Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-21 / 249. szám

2 ífepÜJSÁG 1976. október 21. Thaiföld A fordulat háttere Párizs A nemzetgyűlés elfogadta a Barre-tervet Baracs Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: A szerdára virradó éjsza­ka, éles, nemegyszer drámai vita után tették fel szavazás­ra a francia nemzetgyűlés­ben a kormány szükségintéz­kedéseivel kapcsolatban a baloldal által benyújtott bi­zalmatlansági indítványt. A baloldal indítványa 181 szavazatot kapott, a szüksé­ges többség viszont 242 voks — így a kormány helyén ma­rad és az úgynevezett Barre- terv intézkedései hatályba lépnek. A szavazás kimenetele ele­ve nem volt kétséges, a par­lamenti vita viszont alkal­mat nyújtott a baloldalnak, hogy kifejezésre juttassa: ha a nemzetgyűlésben többség­gel rendelkezik is a kormány, az ország bizalmát — amit hangsúlyozottan a siker fel­tételének minősített — nem nyerte el tervéhez. Roland Leroy kommunista képviselő, a l’Humanité fő- szerkesztője felszólalásában rámutatott, hogy a Barre- terv éppenséggel elősegíti az inflációt, mivel a tőkeadó el­vetésével a kormány kifeje­zésre juttatta, hogy nem a gazdagokat kívánja fizetésre kényszeríteni, hanem a fran­ciák tömegeire háruló terhe­ket növeli. A kormány az egyenlőtlenségek elleni harc­ról beszél, valójában azon­ban fenntartja, sőt fokozza az egyenlőtlenséget a nagy­tőke és a dolgozók között. Nemet mondunk a Barre- tervre — jelentette ki Leroy —, mert nem egyezünk bele a kizsákmányolás fokozásá­ba, az ország elkótyavetyélé­sébe. A kormánypárti szónokok támogatásukról biztosították a miniszterelnök elgondolá­sait. A jobboldali fordulat nem váratlan, hanem előre meg­tervezett esemény volt —ál­lapítja meg szerdai számá­ban a Pravda az október 6-án Thaiföldön végrehajtott katonai puccs körülményeit elemezve. A lap emlékeztet rá, hogy n jobboldali katonatisztek irányítása alatt álló Thaiföld csaknem harminc évig a leg­szorosabb szálakkal kapcsoló­dott az Egyesült Államokhoz, amelynek hatalmas hadi tá­maszpontjai ^voltak az or­szágban. A katonák uralmának 1973-ban történt megdöntése után a Pramodzs vezette pol­gári kormány követelte, hogy vonják ki az országban állo­másozó amerikai csapatokat. Már az idén áprilisban megtartott parlamenti vá­lasztások előtt olyan hírek terjedtek el a nyugati sajtó­ban, hogy az amerikai kato­nai jelenlét hívei és ellenfelei közötti éles összecsapás meg­akadályozása érdekében a katonák ismét kezükbe kí­vánják venni a hatalmat — emlékeztet rá a Pravda, majd a következőket írja. A választások eredménye­ként hatalomra került kor­mány haladó jellegű bel- és külpolitikába kezdett. Hozzá­látott az agrárreformhoz, fel­vette a harcot a munkanél­küliséggel és megkezdte Thaiföld és a környező or­szágok : Laosz, Vietnam, Kambodzsa kapcsolatainak normalizálását. Ez késztette a belső reakciós erőket és külföldi támogatóikat a jobb­oldali katonai fordulatra, amely mögött — mint a Nhan Danh című vietnami lap is megállapította — az Egyesült Államoknak az a törekvése áll, hogy Thaiföl­det a térség országai ellen irányuló „új csendes-óceáni” doktrína egyik fő támaszává tegye. Egy francia fotóriporter moszkvai csalódásai A szovjet hatóságok ez év szeptember 1-én őrizetbe vették Jean-Christian Tyras francia állampolgárságú fotó- riportert, aki Moszkva egyik forgalmas pontján szovjet­ellenes röpcédulákat terjesz­tett. Az eset nagy port vert fel Nyugaton, a polgári sajtó heves kampányba kezdett, Tyras ártatlanságát hangoz­tatva és a helsinki megálla­podások megsértésével vádol­va a Szovjetuniót^ Ezekre az állításokra ala­posan rácáfolt a francia fotó- riporternek az a levele, ame­lyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségéhez címzett és amelyet szerdán teljes terjedelemben közölt a Pravda és a Komszomolszka- ja