Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-04 / 261. szám

A “KÉPÚJSÁG 1976. november 4. A fűzfakosarakba merí- tőhálóval rakják a ficán­koló pontyokat. A kis- katonák — Szittya Zsolt, Bednár Imre, Mihályka Péter, Sümegi István és Kramarics Géza — fel­hordják a partra, a mér­leghez. Válogatás, aztán csúszdán siklanak a ha­lak a gát másik oldalán várakozó gépkocsi tartá­lyaiba. A kiskatonák utolsó nap dolgoznak a szövet­kezetben. Dalmandon voltak elszállásolva, az állami gazdaságban, ahol, mondják, kitűnő volt a kaja és a szállást is át­rendezték maguknak. Jól jön majd a munkabér is a havi illetmény mellé. MAR A TAVASSZAL tudták a tsz-ben, hogy mit fognak ősszel. A ha­lászok viszont biztosan nem tudták, hogy ha­lászni fognak. Ennek el­lenére jól sikerült a fo­gás. — Legtöbb a ponyt, de van közte busa, meg amur is. Egyébként nem a mi halunk, nem a mi hálónk és halásznak is csak amatőrök vagyunk. Segítünk lehalászni a tsz- nek — mondja Szittya Zsolt, az Alföldről érke­zett húszfős szakasz KISZ-titkára. Egyetemi előfelvételivel a zsebük­ben most ősszel vonultak be és Eperjes György hadnagy vezetésével már egy hónapja a kocsolai Vörös Csillag Tsz-ben se­gítenek. Napraforgó­zsákolás exportra, hib­ridkukorica-törés volt eddig a munka, és most halásznak. Elég ritka fog­lalatosság kiskatonák körében, de a fiúk lát­hatólag kedvvel csinál­ják, figyelik, próbálják az ősi mesterség fogá­sait. Ez a munka egész embert kíván, fizikai igénybevétel szempont­jából egy erős kiképzés­nek is megfelelne. Ahogy Piringer József, a téesz halászati brigád vezető je mondja : — Itt nincs púder. Combközépig érő iszap­ban húzni a hálót, amelyben sok mázsa sza­badulni akaró hal ficán­kol, nem gyerekjáték. Hamar kiderül, ki a le­gény a gáton, ki bírja erővel, akarattal. Meg vagyok elégedve a fiúk­kal, jó munkát végez­nek, sokat számít a se­gítségük. A tsz-ben félidőhöz ér­keztek a 33 hektáros vízfelületű tavak lehalá­szásával. Hektáronként húsz mázsát terveztek, de az átlag több lesz. A kétnyaras huszonöt de- kás pontyokat tenyész- halként adják tovább. Most éppen a pincehelyi tsz-nek, ahol jövőre ezek másfél kilós áruhalak lesznek. A tenyészanyag- előállítás jobban megéri, mert hét forinttal drá­gább kilója. Évente hat­száz mázsát halásznak le a gazdaság nyolc halas­tavából. A tavakba min­den évben telepítenek amurt, fehér és pettyes busát is, hogy az algák, vízi növények túlzott el­szaporodását meggátol­ják. Ködös, borongós őszi nap van, igazi halászó­idő. A tóból a vizet még az éjjel leeresztették. Reggel kezdték a halá- szást. A hetvenméteres húzóháló most negyedré­szére zsugorodott a part­nál, botokkal ki van pöc­kölve; ez a tanya, ami­ben szinte forr a víz, úgy nyüzsögnek a halak. A halásztanya előtt két bográcsban fő a hal. A nehéz munka után ki­adós halászlé lesz a bu- csúvacsora, mert holnap mennek vissza egysé­gükhöz. A megyében a nép­hadsereg katonái segítet­ték az idén is a közös gazdaságokat az őszi be7 takarításban. (steiner) Fotó: Gottvald Birkózás a tereppel Add tovább! Könyvjelző Útikönyvekről Bulgáriát be lehet járni 80 forintért, ami ha a tenger­partot és Rila kolostorát is beleszámítjuk, igazán nem drága. A Benelux-államok összesen 84 forintba kerül­nek, Nagy-Britannia Észak- Irországgal egyetemben 87- be. Ausztriához 103 forint elég, Lengyelországhoz 104 és a számunkra mindenhogyan legdrágább Magyarország se kerül többe 115-nél. Végig­nézek könyvtáram Panorá­ma-útikönyveket tartalmazó polcán és bánatosan állapítom meg, hogy ha a dohányzás félbehagyására önmagámnak tett sok ígéretem közül leg­alább egyet valóra váltottam volna, az el nem füstölt ciga­retták árán most milyen jól állhatnék útikönyvek dolgá­ban. Mert persze az említet­teknél sokkal több van és számuk évről évre gyarap­szik. Sosem voltam Bulgáriában és a Benelux-államokban sajnos éppoly kevéssé, mint Nagy-Britanniában, sőt a tu­ristákat mostanában valószí­nűleg kevéssé vonzó Észak- Ironszágban sem. Egy ügyes idegenvezető, márpedig ezek a könyvek (illetve szerzőik) egytől egyig azok, bármikor elvihet távoli tájakra. Min­den könyv azonos szerkesz­tési elveket követve készült. Földrajzi és történelmi le­írás, okos tanácsok az ide­genből érkezőknek, majd or­szágjárás tájról tájra, város­ról városra. A tanácsokat kü­lönösen érdemes megszívlel­ni, mert például a britek és a finnek egy pankrátomak ki­járó csodálattal figyelik azt a kevéssé higiénikus szoká­sunkat, hogy unos-untalan egymás kezét rázzuk. A Panoráma-könyvek ér­tékes olvasmányt nyújtanak akkor is, ha olyan országok köteteit forgatjuk, melyekbe édeskevés reményünk lehet eljutni. Fő céljuk természe­tesen az, hogy a tényleges utaknál legyenek praktikus segítők. Ezt méretük is meg­engedi, egy-egy kötet min­denki táskájában, egy na­gyobb retikülben elfér. Szin­te nincs köztük olyan, ame­lyik ne sokadik kiadásban je­lent volna meg, ezt nyugod­tan lehet a siker fokmérőjé­nek tekinteni. Én a Magyar- országról szóló útikönyv 5. és a Budapestet bemutató 3. kiadásának birtokában va­gyok. Ezeket is érdemes átbön­gészni olykor, se az országot, se a fővárosát nem,. ismerjük annyira, mint illene és kelle­ne. (ordas) A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közül említést ér­demel az európai kommunis­ta és munkáspártok 1976. jú­nius 29—30-i berlini konfe­renciájának dokumentumait tartalmazó füzet; ez közli Erich Honecker megnyitó be­szédét, valamint Leonyid Brezsnyev és Kádár János felszólalását. „Mit kell tudni a szövetkezetekről?” — ez a címe a Csekő Ágoston tollá­ból megjelent kis kötetnek, a kiadó népszerű Mit kell tud­ni...? sorozatában. Jó össze­foglaló kézikönyv — szovjet szerzőktől — „A polgári filo­zófia a XX. században.” A marxizmus—leninizmus klasszikusai szerkesztőségé­nek gondozásában látott napvilágot Marx és Engels művei sorában a 35. kötet, amely az 1881—1883 közötti leveleket tartalmazza. Lenin összes művei második kiadá­sában a 48. kötet került a könyvesboltokba, az 1910. novembere és 1914. júliusa között írt levelekkel. Megje­lent az 1977. évi évfordulók kötete is, Gárdos Miklós ösz- szeállításában. Az olasz En- zo Santarelli érdeklődésre számot tartó könyve a „Fa­sizmus és újfasizmus”. „Az ideológia vége, vagy a vég ideológiája” című tanul­mánykötet Kiril D. Dar- kovszki bolgár szerző mun­kája. Újabb, bővített kia­dásban látott napvilágot a „Politikai kisszótár”. Az Akadémiai Könyvkiadó gondozásában jelent meg Dolmányos István tanul­mánykötete, „A koalíció az 1905—1906. évi kormányzati válság idején”. A Magyar Történelmi Társulat gondo­zásában megjelent az Életek és korok sorozat újabb hat kötete, közös tokban. A né­met történelem hat jellegze­tes figuráját mutatják be a kötetek: Hindenburgot Far­kas Márton, Bismarckot Gonda Imre, Barbarossa Fri­gyest és V. Károlyt Gunst Péter, Jakob Fuggert Her­mann Zsuzsa, Nagy Frigyest Niederhaueser Emil. Jókai Mór összes művei sorozatá­ban napvilágot látott a kis­regények újabb kötete, „Egy ember, aki mindent tud” címmel. Újabb kiadás az „Idegen szavak és kifejezé­sek szótára”. Bakos Ferenc munkája. A Corvina Kiadó gondozá­sában jelent meg Mihail Al­patov munkája, „A Drezdai Képtár”, melynek gazdag anyagából az album a régi mestereket mutatja be. Újabb kiadásban került a könyvesboltokba — bera­gasztott színes képekkel — a magyar származású Vasa­rely életművét szemléltető album, Gaston Diehl értő tolmácsolásában. A Magyar népművészet sorozat ötödik köteteként látott napvilágot a „Magyar pásztorfaragások”, Manga János tollából. Piringer József a mázsákat jegyzi

Next

/
Oldalképek
Tartalom