Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-13 / 242. szám
1976. október 13. ^PÚJSÁG 5 Kinek jó a túlóra ? Szolgáltatás A tamási GELKA-szervizben csökkent a javítási idő. A kérdésre — hogy kinek jó a túlóra? — voltaképpen akként kell válaszolni, hogy senkinek és mindenkinek. Nem jó, mert ugyan ki szeret napi 10—12 órákat dolgozni, egész napját a munkahelyen tölteni, holtfáradtan hazamenni, valamicskét aludni és másnap újrakezdeni, és nem jó, mert ugyan hol nem számolnának az ilyenkor alaposan megnövekedett bérköltségekkel, a romló minőséggel és a rohammunka megannyi elkerülhetetlen következményével ? De ugyanakkor jó dolog ez a „túlóratalálmány”, mert alaposan megnövelhető a havi bér, mert segítségével — ha akárhogy is — teljesíthető a havi, a negyedévi terv, mehet a jelentés, dugig telhetnek a raktárak... Egyszóval, ha nincs más mód, megteszi ez a tűzoltómódszer is. A munkások megszokták Soha senki nem vizsgálta, hogy a jó és rossz következmények közül ki, mikor és miért részesít előnyben bizonyos motívumokat. Valószínűsíthető csak, hogy a vállalatok csupán kényszerből folyamodnak a túlóráztatáshoz; egyetlen tervperiódus elején sem azzal a felkiáltással látnak munkához, hogy „ha nem sikerül időre befejezni a dolgunkat, akkor majd túl- óráztatunk”. Azt azonban már konkrét szociológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a munkások jó része előszeretettel ■dönt a túlórázás mellett, sőt adott esetben, bizonyos eszközökkel, módszerekkel ki is kényszeríthetik a túlórázást. Nem szabad ezen csodálkozni. Hosszú évek alatt megszokták, hogy — mert hol van munka, hol nincs — bi- •zonyos időszakokban, a túlórák révén alaposan megnövelhető a kereset összege. E két tényező — tudniillik a termelés szervezetlensége és a munkások alkalmankénti „túlórázási kedve” — együttes hatásaként értékelhető csak a túlórahelyzet mindenkori alakulása, mely- lyel kapcsolatban meg kell jegyezni: a helyzet évek óta nem változik, sőt romlik. Idézhetném most a legújabb túlóra-statisztikákat, ám hadd közelítsem e témát ezúttal más oldalról. A szakembereknek 1968 táján az volt a feltevésük, hogy a naptári időszakhoz igazodó tervelszámoltatás feloldása, a termelők versenyének kialakulása, a szakszervezetek érdekvédelmi szerepének növekedése és a nyereségérdekeltség olyan feltételeket teremt majd, amelyek eleve egyenletesebb, tehát „túlóra- mentesebb” termelésre ösztönzik a munkahelyeket. Nem így történt. Árulkodnak » tények Nézzük a legújabb tényeket. A gépipari ágazatok termelési kilengései tavaly erősödtek a korábbi — és joggal bírálható — helyzethez képest. A negyedévek elején mélyen a 100 százalékon aluli teljesítmények, a negyedévek és különösen az év végén 130—140 százalékot is meghaladó teljesítmények — túlórákkal ! Vegyipar: (ami már csak azért is érdekes, mert még a laikus ember is akként vélekedik, hogy ahol automata gépek diktálják a termelés ütemét, ott bizony a termelőmunkának folyamatosnak kell lennie). Nos, úgy látszik az automatizálás, a termelési folyamatok magas szintű, automatikus folyamatszabályozása sem segít alapvetően a rohammunkán, mert a vegyipar termelésének egyenletessége tavaly, még az ipari átlagnál is rosszabb volt. Lényegében hasonló volt a helyzet az egész nehéziparban és csak a könnyűiparról mondható el, hogy valamelyest javult a termelés ütemessége. A lázgörbe háttere A termelési ütemtelenség, a rohammunka, vagy ahogy szakmai zsargonnal fogalmazzák az „ipari lázgörbe” mindig aránytalan munkaidő-felhasználást, vagyis túlórázást feltételez. S tegyük fel ismét a kérdést: kinek jó az ütemtelenség, a túlórában, a rohammunkával teljesített havi vagy negyedéves termelési program? A munkásnak, aki a túlóra- pótlékkal megfejelt bért kapja? Anyagilag valóban megéri, de csak abban a néhány hétben, amikor túlórázik és ezért pótlékot kap, ám mit fizet ezért? Szabad időt, pihenőidőt, és nem is keveset. Ha ez a túlórapótlékkal megfejelt jövedelem, egyenletes termelés esetén egyenletesen oszlana meg, féléves vagy éves átlagban a munkás sem vesztene semmit. Vajon kiszámolta-e ezt már valaki? A munkahely számára a túlóráztatás egyértelmű kényszerintézkedés. Olyan kényszerintézkedés, aminek csak és kizárólag negatív hatásai vannak. Ezek egy részét a bevezetőben már említettem, de hadd egészítsem ki: növekednek a készletek, emelkednek a kötbérek, lassul a forgóeszközök forgási sebessége, emelkednek a bértételek, a bérletköltségek, ennek megfelelően csökkennek a béremelési lehetőségek, s mert ezek csökkennek, a munkások könnyen jutnak arra az álláspontra, hogy — a jövedelemnövelés reményében — „túlórakényszerbe” hozzák magukat, tehát... Kitörés a körből ...tehát ördögi kör ez, amire végül is mindenki ráfizet. A megoldás? Sokan és sokszor leírták, elmondták már: a termelőmunka jobb, racionálisabb megszervezése, a folyamatos munka elemi feltételeinek biztosítása. Az efféle gondok enyhülését vagy éppen megszűnését nem lehet valamiféle általános hatású, közgazdasági csodaszertől várni. Tudatos és koncentrált szervezőmunkára van — illetve: lenne szükség, no és arra, hogy az üzem- és munkaszervezés világszerte alkalmazott módszereit és ezek adaptálási kísérleteit, itthon ne gyanakvással fogadják. E módszerek megismerésével, következetes alkalmazásával lehet csak lépésről lépésre megvalósítani, hogy csillapuljon az ipari lázgörbe, hogy kevesebb legyen a túlóra, s hogy ez az állapot mindenkinek — úgymond — „jó üzlet” legyen. VÉRTES CSABA Csöpög a vízcsap, elromlott a tv, csiszoltatni kéne a parkettát. S ezernyi hasonló, ki- sebb-nagyobb gond, aminek megoldása sok esetben nem tartozik a könnyű feladatok közé. Mi a helyzet Tamásiban? Ezt próbáltuk megtudni a járási székhelyen. A vélemények megoszlóak. Bár legtöbben javulásról is beszélnek, többször hallottuk, hogy javítani kellene a lakossági szolgáltatást. A kedvező vélemények alapja a néhány hónapja átadott üzemház. Itt több szakma Szocialista A „Dolgozz hibátlanul” mozgalom bevezetését még a múlt évben megkezdték Tolnán, a selyemgyárban. A gyár szocialista brigádvezetőinek részvételével a hét végén DH-vetélkedőt rendeztek. Tizennégy szocialista képviselője dolgozik, de még több kéne. Például van női szabó, de a férfiak itt nem tudnak ruhát varratni vagy javíttatni. Pozitív változásnak lehetnek tanúi a tamásiak a GELKA szolgáltatásait illetően is. Bár tudjuk, ez a megyére nem általánosítható, a tamási szervizben majdnem kétharmadával csökkent a készülékek javítási ideje. S azt is kedvezőnek mondják a nagyközségben lakók, hogy a GELKA igyekezete ellenére nem alakíthatott ki monopolhelyzetet. A vegyesipari szövetbrigád állított ki egy-egy háromfős csapatot. A végig izgalmas versenyen a DH-moz- galom általános kérdéseire, a vállalati és gyári tennivalókkal kapcsolatos kérdésekre adtak választ a részvevők, de kezetben is javítanak hasonló berendezéseket, s a két cég között kialakult az egészséges konkurrencia. Más a helyzet a kisiparosok számának alakulását nézve. A megyében a tamási járásban adták vissza legtöbben az iparengedélyt az idén. Mi ennek az oka? Szabó Jánosnak, a járási hivatal műszaki osztálya vezetőjének véleménye szerint a gyenge ellenőrzés. Sokan visszaadják az ipart, s kontárként folytatják korábbi tevékenységüket. De sok kisiparos van, aki a rengeteg papírmunka miatt mond le az iparengedélyéről. Mostanában főleg a vízvezetékszerelő és bádogos szakmában nagy a hiány. Sok gondot okoz a tamásiaknak a szűk építőipari kapacitás. Ez okozza, hogy a tsz építőbrigádja is lakásokat épít. S így az iparengedély- lyel nem rendelkező szakemberek is találnak bőven munkát. A gépkocsijavító tevékenység sem képes maradéktalanul kielégíteni az igényeket. Bár a vegyesipari szövetkezet nemrég bővítette szervizét, de ez is kevés már. További nagyobbításra nincs lehetőség, mert a nagyközség központjában nincs szabad hely. A megoldást, néhány év múlva, a tervezett AFIT- szerviz tudja csak megoldani. — sz I — sok kérdés kérte számon az általános és szakmai műveltséget, a politikai tájékozottságot is. A vetélkedőt a Radnóti Miklós szocialista brigád csapata nyerte. Klonszelekcio A Szekszárdi Állami Gazdaság szőlész- borász szakemberei nagy fába vágták a fejszéjüket: üzemi klónszelekciót kezdtek el. Céljuk: a különböző szőlőfajtákból kiválasztani azokat az egyedéket, amelyek továbbszaporításra alkalmasak. Kékfrankosból, oportóból, Medocból és Pinot Noir- ból fajtánként 600—1000 tőkét figyelnek meg, s ebből választják ki azt az 50—60 tőkét, amely minősége, fürtsúlya, fejlődési erélye, öröklött tulajdonságai alapján a legtöbbre képes. Jövő évtől már nemcsak a szőlőt, hanem tőkénként külön-külön a mustot is bírálják, s a legjobb minőséget produkáló tőkék közül választják ki azt az öt-hat kiónt, amelyet továbbszaporítanak. Ezzel a módszerrel a gazdaság saját területéről kiváló minőségű, a helyi adottságokhoz nagyszerűen alkalmazkodó szaporítóanyaghoz jut. brigádok DH-vetélkedője A szarvasdi tetőn, a döbröközi tsz 29 hektáros tábláján valóságos erőmű dolgozik. Rába- Steiger traktor porzik a földön, maga után hét csillogó barázdát hagy. A gép erős, kétszáznál több lóerő feszül a hengerekben, s a nyolc óriás kerék alkalmas arra, hogy az erőt átalakítsa ekevontatásra. A gépet egy fiatalember kezeli. Igen, ez a pontos kifejezés: gépkezelő. Nem traktoros, több annál. Ide nem is elég az a tudomány, hogy itt a kormánykerék, ha jobbra akarsz menni, jobbra forgasd, ha balra, balra... Ez a gép mindent tud, ami elvárható napjainkban egy szántóföldi erőműtől. Megfelelő szerszámokat kell csak utána akasztani és máris mehet a gép, dolgozhat, amíg üzemanyag van a tartályban. Ebből a Rábából fiatalember ugrik mellénk. Leállította a motort, most csönd van körülöttünk. A fülke tiszta, mint a személygépkocsi első, vezetőülése. A tetőbe rádiót építettek, éppen tánczenei koktél harsog a pléh- dobozból. A fiú ebéd után van, pihenésül körüljárja a gépet. Ennyi pihenés elég is volna fél napi munka után, mert ott fenn a fülkében nem lehet elfáradni. — Éjjel-nappal mehetnénk, akkor sem éreznénk fáradtságot. Dávid Ferenc tizenhét éves fiatalember. Bemutatkozik. Ennek az erőműnek a parancsnoka kezet fog velünk. Szülei is a tsz-ben dolgoznak, haverjai úgyszintén. A kérdés oktalannak tűnik, de felteszem: — Tudja, mennyit ér ez a gép? Már hogyne tudná. — Uj korában több mint 1,7 millió forintot. Több mint ezer munkaóra van benne, tehát már nem ér annyit. Ez a gép egymaga háromnégy kistraktor (?), MTZ— 50-es helyett képes dolgozni, egy emberrel és fele annyi üzemanyaggal. — Valamivel jobban-szeb- ben, és a gyorsaság a lényeg. Itt tegnap délután három órakor kezdtünk Szigeti János váltótársammal. Ma estig, azaz négy-öt óráig végzünk. Tehát a tízórás, esti zárásig még át kell menni a másik táblába. A traktorosoknak sajátos műszakbeosztásuk van. Dávid Feri például reggel hatkor kezd ezen a héten és délután háromig dolgozik. Társát ekkor valaki kihozza személygépkocsival, kezet- fognak és felül a Rábára, Feri meg az agronómus mellé. Ennyiből áll a váltás. Az üzemanyag elég két műszakra. Jó idő van a fülkében. Farmernadrág, Adidas-cipő — kész az öltözet. Ha becsukja az ajtót, olyan a helyzet benn, mint a Skoda személygépkocsiban, a zaj sem nagyobb. Kézügyben van minden kapcsoló, étel, ital, rádió. Lehet dolgozni. — Itt a helye a hűtőgépnek is — mutatja a fiatalember a vezetőfülke bal első részét. — Csak hűtőgép kellene, és hideg lenne cóla, hús, tej, minden, amit beraknak. Ritkán találkozik az ember ilyen fiatal emberrel ekkora gépen. — Hat éves voltam, amikor élesapám először kivitt a földre, traktorra ültetett. Lengyelbe mentem az általános iskola után, mezőgazdasági gépszerelő képesítést szereztem. A Rába igen szélesen jár a földön, rosszabb volt megszokni, mint amikor először ült MTZ-re, itt a kerék nem a barázdában, hanem mellette megy. — Ezt volt nehéz megszokni. Elhiszem. Nézzük csak ezt a fényképet. Két ilyen óriás kerék mögött hasad valahol a föld. A fülkéből látni, érezni kell, hogyan fordul a gép a barázda mellé, miként hagy maga után jó szántást, vagy tarlócsíkot. Szemes Lajos a traktorosok munkaelosztója, meg Ár Lajos főagronómus naponta egyszer-kétszer kihajt a fiúkhoz. Nem ellenőrzés szempontjából, hanem aki szereti a földet, az tud gyönyörködni a szép munkában, a frissen szántott föld illatával földművelő ember nem tud betelni. — Miért ült traktorra? A fiú fellépett a lépcsőre, onnan szól vissza. — A műhelyben nyolc forint volt az órabérem. Itt négyezer forintnál többet keresek havonta. Azt már csöndesen teszi hozzá, hogy csak az őszi munkákig marad a földön, akkor beveszi magát ismét a lengyeli iskolába, magasabb képesítést szerez, ötezer forintba kerül a tanfolyam. A költséget természetesen a tsz fizeti, hiszen nemcsak magának, hanem a döbröközi Zöld Mezőnek is tanul. Még egy „gépbemutató”, ha netán a vezető rajta felejtené a gyújtást: akkor húsz másodperc múltán dudál az autó. így! — Jó hangosan szól, ugye? I gen. Ez a duda is, meg a rádió is, amelyben éppen az „elgété” legénysége mondja a magáét. Addig csak, amíg Dávid Feri be nem csukja a fülke ajtaját. Mert utána nem hallani, csak az erős motor magas-surrogó hangját. .. És látni a gép meg Feri után a hét szép friss barázdát. Pálkovács Jenő Fotó: Gk Dávid Ferenc a Rába-Steiger vezetőfülkéjében Mesterek és kontárok Tamásiban
