Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-03 / 234. szám
2 ^PÚJSÁG 1976. október 3. ■hmmh KM&iïÊËÊÈMÊÈÊ Hétfő: Angola, Mozambik, Tanzánia, Zambia és Botswana államfői fenntartásaikat hangoztatták Kissinger rhodésiai tervével kapcsolatban csúcstalálkozójukon. — Blackpoolban megnyílt a munkáspárt 75. országos konferenciája. Kedd: az ENSZ-közgyűlésen felszólalt Andrej Gromiko és a szovjet kormány új javaslatait terjesztette elő leszerelési megállapodásokra. — A szíriai hadsereg támadása a Libanon-hegységben lévő palesztin állások ellen. Szerda: Gromiko—Kissinger-találkozó New Yorkban. — Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök rádió- és tévébeszédben védelmezte a nadrágszíj-meghúzási tervet. Csütörtök: Bécsben folytatódtak a had- erőcsökkentési tárgyalások. — Namíbia felszabadító mozgalma a terület mielőbbi függetlenségét követeli. Péntek: Gromikót fogadta Washingtonban Ford elnök — Fahmi egyiptomi külügyminiszter különös körülmények közt tárgyalt Párizsban. Szombat: A nyugatnémet választási kampány véget ért, szoros eredményt várnak a közvéleménykutató intézetek. — Űjabb harcok a Libanon-hegységben és Bejrut előtt. ÍGY LÄTTA A HETET HÍRMAGYARÁZÓNK, PÄLFY JÓZSEF: A világ figyelme New Yorkra szegező- dött a múlt héten. Az ENSZ közgyűlése idején vagy száz külügyminiszter fordul meg az üvegpalotában. Legtöbbje fel is szólal az ülésszak általános vitájában, mindegyik különmegbeszéléseket, kétoldalú tárgyalásokat is folytat. Gromiko szovjet külügyminiszter az elsők között lépett az ENSZ szónoki emelvényére. Nagy hatású beszédben ismertette a Szovjetunió leszerelési elképzeléseit, s előterjesztette azt a javaslatot, hogy a világ valamennyi országa mondjon le az erőszak alkalmazásáról. A szovjet kormány a fegyverkezési hajsza beszüntetését sürgeti. A szovjet külügyminiszter a hét közepén találkozott Kissinger amerikai külügyminiszterrel. Szó esett megbeszélésükön a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalásokról, amelyeknek 1977 őszéig eredményt kell hozniok, hiszen akkor jár le a Brezsnyev—Nixon csúcstalálkozó idején aláírt első megállapodás. A két külügyminiszter áttekintette a közel- keleti helyzetet is és kifejtette kormánya véleményét a dél-afrikai eseményekről. A moszkvai Kremlben Marjai József, a Magyar Népköztársaság új szovjetunióbeli nagykövete átnyújtotta megbízólevelét Nyi- kolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. Ezt követően Gromiko Washingtonba utazott. A Fehér Házban fogadta Ford amerikai elnök. Hagyomány, hogy az ENSZ- közgyűlésre érkező szovjet külügyminiszter eszmecserét folytat az elnökkel. Gromiko a Fehér Házból távozóban nyilatkozott újságíróknak és elmondta, hogy az eszmecserén szó volt a Közel-Keletről, a válság tárgyalásos rendezésének szükségességéről, továbbá a SALT-ról. A szovjet külügyminiszter rámutatott: a stratégiai fegyverkorlátozások kérdésében még vannak nézeteltérések a két fél között. A szovjet diplomácia nagy lépést tett ugyanekkor: az érdekelt országokat felszólította, hogy a közel-keleti probléma megoldására rövid időn belül üljenek össze Géniben. A szovjet kezdeményezés szerint a konferencián ott a helye a palesztin nép hivatott képviseletének is. A Szovjetunió véleménye szerint nem lehet a közel-keleti kérdések egyik-másikának kiragadásával orvoslást keresni a térség égető bajaira, hanem átfogó rendezéssel kell kiiktatni a válságot újra meg újra előidéző okokat. Véget kell vetni az izraeli megszállásnak az elfoglalt arab területeken, biztosítani kell a paA többi európai szocialista ország mellett hazánkat is felkereste a laoszi párt- és kormányküldöttség. Képünkön a vendégek az Agárdi Állami Gazdaság kukoricatermesztésével ismerkednek. A kép előterében baloldalt Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Néppárt főtitkára, a Laoszi NDK miniszterelnöke. lesztin nép nemzeti jogait, s a térség valamennyi országának a békéjét, biztonságát szavatolni kell. Érdemes emlékeztetni arra, hogy Kissinger az ENSZ-beli felszólalásában kijelentette: az Egyesült Államok most már hajlandó lenne a közel-keleti konferencia folytatására ! Libanonban ezalatt a helyzet a harcok kiújulásával és a szír csapatoknak Bejrút felé nyomulásával ismét bonyolultabbá vált. Még mindig nem sikerült a valamennyi érdekeltet (így a libanoni jobb- és baloldali erőket, a palesztinokat, a szíreket) egyszerre tárgyalóasztalhoz ültető értekezletet megszervezni. Pedig evégett is lázas diplomáciai tevékenység tapasztalható Bejrútban és Damaszkuszban: főként az Arab Liga képviselője, El Kholi fáradozik érte. Szadat egyiptomi elnök előbb 48 órán belül követelte az arab állam- és kormányfők összehívását, a hét közepén elhangzott felhívása azonban eredménytelen maradt. A hét végére úgy alakul az ügy, hogy talán október 15-e táján összeülnek az újabb arab csúcstalálkozó résztvevői a libanoni helyzet megvitatására. Egy másik egyiptomi kezdeményezés ugyancsak érdeklődést keltett az utóbbi napokban : Fahmi külügyminisztert Szadat elnök Párizsba küldte a francia köztársasági elnökhöz intézett üzenetével. A kairói diplomata meg is jelent az Elysée-palotában, majd másnap távozni készült a francia fővárosból. Már a repülőtéren volt, amikor visszaszólították Giscard d’Estaing elnökhöz újabb megbeszélésre. Fahmi szombaton a francia államfő üzenetével tért haza Kairóba. Hogy mi volt az üzenetben, homály fedi. Annyi viszont tudnivaló, hogy Francia- országnak egykor szoros kapcsolatai voltak Libanonnal, Párizs egyszer már előhozakodott azzal a javaslattal, hogy francia katonákat vezényelhetne Libanonba a vérontás megszüntetésére, a szembenálló felek szétválasztására. Asszad szíriai elnök a héten úgy nyilatkozott, hogy a szír beavatkozásnak Libanonban nem más, mint a polgárháború tüzének eloltása, az ország felosztásának megakadályozása volt a célja. S ha a szír hadsereg nem vonulna be Libanonba, megtették volna ugyanezt az izraeli csapatok... Csak a kuriózum kedvéért említjük meg, hogy a hét közepén „mini választást” rendeztek Európa délnyugati csücskében, Gibraltáron. A többség amellett volt, hogy a kis terület maradjon meg brit gyarmatnak. Természetesen a London számára kedvező döntés sovány vigasz a munkáspárti kormánynak, amely a héten az angol font sterling legalacsonyabb árfolyamát volt kénytelen elkönyvelni. Amire még nem volt példa : csupán 1 amerikai dollárt és 60 centet ért a font sterling! Callaghan és társai a héten még saját pártjuk, a Labour bírálatait is el kellett, hogy tűrjék a blackpooli konferencián: tulajdonképpen csak 1976 végéig kaptak haladékot a bérbefagyasztás fenntartására. Napirenden a kapcsolatok kulcskérdései Ford és Gromiko tárgyalása Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter pénteken a Fehér Házban találkozott Gerald Forddal, az Egyesült Államok elnökével. A tárgyszerű és őszinte légkörben lezajlott találkozón a szovjet—amerikai kapcsolatok néhány kulcskérdését vitatták meg. Különös figyelmet szenteltek eközben azoknak a kérdéseknek, amelyek a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló új, hosszú távú megállapodás kidolgozásának befejezésével kapcsolatosak. Mint ismeretes, Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Gerald Ford amerikai elnök 1974 novemberében Vlagyivosztokban egyetértésre jutott e megállapodás megkötéséről. A szovjet fél azt a véleményét hangoztatta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az előző években létrejött szerződések és megállapodási készség eredményeként kialakultak a szükséges feltételek ahhoz, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok kölcsönös törekvéssel továbbra is konstruktív alapra épüljenek. A Szovjetunió politikájában továbbra is ragaszkodik a kölcsönösen kidolgozott irányvonalhoz, amely megfelel a két ország népei és az egész világ érdekeinek. Ugyanezt elvárja az Egyesült Államoktól is. A találkozón A. Gromiko utalt arra, hogy az utóbbi időkben az amerikai fél részéről olyan nyilatkozatok hangzottak el, s olyan cselekedetek történtek, amelyek nincsenek összhangban az elmúlt években aláírt szovjet— amerikai okmányokban tükröződő irányvonallal. Gerald Ford és Andrej Gromiko véleménycserét folytatott a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat egyaránt érdeklő nemzetközi kérdésekről, köztük a közel-keleti helyzetről. A megbeszélésen részt vett Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykováié és Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió helyettes külügyminisztere. Amerikai részről Henry Kissinger külügyminiszter, William Hyland és Helmut Sonnenfeldt, a Fehér Ház és a külügyminisztérium felelős munkatársai voltak jelen a találkozón. (TASZSZ) ElUSZ-közgyules Ma választanak az NSZK-ban Az egyre hevesebb szóbeli választási harcot a plakátháború, a plakátötletek kaval- kádja kísérte. Képünkön: utcarészlet Münchenben. Ma reggel 41,6 millió választásra jogosult nyugatnémet állampolgár járulhat az urnák elé, hogy döntsön az új szövetségi parlament összetételéről. A Bundestag 496 képviselőhelyére 16 párt 3244 jelöltje pályázik. A bonni törvényhozásban jelenleg helyet foglaló négy nagy párton, az SPD-n, FDP-n, CDU-n, és CSU-n kívül csak a Német Kommunista Párt (DKP) állított jelöltet valamennyi tartományban. A választásra jogosultak között 3,3 millió fiatal először élhet állampolgári jogával. Több mint hárommillióval nagyobb a női szavazók száma, mint a férfiaké. A közvéleménykutató intézetek legutóbbi kimutatása szerint, a parlament összetételét eldöntő úgynevezett „második szavazatok” tekintetében a jelenlegi SPD—FDP koalíció növekvő előnyre tett szert. A felmérésektől függetlenül mind a négy nagy párt szóvivője az utolsó napokban derűlátóan ítélte meg saját pártja esélyeit. Az SPD pártközpontjában azzal számolnak, hogy a koalíció szempontjából nagyon kedvezően alakult 1972-es választási arányt sikerül megközelíteni. Az SPD-vel koalícióban lévő szabaddemokraták szóvivője szerint az FDP jobb eredményt fog elérni, mint négy évvel ezelőtt. (Az SPD 1972-ben a szavazatok 45,8 százalékát, az FDP 8,4 százalékot kapott, míg az ellenzéki CDU—CSU együttesen 44,9 százalékot.) A csütörtök esti négyes televíziós „csúcsvitától” valamennyi párt a szavazatszámok növekedését várta. A választási körzetekben a szavazóhelyiségek délután hatkor zárnak. Az első megbízható számítógépes előrejelzések este nyolc utánra várhatók. Az új parlament és az új kabinet 1976 utolsó hónapjának közepén kezdi meg működését. Petr Mladenov bolgár külügyminiszter az ENSZ-köz- gyűlés 31. ülésszakán tartott péntek délutáni felszólalásában támogatta a Szovjetunió javaslatait, hogy hívjanak össze leszerelési világkonferenciát. csökkentsék a katonai költségvetéseket, szüntessék meg a nukleáris kísérleteket, tiltsák be az új típusú tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek tervezését és gyártását. A bolgár kormány nevében Mladenov támogatta az erőszakról való lemondást magában foglaló világszerződés megkötésére vonatkozó szovjet javaslatot. Az általános vitában Carlos P. Romulo, a Fülöp-szigetek külügyminisztere felhívta a közgyűlés figyelmét arra a veszélyre, amit a nukleáris fegyverek hozzáférhetősége jelent. LISSZABON Lisszabonban pénteken este 15 ezer ember részvételével nagygyűlést tartott az „Egységes népi választási front”, amelyet a kommunista párt és a hozzá közelálló demokratikus mozgalom alakított meg a decemberi községtanácsi választások sikeres megvívásáért. A nagygyűlésen Tengarrinha, a demokratikus mozgalom vezetője, Luis Gomes, a portói egyetem tiszteletbeli rektora, független baloldali személyiség, valamint Carlos Costa, a PKP KB Politikai Bizottságának tagja mondtak beszédet. BUKAREST Pénteken este földlökéseket észleltek Bukarestben és Románia más térségeiben. A földlökések központja a kelet-romániai Vrancea vidékén volt. A rengések ereje a Richter-skála szerint elérte az 5,5 fokot. Károkról nem érkezett jelentés. LA PAZ ötszáz ember halálát okozta a Mexikó északnyugati részén pusztító Liza nevű hurrikán. A mexikói La Paz városon óránként kétszáz kilométeres sebességű szélvihar söpört végig. Az épületek egyharmada összeomlott, ötszáz ember eltűnt, négyezer pedig megsebesült. Romulo rámutatott, hogy szigorúbb nemzetközi lépésekre van szükség a repülőgép-eltérítések és az ártatlan emberek túszul ejtésének meggátlására. A plenáris üléssel párhuzamosan az ENSZ székhelyén a közgyűlés több bizottsága ülésezik. A 2. számú bizottságban pénteken megkezdődött az általános vita a nemzetközi gazdasági kérdések* rőt. E bizottságban szólalt fel Jerzy Szopa, a KGST-orszá- gok képviseletében. A felszólaló hangsúlyozta: a KGST- országok csupán 1975-ben több mint 180 gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési egyezményt kötöttek a fejlődő országokkal. A fejlődő országokban jelenleg mintegy 2000 olyan üzem működik, amelynek építéséhez a KGST-tagállamok segítséget nyújtottak. Simon Pál nehézipari miniszter hazaérkezett Lengyel- országból, ahol részt vett a KGST vegyipari állandó bizottság 49. ülésszakán. A 20 éves jubileumi ülésszakon a tagországok megemlékeztek a vegyipar eddigi eredményeiről. Megvitatták a vegyipar fejlesztésében a KGST-orszá gok előtt álló legfontosabb feladatokat, és elhatározták, hogy a konkrét együttműködési javaslatokat még ez évben miniszteri szinten megvitatják. BEJRUT Az egyesített jobboldali erők pénteken nagyszabású támadó hadműveletet kezdtek Aley körzetében, hogy felszámolják a palesztin és à nemzeti hazafias csapatok utolsó fontos erődítményét. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke pénteken éjszaka, a jobboldali erők támadását követően nyomatékosan felszólította „az arab nemzet legjob fiait”’arra, hogy gátolják meg a térségben tevékenykedő ügynökök segítségével szőtt amerikai-cionista összeesküvést. Arafat üzenetét a baloldali erők bejrúti adója szombaton reggel több ízben is megismételte. LAPZÁRTA FUJA FRIGYES TALÁLKOZÓI Púja Frigyes külügyminiszter az ENSZ székhelyén folytatott tárgyalásai sorában pénteken José De La Puente perui külügyminiszterrel tárgyalt a világszervezet előtt álló feladatokról, s a perui—magyar kapcsolatokról. Külügyminiszterünk a kétoldalú államközi együttműködés kérdéseiről megbeszélést folytatott Garret Fitzge- rald-dal, az ír Köztársaság külügyminiszterével. (MTI) BUDAPEST