Pravda. Tyras, akit — mint levelé­ben írja — megtévesztett a szovjetellenes propaganda, önként vállalkozott a felfor­gató anyagok terjesztésére. Az első „csalódás” akkor ér­te, amikor a poggyászában a CIA-vel szoros kapcsolatban álló „Népi Munkásszövetség” propagandaanyagával megér­kezett a szovjet fővárosba, és ott a nyugati propaganda ál­lítására élesen rácáfoló éle­tet, jól öltözött embereket, tisztaságot, lüktető forgal­mat, gondozott utcákat, te­reket, parkokat talált. Letar­tóztatása is szokatlan körül­mények között ment végbe: nem rendőrök, hanem két ut­cai járókelő kísérte az őrszo­bára. Kihallgatása sem úgy zajlott le, mint azt korábban, hasonló esetekről szóló „be­számolók” alapján elképzel­te. Tiszta, kényelmes szo­bában helyezték el, a vizsgá­latot vezető rendőrtiszt nem megfélemlítéssel, a külföldön annyit emlegetett „kegyetlen kínzásokkal” hanem nyugod­tan, udvariasan felsorolt bi­zonyítékokkal késztette be­ismerésre. Belátva, mennyire téved­tem — írja végül a francia riporter — kérem, fogadják legőszintébb bocsánatkérése­met. Remélem, legközelebb szerencsésebb körülmények között látogathatok el a Szov­jetunióba. Előbb azonban, Franciaországba hazatérve, mindent megteszek, hogy el­mondjam az igazságot a szov­jetellenes csoportok szégyen- teljes tevékenységéről. Genf Fegyverkorlátozás Szerdán Genfben megtar­tották a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozá­sáról tartott tárgyalásokon részt vevő szovjet és ameri­kai küldöttség újabb találko­zóját. Dr. Szalai Béla Teheránban Dr. Szalai Béla külkereske­delmi államtitkár, az iráni kereskedelmi miniszter meg­hívására, a teheráni nemzet­közi vásár megnyitása alkal­mából szerdán Teheránba utazott. A teheráni nemzet­közi vásáron 15 magyar vál­lalat vesz részt. A kommunistákon kívül Európában nincs még egy A Kommunistákon olyan politikai mozgalom, amely annyira átfogná a kontinens egészét, s amelynek pártjai ké­pesek lennének arra, hogy a földrész csaknem valamennyi országában folyó harcban egyesítsék és koordinálják erőfe­szítéseiket. És ez annak ellenére van így, hogy a berlini tanácsko­záson részt vevő, csaknem 30 millió kommunistát tömörítő 29 testvérpárt sok tekintetben lényegesen eltérő feltételek, különböző körülmények között dolgozik és harcol. Egy részük hatalmon van: nemcsak a munkásmozgalom, hanem az államhatalom eszközeivel is rendelkezik ahhoz, hogy eredményesen képviselje a munkásosztály, az egész dolgozó nép törekvéseit, felépítse a szocialista, kommunista társadalmat. Más részük viszont még azért küzd, hogy —. minden haladó, demokratikus erőt összefogva — megtörje a monopóliumok uralmát, és népét-nemzetét rávezesse a tár­sadalmi haladás, a szocializmus útjára. Még a szocialista országokban hatalmon lévő pártok munkájának feltételei sem teljesen egyformák. Azonosak ugyan a termelési és társadalmi viszonyok, de eltérőek a ha­gyományok, az eddigi fejlődés mikéntje, és ebből adódóan különbözhetnek az egyes konkrét feladatok. Még változato­sabb képet mutat a tőkés országokban működő kommunista pártok helyzete. Van közöttük olyan párt, amely kormány- koalícióban vesz részt; van, amelyik a kormányzásban való részvétel közvetlen közelébe jutott, a törvényhozásban és a helyi hatalmi, közigazgatási szervekben komoly befolyással rendelkezik, de van rendkívül nehéz körülmények között, sőt, illegalitásban dolgozó párt is. Küzdelmük helyi felté­telei tehát nagyon is különbözőek. Ezért úgy kellett meg­találni és megfogalmazni a közös célokat és feladatokat, hogy azok számoljanak valamennyi testvérpártnak a konk­rét hazai körülményekhez igazodó stratégiai és taktikai cél­jaival. Igaz, az európai marxista—leninista pártok nem azonos módon vélekednek korunk minden kérdéséről, a nemzetközi enyhülés fontosságát és a kapitalizmus válságának mai je­lenségeit viszont hasonlóan értékelik. A közös érdekeket szem előtt tartó türelmes erőfeszítés meghozta gyümölcsét: az önálló és egyenjogú testvérpártok képesek voltak meghatározni az együttes fellépést kívánó feladatokat, s készek egyesíteni is erőiket a közös célokért, anélkül, hogy fel kellene adniuk a sajátos feltételeikhez iga­zodó elképzeléseiket. Ismételten bebizonyosodott, hogy az egységes marxista.—leninista ideológia nem zárja ki, hanem megköveteli a rugalmasságot, a sokoldalúságot az egységes célok valóra váltásáért, eltérő feltételek között vívott harc­ban. . Formálisan nem szerepelt a napirenden, de a pártok vezetői érthetően mégis nagy figyelmet szenteltek a kom­munista mozgalom egyes osztagai közötti viszonyt szabályo­zó elveknek. A mozgalmunkban egykor létezett monolitikus egység visszavonhatatlanul megszűnt. Megszűnt a mozga­lomban a „központ”, a „vezető párt” fogalma is. Éppen a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa — még 1959-ben — szögezte le: „A kommunista mozgalomban nincs .felettes’ és .alárendelt’ párt. Valamennyi kommu­nista és munkáspárt egyenlő és önálló, valamennyi felelős a kommunista mozgalom sorsáért, kudarcaiért és győzel­meiért.” A burzsoá propaganda most mégis úgy csinál, mintha az egységes berlini állásfoglalás csupán azért jöhetett volna létre, mert „új központot, központi utasításokat erőszakol­nak a kommunista mozgalomra”. Az ilyen mondvacsinált beállítások azt a célt szolgálják, hogy lazítsák a kommunista mozgalom kapcsolatait legtapasztaltabb, legerősebb osztagá­val, a Szovjetunió Kommunista Pártjával, és persze azt, hogy a haladó közvélemény kevésbé tájékozott részét fantomok elleni küzdelemre sarkallja. Kettős vonalat követnek: egy­részt fellépnek az egyes kommunista pártok „veszélyeztetett önállóságának védelmében”; másrészt igyekeznek mértékte­lenül felnagyítani a kommunista mozgalomban ténylegesen létező vitákat, megítélésbeli különbségeket, eltorzított képet adva e vitákról. A burzsoá propagandának ez a torzító kampánya is ar­ra figyelmeztet, amit egész történelmi tapasztalatunk bizo­nyít: a közös ellenség, az imperializmus ellen vívott együt­tes harc megköveteli a proletár internacionalizmuson, a kölcsönös szolidaritáson alapuló összefogás szüntelen erősí­tését. A Magyar Szocialista Munkáspárt határozott álláspont­ja, hogy ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs sem központja, sem vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, ha­zájuk hagyományainak és jelenlegi viszonyainak gondos mérlegelésével, helyzetük sajátosságait figyelembe véve al­kalmazzák a marxizmus—leninizmus általános érvényű ta­nításait, különösen fontos forradalmi elméletünk tisztaságá­nak megőrzése, egymás tapasztalatainak alapos megismerése és hasznosítása. Szükség van a rendszeres eszmecserékre, a kialakult helyzet közös elemzésére és az ebből adódó tenni­valók együttes meghatározására. Az internacionalista szo­lidaritásban, a nemzetközi munkásmozgalom semmivel sem helyettesíthető fegyverében van az erejük. Az internacionalizmus elveiről szólva Kádár János ■. - ... ................ a berlini konferencián fejtet­t e ki pártunk felfogását annak legfontosabb mai jellemzői­ről. Az internacionalizmus a testvérpártok kölcsönös szoli­daritását és támogatását jelenti; magában foglalja a nem­zeti és nemzetközi érdekek összhangját; feltételezi a testvér­pártok önálló és egyenjogú működését; végül pedig elvá­laszthatatlan a nacionalizmus és a szovjetellenesség ellen vívott harctól, a burzsoá és antimarxista nézetek elleni küz­delemtől. VÁRNAI FERENC H51K Módosult a választási eredmény Egy számolási hiba követ­keztében módosult az októ­ber 3-i nyugatnémet parla­menti választások hivatalos végeredménye: az SPD—FDP kormánykoalíció nem nyolc-, hanem tízmandátumos több­séget szerzett a nyolcadik Bundestagban. Szerdán délben Bonnban a szövetségi választási hivatal vezetője nyilvánosságra hoz­ta a módosított végered­ményt: eszerint a szociálde­mokratáknak eggyel több — 214 — képviselői hely jutott, a kereszténydemokratáknak pedig eggyel kevesebb, vagy­is 190. A koalíciós pártok összesen 253 jelöltjüket küld­hetik a törvényhozásba, az ellenzéki CDU—CSU pedig 243-at. Mint kiderült, Alsó-Szász- országban 9400 szavazatot elfelejtettek megszámolni, vi­szont egy másik körzetben hatezer voksot kétszer is fi­gyelembe vettek. Észak-Raj- na-Vesztfáliában 7000 sza­vazatot soroltak hibás helyre, összesítve mintegy kétezer szavazat „tolódott át” az SPD javára és ez — egy mandátumot jelentett a szo­ciáldemokratáknak. Az NKP képviselőinek látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására 1976. októ­ber 17. és 19. között Magyar- országon tartózkodtak a Né­met Kommunista Párt kép­viselői : Karl-Heinz Schrö­der, a vezetőség titkára és Günter Weiss, a központi döntőbizottság elnöke. A Német Kommunista Párt képviselőit fogadta Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. A megbeszélésen részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője. L A P Z Á R TA BREZSNYEV TALÁLKOZÓJA HAMMERRAL Moszkva, Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: A szovjet—amerikai ke­reskedelmi kapcsolatok fej­lődése szempontjából komoly jelentőséget tulajdonítanak Moszkvában annak a talál­kozónak, amelyre szerdán a Kremlben került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára és Armand Hammer amerikai üzletember, az Occidental Petroleum Company elnöke között. A 85 éves Hammer, az Egyesült Államok üzleti kö­reinek ismert képviselője — aki évtizedek óta tevékeny részt vállal a két ország kö­zötti kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatok fejlesztésé­ben — amerikai közremű­ködéssel megvalósítandó több százmillió dollár értékű mű­trágyagyártási beruházásról szóló megállapodásokat írt alá 1973—74-ben Moszkvá­ban. A „tárgyszerű és baráti légkörben” megtartott eszme­csere után Hammer — aki vasárnap óta tartózkodik üz­leti úton Moszkvában — a szovjet vegyipari miniszté­riumban folytatott tárgyalá­sokat. GÁSPÁR SÁNDOR LÁTOGATÁSA KŐBÁNYÁN Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára szerdán látogatást tett a főváros X. kerületében. A kőbányai pártbizottság székházában a vendéget Sza- kali József, a Központi Bi­zottság tagja, a kerületi párt­bizottság első .titkára, és Zsarnóczi József, a város­rész tanácselnöke köszöntöt­te. Végül Gáspár Sándor a Kőbányai Gyógyszerárugyár- ban üzemlátogatáson vett részt, és itt találkozott a vá­rosrészben dolgozó szocialis­ta brigádvezetőkkel. BUDAPEST A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium uta­sította az illetékes vállalato­kat és az állami gazdaságo­kat, hogy fokozzák és te­gyék szervezettebbé a hul­lott gyümölcs, valamint az ebből készült cefre felvásár­lását. Felkérte a SZÖVOSZ-t és a megyei tanácsokat, hogy hatáskörükben ugyancsak te­gyék meg a szükséges intéz­kedéseket a pálinka-alap­anyag felvásárlására. MADRID A Spanyol Szocialista Mun­káspárt (PSOE) Végrehajtó Bizottsága keddi közlemé­nyében megerősítette: a párt szilárd elhatározása, hogy a madridi kormány tiltó hatá­rozata ellenére is megszer­vezi kongresszusát az ország területén. KUPAEREDMÉNYEK Ferencváros—Dynamo Dresden 1:0 (1:0) MTK-VM—Dinamo Tbili­szi 4:1 (1:0). Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök (középütt) fo­gadta Franz Fischert, az oszt rák kancellári hivatal sajtó­főnökét és Kurt Skalnikot, az osztrák köztársasági iroda sajtófőnökét. A tárgyalásokon részt vett Beodzinierz Jurek, a lengyel kormány szóvivője. (Képtávírónkon érkezett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom