Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
2 KÉPÚJSÁG 1976. október 28. KOZL Egyezség Kaíréban A libanoni jobboldal elutasítja az egyezményt (Folytatás a 1. oldalról.) li, hogy a párttagok — különösen a propagandisták — az eddiginél alaposabban tanulmányozzák a klasszikusokat. A pártoktatás erősítse annak felismerését, hogy forradalmi tanításaink a valóságos társadalmi folyamatokban, ellentmondások feltárása és leküzdése közepette jutnak érvényre. Jelentőségének megfelelően több figyelmet kell fordítani pártunk tapasztalatainak közkinccsé tételére. A párt munkájának, küzdelmeinek története időt álló tanulságokat ad a szocialista Magyarország megteremtéséhez. A párt általánosítható elméleti, politikai következtetéseinek jobb megismerése és megismertetése hozzásegít a marxizmus alkotó alkalmazásához, a hibák elkerüléséhez, fegyVert szolgáltat a jobb- és baloldali torzításokkal szemben. Váljanak még jobban az oktató-nevelő munka részévé a kommunisták nemzetközi harcának tanulságai, a testvérpártok együttműködéséből születő eredmények, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ideológiai és gyakorlati tapasztalatai. A pártoktatás fejlessze a párttagság dialektikus és történelmi materialista szemléletét, melynek segítségével felismerheti korunk és társadalmunk átfogó törvény- szerűségeit, tendenciáit, konkrét összefüggéseit, megértheti a fejlődésünkkel együttjáró ellentmondásokat, s megoldásuk útjait. A társadalomtudományi kutatás — alapvető feladatának részeként — jobban törekedjen az eszmei nevelőmunka igényeinek kielégítésére. Segítse megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyeknek tisztázása különösen fontos a párttagság elméleti színvonalának emelésében, a párt gyakorlati tevékenységének fejlesztésében. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvkiadás saját eszközeinek és lehetőségeinek jobb kihasználásával járuljon hozzá a marxista—leninista eszmék szélesebb körű terjesztéséhez, a tudományos világnézet elmélyítéséhez. 2. A Központi Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a propaganda meggyőzően fejtse ki marxista elveinket, amelyeknek alapján megválaszolhatók a hazai építőmun. kával, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésével, valamint a szocialista és a kapitalista világ- rendszer ideológiai harcával kapcsolatos új kérdések. Az aktuális ideológiai kérdések között az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a fejlett szocialista társadalom építésével, az államhatalom jellegével, a szocialista hazafisággal és a proletár internacionalizmussal összefüggő témákra. a) A fejlett szocialista társadalom megteremtése minden területen nagyobb követelményeket támaszt. Növekszik a kölcsönhatás a gazdaság és a politika, a társadalmi fejlődés objektív és szubjektív feltételei, az anyagi javak termelése és a szocialista életmód között. A dolgozók mozgósításának, aktivitásának, általában a pozitív társadalmi magatartásnak fokozott jelentősége van. A munka hatékonyságának növelése a gazdasági tevékenységen is túlmutató, szélesebb érvényű követelmény, segíti a társadalmi erőforrások és tartalékok feltárását, a kiegyensúlyozott haladást céljaink felé. A társadalmi fejlődés sajátosságainak és törvényszerűségeinek ismerete elengedhetetlen feltétele az alkotó marxista—leninista gondolkodásnak. A fejlett szocializmus kérdéseinek tanulmányozása növeli a társadalmi tudatosságot, erősíti és gazdagítja a szocialista közgondolkodást. Hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom tagjai a növekvő lehetőségek között mind jobban megtalálják képességeik kibontakoztatásának a közösség számára is leghasznosabb módját, elősegíti a szocialista életmód térhódítását. b) A hatalom a világfejlődés jelenlegi szakaszában minden társadalom alapkérdése; nálunk a munkásosztály hatalma a szocialista építés feltétele. Hazánkban a munkásosztály hatalmát megtestesítő proletárdiktatúra állama történelmi szükségszerűségként jött létre. A munkásosztály a hatalom gyakorlásába bevonja a parasztságot, az értelmiséget, a legszélesebb tömegeket. A szocialista állam valamennyi dolgozó osztály és állampolgár érdekeit fejezi ki, minőségileg különbözik minden kapitalista államtól, amely bármilyen formában is, de a monopoltőke, a burzsoázia uralmát jelenti. A fejlett szocialista társadalom megteremtésének alapvető feltétele a demokrácia mindenoldalú kibontakoztatása, elmélyítése. Szocialista társadalmunkban fokról fokra fejlődnek és mindinkább kiteljesednek a kormányzás, az igazgatás demokratikus módszerei. A szocialista demokrácia fejlődése biztosítja az állampolgárok érdemi részvételét a közügyek intézésében, segíti a társadalomban rejlő erőforrások feltárását és hasznosítását, a magas fokú társadalmi felelősségérzet, az alkotmányos rend és az állampolgári fegyelem érvényesítését. A szocialista állam szerepének, fejlődésének alapos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a forradalmi folyamatot leginkább előrevivő funkcióit — napjainkban a gazdasági szervező és a kulturális nevelő funkciót — mind teljesebben kibontakoztassuk. Az állami teendők demokratikus, szakszerű ellátása előmozdítja a társadalmi érdek hatékony érvényesülését, s közelebb visz ahhoz a hosszabb távon és fokozatosan megvalósuló célhoz, hogy a proletárdiktatúra állama össznépi állammá váljék. c) Pártunk, munkásosztályunk örököse és folytatója minden haladó történelmi hagyománynak, letéteményese nemzeti múltunk minden valódi értékének. Népünket, ifjúságunkat ezek tiszteletére és megbecsülésére neveli. Munkásosztályunk és forradalmi pártja, mint társadalv műnk vezető ereje, kifejezője a nemzeti érdekeknek és felelősséget visel a nemzet sorsának alakulásáért, népünk, nemzetünk igazi érdekeit ma és a jövőben a szocializmus testesíti meg. Építőmunkánk nagy lendítő ereje a cselekvő szocialista ha- zafiság, amely közösségi aktivitást, munkát, állandó készenlétet jelent a haza szolgálatára. Hatalmas erőforrás számunkra, hogy a fejlett szocialista társadalom megteremtését népünk nemzeti programjának tekinti. A hazafiság és a proletár internacionalizmus a rendszerünk, eszményeink iránti elkötelezettségnek két oldala, s a szocialista társadalom felépítéséért, a kommunizmus világméretű győzelméért folytatott nemzetközi harc alapvető követelménye. A proletár internacionalizmus politikánk sarkalatos elve, amely jelenti: a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyeztetésére, a kommunista és munkáspártok közti egység megteremtésére irányuló törekvést; a kölcsönös támogatást, elvtársi ' együttműködést; a rendszeres kétoldalú és sokoldalú véleménycseréket, a mozgalmunk alapját képező marxista—leninista elmélet közös erőfeszítéssel történő továbbfejlesztését, ideológiai együttműködésünk erősítését, a tapasztalatok általánosítását; a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív álláspont és cselekvés kialakítását a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. A proletár internacionalizmus magában foglalja a kölcsönös szolidaritást és érdekeltséget egymás sikereiben. A szocialista közösség országainak mind sokrétűbb politikai, gazdasági, ideológiai együttműködése a proletár internacionalizmus gyakorlati megnyilvánulása. A tőkés világban küzdő forradalmi erők határozott fellépése a monopoltőke uralma ellen és a felszabadult országok népeinek imperialistaellenes harca értékes támogatás szocialista építőmunkánkhoz, a közös erőfeszítésekhez. Ugyanakkor őket is segíti a szocializmus léte, fejlődése és az a szolidaritás, amelyet küzdelmükkel a szocialista országok népei, kommunista és munkáspártjai vállalnak. Eszméinktől, társadalmi céljainktól, szocialista haza- fiságunk tartalmától idegen mind a burzsoá nacionalizmus, mind a kozmopolitiz- mus, bárhol, bármilyen régi vagy új formában jelentkezzék is. Pártunk a proletár internacionalizmus szellemében mindig fellépett és a jövőben is fellép az antikommuniz- mus és a szovjetellenesség minden válfaja ellen, mivel a nemzetközi reakció ezeket fő fegyverként alkalmazza a haladó erőkkel szembeni általános törekvéseiben. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a párt- oktatás szervezeti tökéletesítésével is a propagandamunka minőségi fejlesztését kell segíteni. Az oktatás bevált szervezetének fenntartása és a kialakult hallgatói létszám mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a marxista tudás gyarapításának pártiskolán kívüli formáira, az önálló tanulásra, az alapozó oktatáson túlmenően a továbbképzésre, a propagandisták rendszeres képzésére és továbbképzésére, a tananyagok színvonalának emelésére. Ugyanakkor szükség van az oktatás egyes formáinak jobb összehangolására. A pártoktatás céltudatosságát és tervszerűségét növelve a párttagokat a szervezett oktatás különböző tanfolyamaira a politikai szükségleteknek, a résztvevők érdeklődésének megfelelően kell javasolni és felvenni. A Központi Bizottság megállapítja: a propagandistákkal szemben a legfőbb követelmény, hogy magas elméleti színvonalon, alkotó felfogásban terjesszék a marxizmus—leninizmus tanításait és sokoldalúan ismertessék a párt politikáját. Szüntelenül fejlesszék tudásukat, előadói készségüket, pedagógiai ismereteiket. Szükségesnek tartja, hogy a társadalom- tudományokkal foglalkozó kutatók, szakértők mind nagyobb számban kapcsolódjanak be a propagandamunkába. Borbély Sándor 1931-ben Nagybun községben született. Munkás családból származik. 1947 óta vesz részt a munkásmozgalomban, s 1950 óta tagja a pártnak. 1949-ig szerszámlakatosként dolgozott a Csepel Művekben. Ezt követően függetlenített ifjúsági vezetőként tevékenykedett, járási MINSZ-titkár volt Kecskeméten és Kiskunhalason, később a Pest megyei DISZ-bizottság munkatársa, majd titkára, 1953-tól a DISZ Központi Vezetőségének főinstruktora. 1955-ben a Szovjetunióban elvégezte a Komszomol főiskolát. Hazatérése után a Csepel Vas- és Fémművek DISZ- bizottságának első titkári tisztségét töltötte be. 1956. decemberében tagja volt a párt ifjúsági bizottságának, majd a KISZ Szervező bizottságának. Tagja a párt csepeli intéző bizottságának, pártni v 4. A Központi Bizottság felhívja a pártbizottságok figyelmét, hogy minden szinten rendszeresen foglalkozzanak elméleti kérdésekkel, mérlegeljék döntéseik ideológiai, politikai hatásait. Fogják össze és szervezetten hasznosítsák a meglévő szellemi erőket az ideológiai képzésben és nevelésben. Nyújtsanak érdemi támogatást a tömegszervezetekben és az állami vonalon folyó politikai oktatáshoz. A pártalapszervezetek felelősen, önállóan irányítsák és szervezzék a hatáskörükbe tartozó pártpropagandát. A párttagok képzésével, nevelésével segítsék a szocialista építőmunka napirenden lévő kérdéseinek megértését, a tudatos alkotó cselekvést. A pártvezétőségek alakítsanak ki jó munkakapcsolatot a propagandistákkal, folyamatosan tájékoztassák őket a gyakorlati munka kérdéseiről és ismerkedjenek meg az oktatás eszmei, politikai tapasztalataival. Valamennyi párt- szervezetben legyenek tudatában annak, hogy az oktatónevelő munka a pártélet fontos, nagy tömegeket átfogó területe, mely hatással van a kommunisták egész tevékenységére. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a párttagság ideológiai felkészültségének növelése útján a Magyar Szocialista Munkáspárt még jobban betölti történelmi küldetését: a fejlett szocialista társadalom építésének vezetését. A Központi Bizottság elvárja a pártszervezetektől, hogy mindennapi tevékenységükben nagy figyelemmel foglalkozzanak az eszmei nevelő- munka feladataival. Felhívja a kommunistákat, hogy mélyítsék el marxista—leninista tudásukat, éljenek és dolgozzanak eszméink szellemében szocialista hazánk további felvirágoztatásáért. * A Központi Bizottság ülése a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: — Pullai Árpád elvtársat, a Központi Bizottság tagját más fontos megbízatása miatt, érdemei elismerése mellett központi bizottsági titkári tisztsége alól felmentette; — Borbély Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját felmentette a KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetői tisztségéből és megválasztotta a Központi Bizottság titkárává. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. (MTI) szervező. 1957-től pedig a KISZ KB titkára, s egyben a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára. Ugyanebben az évben, az első országos pártértekezleten, az MSZMP Központi Bizottságának póttagjává választották. 1959—62 között elvégezte az SZKP KB hároméves párt. főiskoláját. 1962-től 1966-ig a Csepeli Vas- és Fémművek pártbizottságának titkára. Ezt követően a XXI. kerületi pártbizottság első titkára, 1970-től pedig a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára. A X. kongresszus óta a Központi Bizottság tagja. 1975-től a Központi Bizottság ipari, mező- gazdasági és közlekedési osztályának vezetője. Az MSZMP Központi Bizottsága 1976. október 26-i ülésén a KB titkárává választotta. (MTI). Kedden este — másfél órás záróüléssel — véget ért az arab államfők kairói értekezlete. A tanácskozásról kiadott záróközlemény, amelyet Valamennyi résztvevő aláírt, kimondja: véget kell vetni a libanoni vérontásnak, megfelelő feltételeket kell biztosítani arra, hogy a jövőben ne ismétlődhessék meg az annyi áldozatot és anyagi kárt okozott polgárháború, biztosítani kell az ország újjáépítését és garantálni kell a palesztin nép igazságos harcának feltételeit. A záróközlemény üdvözli a rijadi hatos értekezleten született ajánlá- sókat és megállapodásokat, felhív a tűzszünet bétartására és elutasítja Libanon bármilyen formában történő felosztását. A közlemény kifejezésre juttatja az arab államfők aggodalmát a Dél-Libanon ellen elkövetett izraeli agEl utasító A libanoni keresztény jobboldal vezetői nem egyeznek bele, hogy arab békefenntartó erők tartózkodjanak a jobboldal fennhatósága alatt álló területeken — így foglalhatók össze a jobboldal vezetőinek, a kairói arab csúcsértekezleten elfogadott dokumentumokat kommentáló első megjegyzései. Ugyancsak ellenzik, hogy a Libanonban lévő palesztinok helyzetét az 1969-es kairói megállapodás alapján rendezzék. Basir Gemajel, a keresztény erők főparancsnoka kijelentette: „Ez egy olyan engedmény, amelyet sosem fogadunk el. A palesztin fegyveresek egyértelműen a libanoni államnak kötelesek alávetni magukat. Máskülönben az összes menekülttábort Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Dzsemal Bije- dicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Végrehajtó Tanácsa elnökének meghívására szerdán hivatalos, baráti látogatásra Jugoszláviába utazott. A Minisztertanács elnökét útjára elkísérte Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Roska István külügyminiszterhelyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes, Littvai István kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete Jugoszláviában csatlakoresszió miatt és felhívja a világ közvéleményének figyelmét arra, hogy Izrael tartósan megszállva tart arab területeket, tovább folytatja terjeszkedő politikáját. A csúcsértekezlet záróakkordjaként Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára sajtó- értekezletet tartott. Elmondta, hogy az értekezlet résztvevői — jóváhagyva a rijadi javaslatokat — elfogadták 30 ezer főnyi arab haderő Libanonba küldését. Ez a jelenleg Libanonban lévő alakulatokkal ellentétben — amelyeknek egyetlen feladatuk a tűzszü- nek betartásának ellenőrzése —, valódi erőt képvisel majd és felhatalmazása lesz a tűzszünet biztosítására. Arról nem született végleges döntés — mondotta Mahmud Riad - , hogy mely országok kontingenseiből álljon ez a közcs arab erő. fogadtatás erővel fogjuk felszámolni. Elutasítjuk, hogy az arabok ránk kényszerítsék akaratukat. Ezért úgy vélem, hogy még hosszú háborúra van kilátás.” Hasonló értelemben és hangnemben nyilatkozott Camille Chamoun hadügyminiszter, a nemzeti liberális párt vezetője, valamint a cédrus őrei elnevezésű jobboldali keresztény csoport vezetősége is. A harcias nyilatkozatokat a jobboldal a fegyverek erejével is alá akarja támasztani. A bejrúti repülőtéren állomásozó szaúd-arábiai és szu- dáni arabközi békefenntartó erők szóvivője közölte, hogy az éjszaka folyamán a jobboldaliak ágyúval lőtték a repülőteret és környékét. zik a miniszterelnök kíséretéhez. A kormány elnökének búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Aczél György és Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt a búcsúztatásnál Bosko Srdanov, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) MAGYAR—MEXIKÓI GAZDASÁGI MEGÄLLAPODAS Október 25—27 között Budapesten tartotta első ülését a magyar—mexikói kormányközi vegyes bizottság. A tárgyalások eredményeként szerdán Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszter, helyettes és Héctor Hernán- dez kereskedelmi alállamtit- kár aláírta a vegyes bizottsági tárgyalások záró jegyzőkönyvét, valamint a vegyes BUDAPEST Hazaérkezett Pekingből a Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes vezette delegáció, amely részt vett a magyar—kínai műszaki-tudományos együttműködési bizottság 15. ülésszakán. Az ülésszak befejezéseként jegyzőkönyvet írtak alá az 1977. évre szóló magyar—kínai műszaki-tudományos együttműködésről. Az okmányt Szili Géza, illetve Ma Ji, a Kínai Népköztársaság 1-es számú bizottság működési szabályzatát és a kereskedelmi megállapodást kiegészítő gazdasági és technológiai együttműködési jegyzőkönyvet. Héctor Hernández kereskedelmi alállamtitkárt fogad, ta dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. A mexikói delegáció szerdán elutazott Budapestről. gépipari minisztériumának miniszterhelyettese, az együttműködési bizottság társelnökei írták alá. Jelen volt Fang Ji, a külföldi gazdasági kapcsolatok minisztere és Ribánszky Róbert, a Magyar Népköztársaság pekingi nagykövete. SZÓFIA Szófiában szerdán délután megkezdődött a bolgár nemzetgyűlés őszi ülésszaka. A Központi Bizottság új titkára LAP Z Á R TA LÄZÄR GYÖRGY JUGOSZLÁVIÁBA UTAZOTT
