Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-19 / 274. szám
^PÜJSÁG 1976. november 19. A Orgona - 1976 A hangversenyt kedvelők régi vágyát teljesítik Vácott. Az állami zeneiskola hangversenytermében orgonát szerelnek fel a drezdai Jemlich gyár szakemberei. Az 1976 sípú hangszer január első napjaiban szólal meg. Katona József emléke 185 éve, 1791. november 11-én született Katona József. Pesti egyetemi évei alatt került kapcsolatba a második fővárosi színtársulattal, amely 1807—1815 között működött a Várszínházban, a Rondellában és a Hacker-ház nagytermében. Több darabot fordított, mint műkedvelő részt vett a társulat munkájában. Számos fordítását, divatos német regényből átírt lovagdrámáját bemutatták. Első eredeti drámája az Aubigny dementia (1813), ezt követte a Ziska és a Jeruzsálem pusztulása, valamint A rózsa c. vígjátéka. 1815-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóiratnak a kolozsvári új magyar színház megnyitása alkalmából meghirdetett drámapályázatára írta a Bánk bánt, amely azonban ott nem szerepelt eredményesen. Csak 1845-ben robbant ki a siker, 1848. március 15-én közkívánatra ezt adták elő a Nemzeti Színházban, s a XIX. század végétől majdnem folyamatosan műsoron van. Színházzal foglalkozó híres értekezése — Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költői mesterség lábra nem tud kapni — 1821-ben jelent meg. Oktatástechnika A magyar oktatástechnikának országos szervezete van, mely egyedülálló a világon. Az Országos Oktatástechnikai Központ 1973 óta működik, 1975 óta Veszprémben. Uj székházuk átadása jövő évben esedékes. Az OOK célkitűzései : a technikai eszközök hatalmas méretű elszaporodása miatt egységes hazai eszközál'lo- mány létrehozása, információs központkén ti működés. Működéséhez nagyméretű ENSZ-támogatást kap a helsinki alapokmány szellemében. Feladatai: oktatás, kutatás, információ, dokumentáció, technika fejlesztése, kísér’éti gyártás, oktatócsomagok, kooperáció, a fejlődő országok oktatástechnikájának segítése. Az oktatás-képzés a pedagógusképző intézményekben történik: az oktatástechnológia című tantárgy -j- speciális kollégium bevezetésével. Ez az egyik alapja az o'ktatás- technológus-képzésnek — diplomamunka is készíthető e tárgyból, mely igen népszerű a hallgatók körében. A továbbképzés egyrészt a központban: vezetők, oktatók, médiatervezés-kutatás, oktatástechnológus, audiovizuálistechnikus; másrészt a megyei bázisokon : gyakorló pedagógusok, igazgatók, felügyelők, munkaközösség-vezetők képzésével. Évente mintegy 10 ezer fő képzése folyik — bár a korszerű oktatástechnika általánossá tétele ennek öthatszorosát igényelné! Az oktatás terén a fejlesztési koncepció: komplex oktatócsomagok készítése. Egy ok- tatócsomag tartalmaz filmet, hangosított diasort, magnószalagot, írásvetítőhöz használható kész transzparenseket, segédkönyveket, alkalmazási forgatókönyvet. Az OOK és társintézményei a Népművelési Intézettel közösen dolgozzák ki a művelődésügy területére a koncepciókat, melynek alapját az ez évben beindított (OOK-ban) népművelők megyei szintű művelődéstechno- lógus-képzése jelenti. Kiállítás és ankét Bábszínház c. szobor. A dombóvári művelődési központban november 7-től 14-ig tartott az a képzőművészeti kiállítás, melyen Juhos László mintegy 30 szobrát mutatták be. A művelődési ház és a városi tanács művelődésügyi osztálya megteremtette azt a lehetőséget, hogy az érdeklődők az elmúlt napokban személyesen találkozhattak, beszélgethettek a művek alkotójával. Az ankéton Máté László, a művelődésügyi osztály vezetője mutatta be a 29 éves, erdélyi származású szobrászt. A kérdésre válaszolva Juhos László beszélt főiskolai éveiről, melyek után a Szekszárd melletti Bogyisz- lón tanított, majd jelenlegi munkájáról, a Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat csatári kerámiaüzeméről, ahol most üzemvezető. Nem úgy ült le közénk, mint egy művész, akinek mind a maga, mind mások művészetéről megdönthetetlen véleménye van, hanem mint velünk egyenrangú beszélgető partner, aki szívesen mesél arról, mivel foglalkozik. Első önálló kiállítása ebben az évben a Szekszárdi Volán 11. sz. Vállalatnál volt, ezt követte a dombóvári meghívás. A feltett kérdések skálája a gyermekneveléstől kezdve a kiállított szobrok anyagáig, Székely vicc c. szobor. igen széles volt. Szó esett arról, hogy szükséges-e bármilyen képzőművészeti alkotásnak címet adni, van-e szükség műelemzésre, mennyire határos az ember fantáziája, avagy ki dönti el egy alkotás értékét. Azt, hogy a szobrásznak nincs kimondottan testhezálló témája, pusztán a művekből is észrevehettük, melyek mind anyagukban, mind pedig tartalmukban nagyon különbözőek. Juhos László saját vendégkönyvének tanúsága szerint a dombóvári közönségnek (kb. 470 fő) a „Bábszínház”, a „Székely vicc” és a „Vasárnap délután” c. szobrok kerültek közel a szívéhez. A bemutatkozás sikerült. Akik látták a kiállítást, régi ismerősként várják majd vissza Juhos Lászlót. Szilvási Sarolta Babits Mihály versmondóverseny Tíz évvel ezelőtt rendezték meg először Szekszárdon a ma már nagy érdeklődésre számottartó Babits Mihály versmondóversenyt. 1972-ig ezen a vetélkedőn csupán a Tolna megyei versenyzők léptek fel. Akkor rangjához illően dunántúlira szélesítették és azóta rendszeresen, kétévenként tartják megyeszékhelyünkön a dunántúli versmondók seregszemléjét. A megyei döntőt november 13-án tartották Szekszárdon, és öt Tolna megyei fiatal jutott tovább a dunántúli versmondóverseny 19-én 10 órakor kezdődő középdöntőjébe, amit a döntőhöz hasonlóan Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ márványtermében tartanak. A döntőt 20-án délelőtt 10 órakor rendezik meg, majd a versmondóverseny győzteseinek gálaestje vasárnap este hatkor kezdődik a művelődési központban, melyen a verseny győztesein kívül közreműködik Horváth Ferenc érdemes művész, Czine Mihály irodalomtörténész és Frank Mária gordonkaművész. Ugyancsak a gálaesten adja át Debreceni Tibor, a Népművelési Intézet előadóosztá- lyának vezetője a győztesek díjait és a versmondóknak az emlékplaketteket. A versmondóverseny középdöntőjére 47 dunántúli és budapesti (budai kerületekből) versmondót várnak, azokat tehát, akik a középdöntőt megelőző helyi, megyei, illetve kerületi versenyek győztesei lettek. Együttműködés Évtizedesnél régebbi múlt ra tekint vissza a Tankönyv- kiadó Vállalat és a jugoszláv — újvidéki, zágrábi, belgrá di és ljubljanai —tankönyv- kiadók együttműködése. Elsősorban a tankönyv-kézira tok kimunkálásához nyújtottak és nyújtanak egymás nak segítséget, kölcsönösségi alapon. Jelentős a két ország között a tankönyvek átvétele is: eddig mintegy 650—700 féle tankönyvet és jegyzetei cseréltek. A sokrétű munkát a két ország tankönyvi vegyes bizottsága fogja össze, amely évenként felváltva ülésezik hazánkban, illetve Juge szláviában. A bizottság idei, immár hetedik ülését november 23—26. között Pécsett tartja. crp. aj SZOVJET IRODALOM Három évtized alatt nyolcvanmillió példányban 13 029 szovjet irodalmi alkotás jelent meg hazánkban. Ez az adat dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes „A szovjet irodalom Magyarországon” című cikkében található. E számok is azt mutatják: népszerű hazánkban a szovjet irodalom. Népszerűsítéséhez nagyban hozzájárul a Szovjet Irodalom című folyóirat is, amelynek novemberi számában részletekétől-, vashatunk Vlagyimir Busin Semmi mást, csak az életet című könyvéből. A szerző történelmileg hitelesen, dokumentumokra támaszkodva idézi fel művében Marx és Engels életének epizódjait. Tizenhét évig dolgozott a szerző mérnökként a bratsz- ki vízi erőmű építésén. Az ott töltött hosszú évek gyümölcse az a könyv, amelynek szövegét teljes terjedelmében közli a folyóirat. A címe: „Bevezető egy látomáshoz”. A folyóiratban több fiatal költő kapott helyet A Fiatal költők versei című összeállításban Nyikolaj Dmitrijev, Vlagyimir Nurov, Toomas Liiv, Alla Nyizsegorodceva, Ny ina Zsoszu, Rigor Szemaskevics, Gennagyij Kaszi- nyin, Avri Síig költeményeiben gyönyörködhetünk. Egy író, Alekszandr Fagye- jev műhelyébe visz el bennünket a „Hogyan írtam a Tizenkilencen-t?” című írás, amelyben az ismert regényíró, aki most lenne hetvenöt éves, vall a regény