Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-02 / 207. szám

XXVI. évfolyam, 207. szám. ARA: 030 Ft. 1976. szeptember 2., csütörtök Mai számunkból SZAKÁLYBAN NINCS PARLAG 3. old. A GAZDASÁGOS TERMÉKSZERKEZET MÉRCÉJE 3. old. MAGYAR FIATALOK USZTY-ILIMSZKBEN 5. old. MINDIG VAN ELADÓ HÁZ 4. old. Konténeres árumozgatás „Paradicsomhajrá” Pakson A HAJRÁ MINDEN ÜZEMBEN, MINDEN GAZDASÁG­BAN IGÉNYBE VESZI A GÉPEKET, EMBEREKET. KÜ­LÖNÖSEN VONATKOZIK EZ AZ OLYAN ÜZEM ÉLETÉ. RE, AHOL A HAJRÁT, A MUNKACSÚCSOT NEM A ROSSZ MUNKASZERVEZÉS, A KAPKODÁS, HANEM A MUNKA SZEZONÁLIS JELLEGÉBŐL ADÖDÓ DOLGOK OKOZZÁK. A PAKSI KONZERVGYÁRBAN MOST IGAZI MUNKA. CSÚCS VAN. A MEZŐGAZDASÁGOT HÁTRÁLTATÓ ASZÁLYOS IDŐJÁRÁS JÓCSKÁN KÉSLELTETTE AZOK­NAK A TERMÉKEKNEK (UBORKA, PAPRIKA, STB.) FELDOLGOZÁSÁT, AMELYEK NEM HIÁNYOZHATNAK JÖVŐ ILYENKORIG AZ ORSZÁG ÉLÉSKAMRÁJÁBÓL. ÉPPEN EZÉRT EZEKBEN A HETEKBEN KELL A KONZERVGYÁRI DOLGOZÓKNAK BEHOZNI A KEDVE. ZÖTLEN KÖRÜLMÉNYEK SZÜLTE LEMARADÁST. PÁRHUZAMOSAN AZ UBORKA ÉS A PAPRIKA FEL­DOLGOZÁSÁVAL IGAZI NAGYÜZEM VAN A PARADI­CSOM-VONALON. A FOLYAMATOS TERMELÉS MELLETT JELENLEG NAPONTA TÖBB MINT 20 VAGONNYI TER. MÉST DOLGOZNAK FEL, BÁR EZ MÉG MINDIG NEM ÉRI EL AZT A SZINTET, AMELY A GYÁR TERVEIBEN SZEREPEL. A GAZDASÁGOK EGY RÉSZÉBŐL KÉSVE ÉRKEZNEK AZ ELŐRE LESZERZŐDÖTT SZÁLLÍTMÁNYOK ÉS EZ AKADÁLYOZZA A TERMELÉS FOLYAMATOSSÁGÁT. AZ ÜZEMBEN MINDENT ELKÖVETNEK, HOGY A BEÉRKEZŐ TERMÉKEK ÚTJA A FELDOLGOZÁSIG MI­NÉL INKÁBB FELGYORSULJON, MINÉL KEVESEBB ÉLŐ MUNKAERŐT VEGYEN IGÉNYBE AZ AMÚGY IS MUN­KAERŐGONDOKKAL KÜSZKÖDŐ NAGYÜZEMBEN. EN­NEK EREDMÉNYEKÉPPEN A NEHÉZ FIZIKAI MUNKÁT SZINTE TELJES EGÉSZÉBEN SIKERÜLT MÁR KIKÜSZÖ­BÖLNI, HISZ AZ ÁRU MOZGATÁSA IS MODERN KON­TÉNERES MÓDSZERREL TÖRTÉNIK. Fotó: Gottvald Blézer Józsefné és Vizberger Györgyné válogat Összehívták a megyei tanács ülését Keserű Jánosné a Szovjetunióba utazott Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter, szerdán Ir- kutszka utazott, hogy a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara által a MTESZ közreműkö­désével rendezendő magyar gazdasági és műszaki napok ünnepélyes megnyitóján részt vegyen és előadást tartson a magyar népgazdaság helyze­téről, fejlődéséről, az V. öt­éves terv főbb célkitűzéseiről, valamint országunk és a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatainak alakulásáról. Elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen voltak a Szovjetunió budapesti nagy- követségének képviselői. (MTI) Sajtótájékoztató a Posta­vezérigazgatóságon A Posta növekvő feladatai­ról, a szolgáltatások ötéves fejlesztési terveiről számol­tak be a Posta-vezérigazgató, ság szerdai sajtótájékoztató­ján. Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a Posta vezérigazgatója el­mondotta, hogy a mos­tani tervidőszakban va­lamennyi postai és táv­közlési szolgáltatás fel­adatai megnövekednek. A levélforgalom 1980-ban pél­dául 40 millióval, a terjesztett hírlapok száma 100 millióval lesz több, mint a múlt évben volt, a helyi telefonforgalom másfélszeresére növekszik. A nagyobb feladatok megalapo­zásához a Postának öt év alatt 13,7 milliárd forint áll rendelkezésére, több mint másfélszerese az előző terv­időszak beruházásainak. Az összegből egyebek kö­zött befejezik a solti 2000 kilo- wattos rádióadó állomás és az interszputnyik földi fogadó- állomás építését. Az urh- adóhálózat bővítésével lehe­tővé teszik, hogy a Kossuth és a Petőfi adó műsorát az ország egész területén lehes­sen venni. A tv 1. műsorának vételi területét további át­játszó adókkal bővítik, a II. műsor szélesebb körű vételé­re pedig nagy teljesítményű adókat helyeznek üzembe. • • Összefog a chilei ellenzék Volodia Teitelboim, a Chi­lei Kommunista Párt KB po­litikai bizottságának tagja és Clodomira Almeyda, a Chilei Szocialista Párt főtitkárhe­lyettese, a Pinochet-rezsim- mel szembeni külföldi ellen­állási mozgalom végrehajtó titkára közös interjút adott az OKP központi lapjának az Unita-nak. A chilei politi­kusok rámutattak, hogy az antifasiszta harc új szakaszát a népi egység újonnan létre­hozott végrehajtó tanácsának és a fasiszta junta ellen fel­lépő valamennyi erők egység­törekvése, illetve céljaik egyeztetése jellemzi. Teitelboim és Almeyda ki­emelte a népi egység mozga­lom és a chilei keresztényde­mokrata párt kapcsolatának különleges jelentőségét, amely kapcsolat mind bel-, mind külföldön megerősödött. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtt megtartott ülésén ha­tározta el a Tolna megyei Tanács III. negyedévi ülésé­nek összehívását. A testület tanácskozásának programjá­ban így elsőrendű fontosság­gal bírt a tanácsülés anyagá­nak előkészítése. A Tolna megyei Tanács szeptember 23-ra összehívott ülésén több élénk közérdek­lődésre számot tartó napi­rendet tárgyal. Ilyen például a Tolna megye V. ötéves te­rületfejlesztési terve, amit vi­tára és jóváhagyásra Császár József általános elnökhelyet­tes terjeszt elő, a vb megbí­zásából szóbeli kiegészítést is adva a fontos tennivalókat összegező írásos anyaghoz. Most tárgyalja meg ezen­kívül a megyei tanács azt a jelentést is, mely dr. Kálmán Gyula elnökhelyettes előter­jesztésében arról ad számot, hogy miként alakult me­gyénkben az ipari, kereske­delmi és áruszállítási szolgál­tatás, summázva egyúttal az ezeknek a továbbfejlesztésé­re kidolgozott és hosszú távon érvényes tennivalókat is. Dr. Polgár Férenc, a me­gyei tanács vb-titkára arról számolt be, hogy miként ala­kultak a megyében a tanács­tagok tájékoztatásának ta­pasztalatai a helyi és a me­gyei tanács tevékenységén belül. A megyei tanácstagok szekszárdi járási csoportjá­nak vezetője is ezen az ülé­sen ismerteti meg a Tolna megyei Tanácsot a csoport munkájával. A soron következő tanács­ülés előkészítésére tulajdon­képpen a végrehajtó bizott­ság tanácskozásának második felében került sor. A végrehajtó bizottság ese­dékes ülésének programjában természetesen az előkészíté­sen kívül más kérdések is helyet kaptak. Ilyen volt az a beszámoló, amit a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője, dr. Horváth Jenő terjesztett a testület elé, a vezetése alatt álló szak- igazgatási szerv ügyrendi feladatainak ellátásáról. Részt vett e napirend vitájá­ban dr. Hanny Irén főtaná- nácsos is az Egészségügyi Minisztérium igazgatási fő­osztálya képviseletében. Az osztály ágazatot átfogó tevé­kenységét utoljára 1974-ben tárgyalta meg a végrehajtó bizottság, mely most az ered­mények számbavételén kívül igen nagy figyelmet szentelt azoknak a gondoknak, ame­lyek közül számos megnyug­tató rendezése központi in­tézkedésekre vár vagy a már megtett központi intézkedé­sek időbeni kifutására. A tes­tület ugyanakkor egyhangú­lag állapította meg, hogy az egészségügyi osztály jól lát­ja el ügyrendi feladatait, de tovább kell javítania munka- kapcsolatait a járási, városi és községi párt- és állami vezetéssel. A megyei tanács pénzügyi és tervosztályának vezetője — Ribling Ferenc és Csekei Gyula —, ezt követően tettek jelentést az 1976. évi fejlesz­tési alap és költségvetés I. félévi teljesítéséről. A végre­hajtó bizottság ezután tár­gyalta meg a tanácsok 1977. évi költségvetési és fejleszté­si alap tervjavaslatát. A be­jelentések címszó alatt hozott időszerű döntéseket, egyebek között a meliorációs és rét­legelő gazdálkodás állami tá­mogatásáról, az 1976. évi út- híd fenntartási és korszerű­sítési keret felhasználásáról, továbbá a sütőipari beruhá­zások 1976—77. évi tanácsi fejlesztési alapból történő tá­mogatásáról. A fegyelem -fegyelmez A z ünnepségre meg­hívták a szekszárdi Babits Mihály álta­lános iskola igazgatóját. A vendég, rajta kívülálló okok miatt késve érkezett, s az ajtóban álló fiatal rendező „intelmeit” meg­hallgatva pillanatok alatt határozott: tiszteletben tartja a szentesített válla­lati rendet, s kívül marad. Maga is a pontosság híve, s megtudva, hogy a ven­déglátó üzemben a kollek­tíva mindennémű fegyel­mezetlenséget megtorol, nem akarta, hogy kívülálló­ként mentséget élvezzen. A fegyelem tehát fegyel­mez. Kérdés azonban, kik uralják a terepet, még ért­hetőbben, kiket tűr meg, s hatalmaz fel a munkahelyi vezetés hangadónak. Elő­előfordul, hogy a kisebb- nagyobb beosztásban lévő főnök jó szimattal kiemeli magának a munkahely semmit érő emberét, felka­rolja, bizalmába fogadja, s ezzel óhatatlanul hangadó­vá avatja. Az ilyen „húzás” azzal jár, hogy a kegyelt­nek megnő a szava, s egy­re többet megenged magá­nak lógásban, ítélkezésben, miközben körülötte tör­vényszerűen megnémulnak a fegyelmezett, mestersé­güket magas színvonalon művelő emberek. Hogy vé­gül ki húzza a rövidebbet? Minden eddigi tapasztalat egyértelműen bizonyítja; a szolgálatkész lusták, tehet­ségtelenek alá lovat adó ve­zető maga alatt fűrészeli a fát. Hogy a munkahelyi köz­vélemény rendelkezik-e a nevelés, a ráhatás, a fe­gyelmezés eszközeivel, az mindenkor a belső erővi­szonyok állapotán múlik. S ne áltassuk magunkat azzal, hogy a rendet, fe­gyelmet követelő, megtartó többség egyértelműen, s mindig erőfölényben van az ügyesen lavírozó ki­sebbséggel szemben. Eb­ben a kérdésben a vezetők magatartása, példamutatá­sa a perdöntő. Amelyik munkahelyen a vezető be­osztású dolgozók a lógás első számú mesterei, ott hatalmánál fogva többnyi­re éppen a kisebbség van erőfölényben, s az viszi a „prímet”. Akinek kedve tartja, hétköznap délelőtt nézzen körül Szekszárdon, továbbá a megye bárme­lyik községében: láthatja, a gépkocsival furikázó, lé­zengő, maszek ügyeket in­téző — nem hivatalos ügyben járó — sokadal- mat. Talán a munkapado­kat hagyták ott? Egyik üzemrendésznek feltűnt: az irodai dolgozók némelyike sorra-rendre délelőtt tízkor ballag nyolc óra helyett a munkahelyé­re. Megteheti, mert látja, az osztályvezető is megte­szi, ilyenformán a főnök­nek nincs erkölcsi alapja alkalmazni a felelősségre vonást, a fegyelmezés kü­lönböző módozatait. Amennyiben a fegyelem fe­gyelmez, a lazaság lazasá­got szül. Hol a pártszerve­zet, a szakszervezet? Ezt az egyet szeretném én is tudni — mondja az üzem- rendész. SZ. P. „Fürdőben” a paradicsom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom