Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-29 / 256. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 256. szám. ARA: 0,80 Ft. 1976. október 29., péntek Mai számunkból AZ IKR VÁRDOMBON (3. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.) A BABÁK, MAMÁK IGÉNYESEK (5. old.) MEGÜJUL A SZEKSZÁRDI FÜRDŐ (5. old.) (7. old.) SZÜRVIRÄGOK A MÁBAN Takarékossági világnap A takarékosságról mindenkinek van fogalma. Tudjuk, értjük és érezzük valamennyien a ta­karékosság szükségességét és nélkülözhetetlen­ségét. Ma mégis szólunk róla, ma újból emlékeztetünk rá. 1924 óta október utolsó munkanapja a „takaré­kossági világnap”. Hazánkban 12 év óta emlékezünk meg tudatosan, felelősséggel a takarékossági világ­napról. Ma a sajtó, a rádió, a televízió is kiemelt helyen foglalkozik a takarékosság gondolatával. A takarék- pénztári fiókok, postahivatalok és takarékszövetkeze­tek ünnepi műszakkal emlékeznek meg a takarékos- sági világnapról. Az ünnepélyesség méltó a figyelemfelkeltésre, a számvetésre, mert a jövőbeni takarékosságot nem nél­külözheti népgazdaságunk, családunk, de saját ma­gunk sem. A tervek, célok csakis következetes és sok­szor szigorú takarékosság útján valósíthatók meg a társadalom, az egyén életében egyaránt. A takarékosság mindenre vonatkozik életünkben. Gyakran általánosítjuk, így: anyaggal, javakkal, pénz­zel, idővel, de ma már tudjuk, hogy lehet az „életünk­kel” is takarékoskodni. A takarékosság legismertebb mérője a forint. 1975-ben az ország lakosságának betétben elhelyezett forintja megközelítette a 80 milliárdot, 1976-ban már ez ideig elérte a 88 milliárdot. Ezzel jelenleg egy la­kosra 8500 forint betétösszeg jut. A több mint 5 mil­lió betétkönyv a takarékosság népszerűségét bizonyít­ja. Minden 100 forint betétből (jövedelemből) 4 forin­tot helyeznek el takarékbetétbe. A takarékosság említett eredményei ellenére is tudjuk, hogy ma még nem minden család tud rend­szeresen, jövedelméből nagyobb összeget megtakarí­tani, betétbe helyezni. Hogy mindenki a takarékos­kodók táborához tartozzon, az utóbbi két-három év­ben hozott párt- és kormányhatározatok, a bérpoliti­kai intézkedések, a következő öt évre vonatkozó ter­vek — mind az életkörülmények javítását szolgálják. Egyúttal lehetőségeket teremtenek az ésszerű, takaré­kos életforma kialakításához. Akiknek ma még nincs betétkönyvük, azok is ré­szesülhetnek a jobb életkörülményekből, a szebb és jobban felszerelt lakásból. Igen, úgy, hogy hitelt vesz­nek fel — erre legjobb garancia a becsületesen vég­zett mindennapi munka — és attól kezdve már ők is a takarékosok nagy táborához tartozhatnak. A takarékossági világnap jó alkalom arra is, hogy családi számvetést is készítsünk. A családok többsége megelégedéssel állapíthatja meg, hogy a takarékosság hasznos, előnyös. A családok takarékossága minden­kor népgazdasági érdekeket is képvisel. Az átmeneti­leg betétbe helyezett pénzek megteremtik a hitelt igénylők számára a hosszú lejáratú hitelek pénzügyi fedezetét. Megyénkben a lakosság betétállománya ma meg­haladja a 2 milliárd forintot. Ennek csaknem 62 szá­zaléka visszakerült hitel formájában a lakossághoz, főleg lakásépítési célokra. 1971—75. év között magán­erőből és hiteltámogatással megépült: 3791 új családi ház, 326 társas- és szövetkezeti lakás, 1930 telepszerű lakás, takarékpénztári kivitelezésben, és hiteltámoga­tással tulajdonba került 705 tanácsi lakás. Még hosszan sorolhatnánk a hitel-igénybevételek sokféleségét, melyet ugyancsak a rendszeresen taka­rékoskodók, betétkönyvvel rendelkezők biztosítottak. Egyre épülő, szépülő falvaink, városaink, így egész megyénk fejlődése büszkeséggel tölt el bennünket. A jövőben is fontos — mert jogos igényeket elé­gít ki —, hogy a lakásépítés, a -vásárlás, az új otthon berendezése és felszerelése, a gépkocsi, a kulturált életet szolgáló tartós fogyasztási cikkek megszerzése ne csak vágy legyen, hanem az életszínvonalat bizto­sító valóság. E nnek alapvető feltétele a minden szinten törté­nő takarékosság. Csakis a céltudatos, okos ta­karékosság teremtheti meg a fejlettebb szocia­lizmust, melyben elsődleges a közösség érdeke, ami­ben az egyéni érdek és boldogulás is biztosított. Ta­karékoskodjunk, hogy szebb legyen az életünk! CSAJBÖK KÁLMÁN, a Hazafias Népfront megyei titkára Lázár György Belgiádba érkezett Megkezdődtek a magyar-jugoszláv tárgyalások Nyárádi Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke csütörtökön Dzsemal Bijedicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének a meghívására hivatalos és baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett. A kor­mány elnökét és a magyar küldöttség tagjait a belgrádi Topcsider vasútállomáson Dzsemal Bijediccsel az élen a jugoszláv vendéglátók ünnepélyesen fogadták. A pá­lyaudvari hivatalos fogadtatás után Lázár György és a magyar küldöttség tagjai, ju goszláv vendéglátóik kísére­tében belgrádi szálláshelyükre hajtattak. Gyenes András Bukarestbe utazott A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára csütörtökön Bukarest­be utazott. Vele utazott Var­ga István, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője és Árgyelán Sándor, a KB munkatársa. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sándor József, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője búcsúztatta. Jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. (MTI) A Minisztertanács elnöke csütörtökön délelőtt látoga­tást tett Vidoje Zsarkovics- nál, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Ál­lamelnöksége alelnökénél, akivel szívélyes beszélgetést folytatott a magyar—jugo­szláv kapcsolatok fejlődésé­ről. Az államelnökség alel- nöke arra kérte Lázár Györ­gyöt, hogy tolmácsolja Jo- szip Broz Tito jókívánságait Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és saját üdvözletét Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének. A Vidoje Zsarkovicsnál tett látogatáson jugoszláv részről dr. Ászén Szimit- csiev, a szövetségi végrehaj­tó tanács tagja, a Magyar— Jugoszláv Gazdasági Együtt­működési Bizottság jugo­szláv tagozatának elnöke és dr. Vitomir Gásparovics, budapesti jugoszláv nagykö­vet, magyar részről pedig Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete volt jelen. Az államelnökség alelnö­kénél tett látogatás után a Minisztertanács elnöke az Avalara hajtatott, ahol ko­(Folytatás a 2. oldalon.) Megyei úttörőparlament Szekszárdon A Tolna megyei úttörők parlamentjének adott ott­hont tegnap a szekszárdiak új úttörőháza. A megye úttö­rőit 110 küldött képviselte a fiatalok fórumán. Megjelent, a parlament ülésén dr K;- rály Ernő, a Tolna megyei pártbizottság titkára. Csá­szár József, a megyei tanács elnökhelyettese, Péti Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Köz­pontját Trencsényi László, a megyei úttörővezetést pedig Gubicza Lajosné, megyei út­törőelnök képviselte. Az elmúlt két év munká­ját Halász János, a huszon­három tagú megyei úttörő- tanács titkára értékelte, egy­ben kérte felmentését, mivel ez év szeptemberétől a szek­szárdi Garay Gimnázium ta­nulója. A beszámolót szek­cióülések követték, melyeket hat csoportban tartottak. A délutáni programban játékos vetélkedőket tartottak, majd pedig filmvetítésre került sor. Láthatták a fiatalok a MAFILM Tolna megyéről készített filmjét, ugyancsak nagy sikert aratott egy szí­nes film, mely az úttörők or­szágos tűzoltóversenyéről készült, szerepelt még a , műsorban az egyik szekszár­di úttörőcsapat maga készí­tette filmje egy kirándulás­ról. A vetítés ideje alatt a szekcióvezetők beszámoltak a csoport aznapi tevékenységé­ről. Késő délután újra plená­ris ülést tartott a parlament. Értékelték az aznapi mun­kát és megválasztották a no­vemberi zalaegerszegi orszá­gos parlament nyolc küldöt­tét, valamint két évre bizal­mat szavaztak a huszonhá­rom tagú megyei úttörő- tanács új tagjainak. Tornaterem-avatás Lengyelben Napsütéses, de mégis elég hűvös délelőttön várták Lengyelben, az udvaron, a Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet tanulói az is­kola életének meglehetős késéssel megkezdődött ün­nepi eseményét. Az új, 18x30 méteres tornaterem és a csatlakozó létesítmények átadásán megjelent dr. Kál­mán Gyula, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Dara­dics Ferenc országgyűlési képviselő, a bonyhádi járási pártbizottság első titkára, a tervezők, beruházók és a kivitelező TOTÉV képvise­lői és még nagyszámú meg­hívott vendég. Fodor János, az intézet igazgatója rövi­den méltatta az 1961-ben készült fejlesztési terv elfo­gadása óta az intézetben végbement változásokat, a gyarapodást. Minden re­mény megvan arra, hogy ez a fejlődés a jövőben is foly­tatódik. Dr. Kálmán Gyula avató beszédében emlékez­tetett arra, hogy a lengyeli intézetből 1946-ban történt megalapítása óta mintegy 13 ezer szakember került ki, szerepe kiemelt fontosságú a megye szakmunkásképzé­sében. Az alkotó munkához egészséges életmódra van szükség, a testnevelésnek új lehetőségei nyílnak az új, mintegy 8 millió forintos költséggel épült tornaterem átadásával. O. I. Fotó: K. Z. ENSZ-közgyűlés Hollai Imre felszólalása A magyar ENSZ-'küldöttség rendkívül nagy fontosságot tulajdonít az erőszakról való lemondásnak a nemzetközi kapcsolatokban és támogatja az ezzel kapcsolatos szovjet indítványt — jelentette ki Hollai Imre nagykövet, a Magyar Népköztársaság ál­landó ENSZ-képviseletének vezetője szerdán este az ENSZ 1. sz. politikai bizott­ságában a Szovjetunió által javasolt napirendi pont felet­ti vitában elhangzott felszó­lalásában. Hollai Imre rámutatott, hogy bár az erőszakról való lemondás elve a haladó, béke­szerető erők megerősödése következtében — és ezek kö­vetelésére — sok fontos nem­zetközi okmányban szerepe), ezek vagy átfogó jellegűek, de jogilag nem kötelező ér­vényűek, vagy kötelezők ugyan, de nem világméretűek. A mostani szovjet javaslat célja éppen az — és ez az új és a fontos benne —, hogy az erőszakról való lemondást a nemzetközi kapcsolatok álta­lános és egyetemes, jogilag kötelező érvényű törvényévé emelje. Szavaznak a küldöttek. Az új lcngycli tornaterem

Next

/
Oldalképek
Tartalom