül to­vábbi 750-et vásárolnak még a következő években, amely­ből 60 étkező- és háló-, il­letve fekvőhelyes kocsi lesz. Ezekkel az ülőhelyek száma 7 százalékkal, több mint 352 ezerrel emelkedik majd a hazai vasúti forgalomban. jetunióban és külföldön egy­aránt. Az új téli járműveket bemutatták Kanadában és az Egyesült Államokban is. Veszélyben az ózon Az amerikai orvostudomá­nyi tanács bejelentette, hogy az Egyesült Államok terüle­tén 1977. január 1-től kezd­ve betiltják az aerosolos ké­szítmények gyártását. Az egész világon polgárjogot nyert spray-készítmények komolyan veszélyeztetik Föl­dünk légkörét. Az illetékes hatóságok már most szigorú kampányt indítottak a kétes vegyi összetételű hajtógázt tartalmazó háztartási spray- készítmények gyártásának beszüntetése érdekében. A drasztikus határozat az amerikai tudományos aka­démia egyik jelentése nyo­mán született meg. Ebben a szakértők leszögezik, hogy a hajtógázokban található fluorkarbid kedvezőtlenül befolyásolja azt az ózonré­teget, amely a Földet védi az ibolyántúli sugarak ha­tásától. Egy éjszaka A nagy német költőfeje­delem, Johann Wolfgang Goethe Olaszországban járt. Egy felső-itáliai kisváros igen kétes tisztaságú fogadó­jában szált meg. A szobában nyüzsgő férgek miatt Goethe egy szemhunyásnyit sem tu­dott aludni. A fogadós mindenáron tő­két akart kovácsolni Goethe látogatásából, és másnap reggel, amikor elbúcsúzott vendégétől, megkérdezte: — Mester, ugye nincs el­lenére, ha a fogadó falán elhelyezek egy táblát, ezzel a felirattal: „Itt töltött egy éjszakát Johann Wolfgang Goethe”? — Egyáltalán nem — vá­laszolta kissé kesernyés mo­sollyal Goethe —, de feltét­lenül írja azt, hogy „itt töl­tött egy álmatlan éjszakát...” K rasznai Henriket meg­bízta a_ felesége: vá­sároljon káposztát. A megbízatást kora délután kapta, így volt ideje alapo­san előkészíteni a vásárlást. Végiggondolta, hogy mit is tud a káposztáról. Megálla­pította: gyerekkorunktól, me­sékből tudjuk, hogy a nyúl nagyon szereti a káposztát. Ha nyulakról szólt a mese, bárhonnan is indult a mese­patak, kacskaringókkal ugyan, de a káposztaföldre mindig eljutott. Ott csordo­gált ahol a derék tapsifüles kedvére ehetett, illetve ehe­tett volna a káposztából, ha meg nem zavarja a róka, a kutya, a vadász ... E három közül kettő csak a nyulat szereti, a harmadik mindket­tőt. A káposztát hússal együtt. Már gyerekkorában megtanulta a dalt: „Káposz­ta, káposzta, hús is kell be­le!” Énekelte és menetelt rá. A káposzta hús nélkül csak rétesben, káposztás kockán, párolt káposztaként, káposz­tás lángosként, hordóskáposz­taként jó. A káposztából ké­szülhet még: kolozsvári ra­kottkáposzta, székelykáposz­ta, frankfurti leves, scsi, pa­radicsomos káposzta, töltött káposzta. Ez utóbbit — kü­lönösen a disznótoros abalé- vel készült töltött káposztát — a legjobb magyar ételek közé soroljuk és ügyet sem vetünk arra az egyszerű A hűvös és mérsékelt övi, nagy sótartalmú vizekben él a halászati szempontból oly jelentős tőkehal. Évenként mintegy 5 millió tonna tőke­halat fognak ki, ez a világ halzsákmányának a 13 szá­zaléka, tehát a hering mellett a legfontosabb halak közé tartozik. Ennek a mennyiség­nek a felét a Szovjetunió, Anglia, Norvégia, Japán és Kanada halászai fogják ki. Több értékes fajuk van, a legértékesebb a közönséges tőkehal. Legnagyobb példá­nyait Izland közelében fog­ják, ahol 20 éves korukra testhosszuk 1,10 m, súlyuk 15 kilogramm lehet. Az európai vizek közönséges tőkehala át" lagosan csak mintegy 80 cm- re és 6 kg-osra nő meg. Az Atlanti-óceán egész északi partvidékén a Biscayai-öbö- lig, és az amerikai partok mentén élnek tőkehalak. A közönséges tőkehal ta­vasszal a legszívesebben a tényre, hogy valamikori őse­ink az araboktól tanulták a töltött káposzta készítését. Az arabok zárt agyagedényekben főzték. így készült nálunk is valamikor a jó töltött ká­poszta : agyagedényben, bú­bos kemencében rotyogtatva. Nagyot nyelt és tovább fűzte a gondolat cérnájára az ismereteit. A gyomor nem törődik a történelmi tényekkel. Helye­sebben csak akkor veszi fi­gyelembe a történelmi té­nyeket, ha korog, amikor a gyomor is arra a következte­tésre jut, amire egyik írónk: „Üres hassal a Himnuszt sem lehet énekelni !” Vannak ugyan emberek, akik erre is képesek. Belőlük lesznek a későbbi hősök. Az emberek túlnyomó többsége viszont nem lesz hős. A többséget nem érdekli: hol, kik főztek először töltött káposztát, nem kutatják sem tudományos alapon, sem úgy, mint Ba­bits Mihály tette — a ká­poszta eredetét. Babits is csak azért foglalkozott a ká­poszta eredetével, mert ne­vetségessé akarta tenni azo­kat a nyelvészeket, akik an­nak idején minden szóról be akarták bizonyítani, hogy magyar eredetű. Ezen a nyo­mon egészen Koppenhágáig jutottak, és nem hökkentek meg, felkiáltottak: „De hi­szen ez valamikor Kappan- hága volt! Kappanhágában 4—6 C-fokos hőmérsékleten ívik. A nagy nőstények mint­egy ötmillió ikrát raknak. Uvegszerűen átlátszó ikrájuk könnyebb fajsúlyú a víznél, így felszáll a felszínre. Az itt kikelő kis tőkehalak parányi növényi és állati szervezetek­kel, ún. planktonokkal táp­lálkoznak. A másik fontos tőkehalfaj a képünkön látható foltos tő­kehal. Murmanszktól a Bis- cayai-öbölig otthonos. Hatal­mas csapatokban hosszú ván" dorutat tesznek meg az At­lanti-óceánban. Ikráikat 50— 100 m mélyen rakják le. A tőkehalat sótlanul vagy sózottan, szárított vagy mély­hűtött állapotban használják fel. Májából csukamájolajat készítenek, ikráját konzerv­dobozokban tartósítják. Hul­ladékából halliszt és trágya készül. Izlandon a tőkehal fe­jével etetik a marhákat. Üszóhólyagjából ragasztót vonnak ki. velamikor magyarok éltek. Kappanhága magyar város volt!” Ilyen alapon a káposzta is magyar eredetű — gondolta Babits és eképp elmélkedett: élt egy Káp nemzetség, amelynek magántulajdona is lehetett, mert még ma is él a szó: Kápé. Tehát a káposzta Kápé. És azért a Kápé, mert Káp hozta. Akkoriban is vol­tak hadaró és alig figyelő emberek, akik a Káphoztát káposztának mondták és ér­tették. így lett a káposzta ne­ve káposzta. Akkor sem ér­dekelt senkit, ma sem érde­kel senkit: ki hozta, csak le­gyen. És van ! — állapíthatta meg másnap a piacon Krasznai Henrik. Nézegette a káposztahal­mokat és ismételgette magá­ban a felesége szavait: „Hoz­zál egy kiló savanyú káposz­tát és egy fej nyers káposz­tát a piacról. De a fejes ká­poszta ne legyen nagy!” A savanyú káposzta egy kicsit többre sikerült, de vállalta a veszélyt a kérdésre: „Maradhat?” - igennel válaszolt. A káposz­tafejnek most már feltétlenül kicsinek kell lennie! — adta kj magának az utasítást és a sok asszony között átgyömö­szölte magát az elárusító so­rokon. Az újdonságok közül az a kis kétütemű robbanómo­torral hajtott légcsavar a legegyszerűbb, amelyet a hátára erősítve viselhet a hómezők vándora, hogy a havon való síléces futását meggyorsítsa. E felszerelés segítségével, amely nemcsak sporteszköz, hanem a va­dászok, geológusok, erdészek jó segítője is, óránként 50—60 kilométert tehet meg a viselője. A sarkkörön túli területek közlekedési problémáinak megoldására, a rénszarvas vagy kutyák vontatta szá­nok motoros járművel való felváltására szolgál egy másik szovjet konstrukció, a nagy sebességű hójármű. Az utazósebessége 50—60 km/óra körül van. Repülő­gépmotor hajtja. Száguldás a hó hátán Szalai János: Ës mi lesz a gyerekkel?

Next

/
Oldalképek
Tartalom