Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-05 / 235. szám

A KÉPÚJSÁG 1916. október 5. Gyimesî este Most zárult — nagy sikerrel — Űjváry Lajos kiállítása Hő­gyészen. Múzeumi ajánlatunk Ezen a héten is több új ki­állítás nyílik az ország mú­zeumaiban, nem egy tárlatot filmvetítéssel, kamarahang­versennyel „fűszerezve” te­kinthetünk meg. Mától a Magyar Közleke­dési Múzeumban a német lé­giközlekedésről láthatunk ki­állítást, a drezdai Közlekedési Múzeum anyagából. Szerdán politikai dalhang­versenyre kerül sor a Lékai pol-beat stúdió közreműkö­désével, a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeumban. Ezen a napon nyílik a simontor- nyai vár bélyegkiállítása. Csütörtökön a Néprajzi Mú­zeumban megnyílik a lengyel népművészet harminc évét bemutató kiállítás. Pénteken nyílik Szombat­helyen, a Savaria Múzeum­ban Régi utcák, régi arcok címmel kiállítás. Szombaton reneszánsz és barokk kisplasztikák bemu­tatója nyílik a nagytétényi kastélymúzeumban. Vasárnap valamennyi fő­városi múzeumban tárlatve­zetésre kerül sor, a Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig gyermekfoglalkozás lesz dél­előtt. Jászai Mari emléke ötven évvel ezelőtt, 1926. október 5-én halt meg Jászai Mari. A klasszikus tragédiák fenséges nőalakjainak legtö­kéletesebb megtestesítője a magyar színpadon, a „nagy stílus” képviselője, európai viszonylatban is rendkívüli művészi egyéniség, Székes­fehérvárott lépett először színpadra, mint statiszta, Hubai Gusztáv társulatánál. 1867-ben Bényei Istvánnál, majd Molnár György Nép­színházában játszott Budán, és november 7-én Jósika Kál­mán Rákóczi Júliájának egy­szavas szerepében magára vonta a kritika figyelmét. 1872-ben Laborfalvy Róza utódaként a pesti Nemzeti Színház tagja lett, s-egyévi megszakítással, melyet a Vígszínházban töltött, halálá­ig tagja maradt. 1901-ben a Nemzeti Színház örökös tag­ja lett. Elsőnek alakította magyar színpadon az antik tragédiák hősnőit, Antigonét, Jokasztét és Elektrát. Shakespeare húsz nagy nő­alakjának volt hivatott tol- mácsolója. Moziban Kinek kell a 7. század? Láttunk már számtalan háborús filmet. Olyat is, amely a háború véres hét­köznapjairól ad számot fennkölt, költői stílusban, olyat is, amely az emberi helytállást, a hősiességet példázza, vagy pedig egy­szerűen bemutat, hűen do­kumentál egy jelentős tör­ténelmi eseményt. A hábo­rús filmek egy másik cso­portjában a háború csak háttér, mintegy díszlet az egyébként szórakoztatónak készült filmhez. Talán ez utóbbiakkal le­hetne rokonítani a mozik­ban műsoron lévő De hova tűnt a 7. század című fran­cia—olasz filmet. A plaká­tok filmvígjátékként hirde­tik és nem is lehet panasz­ra okunk ezen a téren. A film tele van kacagtató je­lenetekkel, képsorokkal. A pergő cselekmény nem szű­kölködik váratlan fordula­tokban, bonyodalmakban sem. Nálunk a jó filmvígjáték hiánycikk. A kalandos víg­játékokat külföldről vesz- szük, mert a nézők igény­lik. Elgondolkodtató csak az, hogy ezekért a filmekért jelentősebb mennyiségű va­lutát adunk ki. Nemrég be­szélgettem a nálunk járt bezons-i delegáció tagjai­val. Elmondották, hogy ná­luk a mozikban alig lehet megtalálni ezeket a filme­ket. A 7. századot éppúgy nem vetítették városukban. mint a nálunk nagy nép­szerűséggel — következés­képp telt házzal — futó Charlottok kalandjait. Ter­mészetesen a francia film- forgalmazókat is kötelezik, hogy bizonyos számú fran­cia filmet megvegyenek, de egyik beszélgetőpartnerem tudott olyan esetről is, ami­kor a mozitulajdonos meg­vett, de nem vetített le ilyen filmet. Ez persze nem azt jelenti, hogy a francia közönség nem néz kom- merszfilmeket. Arról van szó csupán, hogy náluk más a népszerű. Mert például tucatjával vetítik a teljesen értéktelen pornófilmeket. Ennél a mi kommerszipa- runk lényegesen szolidabb. Tehát ez rendjén is len­ne. Viszont nem szabad szó nélkül hagyni, hogy a nyu­gati filmművészetben az utóbbi időben egyre-másra jelennek meg olyan filmek, amelyek a világháborúból kabarét, vígjátéki történetet csinálnak. Mintha az a háború csintalankodó kato­nák és dühöngő őrmeste­rek haknivására lett volna, nem pedig századunk leg­nagyobb világégése. Ezek a filmek a háború véres nap­jait is elbagatellizálva torz képet festenek, esetenként hamis történelemszemléle­tet is sugallhatnak. Ezekhez a filmekhez csatlakozott a színészként is kitűnő Ro­bert Lamoureux legutóbbi filmjével, amelynek befeje­zéséből, illetve be nem fe­jezett voltából arra követ­keztethetünk, hogy a ren­dező új vígjátéki sorozatot tervez. TAMÁSI JÁNOS gárda kialakítása elképzelhe­tetlen lett volna lakások nél­kül. A kórházban korszerű konyha, ebédlő, könyvtár, előadóterem klubhelyiséggel, központi automatizált sterili­záló berendezés, gépkocsi­szín, strand készült a dolgo­zók részére. Ez mind-mind egy-egy állomást jelent a fejlődésben, mely közismer­ten, egyben felismerten dr. Szentgáli Gyula főorvos igaz­gatása alatt gyorsult fel, a megyei tanács támogatása mellett. Itt kell megemlítenünk, hogy 1961-től a gépi adatfel­dolgozással folytatott kísér­letek sikere számos alkalom­mal fordította a Tolna me­gyei kórház felé a figyelmet. Mi több; a kórház az R— 10-es számítógép birtokában immár részese annak az or­szágos programnak, mely a számítástechnika egészség- ügyi alkalmazását dolgozza ki. A kórház betegellátásának színvonalát, illetve ennek emelkedését tükrözi a me­gyei kórházban dolgozó or­vosok tudományos munkás­sága is. Kórházunk hírnevét számos tudományos, helyi, országos és külföldi publiká­ció öregbíti. Ennek is tulaj­donítható, hogy 1973-tól ok­tatókórházzá minősítették a Tolna megyei Balassa János Kórház—Rendelőintézet, mely ilyenként sikerrel vesz részt a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem hallgatóinak fő­ként gyakorlati képzésében. Nem mellékes azonban az sem, hogy a fejlődésnek je­lentős határköve volt a kór­ház történetében az 1971-es év. Szekszárdon ekkor való­sult meg az országban első­ként a kórház—rendelőinté­zeti egység, mely a korsze­rű, egységes betegellátást biztosítja. korlat sorába lépnek olyan bonyolult vizsgálatok, mint a hormon-meghatározási, izo­tópdiagnosztikai, mamnográ- fiai, xerodiagnosztikai vizs­gáló eljárások. 1972. Munkához lát az új véradóállomás. Ugyanebben az évben készült el az új egészségügyi szakiskola kor­szerű kollégiumával. 1974. Lebontják a régi óvo­dát és bölcsődét, mert el­készült az új. 1975. A baleseti sebészet visszaköltözik régi, korsze­rűsített helyére, s ez egyéb más osztályok helyváltozta­tását vonja maga után. A szemészet a C épület II. eme­letére kerül és ennek helyét foglalja el a bőrgyógyászat, hogy a régi kórház épületé­ben lévő kórtermekkel a szülészet-nőgyógyászati osz­tály bővülhessen a terhes­patológiával. Ebben az év­ben kezdi el működését Pa­lánkon a 300 ágyas új elme­pavilon, ahol elsősorban re­habilitációs célzattal ápolják az arra rászorulókat. Itt tör­ténik a gerontopszichiátrián kívül az alkoholisták psziho- terápiával összekötött keze­lése is. 1976. Elkészült, munkához látott a megyei kórház aktív elmeosztálya 144 ággyal és bontják a sok vihart látott, 1869-ben épített régi elme­osztályt. Ugyanebben az év­ben költöztek be a kórház garzonházába a lakók. A felsoroltakkal nem lehet befejezni csak érzékeltetni a változásokat, hiszen rengeteg történt az egészségügy dolgo­zóinak érdekében is. A törzs­in. Elkészült 1960-ban a kór­ház 15 éves rekonstrukciós terve, melynek megvalósítá­sa 180 milliót igényelt álla­munktól. 