Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-21 / 249. szám
1976. október 21. ^PÜJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Sziéstett MÉG NEM értek véget az ifjúsági parlamentek. Tapasztalatokról beszélni, azokból okos következtetéseket levonni még korai lenne. De van olyan jelenség, amelyet — figyelemmel kísérve néhány ifjúsági parlamentet — nehéz magamban tartani. A megyeszékhely egyik üzemében nagy készülődés előzte meg az ifjúsági parlamentet. A fiatalok körében amolyan „most aztán megmondjuk” hangulat alakult ki. Közülük a legagi- lisabb gondosan felkészült a felszólalásra. Jó néhányan adták neki az instrukciót... Az ifjúsági parlamenten megfontolt érvekkel bizonyította, hogy több segítség kellene a fiataloknak a sikeres beilleszkedéshez és közös érdek, hogy komolyabban vegyék őket az üzem érdekében, stb. A FELSZÓLALÁST nyíltszíni taps fogadta. Nemcsak a KISZ-korúak tetszését vívta ki, de azok is sok mindenben egyetértettek vele, akik felé nem kis éle volt a felszólalásnak. Úgy tűnt, alig pár napra a parlament után, hogy valami megmozdul e téren, elindul a holtpontról az ifjúsági élet. Két napja beszélgettem a „bátor” felszólalóval. ÖNMAGÁT vádolta, hogy hagyta magát beugratni. Csodálkozva kérdeztem, hogy talán a felettesek részéről érte valami visszavágás a felszólalásért? Dühösen legyintett. „Szó sincs róla, még ennél is kényelmetlenebb a dolog”. Aztán elmesélte. Uj KISZ- alapszervezetet akartak létrehozni, közvetlen a parlament után, hogy szervezettebbé tegyék az eddig szinte nem létező ifjúsági életet. Magára vállalta a szervezést. Harminc embernél járt — munkaidő után —, aztán a megbeszélt időre kiküldte az alakuló ülésre szóló meghívókat. Hatan jöttek el. Még most is, egy hétre rá, sírni tudna mérgében. Mert azok hiányoztak, akiknek a parlament előtt à legnagyobb volt a szájuk, „hogy ez így nem mehet tovább!” A fenti kis történet elgondolkodtatott. Az ember hajlamos lenne végletes következtetések levonására is. Valami olyanra, hogy efféle panaszáradatra kellettek csak a parlamentek? De kezembe került egy másik parlamentről szóló jegyzőkönyv is. Abban szintén volt jócskán panasz, megoldásra váró probléma, meg még valami. Az üzemi KISZ-szervezet 300 óra társadalmi munkát ajánlott fel a gyár környékének, a város óvodáinak szépítésére. ESZEMBE JUTOTT; jó lenne az első példában említett fiatalokat összehozni a másik — társadalmi munkát vállaló — KlSZ-szerve- zettel. Aztán letettem róla. Hátha még hatan sem jönnének el a találkozóra. A beszéd fiktív cselekvés. De nem ártana, ha mégis cselekvésre serkentené — legalább a beszélőket... —gyvgy— Becsülettel helytálltak Népgazdasági érdek és nevelési cél A diákok nyári foglalkoztatásának tapasztalatai diákok nyári és őszi foglalkoztatóik sának adatai a me- gyei tanács munka- - ügyi osztályához futnak be, abban az esetben, ha a vállalatok beküldik őket. Az osztály és a megyei pályaválasztási tanácsadó huszonnyolc gazdasági egységnél vizsgálta a nyáron, hogy a jogszabályoknak és más követelményeknek megfelel-e a diákok foglalkoztatása. Bakos Mária főelőadó elsősorban azt kifogásolja, hogy a munkaadók nem tartják be az elmúlt évben megjelent jogszabályt. A rendelkezés célja elsősorban az volt, hogy a népgazdaságnak fontos és hasznos munkát végezzenek a nyári szünetben munkát vállaló és az őszi betakarításban részt vevő fiatalok. Ezért van, hogy februárig jelezni kellene a megyei tanácsnak a munkahelyi igényeket. A beérkezett jelzések alapján az idén úgy tűnt, hogy ki lehet elégíteni az igényeket, ezért foglalkoztatási engedélyt nemcsak idénymunkák elvégzésére adott ki a tanács. Nyár elején aztán jöttek sorban a gazdaságok, hogy kellene még száz meg kétszáz gyerek; mert nélkülük nem lehet megoldani a kukoricacímerezést, a paprika, paradicsom betakarítását és konzerválását, de nem lesz kész időben a szüret sem. Magyarországon tilos a gyermekmunka. A tavaly kiadott rendelkezés szerint csak az kaphat egyéni munkavállalási engedélyt, aki tizennegyedik életévét betöltötte és az általános iskolát befejezte. Az iskolák viszont kiadhatnak hetedikes és nyolcadikos tanulóknak is engedélyt, ha ezt tanulmányi eredményük lehetővé teszi. Az új általános iskolai rendtartás csak „közhasznú” munkáról beszél; az engedélyezhető, „legfeljebb tíz napig”. Ez a rendelkezés értelemszerűen az őszi — tévesen társadalmi munkának nevezett — szüretelésre és gyümölcsszedésre vonatkozik. álunk egyetlen család sincs rászorul- i\v U : va arra, hogy a gye- '/■ ' rekét dolgoztassa. Az viszont kifejezetten hasznos, ha még gyerekkorában megismerkedik a munkával és munkáskollektívával. A pénz, a munkával megszerezhető jövedelem is csak akkor válik a fiatalok számára érzékelhetővé, ha saját keresetükből vehetnek maguknak valamit, vagy hozzájárulnak a család jövedelméhez. Maga a nevelési cél sem mindenütt és minden esetben valósul meg, főként akkor, ha a gyereket álmunkára fogják, vagy tanúja a felnőttek lógásának. Az utóbbi években — lehet, hogy munkaerőhiány kényszerítette ki — már valóban munkát bíztak a nyáron dolgozó fiatalokra, s ők — a megyei tanácson található visszajelzések bizonyítják —, becsülettel helytálltak. Még a legszigorúbb munkahelyi vezető is azt írta, hogy munkájuk és magatartásuk ellen kifogás nem merült fel. De nagyon sok helyről valóságos „dicshimnuszokat” írtak a diákokról. A szekszárdi csecsemő- otthonban például Garay gimnazista lányok dolgoztak példamutatóan és nagy felelősségtudattal. Több munkahely a szabadságolások okozta kiesést pótolta diákok alkalmazásával, ami nem kifogásolható, de olyanról is tudunk, hogy bértömeg-gazdálkodásra áttért munkahely tartotta szükségesnek tíz középiskolás foglalkoztatását, alacsony fizetéssel. A jogszabály előírja, hogy a végzett munkának megfelelő bérért kell foglalkoztatni a fiatalokat. A vizsgált huszonnyolc munkaadó mindegyike az alsó kategóriahatárt fizette. Ugyanilyen panaszokat lehet hallani az iskolákban is a szervezett őszi munkákról. Egy heti munkáért alig kapnak annyi pénzt, amiből kétnapos kirándulásra futja. Ebben az esetben az iskola- igazgatóknak kellene sarkukra állni; ha szükség van a diákok munkájára, fizessék is meg őket. A munkafeltételekkel sincs minden rendben. Adott a norma a gyümölcsszedéshez, csak elegendő láda nincs, vagy az elszállítás nem biztosított. si i kívánatos cél egyébként is az lenne, hogy a gazdaságok, vagy a szezonmunkával működő üzemek együttműködé- szerződést kössenek egyegy középiskolával. Ilyen megállapodása csak a Paksi Konzervgyárnak van a helyi iskolákkal. Ha az iskola kötné a szerződést, a munka szervezettsége is javulna, és a munkafeltételek is megfelelőek lennének. Más megyéből évtizedes kapcsolatokról tudunk, például a Villányi vagy a Balatonboglári Állami Gazdaság és Baranya középiskolái között. IHÁROSI IBOLYA Pályaválasztási műsorok Sokat ismételgetett, és sokak által ismert probléma a munkaerő-gazdálkodás helyzete. A munkaerő-utánpótlási gondók enyhítése érdekében mind több szakember, vállalat, intézet, intézmény keresi a megoldást. Számtalan megoldással kísérleteznek, s e törekvések Ián. colatában bizonyára eredményesek lesznek a Magyar Rádió és Televízió pályaválasztási műsorai. A tervek szerint a rádióban Tanműhely címmel riport hangzik el szakmunkás- tanulókkal a hivatástudatról, a „szakmai karrierről”. A Harsan a kürtszó-ban elsősorban az iskolák, úttörőAlighanem sokan várják már a televízió népszerű vetélkedőjét, a Ki mit tud?-ot. Előbb azonban még végig kell szurkolnunk a megyei, területi selejtezőket, amelynek menetrendje a napokban készült el. Ezek szerint Szedresen november 6-án, Tevelen november 7-én, Szekszárdon november 12-én, Decsen november 14-én, Simontornyán november 20-án, Lengyelen november 24-én, Bölcskén november 27-én láthatják a helybeli érdeklődők a területi Ki mit tud?-selejtezőt. A megyei selejtező időpontja: december 5-e, dél. csapatok pályaválasztó, pályairányító tevékenységéről lesz szó. Téma lesz a nevelő- otthonok pályairányító tevékenysége, s elhangzik riport is az állami gondozottak pályaválasztásáról. Pályaválasztási témákkal foglalkozik még a „Diáktarisznya” és a „Falusi randevú” című műsor is. A televízió programjának fő címe: Melyiket az ötezerből? Az adássorozat 1976. október 16-án kezdődött és 1977. március 5-ig tart. Az egyes műsorok terjedelmüket tekintve 15—20 perc időtartamúak, s egyetlen kivételtől eltekintve szombaton kerülnek adásra. után négy óra. Színhelye: Babits Mihály megyei művelődési központ. Az előkészítő operatív bizottság adatai szerint a megyéből 132-en jelentkeztek, legtöbben — 42 fő — versmondással. Sok énekes szólista jelentkezett, a csoportos műfajok közül a népi tánc a legnépszerűbb: tizenegy együttes nevezett a versenyre. A járások közül Bonyhád „vezet”, ötvenöt Ki mit tud?-ossal. Igen kevesen jelentkeztek Tamási és Dombóvár környékéről : kilenc, illetve hat fő. Klubélet Nyári szünet után ismét megindult az élet a Volán ifjúsági klubjában. Az első foglalkozást 1976. október 15. én tartottuk. Weisz Lajos és Gyulai István lemezösszeállítását hallgattuk meg, majd tánccal és mókás játékokkal tettük színesebbé a klubestet. melyen részt vettek a MEZÖGÉP-klub fiataljai is, akik vidám zenés műsorral leptek meg bennünket, és akikkel továbbra is szeretnénk eredményesen együttműködni. További terveinkben szerepel: TIT-előadások hallgatása, író-olvasó találkozók rendezése, élsportolók beszámolója, közös klubkirándulások. Közben nagyon sok vidám, kötetlen klubestet^ szeretnénk együtt tölteni a Volánklub és a MEZŐGÉP-klub fiataljaival. Weisz Lajosné klubvezető * Vezetőségválasztás volt a simontornyai művelődési ház „Barátság” ifjúsági klubjában. Ez alkalommal Herczeg Lajos klubvezető adott számot a klub tevékenységéről, melyet vita követett. Az aranykoszorús Barátság ifjúsági klub első feladatának jelölte meg, hogy a november 6-i ünnepi nagygyűlésen irodalmi műsort ad. A választás után a klub vendége volt Tóth Titusz, a Veszprémi Petőfi Színház művésze, aki „Egy szem kavics a fegyveren” címmel, zenés irodalmi összeállítást adott elő a XX. század irodalmából. Szepesi József Simontornya Dombóvári ifjúmunkáshetek Díjnyertes képek MINT ARRÓL MÁR BESZÁMOLTUNK, A DOMBÓVÁRI IFJÜMUNKÁSHETEK KERETÉBEN FOTÓ- ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI PÁLYÁZATOT HIRDETETT A KISZ VÁROSI BIZOTTSÁGA. A FOTÓPÁLYÁZAT díjnyertes képeiből mutatunk most be három FELVÉTELT. Tilinger Sándor: Esztergályos Ozorai Gábor: Munkás
