Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-16 / 245. szám
XXVI. évfolyam, 245. szám. ÁRA: 0,80 Ft. 1976. október 16., szombat Mai számunkból A. ‘ VÉGET ÉRT A MAGYAR —NDK BARÁTSÁGI HÉT (3. old.) JÖ A BERUHÁZÁS, DE.., (3. old.) ŐSZI MUNKÁK A BÁTAI HATÁRBAN OLVASÓSZOLGÁLAT (3. old.) Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Két uj törvény született Pénteken délelőtt a közművelődési törvényjavaslat fölötti vitával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson résit vett Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban foglalt helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Gyurkó László (Budapest, 44. vk.) színházigazgató volt. öt követte Szűcs Gábor (Hajdú-Bihar m. 12. vk.), az MSZMP Hajdúszoboszlói városi Bizottságának első titkára, aki után Jávorkai István (Komárom m. 2. vk.), a tatabányai keleti II. bányaüzem vájára kapott szót. Orlovácz György (Tolna m. 8. vk.) nagydorogi általános iskolai tanár (hozzászólását a 2. oldalon ismertetjük) felszólalása után Pozsgay Imre kulturális miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra. Kiemelte: a vita legfőbb tapasztalata, hogy a törvény előkészítésében közreműködött állami és társadalmi szervek, mozgalmak és szervezetek jól érzékelték társadalmunk hangulátát, szükségleteit és igényeit. A képviselők felszólalásai ugyanazokat a törekvéseket fejezték ki, amelyeket az előkészítők igyekeztek érvényesíteni. Ezt követően az országgyűlés a törvény- tervezetet — a kulturális, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, továbbá Úszta Gyula módosító javaslataival együtt — általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután a tanácstagok választásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása következett. A törvényjavaslathoz — amelyet a képviselők írásban kézhez kaptak — dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Dr. Korom Mihály beszéde Országgyűlésünk 1975. áprilisában alkotta meg azt a törvényt, amely a népképviseleti "testületek — az országgyűlés és a tanácsok — tagjainak öt évre szóló választásáról rendelkezett. A tanácstagok öt évre történő választásának hatályba léptetését az 1975. I. törvényünk külön törvényre bízta. Már akkor felmerült az az igény, hogy a jövőben az ország- gyűlési képviselőket és a tanácsok tagjait ismét egy időben válasszuk. Ennek az igénynek az a valós alapja, hogy helyesnek látszik a tanácsok megbízatásának időtartamát is összhangba hozni ötéves terveink időszakaival. Ezzel is aláhúzzuk az országos és a helyi politika szerves kapcsolatát. Mint ismeretes, az 1973- ban megválasztott tanácsok tagjainak megbízatása 1977 áprilisában jár le. Most Van itt az ideje tehát, hogy törvényhozó testületünk döntést hozzon az ezzel összefüggő fontos közjogi kérdésről. A tanácsok ötévi időtartamra való választásának, valamint az országgyűlési és tanácsi választások egyidejű megtartásának államjogi szabályozásánál két lehetőség között választhatunk. Vagy úgy rendelkezik az ország- gyűlés, hogy 1977-ben a tanácsok tagjait 3 évi időtartamra válasszák meg, vagy az országgyűlés — alkotmányos jogkörében eljárva, — meghosszabbítja a tanácsok tagjainak megbízatását az 1980. évi általános választásokig. A kormány a második megoldás elfogadását javasolja a tisztelt országgyűlésnek. Ennek főbb indokai a következők: A tanácsok ez év első felében fogadták el az V. ötéves tervüket. A tervek sikeres teljesítésének irányítása, szervezése és ellenőrzése jobban biztosított, ha azt a jóváhagyó testületek látják el. Az 1973. évi tanácsválasztások során jelentős számban kerültek új .tanácstagok a testületekbe. Ez a körülmény, valamint az időközi választások lehetősége megfelélő biztosítéka annak, hogy a .tanácsi munka hatásfoka a hétéves időtartam során is eredményes legyen, és a tanácstagok változatlanul megfeleljenek a választók bizalmának. A választó állampolgárok tevékeny közreműködése és ellenőrzése, a testületekben dolgozók felelősségtudata, valamint a politikai, társadalmi szerveink, különösen a párt és a Hazafias Népfront által nyújtott segítség további fontos záloga annak, hogy a tanácsok tagjai jól eleget .tehessenek alkotmányos megbízatásuknak. Tisztelt országgyűlés ! Az előterjesztett törvényjavaslat Dr. Korom Mihály elfogadása esetén tehát 1977- ben nem lesznek általános tanácsválasztások, hanem arra majd 1980-ban, az ország- gyűlésig képviselőválasztásak- kal egy időben kerül sor. A javaslatot megtárgyalta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is és azzal egyetértett. Felhatalmazást kaptam a bizottságtól, hogy a nevükben is kérjem a törvényjavaslat elfogadását. Az a meggyőződésünk, hogy az előterjesztés elfogadása jó összhangot teremt a politikai és gazdasági feladataink sikeres megoldásában. Kérem a tisztelt országgyűlésit, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjék elfogadni. A törvényjavaslathoz hozzászóló nem jelentkezett. Az országgyűlés a tanácstagok választásáról szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután napirend szerint következett dr. Simon Pál nehézipari miniszter beszámolója a tárca által irányított központi fejlesztési programok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről és az 1976—80-as évek közötti szakasz fejlesztési céljairól. Df. Simon Pál beszéde A nehézipari miniszter bevezetőben rámutatott: a szelektív iparfejlesztés, a hazai energiatermelés és -fogyasztás szerkezetének korszerűsítése és a hazai nyersanyag- kincs fokozottabb mértékű, gazdaságosabb hasznosítása iparpolitikánk fontos irányelve. A három központi fejlesztési program, amelyről a tisztelt országgyűlésnek beszámolok, ezeknek az irányelveknek gyakorlati megvalósulását tűzte ki célul. A programok megvalósításának a IV. ötéves tervvel lezárult első Szakasza bizonyítja meghatározó szerepüket a nép- gazdasági tervek teljesítésében, illetve túlteljesítésében. Jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a nehézipar túlteljesítette IV. ötéves tervét. A programok megalapozzák a további fejlődést is. Egyértelműen állítható, hogy a fejlesztések a népgazdaság tervszerű, arányos, gyors fejlődését eredményezik már ma, és várhatóan a jövőben .is. Teljesítésük tovább mélyíti a nemzetközi szocialista integrációt. A hatékony nemzetközi együttműködés pedig céljaink megvalósításának alapvető feltétele. Együttműködés a KGST-országökkal, (Folytatás a 2. oldalon.) Gyümölcsöző, fejlődő kapcsolatok Losonczi Pál Panamába érkezett A szerda éjszakát még Cuzcóban töltötte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Délben viszont visszarepült Limába, ahol folytatta, majd befejezte tárgyalásait Francisco Morales Bermudez elnökkel. A korábbi, s a csütörtöki eszmecserék is igazolták, hogy a két földrajzilag oly távoleső ország kapcsolatai a barátság és a kölcsönös megértés szellemében fejlődnek, gyümölcsözőek mind Magyarország, mind Peru számára. A nyílt, őszinte és baráti légkörben lezajlott megbeszéléseken a két elnök egyetértéssel állapíthatta meg, hogy kétoldalú kapcsolatainkról, valamint a nemzetközi helyzet megítéléséről vallott nézeteik azonosak, vagy meglehetősen közel esnek egymáshoz. A tárgyalások végeztével közös közleményt fogadtak el: az okmányt az elnöki palotában ünnepélyes, az aláírás tényét emlékezetessé tevő külsőségek között látta el kézjegyével Losonczi Pál és Francisco Morales Bermudez. Hivatalos baráti látogatásának befejeztével csütörtökön este az Elnöki Tanács elnöke a Country Hotelben vacsorát adott Francisco Morales Bermudez tiszteletére. Ezt megelőzően a magyar államfő a Magyar Nép- köztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendjét nyújtotta át a Perui Köztársaság elnökének. A nap krónikájához tartozik, hogy Limában véget ért a magyar—perui gazdasági vegyes bizottság soros ülése. A tanácskozás jegyzőkönyvét Bíró József külkereskedelmi miniszter és Luis Arias Graziani kereskedelmi miniszter írta alá. Megállapították : a gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, műszaki-tudományos együttműködés fejlődése megfelelt a várakozásnak, különösen az oktatás, az egészségügy és a kereskedelem területén. Peru növeli vásárlásait Magyarországról, s mindkét fél törekszik a kiegyensúlyozott árucserére. Peruból a következő években nagy mennyiségű cinket, ólmot, bizmu- tot, kadmiumot, ezüstöt, wolframot, hallisztet, kávét és gyapotot kapunk, s érdeklődnek oktatóberendezéseink, távközlési gyártmányaink iránt. Nem is a távoli jövőben krétagyárat, ill. fémbútorgyárat vásárolnak Magyarországról, s döntöttek abban is, hogy további három vízi erőmű felszereléséhez kérnek magyar segítséget. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. Losonczi Pál és kísérete pénteken Panamába, a dél- amerikai út következő állomására érkezett. Panama Közép-Amerikában elhelyezkedő független köztársaság. Területe (az országot kettészelő 1432 négyzetkilométeres Panamai Csatornaövezettel együtt) 77082 négyzet- kilométer. Lakóinak száma 1,7 millió. A népesség zöme spanyol-indián, mesztic, a városokban sok a jamaikai, kínai, amerikai, stb. bevándorolt. Panama agrárország. A keresők 44 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Az ország területének 23,8 százaléka alkalmas művelésre, amit jórészt a latifundiumok és az amerikai United Fruit Company államosított leányvállalatainak exportra termelő banánültetvényei foglalnak el. A katonai kormány 1969-ben meghirdetett földreformja 3 év alatt 350 ezer hektár föld szétosztásával enyhítette a szegényparasztság földínségét. Termelőszövetkezetek szervezésével, agráripari kombinátok létesítésével a mezőgazdasági termelés fellendítését kívánják elősegíteni. Az 1975-re meghirdetett „termelés évében” gazdag banán-, cukornád- és rizstermést takarítottak be. Az . állami szektor erősítésére cukor- és cementgyár, halfeldolgozó üzem, kőolajfinomító és vízi erőmű épül. A bányakincsek (kőolaj, réz-, arany-, ezüst-, mangánérc és bauxit) feltárása és kitermelése megkezdődött. Föld körüli pályára bocsátották a Szojuz—23 űrhajót. Utasai: a 34 éves Vjacseszlav Zudov alezredes, az űrhajó parancsnoka és Valerij Rozs gyesztvenszkij alezredes, fedélzeti mérnök. (Telefoto) Nem egészen négy hónapon belül a harmadik, ember irányította szovjet űrhajó indult el csütörtökön Bajkonurból, fedélzetén Vjacseszlav Zudov parancsnokkal és Valerij Rozsgyeszt- venszkij fedélzeti mérnökkel. A moszkvai televízió ezúttal is közvetítette a felszállást, s bemutatta a földi repülésirányító központot is. A harmincegyedik szovjet űrhajó legénységének feladata, hogy folytassa a június 22-én Föld körüli pályára bocsátott Szaljut—5 űrállomással elkezdett kísérleteket. Az űrhajósok harmadik, űrállomásokon dolgozó nemzedékéhez tartozó Zudov és Rozsgyesztvenszkij az ő munkájukat folytatja. A 37. és 38. szovjet kozmonauta munkája része a szovjet űrkutatás fő irányának, az orbitális űrállomásokon végzett népgazdasági hasznú tudományos kísérleteknek. Az űr meghódításának ez a leggyümölcsözőbb szakaszía 1971 áprilisában kezdődött^ amikor Satalov, Jeliszejev és Rukavisnyikov űrhajósok először kapcsolták össze a Szojuz—10 űrhajót a Szaljut—1 űrállomással. A 34 éves Vjacseszlav Zudov és a 37 éves Valérij Rozsgyesztvenszkij első ízben jár az űrben. Mégsem egészen újoncok. Mindketten 1965 óta tartoznak az űrhajósok osztagába és több űrrepülés földi irányításában vettek már részt.
