Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-01 / 232. szám
a Képújság 1976. október 1. A közművelődés kérdései lllepmlluelök — képesítés nélkül Tolna megyében százötvennégy főhivatású népművelő dolgozik a különböző művelődési intézményekben. Közülük hatvanhatan képesítés nélküliek, azaz sem egyetemet, sem főiskolát nem végeztek. Köztük van, aki négy polgárit vagy nyolc általánost járt, többségük azonban érettségizett fiatal. Helyzetük legtöbbször nehéz. A képesítés nélküli pedagógusok tantestületben dolgoznak, tapasztalt kollégák között. És a népművelők? A megyei művelődési központ kivételével két- három népművelő dolgozik együtt, köztük nemegyszer egyik sincs elméletileg, tapasztalatokkal felvértezve. Az sem ritka, hogy a képesítés nélküli népművelő egy személyben az igazgató, előadó és gazdasági ügyintéző, amikor munkába áll. Egyedül és elsőnek Faragó Irén Zombán az első függetlenített népművelő. Huszonegy esztendős, a napokban lesz egy éve, hogy megbízta a községi tanács a művelődési ház vezetésével. Szekszárdon érettségizett, volt árukönyvelő és paradicsompusztai nevelő, mielőtt igazgatónő lett. A községi tanács vezetői választották ki a feladatra, mert rátermettnek vélték: a községi KISZ-ben ő volt a kultúrfelelős, szívvel-lélek- kel végezte dolgát, néhányszor megfordult a tanácson is — így azután megbízták a húszéves lányt a nagy feladattal. — öt éven keresztül csak bál volt a művelődési házban, a község kulturális életében más esemény nem tört Faragó Irén tént. Volt néhány szakkör, de csak tengődtek. Nagy lendülettel láttam neki, hogy tevékenykedjek, de sok csalódás ért — mondja, miközben végigjárjuk „birodalmát”. A látványhoz nem kell kommentár. Kevés ilyen elhanyagolt állapotban lévő nagytermet láttam a megyében: betonpadló, koszos falak, lógó függöny, nyikorgó iskolai székek. Ember legyen a talpán, aki ide csábítja a község lakosságát! A külön épületben lévő KISZ-klub, tv-terem valamivel jobb állapotban van — hála a fiatalok társadalmi munkájának — de annak meg gazdája nincs. így aztán a tv-szoba mennyezetén nagy lyukon folyik be a víz — a megcsinál tatást senki sem vállalja... — Próbálkoztam a helyi gazdasági szerveknél segítséget kérni. A termelőszövetkezet kifestette társadalmi munkában az öltözőket, de ennél többet nem is ígértek — mondja csüggedten. A körülmények nyilván nehezítik a munkát, de még nehezebbé teszi Faragó Irén tapasztalatlansága. Nemcsak a módszereket nem ismeri, de a maga kárán tanulgatja a gazdasági ügyintézést is. „Segédkönyvei” — ezeket örökölte az irodával —, átlagban húszesztendősek, szaklap a művelődési házba nem jár. (Másmilyen sem.) Irén ennek ellenére nem adta fel: idén nem vették fel a főiskolára, ismét megpróbálja a felvételit — arra számít, hogy a tanulás majd segít. Napi munkájában a KISZ-tagokra támaszkodik: — ők ugyanúgy kívánják a változást, mint én — állítja; A diszkós A tolnai művelődési házban mindig van képesítés nélküli népművelő, és van néhány jó népművelő a megyében, akit Tolnán „neveltek”. Most Imre László az új előadó, néhány hónapja hagyta ott a nyomdai fényképezést. Huszonhárom éves, úgy ismerik a fiatalok, mint „diszkóst”, vagyis lemezműsorok vezetőjét. 1972 óta rendszeresen jár a művelődési házba, már korábban is szóba került, hogy ide jön dolgozni. Jól érzi magát, mert a napi feladatok mellett sokat foglalkozhat a lemezekkel és másik hobbijával, a fényképezéssel is. Életprogramja: jól élni a mának... — Olyan foglalkozást keresek, ahol olyasmit csinálhatok, amit szeretek. Hamarosan be fogok vonulni, utána talán Pestre megyek, valami jó helyre — mondja és nem zavarja, hogy tervét igazgatója is hallja, hiszen a művelődési ház sorkatona előadóját helyettesíti, s ha az leszerel, neki más helyet kell néznie. Imre László Községi munkát, egyszemélyes művelődési házat nem ajánlanék neki, de ilyen tervről szó sincs... Hivatásra talált Dobó Katalin huszonegy éves, a legtehetségesebb fiatal népművelők között emlegetik. Ő is képesítés nélküli, de nem sokáig. Jelenleg másodéves főiskolai hallgató, levelező tagozaton. Vegyipari szakközépiskolát végzett humán érdeklődése ellenére, de már érettségi előtt elhatározta, hogy népművelő lesz. — Nem akartam úgy járni, mint a szakközépiskolában, ahol kiderült, hogy nem lennék jő vegyész. Nem is jelentkeztem nappali tagozatra, állást kerestem. Hadd derüljön ki, rátermett vagyok-e erre, vagy sem — mondja. Páriba való, szerencséjére éppen volt hely a tamási művelődési központban. Azóta itt dolgozik, művészeti előadó. — Valószínűleg szerencsém van, hogy az első munkahelyemen máris megtaláltam mindazt, amit elképzeltem: segítő munkatársakat és igazgatót, lehetőséget rá, hogy annyit tevékenykedjek, amennyit csak bírok. Ha van valami elképzelésem, tervem, megvalósíthatom, és az eredményeknek velem együtt örülnek munkatársaim. Dobó Katalin Nemcsak a művelődési házban érzi jól magát, szereti a községet is. Huszonegy éves, ma már az idősebb községi vezetők is tárgyalópartnernak tekintik. * A képesítés nélküli népművelők közül viszonylag kevesen maradnak a pályán, igen nagy a fluktuáció. A látszatra könnyű, kellemes munka nehéznek, roppant felelősségteljesnek bizonyul és ezt sokan nem vállalják. A megyei tanács közművelődési csoportja óva inti a fiatalokat, hogy olyan helyen kezdjék a hivatást, ahol egymagukban dolgoznak, a legtöbben azok közül hagyják el a pályát, akik „magányosak”. A pályára alkalmas képesítés nélkülieket beiskolázzák főiskolára, a megyében fizetésük kétezer forint körül van. A többi aztán rajtuk múlik. VIRÁG F. É. 11 Pécsi Filharmonikus Zenekar fieethoven-estje Kicsinek bizonyult a megyei művelődési központ színházterme az évad első hangversenye alkalmával. Sokan állva hallgatták végig a műsort, Beethoven III. Leonóra-nyitányát és a IX. szimfóniát. A „Kilencedik”- et, azt a hatalmas alkotást, melyet az európai kultúra legnagyobb kincsei között tartanak számon. Ez a michelangelói méretű, dantei mélységű mű, amely az emberi küzdelem pokoljárásától a szeretet, az öröm himnuszáig ível, hatalmas erőpróba elé állítja a zenekart, énekkart, szólistákat és a karmestert. A pécsi filharmonikus zenekar ezúttal eléggé szezon eleji színvonalon muzsikált. Úgy tűnt, ez a zenekar ehhez a műhöz kevés. Szólamai nem kiegyenlítettek. Kitűnőek a fúvósaik, de a vonóskar korántsem egységes és nem eléggé telt, sokszor szegényes. A karmester, Erdélyi Miklós, imponáló felkészültséggel, partitúra nélkül vezényelte végig a koncertet. Szépen formálta a szimfónia első és második tételét. Kevésbé éreztette azonban a lassú tétel megrendítő, áhitatos szépségét. Az előadás a szólisták és az énekkar belépésével jutott el az igazi beethoveni magaslatra. Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila és Sólyom Nagy Sándor gyönyörű hangkvalitásukkal, kulturált, átélt muzikalitással, egymásnak valóban egyenrangú partnereiként világ- színvonalon énekeltek. Szárnyaló előadásukban átforrósodott a mű minden szépsége. A szólistáknak méltó társa volt a KISZ Központi Művészegyüttes egyetemi kórusa. A nagyszerű finálé méltán aratott nagy közönségsikert és nyújtott zenei élményt. Húr TnMEOBCKflJI npcroaa Az elmúlt tanévben Tambov megyében 109 népi egyetem működött. A résztvevők száma 42 ezer volt. Kiváló előadókon keresztül ismerkedtek meg a hallgatók a legkülönbözőbb témákkal. Az előadók között voltak tudósok, gazdasági vezetők, művelődési szakemberek, pedagógusok, orvosok, jogászok. Az idén is megkezdődött a népi egyetemek szer. vezése. A Petrovszkij járásban négy új népi egyetem indul. Az itt működő népi egyetemeken sokféle témával ismerkednek meg a hallgatók. ízelítőt kapnak a mezőgazdasági termelés előtt álló konkrét feladatokból, az egészségügy és pedagógia legújabb eredményeiből és feladataiból. A Morsanszki járásban nyolc népi egyetemet szerveznek. Közülük a legnépesebb a szülők részére szervezett egyetem. Hatszáz hallgatója lesz ennek a kurzusnak, amelyen a legjobb nevelők adnak tanácsokat a szülőknek. Külön egyetemet szerveztek azok számára, akik a fiatalok nevelésével foglalkoznak. Tambovban is szélesítik a népi egyetemek témakörét. A városi tanács az egyetemmel közösen irodalmi, művészeti, pedagógiai és pszichológiai, valamint külpolitikai kérdésekkel foglalkozó fakultást szervez. Dunántúlt napló A Dunántúli Napló részletesen elemzi a dél-dunántúli népművészeti hét rendezvénysorozatának záróestéjét: Baranya, Tolna, Somogy és Zala folklóregyütteseinek fellépését. Már a cím is sokat mond: „Folklórműsor — hibákkal.” „... a péntek és szombat esti bemutató-sorozat a valóban gyönyörködtető, szép részletek ellenére is bizony keserű szájízt hagyott bennünk” — állapítja meg a cikk szerzője, majd így folytatja: „Az utóbbiakat hagynánk a, végére. A négy megye közös tájjellegű dalait, zenéjét; viseletének csodálatos színeit és a táncaikat bemutató műsorokból, úgy gondolom, a legtárgyilagosabban is Tolna és Baranya számai emelkedtek ki színvonaluknál fogva. Itt tükröződött a legegységesebben a magyar, a telepes székely és a nemzetiségi (német és különböző délszláv) kultúra egységes élete, kézfogása. A hatalmas ömlesztett műsorból valóban csak egy-egy emlékkép és helységnév kiragadására vállalkozhatunk. Sok gyönyörűséget lelhettünk Dombóvár, őcsény, Decs, Sió- agárd együtteseiben; továbbá a bogyiszlói, izményi és szekszárdi népi együttesek hatalmas és gazdag színvilá- gú összképében...” FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Szeptember 29-i számában közli a Fejér megyei Hírlap: „Huszonötezer autóbusz Székesfehérvárról” című tudósítását. Tegnap délután egy órakor néhány percre megállt a munka az Ikarus székesfehérvári gyárában. Egy piros-fehér színű, 255-ös típusú Ikarus oldalára kis táblát ragasztottak, elkészült a huszonötezredik autóbusz Székesfehérváron. A kocsi — csakúgy, mint 1967-ben az első, ami exportra ment a fehérvári gyárból — ezúttal is az NDK megrendelésére készült. 1967-ben kezdődött a buszgyártás Székesfehérváron. A fejlődést jól érzékelteti két adat is: 1970-ben negyven híján kétezer autóbuszt gyártottak itt, az idei terv pedig 5500 gyártását írja elő. Az utóbbi három évben az új típusból, a 200- as jelű család tagjaiból mintegy tizenötezret gyártottak. Az új gyártmány, az SKD jelű, alkatrészekben szállított kocsi, ebből az idén 250 autóbuszt szerelnek össze Irakban. A gyár legnagyobb vevője a Szovjetunió: eddig csaknem nyolcezer Ikarust vásárolt Székesfehérvárról. Az NDK is sok kocsit rendel minden évben, idén 800 újabb Ikarust állítanak forgalomba a szocialista Németország útjain. PETŐFI NÉPE A Kecskeméti Megyei Kórház, valamint Kecskemét város Tanácsa között — az egészségügyi munka folyamatban lévő integrációja keretében — együttműködési megállapodás jött létre. Alapvető célja: Kecskemét lakossága egészségügyi ellátásának javítása, az egészségügyi munka szervezettségének és hatékonyságának jobbá tétele. A megállapodásban a kórház egyebek közt vállalja, hogy a szabadságon, továbbképzésen levő vagy katonai szolgálatukat töltő körzeti orvosokat a lehetőség szerint helyettesíti ; szakelőadókról gondoskodik a továbbképzéshez; lehetőséget teremt az egészségügy dolgozóinak továbbképzéséhez a kórházi osztályokon; az egészségügyi felvilágosítás kiterjesztése és színvonalának emelése érdekében előadókat jelöl ki... A városi tanács többek között vállalja, hogy a kórházi továbbképzésen levő körzeti orvos aktívan bekapcsolódik az adott osztály munkájába; a kórház vezetőségével évente orvostalálkozókat szervez; segítséget nyújt a kórház ügyeinek a tanácsi hatóságokkal történő soron kívüli, illetve gyors intézéséhez. Somogy Néplap A Kaposvári Villamossági Gyár tervszerűen, folyamatosan feltárja a munkaerő-tartalékokat, elősegíti a munka- időalap növelését. Az üzem a kölcsönös érdekek alapján feladatának tekinti, hogy a nyugdíjasok, illetve a nyugdíjazás előtt álló dolgozók továbbra is vállaljanak munkát. A munkaügyi osztály felmérést végzett nemrég az idősebb dolgozók körében. Arra voltak kíváncsiak, hogy a nyugdíjkorhatárt elérve vállalnak-e munkát később is. A kiküldött 121 kérdőívből 102 érkezett vissza. Ezekből kiderült: a megkérdezettek a nyugdíjkorhatár elérése után is szeretnék fenntartani a kapcsolatot a munkahelyükkel. Erre megfelelőnek tartják az évenként rendezett nyugdíjas-találkozókat. A dolgozók kisebb része kíván még tovább dolgozni az ösztönző pótlék hatására. A válaszadók döntő többsége nyugdíjasként eredeti munkahelyén könnyebb fizikai munkát szándékozik vállalni. A nyugdíjazás közeledtével új igények is ébrednek az emberekben: előadásokat szeretnének hallani a tanács, szociálpolitikai feladatairól, az öregek napközi otthonának működéséről. A fölmérésből az is megállapítható, hogy az idősebbek igénylik a fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülést a gyár részéről... — írja a Somogyi Néplap. Tárt kapuval ... a simontornyai várban