megszületéséről. A folyóiratban találhatjuk Jurij Levitanszkij és Juhász Ferenc érdekes dialógusát a korszerű költészetről. Irósor- sok forrásánál címmel pedig arra kapunk választ: hogyan kerülnek az irodalmi életbe a fiatal prózaírók, költők és kritikusok. JELENKOR Csorba Győző hatvanéves. A folyóirat novemberi száma ünnepi összeállítással köszönti a költőt hatvanadik születésnapja alkalmából. A köszöntő írások sorában Arató Károly, Bárdosi Németh János, Bertók László, Bisztray Ádám, Galambosi László, Kalász Márton, Károlyi Amy, Kiss Dénes, Ma- kay Ida, Pákolitz István, Pál József, Takáts Gyula és Weöres Sándor költeményét, Bertha Bulcsu, Fodor András, Kende Sándor, Kormos István és Thiery Árpád szépprózáját, valamint Fu- taky Hajna, Péczeli László, Rába György és Tüskés Tibor tanulmányát olvashatjuk. A köszöntők után az ünnepelt Csorba Győző új költeményeit találjuk. A folyóirat további részében többek között a Kolozsváron élő Kántor Lajos: Emberi képek, háttérrel című magyarországi útirajza, Kampis Péter Beremend című riportjának befejező része, Mészöly Miklós esszéi és Csuka Zoltán jugoszláviai jegyzetei kaptak helyet. A számot Martyn Ferenc Csorba Győzőnek ajánlott pécsi témájú rajzai és Baranya című sorozatának lapjai díszítik. SZOVJETUNIÓ A novemberi szám szerkesztői ugyancsak sokat tettek az olvasók kíváncsiságának kielégítéséért Magnyito- gorszk híre ötven évvel ezelőtt kezdett terjedni. A szocialista ipar egyik első létesítményét a kohómű igazgatója mutatja be Magnyitka ötven éve címmel. A Szovjetunió északi részén sok a víz, a délin pedig kevés. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha a folyó segít a folyónak. Az északi és a szibériai folyók vízhozamának egy részét átirányítják a déli körzetekbe: a Volga medencéjébe, Kazahsztánba és Közép-Ázsiába. Erről az óriási vállalkozásról szól a Folyó segít a folyónak című írás. A művészet iránt érdeklődők is több érdekes olvasnivalót találnak a legújabb számban: A szovjet képzőművészet útja, Pszkov és a szovjet műemlékvédelem, Nyugat-európai iparművészet az Ermitázsban címmel. Érdekes a népi ülnöki intézményről szóló interjú és mindenki érdeklődésére számot tarthat az a cikk, amely a kijevi III. országos gerontológiai és geriátriai kongresszus vitaanyagát ismerteti. Miről volt itt szó? Ilyen kérdésekről : miért öregszünk, lassítható-e az öregedés...? Ebben a számban megismerkedhetünk a „Vörös Dior”-ral, Vjacseszlav Zaj- cevvel, a moszkvai divattervező iparművésszel is. szputnyik Lunacsarszkij Lenin egyik legközelebbi harcostársa volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe alkalmából közli a folyóirat Lunacsarszkij visszaemlékezéseit, amelyek az Uj világ embere című kötetben láttak napvilágot. A Hondvana titka című írásban 200 millió évvel ezelőtti kontinensekről, a belőle kiszakadt földrészekről — Antarktisz, Ausztrália, Dél- Amerika, Afrika, Hindosz- tán — kapunk tájékoztatást. Honnan származnak a szlávok? Mikor különültek el az indoeurópai népektől? — ezekre a kérdésekre is választ ad a szláv népek őstörténetével foglalkozó cikk, amelynek szerzője nyomon követi a szlávok sorsának alakulását. A folyóiratban közölt cikk bizonyítja: van már injekció tű nélkül. A moszkvai Klinikai és Kísérleti Sebészeti Intézet új módszerét ismertető cikk reményt kelt bennünk, injekcióstűtől félékben: egyszer nálunk is lesz injekció tű nélkül. Vajon gondoltak-e arra: mindegy a búzának, a burgonyának a zöldségféléknek, hogy nyugat—keleti vagy észak—déli irányba vetik ? és arra, hogyan hat a Föld mágneses tere a növekedésükre ? Ezekre a kérdésekre ad választ egy érdekes kutatásról, a mágneses fej trágyázásról szóló cikk, melynek címe: Kenyér, mágnes és zöldségfélék. Ezer év múltán földmunkák közben Jaroszlavl környékén több mint kétezer arab pénzérmét, dirhemet találtak. Az Ermitázs szakértői megállapították, hogy néhány, a maga nemében egyedülálló példány is található a. pénzérmék között. A pénz még abból az időből származik, amikor az itt áthaladó nagy volgai út Európa északi területeit kötötte össze a keleti országokkal, vagyis a VIII—IX. századból.
