Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-03 / 260. szám
U ^PÚJSÁG 1976. november 3. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Gépjárműadó Lucska Mártonná, decsi olvasónk 1975 augusztusában adta el gépkocsiját, melynek rendőrségi átadása csak idén februárban történt meg. Azt kérdezi, hogy köteles-e az ez évi adót, valamint a biztosítást ő fizetni. Patyi Dénes, a decsi Nagyközségi Közös Tanács adóügyi csoportvezetője a következőket válaszolja: „A pénzügyminiszter 48/1972. (XII. 31.) PM. számú rendelet 4. §. (1) bekezdése alapján gépjárműadót egész évre az köteles megfizetni, akinek a nevére a forgalmi engedély az adóév első napján szól. Mivel Lucska Mártonná személygépkocsi forgalmi engedélye átíratásának ideje 1976 február, így a fenti rendelet szerint ő köteles az idei gépjárműadót megfizetni. Újvárosi hírlap- pavilon nyitva tartása Több szekszárdi, újvárosi olvasónk azt panaszolja, hogy az újvárosi templom melletti hírlappavilon nyitva tartása rendszertelen. Kérdezik, hol és mikor vásárolhatnak újságokat és folyóiratokat. A megyei postahivatal vezetője, Pap János válaszából Telefonszámunk : 129-01, 123-61. a pavilon nyitva tartási idejét közöljük: keddtől szombatig reggel 6-tól délelőtt 10- ig, majd 14—18 óráig; vasárnap reggel 6-tól 12 óráig tart nyitva az újságárusító hely. Hétfőn pedig szünnap van. A vándormadarak megfékezésére Balogh Mihálytól (Bonyhád, Deák Ferenc utca) kapott levelet szerkesztőségünk. Olvasónk a Bonyhádi Vasipari Szövetkezet dolgozója, s mint írja, ott volt ipari tanuló, majd a szakmunkásvizsga letétele után mint villamosgép-szere- lő dolgozik már két és fél éve. A részlegnél hárman dolgoztak együtt nyolcforintos órabérrel, majd két társa bevonult katonának. „A probléma akkor kezdődött, amikor a két régi dolgozó helyére két újat vettek fel, tíz-, illetve tizenegy forintos órabérrel, engem pedig tíz ötvennel soroltak be.” Balogh Mihály igazságtalannak tartja, hogy az új dolgozót magasabb bérrel vették fel, mint amennyit ő kap. „Lehet, hogy azért, mert fiatal vagyok?” — teszi fel a kérdést, de megjegyzi, hogy nem az új munkatársai bére ellen van kifogása, hanem az ellen, hogy a rendeletek alapján ő maga jogtalan hátrányba jutott. Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész válaszát idézzük: «•Mindenekelőtt kihangsúlyozzuk, hogy a 10/1976. (VI. 24.) Mü. M. számú rendelet a régebben foglalkoztatott dolgozók bérét és bérezését nem érinti és az úgynevezett vándormadarakat kívánja az új munkahelyen elérhető bér tekintetében korlátozni, amikor kimondja, hogy: ,A dolgozó személyi alapibére az alkalmazáskor és az azt követő egyéves időtartam alatt nem érheti el a vele azonos, vagy hasonló munkakörű és felkészültségű dolgozók átlagos személyi alapbérét.’ Ha az új — de válóban új! — dolgozó munkabérét a fenti szabály figyelmen kívül hagyásával állapították meg, úgy ez jogszabálysértő, és az állami felügyeletet ellátó szerv (adott esetben a tanács illetékes szerve) hivatott intézkedést tenni az új dolgozók munkabérének jogszabálysértés nélküli megállapítása végett. De a jogszabálysértés orvoslásának semmiképpen sem lehet az a módja, hogy ha már egyszer az új dolgozó bérét túl magasan állapították meg, akkor gyorsan a régi dolgozó bérét még magasabbra emelik. Azzal tehát a szövetkezet nem követett el törvénysértést, hogy az ön bérét nem emelte az új dolgozókénál magasabbra. Ha az új dolgozók bérének megállapításánál szabálytalanság történt, ez csak akként orvosolandó, hogy az ő bérüket állapítják meg a jogszabályban írtaknak megfelelően. Fel kell azonban hívnunk a figyelmét arra, hogy a már említett jogszabály a továbbiakban így szól: ,Ez a rendelkezés nem vonatkozik az áthelyezett dolgozóra.’ Az áthelyezett dolgozó ugyanis nem tekintendő új dolgozónak és még kevésbé tekintendő „vándormadárnak”.« A börtönből küldött tartásdíj Panaszos levéllel kereste fel egyik olvasónk szerkesztőségünket. Volt férje börtön- büntetését tölti és nem kap tőle gyermektartásdíjat panaszosunk. Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész válasza: „Szabadságvesztés-büntetését töltő személyt is lehet kötelezni gyermektartásdíj fizetésére. Amennyiben gyermektartás - díj fizetésére bírói ítélettel kötelezett és jelenleg börtön- büntetését töltő volt férje dolgozik és keresete van, ebből a keresetből tiltandó le a gyermektartásdíj. A letiltás végett ahhoz a bírósághoz kell fordulnia, amely volt férjét tartásdíjfizetésre kötelezte. Ml VÁLASZOLUNK Lézeres rakéta A velencei Szent Márk téren, a londoni Trafalgar téren, Moszkvában, Hamburgban, Berlinben, Párizsban, Budapesten és még sok más nagyvárosban galambok ezrei élnek. Sokan féltő gonddal etetik őket, sokakat pedig bosz- szant kellemetlenkedésük. Előfordulnak mindenütt a galambok., északtól délig, de még magányos szigeteken is találhatók. Egyesek az erdős tájakat szeretik, mások a talajon laknak, vagy meredek sziklafalakon. Több galambfaj az ember közelségébe, a nagyvárosokba 'szokott, mert ott egészen jól meg tud élni, és a vadászok elől biztonságban érezhetik magukat. Egyesek párosán élnek, mások időnként hatalmas csapatokba verődnek. Csaknem valamennyi galambfaj jó és gyors repülő, vannak közöttük vonulók is. Tenyésztésük során változatos és furcsa alkatú fajtáik alakultak ki. A díszgalambok tollazata különös, de számos fajtájuknak a tenyésztés során még a csontozata is átalakult, pl. a karcsú, hosszú nyakú bukógalamboknak, vagy a rövid szárnyú máltai galamboknak. Olyan galambok is vannak, amelyek örökletes sajátságok folytán, bukfencet vetnek a levegőben; ilyen pl. a bukógaiamb. Különös teljesítményre képesek a postagalambok ; repülési sebességük eléri a 130—150 km-t óránként és nagy távolságból, idegen tájakról is hazatalálnak. Érdekes, hogy a múlt század elején az első légi fényképezést is galambbal hajtották végre. A madár lábaira kamerát szereltek. Ezt a kamerát mutatták be egy Norvégiában nemrég nyílt fotómúzeumban. A múzeumban igen értékes régi kamerák láthatók, érdekes képgyűjtemény és a világ legnagyobb fényképészeti könyvtára. A TÖBBLÉPCSŐS rakéta, mely az űrhajó pályára juttatásához szükséges összes anyagot magával viszi, és amely az egyes „lépcsőket”, azaz a kiürült tartályokat és a tartozékberendezéseket egymás után maga mögött hagyja — sem elméleti, sem pedig technikai vagy gazdaságossági szempontból nem nevezhető ideális megoldásnak. Sok kutatót régóta foglalkoztat a kérdés: hogyan lehetne a rakéta energia- szükségletéről folyamatosan a Föld felszínén elhelyezett állomásról gondoskodni ? A Földről a rakétára az energiát nyilvánvalóan sugározni kell, és ha ez technikailag megoldható, a rakétán üzemanyag helyett csak egy felfogó berendezést kell elhelyezni. A sugárzással viszont jól meg kell „célozni” a rakétát, hiszen ha például minden irányban egyenletesen sugárzó adóállomásra gondolnánk (mint pl. egy közönséges rádióadó), a rakétára — távolodásának mértékében — egyre kevesebb energia jutna és az energia túlnyomó részét fölöslegesen sugároznánk a világűrbe. Minthogy a lézerek aránylag tökéletesen párhuzamos, szét nem szóródó sugárzást bocsátanak ki, a „célzás” problémája megoldhatónak látszik — kérdés azonban, hogyan lehet a rakétára érkező lézerfénnyel rakétahajtóművet üzemeltetni ? A legutóbbi években vetődött fel ezzel kapcsolatban egy ötlet; vigyen a rakéta magával hőre erősen párolgó anyagot, ezt a Földről érkező lézersugárral megvilágítva hevesen, robbanásszerűen párolgó felületet hozhatunk létre, ami az ellenkező irányba, azaz előre gyorsítja a rakétát. Bár a rakétának így is vinnie kell magával valami „fogyóeszközt”, aminek ellenkező irányba áramlása a gyorsító hatást kifejti — ennek tömege már sokkal kisebb, mintha az égéshez szükséges üzemanyagot is magával vinné. Sajnos ilyen hajtómű megvalósításához olyan „szuperlézerre” van szükség, mely folyamatosan egymilliárd watt (!) teljesítménnyel bo- csátaná ki jól fókuszált sugárzását — ilyen egyelőre nem létezik. A. M. Prohorov professzor és munkatársai a moszkvai Lebegyev Intézet fizikusai most, szerényebb, de könnyebben megvalósítható hajtóművet javasolnak. Szerényebbet, mert a javasolt hajtómű éppúgy csak a Föld atmoszféráján belül működne, mint a közönséges turbo- reaktív repülőgépmotor. A rakétahajtómű is ez utóbbit utánozná, azzal az alapvető újítással, hogy benne a levegő felhevítését nem a kémiai energiát hasznosító égő hajtóanyag — hanem a földi állomáson elhelyezett lézer végezné. A rakéta végén e célból a javaslat szerint parabolatükröt kell elhelyezni, mely a párhuzamos nyalábot egy pontra fókuszálva a levegőben gázkisülést hoz létre, ennek begyulladását robbanásszerű nyomáshullám, ún. lökéshullám kíséri, ez jut el a turbina lapátjaira. A gázkisülésnek ezután ki kell aludnia, hogy az égéstérbe hideg levegő áramolhassák, amit a lézerfény következő impulzusa gyújt be, hogy létrehozza a következő lökéshullámot. A számítások mellett a Lebegyev Intézetben kísérletek is folynak ilyen típusú hajtóművel. Egy tízmillió wattos átlagteljesítményű széndioxidlézer impulzusait alkalmazzák energiaforrásként. Egy-egy impulzus egymilliomod másodpercig tart és közöttük néhány ez- zedmásodperc szünet van. A KÍSÉRLETEK most már arra irányulnak, hogy olyan hatásfokú hajtóművet hozzanak létre, amely gazdaságos- sági szempontból is verseny- képes legyen a jelenlegi rakétamotorokkal. A közművelődésről szól az 1976. évi V. számú törvény, melynek célja, hogy „meghatározza azokat az alapvető jogokat és kötelezettségeket, amelyek elősegítik a fejlett szocialista társadalmat tudatosan építő, műveltségüket és szakmai képzettségüket folyamatosan tökéletesítő, szocialista világnézetű és ma- gatartású személyiségek és közösségek létrejöttét, az állampolgárok művelődési igényeinek felkeltését, továbbfejlesztését és kielégítését.” A törvény rögzíti a közművelődési tevékenység alapelveit, meghatározza a köz- művelődési feladatok megvalósításának szabályait, az oktatási-nevelési, valamint a közművelődést szolgáló intézmények feladatait, rendelkezik a közművelődés irányításáról és feltételeiről. A fenti törvénnyel egy időben jelent meg a kulturális és a munkaügyi miniszter 6/1976. (X. 26.) KM —MüM számú együttes rendeleté egyes közművelődési tevékenységek díjazásáról. A jogszabály meghatározza, hogy e rendelet alkalmazásában kit kell kulturális dolgozónak tekinteni, a rendelet melléklete pedig a foglalkozásokért járó díjtételeket tartalmazza. Kihangsúlyozzuk, hogy a művészeti oktatóval, szakkörvezetővel és klubvezetővel a feladat ellátására kötött szerződésben meg kell határozni a próbák vagy foglalkozások óraszámát és az azokra való felkészülési időt, ez utóbbi pedig a foglalkozások óraszámának mértékén nem terjedhet túl. A közművelődésről szóló törvényben megjelölt célokat szolgálja az egyes köz- művelődési tevékenységeket végzők szakképesítéséről és foglalkoztatásáról szóló, a kulturális miniszter által kiadott 5/1976. (X. 26.) KM számú rendelet is, amelynek melléklete megjelöli a műkedvelő csoport- (szakkör-, kör-) -vezetők, a segédoktatók, hangszeres kísérők, művelődési ügyvezetők, könyvkölcsönzők szakképesítési kategóriáit és e kategóriákba történő sorolás feltételeit. A fenti valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny ez évi 79. számában jelent meg, és 1976. évi október hó 26. napján hatályba lépett. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Kereskedelmi Értesítő f. évi 29. számában megjelent arra a közleményre, amely a közegészségügyi előírások érvényesülésének a tanácsi élelmiszer-kiskereskedelemben történt vizsgálatával foglalkozik, és amely arra hívja fel az élelmiszerek árusításával foglalkozó vállalatokat és szövetkezeteket, hogy „következetesebben lépjenek fel a szállítókkal szemben a gondatlan árukezelés és áruszállítás miatt, ugyanis az áruszállítás okozta szennyeződések alapvetően a szállítómunkások gondatlanságából adódtak”, „fordítsanak nagyobb gondot az önkiszolgáló egységekben a kosarak tisztán tartására”, „az üzletvezetők fokozottabban ügyeljenek az egészségügyi könyvek érvényesítésére”, stb. Dr. Deák Konrád a TIT szekszárdi szervezetének elnöke Üj „leltáa A leningrádi geofizikai obszervatórium tudósai — akik a viharfelhők ''tevékenységét értékelték, s vették számba — a Föld légkörét gigászi természetes áramfejlesztőhöz hasonlították. Kiszámították, hogy minden másodpercben átlagosan 1800 vihar tombol Földünkön. A hosszú évek során végzett kutatómunka adatainak alapján a leningrádi geofizikusok a légkörben, a tengeren és a szárazföldön elhelyezett igen érzékeny berendezések segítségével kidolgozták a globális vihartevékenység modelljét. Az így nyert adatok alapján Földünk hatalmas szférikus kondenzátornak tekinthető, zivatarokról amelyben bolygónk felülete negatív töltésű, a légkör külső ionizált rétege pedig pozitív töltésű. Az ilyen elektromos sűrítő kondenzátor fegyverzetének potenciálkülönbsége eléri a 250— 300 ezer voltot. Azt is megállapították, hogy a legtöbb zivatar a greenwichi idő szerint 18 és 19 óra között tör ki. A szakemberek véleménye szerint a kutatások eredményei igen értékesek a légköri elektromosság sajátosságának megismeréséhez. Annak a problémának megoldásában is segítenek, hogy a különböző létesítményeket megvédjék a viharoktól, és garantálják a légiközlekedés biztonságát. Régi korok növényei Elhagyott 'bányák környékén vagy nagyobb méretű földkitermelésnél, ún. feltárásnál gyakran találhatjuk ősnövények maradványait. Az őslénytan kutatói számára sokat elárulnak ezek a maradványok: mikor, hol, miből és hogyan alakult ki a mai növényzet, milyen volt a régmúlt idők növényvilága? Az őslénytan kutatóin kívül a geológusoknak is sokat elárulnak ezek a maradványok a régi korokról: mikor, milyen körülmények között kerültek ezek a növények a föld mélyebb rétegébe, milyen átalakuláson mentek át, milyen volt a múlt környezete, éghajlata, hasznosulhat-e a növénymaradvány, mint nyersanyag? Előfordulhat — szerencsés körülmények között —, hogy az ősnövénynek az alakja és az anyaga is megmaradt a mélybe temetve, sőt olyan eset is ismeretes, amikor az ősnövényeknek még a zöld festékanyaga, a klorofil is fennmaradt. Más esetben csak a növény alakja maradt meg lenyomat formájában, mint például a képen látható őspáfrány esetében. Viszonylag gyakori, hogy csak a növény anyaga marad meg, ilyen például a kőszén. Ahhoz, hogy az ősnövény valamilyen formában fennmaradhatott, belső és külső tényezők szerencsés találkozására van szükség. A belső tényező a növény anyagára vonatkozik, a külső pedig a betemetődés körülményeire, hiszen a betemetődés védheti meg a növényt a biológiai, kémiai és fizikai pusztító erőktől.