1962. Tűz semmisíti meg a régi kórház déli szárnyán el­helyezkedő szülészetet, mely 1965-ig az új szülészeti, nő- gyógyászati osztály felépülé­séig ideiglenes barakképület­ben működik, finoman szól­va is hadiállapotok közepette. 1965. Elkészül a megyei kórház tüdőszanatóriumként ismertebb 210 ágyas tbc- pavilonja, mely ma a bel­gyógyászatnak ad helyet. 1966. Uj helyre költözik a szemészet, s ezzel emelkedik a fül-orr-gége osztály ágy­száma. A bővítésekkel, át­szervezésekkel, az egyes osz­tályokon még ma is folyó rekonstrukció kezdetével a kórház ágylétszáma elérte az 1351-et. De ne csapongjunk. Még 1956-ban elkészült a kórbonctani és kórszövettani osztály, mely az orvostudo­mány területén folyó specia­lizálódásnak megfelelően szo­ros együttműködést alakított ki a különböző osztályokkal. Emlékeznek még a Ferenc kóroda ama gondjára, hogy nem tudják elkülöníteni a férfi- és nőbetegeket, a buja­kórosokat, az elmebetegeket, a külső betegségekben szen­vedőket a belső betegségek­ben szenvedőktől? Az ezer- kilencszázhatvanas évek ele­jétől egyes osztályok meg­szűntek, redukálódtak, má­sok tovább szakosodtak. A baleseti sebészet, a szakosí­tott belgyógyászati osztályok (gasztroenterológiai, kardioló­giai, reumatológiai, hema­tológiai), a legsúlyosabb be­tegek kiemelten gondos meg­figyelésére szolgáló intenzív osztályok, az elmeosztálytól különvált ideggyógyászati és idegsebészeti osztály, a füg­getlenített aneszteziológu­sok munkába állítása, a se­bészeti osztály keretén belül kialakult ortopédia osztály mind-mind a fejlődés egy- egy jelentős állomását teste­síti meg. A sokoldalúbb be­tegellátás érdeke parancsol­ta a gyermekkardiológia, a gyermek orr-fül-gégészeti, továbbá a gyermekröntgen és gyermeksebészeti profil kialakítását a fejlesztés na­pirendjére. 1967. Munkába lép a kór­ház új gyógyszertára. 1969. Elkészül az új köz­ponti laboratórium, ahol megvalósul az országban el­sőként a nonstop ügyeleti rendszer, s mindennapi gya­Szemünknek ez az ismerős és megszokott Sajnálatunkra a három folytatás is csak dióhéjban ismertette kórházunk 175 évének történetét, melynek számos közérdeklődésre mél­tó momentuma van. De ve­gyük a startot, a 12 ággyal működő Ferenc kórodát és a mai kórház 24 osztályát, mely 1484 ággyal rendelke­zik! Az ispotályban egy, maximum két orvos műkö­dött, mindössze egy ápolóval. Ma a megyei kórháznak 1455 dolgozója van és szinte el­képzelhetetlen, hogy valaha is olyan természetű bajokba kerül, mint elődje: Jó a me­gyei kórház gazdája. Az egészségügyi ellátás fejlesz­tésének minden indokolt tö­rekvése ezért kapott és kap szűkebb hazánk párt- és ta­nácsi vezetésétől olyan tá­mogatást, mellyel alkalmas­sá tudja tenni az egészség­ügyet az ember állampolgári jogon élvezett ingyenes és magas szintű egészségügyi ellátására napjainkban és a jövőben még inkább... összeállította: László Ibolya Foto: Málinger János és Bakó Jenő­Szülészeti műtő 62—65. között A legújabb létesítmény, az aktív elmeosztály Vizit az intenzív osztályon Jövő heti filmjegyzetünket a . Hogyan fojtsuk vízbe... című csehszlovák filmvígjátékról írjuk. gs feil Ispotálytól az oktatókórházig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom