Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-02 / 233. szám
/''TOLNÁN, A “frÉPUJSAG 1976. október 2» CSALÁD-OTTHON Ez is divat—az is divat Különböző ötleteket sorakoztatunk fel, ezek mindegyike elfér még a nők ruhatárában. Egy-egy ötlet akkor is érdekes, ha saját magunk készítjük el, vagy pedig készen, kirakatban látva beleszeretünk. 1. sz. modell: a tunika könnyű batiszt, illetve szádaszerű anyagból készül, T ujjakkal. Díszítése a kézi öltésű geometri. kus minta, amely színben harmonizál — tehát nem üt el nagyon — az alapanyag színétől. 2. sz. modell: kétféle színállású kartonból, például feketefehér, vagy fehér-fekete, azonos mintázatú anyagból érdekes szabással készült, gloknis szoknya. A könnyű szövetblúzocska nyakrésze és derékrésze kötött. 3. sz. modell: matróz stílusú blúzt láthatunk, amely derékban széles gumizással készült, matrózgallérral. Hozzá jól illik a felhajtós, térdig érő nadrágszoknya. 4. sz. modell: háromféle ötletet ad. A nyomott mintás kar. tonkabátkának klasszikus zakóformája van. A kihajtó és a kézelő egyszínű anyagból, dísztűzéssel készült. Az alatta lévő V-kivágású napozószerű felsőrészt pettyes jerseyből varrták és az övre akasztott kis vászontáska is kedves ötlet. A terhes anya kozmetikája Igen sok asszony vallja, hogy terhesség alatt elhanyagolható a kozmetikázás, mert úgysem csinos a terhes nő. Elcsúfítja a másállapottal együtt járó alakváltozás. Pedig ... nincs szebb jelenség, mint egy jól ápolt nő, aki szíve alatt hordja gyermekét. A terhes anya kozmetikája természetesen más, mint egyéb időben. Inkább az egészségápolás lép előtérbe. Legfontosabb kozmetikai teendő: naponta le kell mosni az egész testet langyos vízzel. Ha fürdővizet készítünk, nagyon vigyázzunk a víz hőmérsékletére, sem a hűvös, sem a forró fürdő nem jó. Az utolsó hat hétben nem ajánlatos fürdeni, csak lemosásokat végezznük. Fürdés után a testhajlatokat gondosan töröljük meg, hintőporozzuk be, és legalább negyedórára mindig pihenjünk le! Nagyon fontos a mell ápolása. Fürdés után dörzs- törölközővel finoman, körkörös mozdulatokkal dörzsöljük meg. Fokozza a vérkeringést. Utána sósborszesszel, lágy mozdulatokkal, masszírozzuk meg a melleket. Gondot kell fordítani a mellbimbó szoptatásra való előkészítésére is. Körülbelül két hónappal a baba születése előtt edzeni kell a bimbókat. Következőképpen : durvább mosókesztyűvel először finoman, majd fokozatosan erősebben dörzsöljük meg a bimbókat, vigyázva arra, nehogy berepedjen. Utána babakrémes tiszta ruhát helyezzünk a mellbimbókra. Terhesség alatt több figyelmet kell szentelni a bőrápolásra is, mert gyakran előfordulnak kisebb-nagyobb bőrpanaszok. Például: akinek zsíros volt az arcbőre, megváltozhat normál, vagy száraz bőrtípusra, vagy viszont. 175 Ispotálytól az oktatókórházig I. Október 5-én ünnepli a Tolna megyei Tanács V. B. Balassa János Kórház-Rendelőintézete a kórház fennállásának 175. évfordulóját. A jubileum kitűnő alkalom mind a visszapillantásra, mind pedig arra, hogy egy kiemelkedően fontos és megbecsült közintézményünk általunk inkább élvezett, mint közismert fejlődését summázzuk. Az elmúlt 175 év alatt betegek százezrei fordultak meg az ország legkisebb megyéjének ma, kicsinek egyáltalán nem nevezhető kórházában, melynek története hihetetlenül gazdag hősinek is nyugodtan nevezhető küzdelmekben. Jól' kipróbált igazság, hogy az ember csak azt képes értékelni, szeretni, annak a fejlődéséért képes tenni, amit ismer. A birtokolás valódi örömét is csak az őrizheti meg magában, aki tudja, hogy ami az övé, az egyúttal mindenkié múltjával, jelenével és jövőjével egyetemben. Ezért is vállalkozunk arra, hogy az elkövetkező napokban három részletben végigvezessük olvasóinkat orvos- és egészségügyi történetünk egy nem is csak provinciális érdekességű szakaszán. A kórház több emberöltőt kitevő történetének felidézéséhez kalauzul azt a vaskos évkönyvet használjuk fel, amely a jubileumot köszöntve A szekszárdi kórház száz- hetvenöt éve címet viseli. A mai Szekszárdon már sok a jövevény, de alighanem kevesen tudják még a törzsökös szekszárdiak között is, hogy a Tolna megyei Balassa János Kórház — mely napjaiban egységet alkot a jobb betegellátás érdekében a rendelőintézettel — hazánk elsők között alapított kórházainak egyike. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a fennmaradásért, növekedésért folytatott szűnös-szün- telen küzdelem miatt egyben a legviharosabb történetű kórháza is, ami régmúltját illeti... BEFOLYT 2 Ft 21 DÉNÁR A mai kórházak elődjei hazánkban is a szegényházak, aggápoldák, illetve menedékhelyek voltak, természetesen csak abban az esetben, ha az előd intézmények huzamosabb időn át működtek. A szekszárdi „ispitál” rövid fennállása alatt sem tartozott a szerencsések közé. Mint egy 1788-ból származó jelentés tanúsítja „Sexard városának soha semmi nemű fundatiója az Ispitálra nem volt...” Aligha kétséges, hogy a „fundatió” hiánya miatt az ispotály megéleme- dett és elszegényedett lakói — kik tucatnyian ha voltak — nem kaptak fejedelmi ellátást. Az is sejthető, hogy a megyeszékhellyé 1780-ban lett Szekszárd elöljáróinak sokat főtt a fejük azért, hogy mi légyen a menhellyel, minek helyébe kórház szükségeltetne, ha lenne rá fun- dáció... Kínkeservesen ugyan, de lett. S ennek érdekében az elhalálozások miatt elnéptelenedett menedékhely berendezése eladatott (1 db olajos lámpa, 1 db vasfazék, 1 tűz- piszkáló vasvella, 1 pörsöl és 1 darab rozzant szapuló) 2 Ft 21 dénárért. Ez az összeg csapatott a működési költség 23 Ft 77 dénárnyi maradékához. A vármegye adott kegyesen 25 forintokat és így együttesen lett 50 forint 39 krajcáros alaptőke a leendő kórháznak. A kórházépítés anyagi alapfeltételei csiga- lassúsággal teremtődtek meg, s ha Ferenc császár be nem fizetett a szekszárdi uradalommal jókora summát — torna 1. Álljunk terpeszállásba, kezeket emeljük mellső középtartásba. Lendítsük mindkét karunkat kétszer balra, majd kétszer jobbra, törzsfordítással. Háromszor, négyszer ismételjük meg. 2. Feküdjünk hanyatt, kezek a törzs mellett. Végezzünk lábemelést nyújtott lábbal három szakaszba föl, négyre le, másik lábbal háromra föl, négyre le és ismétlés legalább négyszer. 3. Felülünk, kezünkkel támaszkodunk hátul. Hátsó fekvőtámasz (akinek ez nem megy, az ülve marad), bal térd emelés, jobb térd emelés, és le. 4. Hason fekvés, kezek oldalsó középtartásban, törzshajlítás háromszor hátra, kézemeléssel. 5. Térdelés, kezeket tegyük a csípőre. Törzshajlítás előre és a homlokkal érintsük meg a talajt. Térden ülés, és ismét előrehajlás legalább háromszor, négyszer. 6. Alapállásból szökdel- agyszer balra, vissza és is- jünk egyszer jobbra, vissza, métlés négyszer, ötször. A kozmetikai kö Nem kevés azoknak a nőknek a száma, akik figyelmen kívül hagyják a szépészeti lehetőségeket. Fiatalabbak azzal a kényelmes állásponttal hárítják el a kozmetikai tennivalókat: „nincs rá szükségem, úgyis szép vagyok!”, idősebb korban: „minek kozmetikázzak? az idő úgyis elmúlt felettem.” A kozmetikai közönyösség bármilyen korban egyformán helytelen álláspont. A bőrápolást tulajdonképpen csecsemőkorban kell elkezdeni és életünk végéig nem szabad abbahagyni. Fiatal és idős korban főleg a bőr- és egészségápolási teendőkön van a hangsúly, középkorú nőknél pedig ezek mellett a szépségápolás. A fiatalkori bőrápolás fontos része a megelőző kozmetika, nehogy idő előtt ráncosodjon az arc-, és a nyakbőr, mert a kialakult ráncokat már nagyon nehéz eltüntetni. Tehát fiatal korban is szükség van a bőr krémezésére, vitaminos arcpakolásokra stb. Különösen a pattanásos, zsíros arcbőrnél az élesztős pakolásra. Itt kell megjegyeznünk, hogy a pattanásos arcbőrt szakszerűen kell kezelni, nem szabad elhanyagolni, mert egész életre szóló heg maradhat a bőrön a helytelen kezelés eredményeképpen. Igen sok fiatalnál hat zavaróan a sima arcbőrt elcsúfító anyajegy, szemölcs vagy más bőrhiba. Kézen gyakori fiataloknál a szemölcs. Kézfogásnál zavaró és visszariasztó. A legújabb tudományos kutatások szerint a szemölcsöket apró vírus okozza, tehát fertőző! A vírusok útján terjedő szemölcs gyorsan szaporodik a bőrön, de kézfogás vagy közös törölköző használatával továbbterjedhet másokra is. Könnyű megszabadulni tőlük, de nem úgy, hogy házilag kezeljük vagy elkötjük, hanem szakorvosi kezelés által. Középkorú nőknél a kozmetikai közönyösség súlyos hiba, mert a kozmetikai tudomány mai állása szerint a rendszeresen és helyesen kozmetikázó nő koránál legalább 10 évvel fiatalabbnak látszik. És ez nagy szó. 3415 forintot — valószínű nem készül el 1801-ben a mai régi kórház melletti kápolnával szomszédos területen a 12 ágyas ispotály. Ez volt tehát az alap, ennek az ispotálynak keserves létrejöttével kezdődött a jubiláló kórház története. MILYEN VOLT A KÖRÖDA? Természetesen igen szerény, de nagy szerencséjére zömmel olyan orvosok álltak az élén, akik kezdettől hallatlanul sokat tettek a kisded intézményért „megvetvén minden ellenszolgáltatást, a szegény embereket szeretetből, s a legjobb eredménnyel gyógykezelvén.” A kóroda első főorvosa a svájci származású dr. Keller Jakab Uldarik volt. őt követte a rendek ellenére Mosetig András doktor. S azért ellenére, mert a vármegyei közgyűlés Babits Mihály költő azonos nevű dédapját óhajtotta volna helyettes főorvosnak. Éveken át húzódott a harc, mígnem Mosetig lemondása után 1817-ben főorvosi kinevezést nyert. Dr. Babits Mihály 1830-ban bekövetkezett haláláig — majd 30 éves szekszárdi szolgálata alatt — hallatlanul sokat tett az ispotály kórházzá való fejlesztéséért, a vármegye közegészségügyéért, ő honosította meg a megyében a himlőoltást, üzent hadat a szülészet területén fennálló primitív körülményeknek, segítette a szakképzett bábákkal való ellátást, indított támadást a kuruzslás ellen. Egyébként, mint egy levéltárban őrzött jelentésből kitűnik „...az ispotály épülete szilárd anyagból épültnek, találtatott, benne szép, tágas, mindennel jól ellátott kápolnával. Egy szoba volt a curá- tor számára, kettő pedig a betegek részére, ahol 12 fek- helyt helyeztek el. Ez a 12 fekhely azonban igen szorosan feküdt egymás mellett, ezenkívül nagyon szűk volt a kórház udvara is.” A Ferenc-kórház megna- gyobbíttatása úgyszólván valahány itt tevékenykedő orvosnak örökölt programja volt. Nem tudták elkülöníteni a férfi betegeket a nőktől, a külső betegségben szenvedőket a belső nyavalyákban sínylődőktől, a fertőzőket a nem fertőzőktől, továbbá az elmebetegektől. Parányisága miatt az udvar sem felelt meg arra, hogy benne a „lábadozók testüket gyakorolhassák”. A kórház első főorvosa, dr. Keller 1803-ban bekövetkezett halála igen súlyosan érintette a kórházat. Végrendelet és örökös nélkül halván meg mintegy 142 000 forintos vagyona a királyi kincstárra testálódott. Szluha György apátplébánosnak kellett instanciáznia, hogy a volt főorvos által kórházépítés céljára szóban hagyományozott 10 000 forintot utaltassa ki a császár a már meglévő ispotály bővítésére. Három év múlva, 1806-ban fizetett csak a kincstár, de sókötvényekben, így az örökhagyó szándékát nem szolgálhatta a 10 000 forint, csupán az értékpapírok kamatai Dr. Babits Mihály igazgató főorvos. segítették a kóroda fenntartását, mely egyre nagyobb költségeket igényelt. A vármegye kénytelen volt — olvassuk az évkönyvben — továbbra is gyűjtéseket rendezni a kórház javára. Az ispotály 1806-ban vált megyei kórházzá és működésének első évtizedeiben felettébb mostoha körülmények között teljesítette hivatását, noha tudós orvosainak jóvoltából semmiben nem maradt el működési színvonalában az országostól. (Folytatjuk).
