Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZ LAPJA XXVI. évfolyam, 282. szám. ÁRA: 1,— Ft 1976. november 28., vasárnap Mai számunkból KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGOK — EMELKEDŐ JÖVEDELEM (3. old.) S. O. S., EMBEREK! (3. old.) ÉS MI LESZ A GYEREKKEL? (4. old.) ELVESZETT KÖNYVEK, UNIKUM KÖNYVEK (5. old.) Európa és a világ békéjéért Tömör és lényeget láttató a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületének most véget ért bukaresti üléséről kiadott nyilatkozat analízise. Nem könnyen megjárható lépcsőfokokat hagytunk magunk mögött, s az elért magaslatokról új lehetősé­geket pillantunk meg, tisztábban és világosabban, mint eddig. Visszaszorult a nemzetközi reakció hideg­háborúra épített politikája, világszerte s kontinen­sünkön különösen tért hódított a feszültség enyhülése. Ez a földrész, amely annyi nemzetközi viszálynak, vé­res gyarmati uralomnak volt hordozója és kinduló- pontja két világháborúnak, fokozatosan a béke, a biz­tonság, a társadalmi haladás térségévé kezd válni, amely pozitív hatását kisugározza az egész világra. A nyilatkozat nem rugaszkodik el a realitásoktól. Számba veszi a még nagyon is jelentős erőket, amelyek fokozzák erőfeszítéseiket, hogy visszaszorítsák az eny­hülést, ismét megmérgezzék a légkört, gátat vessenek Helsinki szellemének, az ott jóváhagyott dokumentum valóra váltásának. Ezek a körök megkísérlik a maguk módján értelmezni a helsinki dokumentumot: egyolda­lúan azt hangoztatják, amit kedvezőnek ítélnek a ma­guk javára, és agyonhallgatják azt, ami nem felel meg törekvéseiknek. A PTT nyilatkozata ezért joggal hívja fel a figyelmet: a Helsinkiben aláírt megállapodások egységes egészet képeznek, senkinek nincs joga önké­nyesen értelmezni. A nyilatkozat harcba hív minden békeszerető, realista gondolkodású embert: összefogott erővel szálljanak szembe á hidegháború híveivel, a nemzetközi reakcióval. Védelmezzék és szilárdítsák a békés egymás mellett élés elvei alapján kiharcolt vív­mányokat, a Helsinkiben elfogadott eszméket és köte­lezettségeket. Tegyenek meg mindent, hogy a politikai enyhülést katonai enyhüléssé fejlesszék, fékezzék meg a fegyverkezési hajszát, vessenek gátat a stratégiai fegyverek továbbfejlesztésének és növelésének, szá­molják fel a külföldön elhelyezett katonai támasz­pontokat, vívják ki a leszerelést, a katonai kiadások csökkentését, a katonai tömbök egyidejű felszámolását. A nyilatkozat sürgeti az e téren történő továbblépés szükségességét és új indítvány hangzott el: a helsinki záróokmányt elfogadó országok írjanak alá szerződést arról, hogy egymás ellen elsőként nem használnak nukleáris fegyvert. De a békés egymás mellett élés nem csupán a katonai megoldások megszüntetését tételezi fel. Szük­séges a gazdasági kapcsolatok fejlesztése is, az egyen­jogúság, a kölcsönös előnyök alapján és hosszú távra. A diszkriminációtól mentes gazdasági kapcsolatok visszahatnak a nyugati politikai közegre is, mivel ne­hezebbé teszik azoknak a dolgát, akik válságok ki­robbantásában érdekeltek. S abból a reális szerepből kiindulva, amelyet ma a KGST és a Közös Piac a gazdasági kapcsolatokban betölt, szükséges lenne, hogy a KGST kezdeményezései ne visszautasításban részesüljenek. Fontos területe az együttműködésnek a kultúra. A hangsúlynak azonban az igazi kulturális értékek, a valódi információk cseréjének kell lennie, s ez nem szolgálhat ürügyül ahhoz, hogy beavatkozzanak szuve­rén országok belügyeibe. Sajátos, hogy a tárgyilagos­ság bizonyos elemi normáiról néha épp azok feledkez­nek meg, akik