Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-22 / 250. szám

a Képújság 1976. október ZZ. Múzeumi kalauz Szombaton a Magyar Nemzeti Galériában délután két órától filmvetítésre ke­rül sor. Vasárnap az összes budapesti múzeumban tár­latvezetést lehet igénybe venni, a Magyar Nemzeti Galériában pedig vasárnapi kórusmuzsikára kerül sor. Huszonhatodikán a Hadtör­téneti Múzeumban hangver­seny és vándorkiállítás lesz, a spanyol polgárháború 40. ■évfordulója alkalmából. Ek­Az egy „Nyugalmazott megyeszékhely” : Balassa­gyarmat című film egy kis­város válságáról szól. Balas­sagyarmat 1950-ig élte csen­des, hétköznapi megyeszék­helyi életét. Aztán 1950-ben elkerült innen a megyeszék­hely. Nemcsak rangját vesz­tette el, hanem embereit is; — bár nagyrészt csak hiva­talnokait. Aztán csendes agonizálás kezdődött: üres lakások, amelyek egy idő után romosak lettek, rossz üzlethálózat és a város la­kossága ettől az időtől kezd­ve egyre fogyni kezdett. Most pillanatnyilag ott tart, hogy megállta helyét a ré­gióban. Lakótelepek épül­nek, csinosodik a város, üz­Czakó Ma délután 16 órakor Czakó Gábor vendégeskedik a bátaszéki könyvtárban. 1942-ben született Decsen. Gyerekkorát a decsi fény­képészműhely idegen arcok­ról készült fotográfiái között kor kezdődik — ugyancsak a Hadtörténeti Múzeumban, az a nemzetközi kerekasztal- konferencia, amelyen a Varsói Szerződés tagálla­mainak hadtörténeti mú- zeumigazgatői találkoznak a magyar történeti múzeumok igazgatóival. Témájuk az in­ternacionalizmus, a hadtör­téneti múzeumok kiállításai és közművelődési munkájá­ban. letek sorakoznak egymás mellett. A film nemcsak a városról szól. A téma azért is érdekes, mert a megye városa kimaradt a kapitalis­ta fejlődésből, a történelem „átugrott’ itt egy lépcsőfo­kot. A kézműiparból fejlett szocialista nagyipar lett. Egy dolgot példáz: a meg­felelő iparpolitika, termelési körzetek kialakítása a tele­pülések életében döntő sú­lyú és döntő hatású. A film készítői elmondják azt is, hogy ott, ahol a gyárak „nemcsak termeléssel” fog­lalkoznak, hanem a telepü­lésükkel is, annak fejleszté­sével, mindennapi életével, ott az előrelépés is lemér­hető. Gábor töltötte. Arcmások között, amelyek a kívülről látható embert mutatták. Talán ezért vonzódott a szobrá­szathoz is, hogy az oly so­kat látott, valóságban is lé­tező emberek papírmásai helyett megfogható és kö­rüljárható, új figurákat te­remthessen. A megfigyelés, a léleklá- tás vágya vitte a jogi pá­lyára, s a tapasztalatok, él­mények kényszere, a vál­toztatási szándék indulata, az alkotás láza végre az írásban találtatta meg vele leghatásosabb kifejezési for­máját. Az egyetem befejezése óta volt rabnevelő Tökölön, majd vállalati és tsz-jogász, Nagy Előd kiállítása ok­tóber 28-án, délután 5 óra­A felvilágosodás nagy magyar írójának, Bessenyei Györgynek Tarimenes c. re­génye egész munkásságának alapgondolatát fogalmazza meg: a jó uralkodóval szem­ben ott állnak az ártó, rosz- szat akaró végrehajtók. Ta­rimenes elhagyja omladozó ősi nemesi kúriáját, hogy törvényt és vallást tanuljon, s az igazságot keresse a nagyvilágban. Artenis ki­rálynő országában, Toto- poszban, Trézéni államférfi vezeti. Itt találkozik a kira- kades-szel, a vademberrel. Ennek a voltaire-i figurá­nak a szájába adja az író az dolgozott a Pénzintézeti Központban. Az állásokkal, foglalkozásokkal, művésze­tekkel egyaránt kísérletező tehetséges, fiatal írónak ed­dig hat kötete jelent meg. Szoba, 1969, kisregény ; Emberkert, 1970, elbeszélé­sek; Megváltó, 1974, regény; Csata minden áldott nap, 1975, regény; Iskolavár, 1976, regény. Munkásságáért 1975-ben József Attila-díjat kapott. kor nyílik Szekszárdon, a Kölcsey lakótelepen, a Szi- nyei Merse-teremben. Nagy Előd az önmagával birkó­zó, néha a szükségesnél is kételkedőbb típusú festő, sokszor és sok helyen ren­dezett már kiállítást. Mint Bereczky Lóránt művészet- történész írja — ő nyitja meg a kiállítást —: „Izgal­mas volt nyomon követni, hogy az általában mindig új anyaggal jelentkező fes­tő tárlatról tárlatra hogyan gazdagítja piktúráját”. osztálytársadalom szellemes kritikáját. Artenis ország- gyűlést hív egybe, s ez ha­ladó törvényeket hoz, de a nemesség és a jobbágyság osztályhelyzetét nem érinti. Totoposzra rátámad a zsar­nok Buzurkán, a szomszéd Jajgádia királya, de csúfos kudarcot vall. Tarimenes a szép Tomirist veszi el fele­ségül, de előbb át kell tér­nie. Bessenyei itt éles gúny­nyal támadja a katolikus egyházat. A kétrészes rádiójátékot október 24-én és 27-én hall­hatjuk a Kossuth-, illetve Petőfi-adón. Tv-ajánlat Nagy Előd kiállítása Rádió Tarimenes utazása Régiségek megmentése A restaurálás munkája már a lelet megtalálásakor elkez­dődik. A terepen nyújtják az első elsősegélyt, hogy a le­vegő ne tegyen kárt az értékes tárgyban. Utána még sok munka van, hogy később zavartalanul élvezhessük a múzeumi tárlóban a leleteket. Képünkön római sisakot és maszkot restaurálnak. Kiadvány Bátaszéken A bátaszéki községi könyv­tár, a Mindenki iskolája részt­vevőinek — elsősorban a bá­taszéki MÁV-csomópont 37 dolgozója részére — a hete­dik osztályhoz kapcsolódó ajánlott olvasmányok gyűjte­ményt adott ki. A kiadvány vány előszavában olvasható: „Aki felnőtt fejjel iskolapad­ba ül, ókkal teszi. Folytatni akarja a gyermekkorban megszakított tanulmányokat, vagy mindennapi munkája követeli meg a nagyobb tu­dást... A tudomány és a tech­nika fejlődésének gyors üte­me ,erőltetett menetre’* kény­szerít mindenkit. A tudósok, kutatók fáradozása kárba vész, ha a találmányok üze­meltetéséhez, felhasználásá­hoz robot és nem gondolkodó embert tudunk biztosítani.” A könyvtár a jövőben ha­sonló bibliográfiát készít a nyolcadik osztályos anyag fel­dolgozásához is. A kiadvá­nyokat az általános iskola se­gítségével juttatják el a hall­gatókhoz. TflMEOBCKflSI nrnBfln Testvérlapunk, a Tam- bovszkaja Pravda élen közli Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának üdvözle­tét. Leonyid Brezsnyev ab­ból az alkalomból küldött üzenetet Tambov megye dol­gozóinak, hogy a megye túl­teljesítette kenyérgabona­értékesítési tervét: „Sok sze­retettel köszöntőm Tambov megye kolhoztagjait, a szov- hozok dolgozóit, a mezőgaz­dasági specialistákat, a párt­munkásokat, a szovjetek, a szakszervezetek és a Kom- szomol-szervezetek munka­társait, Tambov megye min­den dolgozóját, abból az al­kalomból, hogy túlteljesítet­ték kenyérgabona-értékesíté­si tervüket!” Ebből az alkalomból vezér-« cikket is közöl a lap, amely­ben többek között ez olvas­ható: „Egymillió 450 ezer tonna gabonát adtunk el az államnak. 280 ezer tonnával többet, mint amennyit a terv előírt.” Mindez köszönhető annak is, hogy az idén pél­dásan megszervezték a mun­kát és ezáltal minimálisra csökkent a szemveszteség, optimális időben takarították be a jó termést. . A megye dolgozói most már a jövő évi termést ké­szítik elő. Minden erejükkel arra törekszenek, hogy az ideinél is jobb termést taka­rítsanak be, hogy jövőre még több kenyérgabonát értéke­sítsenek terven felül Dunántúlt napló Három évvel ezelőtt a Pé­csi Cipőipari Szövetkezet mindössze ötezer pár lábbe­lit gyártott NSZK megren­delésre. Jövőre közel nyolc­vanezer párat szállítanak a nyugatnémet piacra. Az NSZK-ban igen kedvelt komfort-cipőkből gyártanak a legtöbbet. Ezek érdekessé­ge, hogy felsőrészüket a Pé­csi Bőrgyár új termékéből, a puha, úgynevezett Misina- boxból készítik. A szövetke­zetben gyártott cipőkhöz, akár külföldi, akár hazai megrendelésre készülnek, a Pécsi Bőrgyár késztermékét használják fel. A belföldi és a tőkés piacra kerülő termé­kek mennyisége mellett igen számottevőek a szocialista országokba irányuló szállít­mányok. Nincs értékesítési nehéz­sége a Pécsi Cipőipari Szö­vetkezetnek. Jövőre 480 000 pár különböző lábbelit kí­vánnak gyártani, 10 ezer párral többet, mint az idén. Október 19-ig lekötötték ter­melésük nyolcvan százalékát. PETŐFI NéPE Együttműködés Baja üze­mei között a hatékonyság növelésére — adja hírül a Petőfi Népe. A tudósításból kiderül: A vállalatok, szö­vetkezetek már a Központi Bizottság 1974. novemberi határozata után is nagy gon­dot fordítottak azoknak a helyi lehetőségeknek a fel­kutatására, melyekkel élve fokozni lehet a gazdasági munka hatékonyságát. A pártkongresszus újabb len­dületet adott ennek a tevé­kenységnek ... A Duna-parti város ipari üzemei igen kü­lönböző mértékben felelnek meg a korszerűség követel­ményeinek. Találhatók köz­tük modern tárcaipari gyá­rak, s alacsonyabb színvona­lon álló ipari szövetkezetek is. A városi pártbizottságot már régebben foglalkoztatta a gondolat, hogy az együtt­működés szórványos alkal­mait miként lehetne rend­szeresíteni, szervezett kere­tekbe foglalni, az elmara­dottabb üzemek fejlődésének segítésére, Baja iparának a javára. Az együttműködés szorosabbá tételének előnyeit a gazdasági vezetők is felis­merték, így jöhetett létre a városban a kooperáció irá­nyítására az igazgatói és a főmérnöki tanács, valamint az ezeknek alárendelt koor­dinációs iroda. Az igazgatói és a főmérnöki tanács aján­lásainak és döntéseinek gya­korlati végrehajtása a koor­dinációs iroda feladata, me­lyet a vállalatok által kije­lölt, tapasztalt nyugdíjasok­ból hoztak létre. Az iroda nyilvántartja a felesleges, norma feletti és elfekvő kész­leteket, és kiközvetíti az azokra igényt bejelentő cé­geknek. (Az év első felében több millió forint értékű el­fekvő készletet értékesítet­tek.) Somoqiii Néplap A szocialista brigádok So­mogybán is sokat tesznek az iskolákért. A lap arról tudó­sít, hogy a kaposvári Kis­faludy utcai Általános Isko­lát szocialista brigádok ke­resték fel. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat Brada- novics József szocialista bri­gádja ezen a napon adta át azt a helyiséget, amelyet úgy alakítottak ki, hogy ab­ban megtarthatják az úttörő- és szakköri rendezvényeket. Ugyancsak ezen a napon ad­ta át Győrfi Endre, a Somogy megyei Beruházási Vállalat igazgatója azt a száznyolc­vanezer forint értékű ja­pán képmagnó-berendezést, amelynek árát társadalmi munkával teremtették elő a SOMBER dolgozói. Egyéb­ként a SOMBER dolgozói kezdettől fogva támogatják az iskolát: ők alapozták meg a tanulók önálló könyvtárát is. A vállalat KISZ-fiataljai az úttörők felkészítésében vesznek részt, foglalkozáso­kat tartanak számukra. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Népszerű a konténerszállí­tás — olvastuk a Fejér me­gyei Hírlapban. — A darab­áru-szállítás egyik legfejlet­tebb, legkorszerűbb módja a városközi konténerszállítás. Az országos hálózat kiépíté­se az elmúlt években kezdő­dött, amikor is kialakították a vidéki szállítási központo­kat. A székesfehérvári vasúti csomópont is nemrég, május végén kapta meg ezt a ran­got, vagyis ekkor kapcsoló­dott be az országos hálózat­ba. Az első hónapban össze­sen 181 konténert fogadott az állomás, s azt követően, ha kismértékben is, fokoza­tosan növekedett a számuk. Szeptemberben már 221 da­rabárus konténert fogadtak. Ennek a szállítási módnak az előnyei akkor hatnak iga­zán, ha nemcsak fogadnak, hanem küldenek is a megyei szállíttatok konténert, még­hozzá megrakottan. A szá­mok azt mutatják, hogy a fejlődés e téren is megindult. Az első hónapban 56 konté­nert raktak meg a megyei vállalatok, vagyis az érke­zett konténerek 31 százalé­kát. Ez az arány a múlt hó­napban elérte az 52 százalé­kot, s október első tíz nap­jában a 80 százalékot. A kislány elégedetten mosoly og, jobb kézzel szabályos kört kanyarít. a majom mérges, ballal csak kusza vonalak sikerednek. Rajzverseny

Next

/
Oldalképek
Tartalom