Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-15 / 244. szám

A ^PÚJSÁG 1976. október 15. Múzeum Ma, október tizenötödikén a Magyar Nemzeti Galériá­ban művész—közönség talál­kozó lesz, Pátzay Pállal. A Postamúzeumban megnyílik A postafutártól a légipos­táig című kiállítás. A Szép­művészeti Múzeumban Ti- ziano és kora címmel jubi­leumi kiállítás kezdődik. A zalaegerszegi múzeumban az új szerzemények bemu­tatója nyílik. Ha arra jár... Högyészen, a kastély parkjában látható a klasszicista stílusú egykori mauzóleum, amelyet Ibi Miklós tervei alapján épí­tettek Az ember tragédiája lemezen Az új operalemezek közül most arról szólunk, amely Ránki György 1970-ben be­mutatott, Madách Az ember tragédiája című drámájára írt operáját tartalmazza. A lemezre nem „fért rá” az egész zenemű, ezért csak részleteket tartalmaz. A ki­választott részeket azonban úgy szerkesztették a lemez­re, hogy együtt ugyanazt az élményt adhassák, amelyet a teljes opera nyújt. A főbb szerepeket Melis György, László Margit, Ro­zsos István énekli, vezényel Ferencsik János. Csathó Kálmán Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1881. október 13-án született Csathó Kálmán rendező, színigazgató, író. 1909-ben a Nemzeti Színház rendezője, 1919-től főrendezője, 1925-től az UNIÓ színházak vagyon­felügyelője, 1931—35-ig ismét a Nemzeti Színház főrende­zője volt. 1940-ben átvette a Magyar Színház és az And- rássy úti Színház művészeti igazgatását. Mint termékeny színpadi szerző számos, fő­képp a tá'blábíróvilág korá­ban játszódó színdarabot írt. Elsősorban saját darabjai­nak rendezésével ért el sike­reket, ezeken kívül modern magyar szerzők darabjait rendezte, de a klasszikus drámák terén is voltak sike­res rendezései, így a Faust, a Stuart Mária és főképp A vihar, melynek hangulatkel­tő impresszionizmusát a leg­egyszerűbb eszközökkel érte el. Kortársairól írt színész­portréinak a személyes él­mény ad jelentőséget (Ilyen­nek láttam őket — 1957, A régi Nemzeti Színház — 1960). 1964-ben halt meg. Clj filmek Ezen a héten is több új film kerül a mozik műsorá­ra. Az ötödik pecsét című színes magyar film Sánta Ferenc regényéből készült, Latinovits Zoltán utolsó filmje. Két NDK film: a Nádszál, és a Johannes Keplerről szóló kerül bemu­tatásra. A vígjátékok ked­velőinek az Illünk egymás­hoz drágám című csehszlo­vák filmet ajánlják, A kék ruhás nő című francia és Az utolsó szolgálat című ame­rikai film a szórakozást ke­resők számára jelent majd élményt. A filmbarátok köre háló­zatban a Maréknyi szerelem című színes svéd filmet kez­dik vetíteni. Öreg prés Régi szüretekről álmodik az öreg prés A Lengyel Kultúra Budapesten, a VI. kerület Nagymező utca 15. szám alatt található a Lengyel Kultúra épülete, ahol különféle prog­ramokkal várják az érdeklő­dőket. Kiállítások, szakmai talál­kozók és filmvetítések sora szerepel a Lengyel Kultúra programján. Október 18-án a Matild születésnapja című Morgenstein-filmet vetítik, 25-én a Harkályt, november elsején pelig a Mater Johan­nát. TflNEOBCKflSI npfwaa Testvérmegyénk, Tambov pártbizottságának és tanácsá­nak lapjában van egy állan­dóan visszatérő rovat, amely a „Számok és tények” címet viseli. Ebből idézünk lap­szemlénkben. A megyében 301 középis­kola, 5 középfokú iskola- internátus, 409 nyolcosztá­lyos iskola és 408 alsó tago­zat működik. Idén szeptem­ber 1-től ezekbe összesen 201 484 tanuló jár. Az Októ­beri Forradalom előtt a kor­mányzósági székhelyen mind­össze 2 gimnázium, reálgim­názium és egyházi női neve­lőintézet volt. Az akkor meg­lévő néhány falusi és egyhá­zi iskola működésére mi sem jellemzőbb, minthogy a tam- bovi kormányzóságban 100 ember közül 84 nem tudott írni, olvasni. * A megye több mint 31 000 felnőtt lakosa iratkozott be az esti iskolákba és a levele­ző tagozatokra. Jellemző, hogy a forradalom előtt a vasárnapi iskolákban 669 fel­nőtt tanult — a kormányzó­ság 3 millió lakosából! * A megyeszékhely vala­mennyi iskolája áttért a ka­binet rendszerben történő ok. tatásra. A megyében összesen 622 ilyen kabinet működik. * A tambovi pedagógiai fő­iskola fennállásának 46 esz­tendeje alatt 34 ezer tanárt adott az országnak, a micsu- rinszki pedig több mint 9 ez­ret. A forradalom előtt a tambovi kormányzóságban egyáltalán nem volt felsőfo­kú pedagógusképző intézet. PETŐFI NÉPE A megyei tanács mellett működő ifjúsági bizottság legutóbbi ülésén a résztvevők arról tanácskoztak, hogy az elmúlt években Baján mi­lyen intézkedéseket tettek a fiatalok érdekében. Mint az a jelentésből kide­rült, a Duna-parti városban élő 13—14 ezer fiatal többsé­ge ipari üzemekben dolgozik. A különböző iskolákban pe­dig több mint tízezer diák tanul. Közülük sokan kollé­giumokban laknak. A városi tanács felmérése szerint kö­rülbelül kétezer fiatal in­gázik, vagyis a környező köz­ségekből naponta ennyi ifjú­munkás és diák jár be a ba­jai üzemekbe, iskolákba. A városi tanács tavaly nyitotta meg az úgynevezett ifjúságpolitikai alapszámlát, amelyre eddig a tanács és a vállalatok 21 ezer forintot fi­zettek be. A tervek szerint 1980-ig csaknem 200 millió forintos költséggel 15 ifjúsági létesítmény épül a Duna-par. ti városban. Somogyi Néplap A cukorrépa melléktermé­keinek hasznosításáról. A cukorrépa-termesztésről, betakarításáról a mellékter­mékek hasznosításáról ren­deztek tanácskozást a Sziget­vári Állami Gazdaságban. A tanácskozáson és bemu­tatón a cukorrépa-termelés, a betakarítás módszerei, gépei másodlagos jelentőségűek voltak; a figyelem közép­pontjában a melléktermék, elsősorban a répalevél és a répafej hasznosítása állt. A megfelelő takarmányellátás biztosítása érdekében mező- gazdasági üzemeink nem mondhatnak le a mellékter­mékek felhasználásáról. Ahogy a tanácskozáson el­hangzott, a cukorrépa-ter­mesztés egész gépesítése, technológiája a gyökérre összpontosul, a termés csak­nem egyharmadát jelentő ré­pafejről és koronáról nem sok szó esett. Ez többnyire kinnmaradt és ma is a föl­dön, megsemmisül. Ezzel ha­talmas tömegű fehérjegaz­dag, értékes takarmány vész kárba. — Az ilyen gépesítés ma már elfogadhatatlan — így fogalmazott Kasó József, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója. Dunántúlt napló Megkezdődött a részleges próbaüzem a Bólyi Állami Gazdaság és a Növényolaj- ipari Vállalat közösen létesí­tett, új tárolóbázisán, Mohá­cson. Az úgynevezett uszályki­kötőnél a Duna partján 14 hatalmas siló magasodik, ezekben összesen 1000 vagon termény fér el. Mellettük a bábolnai rendszerű termény- szárító már szintén elkészült, üzemképes. Egyelőre a teljes befogadóképesség felét tud­ják igénybe venni, a másik felének anyagmozgató beren­dezéseit szerelik. Kedden délután megérke­zett az első szójaszállítmány, ezt követően a becslések sze­rint naponta 8—10 vagonnal fogadnak. Ebben az évben összesen 500 vagon ipari szó­ját tárolnak a jövő év áprili­sáig, amikor az uszályok Rá­kospalotára, a feldolgozás he­lyére szállítják az értékes növényt. Ez a tárolókomplexum a maga nemében egyedülálló lesz az országban. A termény fogadását, tisztítását, szárí­tását és továbbítását gépek végzik, a silókból szállító- szalagokon közvetlenül az uszályokba kerülhet a szója, vagy az exportra szánt lu- cernapelet. A tárolóbázis teljesen gé­pesített, kétműszakos üzeme­léséhez mindössze 14 dolgozó szükséges. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Bemutatták a szakembe­reknek, érdeklődőknek az Ikarus székesfehérvári gyára egyik legújabb speciális ren­deltetésű autóbuszát. Ezt az Ikarus 266-os típust olyan speciális berendezé­sekkel készítették, hogy al­kalmas legyen egy mozgó kis ABC-áruház feladatainak el­látására. Az ABC-busz megrendelő­je az Észak-budai ÁFÉSZ volt, a szövetkezet a kocsit megfelelő árukészlettel fel­töltve „nyitásra kész” álla­potban üzemelő hűtőpultok­kal mutatta be. A kétajtós Ikarusban egy­irányú a vevőforgalom, a több mint 20 négyzetméter­nyi alapterületű kocsi szi­lárd, rögzített polcrendszer­rel van ellátva, rugózása le­hetővé teszi, hogy földutakon is zavartalanul közlekedhes­sen. A mozgó ABC több célú jármű. Alkalmas arra, hogy peremkerületekben, olyan településekre, ahol nincs üz­let, árut szállítson az üze­meltető és a lakosság által közösen megállapított menet­rend szerint. Az Ikarus székesfehérvári gyára megrendelésre a jövő­ben is készít hasonló autóbu­szokat. Október 17-én választások lesznek a Német Demokra­tikus Köztársaságban. Lap­szemlénk összeállításánál most azokból a cikkekből szedtünk ki egy csokorra való információt, érdekessé­get, amelyek ehhez a fontos eseményhez kapcsolódnak. Lássuk, miről ír Karl- Marx-Stadt megyei testvér­lapunk, a Freie Presse: Hathasábos címként szedett jelmondat arra hív fel, hogy minden márkát, minden munkaórát, minden gramm anyagot még jobban haszno­sítsanak. Az alatta lévő írá­sok azt mutatják be, ami en­nek jegyében történt az el­múlt napokban. Az épületek elektromos be­rendezésének előszerelését végző egyik karl-marx-stadti üzem híre: szeptember vé­gére 78 százalékos volt az éves terv teljesítése. Válla­lásuk: 1980-ig 30 000 lakás elektromos berendezéseit ké­szítik el. Textilüzemben készült ri­portban olvastuk: a „Szolida­ritás” brigád vezetője, Ruth Banaseh, aki huszonegy éve három műszakban dolgozik, a munkaverseny eredményeit bemutató táblánál számok­kal bizonyította: az éves ter­vet 50 hét alatt teljesíteni tudják. A választás tisztele­tére még egynapos előnyt ér­hetnek el. Házi sportpályát épített a Bersarin utca négy házának lakóközössége. A lakások és a pályák közötti néhány lé­pés sportolni csábítja azokat is, akik eleinte idegenkedtek. A legutóbbi házi bajnoksá­gon már 150 felnőtt mérte össze tudását röplabdában, tekében, asztaliteniszben és néhány könnyűatlétikai számban. Állítják: a ház mö­götti pályákon szórakozást jelentő testedzésnek jó hatá­sa van a munkahelyi ered­ményekre is. la Renaissance {f du Val d'Oise E~ „Ime, ez az utazás is em­lék csupán. De milyen em­lék! Felejthetetlenek, csodá­latosak voltak azok a napok, melyeket ebben, a miénktől annyira elütő szocialista or­szágban töltöttünk. Kétség­telenül elütő, amit egy egész­ségügyi és egy műszaki szak­iskola, óvoda és bölcsőde meglátogatása után vitatha­tatlanul megállapíthattunk. Utóbbi helyeken mindegyi­künk szívesen maradt volna még, hogy tovább lehessen a kicsinyekkel. Minden szelle­mi és anyagi segítséget meg­kapnak ahhoz, hogy majd be­kapcsolódhassanak a közös­ségbe. Ez azonban nem szű­nik meg az iskolák elvégez- tével. A városnak van egy úttörőháza és egy mindenki­nek nyitva álló művelődési központja. Valóságos felfede­ző út bejárni. Tudásunk el­mélyítésére több múzeumba ellátogattunk, Szekszárdon kívül is. Ugyanígy gazdagí­totta tudásunkat a pécsi dzsámi és a siklósi vár fel­keresése. Végül is, ez a hasz­nos utazás bebizonyította számunkra, hogy a szocializ­mus jóvoltából mennyit fej­lődött egy ország és termé­szetesen lakóinak élete. Tel­jes napot töltöttünk a TOTÉV fiataljaival, akik megmutat­ták nekünk munkájuk ered­ményeit. Néhány nappal ké­sőbb az állami gazdasági szőlészetében jártunk és a környék néhány finom borát is megkóstoltuk. Szekszárdi tartózkodásunk során a tá- gabb környéket (Harkány, dombori KISZ-tábor) szin­tén felkerestük, egyik ki­rándulás érdekesebb volt, mint a másik. Küldöttségünk felejthetetlen útja végezté­vel nincs más vágyunk, mint mielőbb visszatérni. Mások­nak is kívánjuk, hogy fedez­zék fel ezt a szép országot. Éljen a szekszárdi—be- zons-i barátság! A fiatalok delegációja”

Next

/
Oldalképek
Tartalom