erről a legtöbbet beszélnek, cikkeznek. A hét szocialista ország védelmi szövetségének legmagasabb testületé bukaresti ülésén nagy jelentő­ségű döntéseket hozott abból a célból, hogy erősítsük a tagországok nemzetközi tevékenységének összhang­ját, még hatékonyabbá tegyük a szervezet működését. Ez indokolja a külügyminiszterek bizottsága és a po­litikai tanácskozó testület egyesített titkárságának fel­állítását. A bukaresti tanácskozás résztvevői megerősítették azt a korábbi javaslatukat, hogy készek a NATO és a Varsói Szerződés szervezetének egyidejű feloszlatá­sára. Addig is felhívnak minden államot, hogy tartóz­kodjanak az új katonai szövetségek létrehozásától, és javasolják, hogy a Varsói Szarződés és a NATO füg­gessze fel új tagállamok csatlakozásának lehetőségét. Mindaddig azonban, míg a NATO növeli katonai ere­jét, a Varsói Szerződés tagállamai megtesznek minden intézkedést biztonságuk szavatolására. A Varsói Szerződés — az egyenlők szövetsége. Nemcsak hirdeti az egyenjogúság elvét, hanem azt a szervezet struktúrája alá is támasztja. Vezető szer­veiben kivétel nélkül minden részt vevő állam képvi­selve van és egyik sincsen felruházva olyan joggal, hogy egyoldalú döntéseket hozzon. A katonai szférák­ban pedig a kulcspozíciók minden megkülönböztetés nélkül oszlanak meg az összes tagállamok között. S tekintettel minden egyes szocialista ország független­ségének elvi szempontjaira, a politikai tanácskozó tes­tület egyetlen döntése sem erőszakolható rá az egyes államokra. Hazánk is önként vállalta a tagsággal járó kötele­zettségeket, hiszen mindig felelősnek érezte magát a szocialista országok egységéért, amelynek népünk, a magyar haladás ügye annyit köszönhetett a múltban és köszönhet a jelenben is. Vállalta és vállalja abban a meggyőződésben, hogy nemzeti érdekeinket az erők összefogására alapozva szolgálhatjuk a legjobban. A PTT mostani ülésének jelentőségét a jövő, a jóváhagyott program valóra váltásáért vívott harc mutatja majd meg. Bizonyos azonban, hogy az idő bi­zonyítani fogja e várakozásokat. VÁRNÁI FERENC A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata Mikit illetékes körökből ismertté vált, a Varsói Szerződés tagállamainak vezetői a politikád tanácskozó testület Bukarestben 'tartott ülésén egyetértettek abban, hogy megfelelne az európai és a világbéke meg­szilárdítása érdekeinek, ha mindazok az ál­lamok, amelyek tavaly aláírták az ismert helsinki záródokumentumot, vállalnák azt a kötelezettséget, hogy nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert egymás ellen. A tanácskozás résztvevői közös megegye­zéssel kidolgozták a megfelelő szerződéster­vezetét. Ezt a tervezetet már elküldték mindazoknak az államoknak, amelyék a javaséit tervezetet kezdeményező államok­kal egyidejűleg részt vettek az európai biz­tonsági és együttműködési értekezleten, és aláírták annak záródokumentumát. A Varsói Szerződés tagál­lamainak vezetői, akik 1976. november 25—26-án Buka­restben részt vettek a politi­kai tanácskozó testület ülé­sén, áttekintették a háború elhárításával és a nemzetközi feszültség enyhülésének el­mélyítésével, az európai biz­tonság erősítéséért és a köl­csönösen előnyös együttmű­ködés fejlesztéséért folytatott harccal összefüggő kérdése­ket. Megállapították, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet óta el­telt idő megerősíti a konfe­rencia eredményeinek, a részvevők által a záródoku­mentumban vállalt kötele­zettségeknek nagy pozitív je­lentőségét. Ezzel együtt, úgy véleked­ve, hogy az élet megköveteli az európai és a világbéke erősítésére irányuló erőfeszí­tések további fokozását, és kifejezve az ilyen irányú cse­lekvésre való eltökéltségüket — amelyet a Varsói Szerző­dés tagállamai kinyilvánítot­tak a külön nyilatkozatban is —, arra a következtetésre jutottak, hogy az említett cé­loknak megfelelne, ha a zá­ródokumentumot aláírt összes állam kötelezettséget vállalna arra, hogy elsőként nem al­kalmaz atomfegyvert a má­sik ellen. A Varsói Szerződés tagálla­mai — a Bolgár Népköztár­saság, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — közös egyetértésével ezzel a levéllel együtt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összes többi részt vevő állama elé terjesztik a vonatkozó szerződés terveze­tét. * * * Szerződéstervezet Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részt vevő államai a konfe­rencia záródokumentumának céljaitól és tételeitől vezet­tetve; Attól az óhajtól vezérelve, hogy az egymás iránti biza­lom erősítésére, a katonai szembenállás enyhítésére és a leszerelés elősegítésére irá­nyuló újabb közös akciót hajtsanak végre; Az ENSZ alapokmánya cél­jaival és elveivel összhang­ban cselekedve; Attól a határozott szándék­tól vezérelve, hogy megaka­dályozzák az atomfegyver egymás elleni alkalmazását, vagy az azzal való fenyege­tést; Arra törekedve, hogy hoz­zájáruljanak az atomháború veszélyének Európában és az egész világon való csökken­téséhez, kötelezik magukat: I. CIKKELY Nem alkalmaznak elsőként atomfegyvert egymás ellen a szárazföldön, a tengeren, a légtérben és a világűrben. (Folytatás a 2. oldalon.) Hazaérkezett a magyar küldöttség Szombaton hazaérkezett Bukarestből a Varsói Szer­ződés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének ülésén részt vett magyar párt- és kormányküldöttség. A kül­döttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára vezette. Tagjai voltak: Lázár György, a Po­litikai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnöke; Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. A párt- és kormánykül­döttséget a Keleti pályaud­varon Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó János, a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke, Benkei András belügyminisz­ter, Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetője és Rácz Pál külügyi államtitkár fogadta. Jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. (MTI) A nyár végén adtunk hírt arról, hogy a mözsi Üj Élet Tsz kertészete az őszi hónapokban is hasznosítja üvegházait, hogy októberiben—novemberiben is tudjon friss 'paprikát, paradicso­mot adni a kereskedelemnek, a lakosságnak. Az akkori fény­képen a palántázást mutattuk be, most a paradicsom szedé­séről készült a kép. A paprika már „lefutott”, a napokban szedték ki a töveket is, salátából 28 000 fejet küldtek a múlt héten exportra, a paradicsom pedig most kezd beérni. A ke­reskedelem egyelőre még nem fedezte fel eléggé a lakosság ellátása javításának eme új lehetőségét — a „primőrből” ed­dig egy mázsát értékesítették. De minden új nehezen tör utat és ha szokatlan is a friss paradicsom karácsonyra, talán meg­barátkozik vele a lakosság. Fiatal pedagógusok és népművelők parlamentje Tegnap a szekszárdi Babits Mihály megyei művelődési központban tartották a Tolna megyei fiatal pedagógu­sok és népművelők második megyei parlamentjét. Dr. Vadas Ferencnek, a Tolna megyei Tanács V. B. műve­lődési osztálya vezetőjének az ifjúsági törvény szelle­mében tartott vitaindító előadása után szekcióülések­kel, majd plenáris üléssel folytatta munkáját a par­lament.

Next

/
Oldalképek
Tartalom