Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-05 / 210. szám
Mai számunkból KI ÉR RÂ (SOK) PÉNZT KERESNI? (3. old.) MAGAZIN (4. old.) CSONTVÄRY (5. old.) KERESSÜK A HELYES ARANYOKAT (6. old.) VÁLTOZÁSOK egy témában (3. old.) Brezsnyev Kazahsztánban Alma-Ata. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, aki Kazahsztánban tartózkodik, szombaton Alma-Atával, a köztársaság fővárosával ismerkedett. Felkereste azt a parkot, amely a Nagy Honvédő Háborúban Moszkva védelmében elesett 28 hős Panfilov- gárdista nevét viseli. Leonyid Brezsnyev, Din- muhamed Kunajev, a Kazah Kommunista Párt KB első titkára és Bajken Asimov, Kazahsztán miniszterelnöke virágokat helyezett el a hazájuk szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban hősi halált halt szovjet katonák emlékművének örökmépepcpripl Az SZKP KB főtitkára megtekintette Alma-Ata néhány építkezését is. Hazánkba látogat a norvég külügyminisztël’ Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szeptember 6-án hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Knut Frydenlund, a Norvég Királyság külügyminisztere. Madrid Az ellenzék „csúcsértekezlete” A spanyol munkabizottsár gok elfogadták Enrique de La Mata szakszervezetügyi miniszter tárgyalási meghívását — jelentette be pénteken, madridi sajtóértekezletén Marcelino Camacho, a munkásbizottságok vezetője, a koordinációs bizottság titkára. Camacho a koordinációs bizottság titkárságának ülése után tájékoztatta a sajtó képviselőit. A pénteki sajtóértekezlet további részében Camacho az ország politikai és szociális helyzetét elemezte, és különleges hangsúllyal szólt a gazdasági problémákról. Közölte, hogy több mint egymillió a munkanélküliek száma, s ezért „forró ősz” várható. „Mi, munkások nem akarunk gazdasági káoszt — mondotta a munkásbizottságok vezetője —, de nem vagyunk hajlandók vállalni a múlt hibáiból és a jelen nehézségekből fakadó súlyos terheket.” Negyven év óta először, szombaton egy szállodában „csúcstalálkozót” tartottak Madridban a fő ellenzéki pártok. A hatóságok tudtak az ellenzéki pártok mintegy 100 fős értekezletéről, de nem avatkoztak be. A gyűlésen megvitatták egy „árnyék- kormány” megalakítását és közös álláspontot igyekeztek kialakítani a kormány által ajánlott párbeszédhez. A találkozón a Szocialista Néppárt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt, a baloldali kereszténydemokraták, a Spanyol Kommunista Párt, a liberálisok és a szociáldemokraták képviselői vettek részt. Szolidaritási nagygyűlés a szekszárdi bőrdíszműben A chilei nép tovább harcol és győzni log Tegnap délben Szekszár- don, a város egyik új, korszerű gyárának, a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat üzemének feldíszített kultúrhelyiségében szolidaritási nagygyűlést rendeztek. Az elnökségi asztal mögött magyar és chilei zászló között felirat „Szabadságot a chilei népnek!” — hirdette, hogy a fasizmus rabságában szenvedő és harcoló hős chilei nép iránti szolidaritásukat fejezik ma ki a bőrdíszmű és a többi szekszárdi üzem dolgozói. Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte a résztvevőket, az elnökségben helyet foglaló dr. Sütő Gyulát, az Országos Béketanács titkárát, Elba Vergara asszonyt, a Chilei Antifasiszta Bizottság főtitkárát és Andres Ramirezt a bizottság tagját, majd átadta a szót a nagygyűlés szónokának dr. Sütő Gyulának. — A Magyar Szolidaritási Bizottság — amelyben részt vesznek az ország társadalmi szervezetei és tömegmozgalmai — immár hagyományosan rendezi meg évente, szeptember 1-től november 7-ig szolidaritási akciósorozatát a szabadságért küzdő népek támogatására — mondotta bevezetőben. — A magyar nép mindig síkraszállt a világ haladó népeinek szabadságáért, most az akciósorozat megnyitóját Szekszárdon tartjuk. Ma hat éve győzött — választásokon Chilében a népi egység, egy hét múlva pedig harmadik évfordulója lesz annak, hogy a nemzetközi imperializmus által támogatott és szervezett ellenforradalmi erők megdöntötték a népi egység kormányát Chilében. A szónok a chilei nép három év alatt elért eredményeiről szólva hangoztatta: — Soha nem volt ebben a délamerikai országban azelőtt ilyen alkotóláz — mint az 1970. szeptember 4-ét követő A nagygyűlésen dr. Sütő Gyula mondott beszédet Elba Vergara három esztendőben. Ezután a reakciós nagyburzsoáziának kívülről, az amerikai monopóliumok, kémszervezetek által szervezett aknamunkájáról szólt, aminek következménye volt 1973. szeptember 11. Tízezreket gyilkoltak le a fasiszták, börtönné vált az ország, ma is rabságban tartják a chilei hazafiakat, köztük Louis Corvalán elvtársat. Corvalán elvtárs élete veszélyben van, mindent meg kell tenni, hogy megmentsük. Szabadságot Corvalánnak, szabadságot a chilei hazafiaknak! A chilei fasiszta junta hatalma három év alatt sem volt képes megszilárdulni, ma is tart a szükségállapot. A chilei nép harcol és győzni fog — hangsúlyozta a szónok — harcában mellette áll az egész világ haladó emberisége, a magyar nép is. Lelki- ismereti kötelességünk segíteni, támogatni a chilei népet. Bármit tesz a reakció, a világ előre megy, a chilei nép győzni fog! Az Országos Béketanács titkára után Elba Vergara emelkedett szólásra. — A hat évvel ezelőtti nap, 1970. szeptember 4-e aranybetűvel van beírva a chilei nép történetébe — mondotta. — Ekkor győztek választáson a haladó erők és indulhatott meg az új, szabad, boldogabb élet építése. Mi, az öt világrészben élő chileiek megünnepeljük ezt a napot, mégha három évvel később a fasizmus jutott is uralomra. Ezután a chilei nép szenvedéséről és harcáról beszélt a Chilei Antifasiszta Bizottság főtitkára. — Corvalán elvtárs és a többi bebörtönzött hazafi élete veszélyben forog, csak a nemzetközi szolidaritás mentheti meg őket. Erősödik az ellenállás az országon belül. Nemrég sztrájkoltak a legnagyobb rézbánya dolgozói, olyan gazdasági, politikai vezetők, akik kezdetben támogatták a juntát, szembe fordultak vele és követelik a szabadság- jogok visszaállítását, a fogságban lévő szakszervezeti vezetők és a többi hazafi szabadon bocsátását. Harcol az ifjúság is az elnyomás ellen és már kialakultak a körvonalai egy antifasiszta frontnak, amely összefogja mindazokat, akik elégedetlenek a reakciós, fasiszta rendszerrel. (Folytatás a 2. oldalon.) Jó szerencsét Ma van a bányásznap. A bányászokat ünnepeljük. A mélyben dolgozó, a föld kincseit felszínre hozó tízezrek közül több százan élnek megyénkben is. Naponta útra kelnek, hogy munkájuk nyomán a szomszédos Baranya megyei tárnákból eljusson a szén Tolnába is. Köszöntjük őket. Véget ért az NSZEP KB ülése Sindermann és Fischer beszéde Berlin. Horst Sindermann, az NDK minisztertanácsának elnöke az NSZEP KB ülésén elmondott beszédében nagy előrelépésnek minősítette a szocialista országok gazdasági integrációjának folyamatában, hogy a KGST tagországai mind nagyobb súlyt fektetnek az összehangolt, közös tervezésre. A feladatokat 1990-ig előrevetítő tervezés egyszerre szolgálja a szocialista jelent és a kommunista jövőt — hangoztatta beszédében az NDK miniszterelnöke. A szocialista társadalmi rend előnyeiből adódik, hogy a KGST keretében folyó kooperáció és szakosodás, a nyersanyag- és energiapolitika alapkérdéseinek pozitív megoldása hosszú távra biztosítja a népgazdaság dinamikus fejlődésének alapjait. Ez minden országnak biztonságot nyújt és lehetőséget ad a folyamatos munkára. S megmutatja a világ közvéleményének — különösen a kapitalista országok munkás- osztályának és a fejlődő országoknak — hogyan oldják meg ily módon a jelen és a jövő problémáit együtt a szocialista országok — mondotta Sindermann. Nemzetközi kérdésekről beszélt az NSZEP KB ülésén Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere is. Felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos körök, a hatvanas évek óta talán a leghevesebb izgató és fenyegetőzési kampányt indították meg, mivel „vissza szeretnének térni a szocialista közösséggel szembeni nyomás stratégiájához”. Ennek keretében folyik az utóbbi időben „nagymérvű kampány azzal a céllal, hogy az NDK tekintélyét is aláássák a nemzetközi közvélemény előtt”. Leszögezte, hogy semmiféle perspektívájuk sincs az NDK szuverén jogai megsértésére és az ország bel- ügyeibe való beavatkozásra irányuló kísérleteknek. A vállalatok eszköztára A szakmunkásoknak, mesterembereknek nem szükséges bizonygatni mit számít a jó, hibátlan és a feladathoz illeszkedő szerszám. Könnyű belátni, hogy „nagyban” sem lehet ez másképp, vagyis a gyáraknak szükségképpen ki kell alakítaniok a jó, hibátlan és a feladatokhoz pontosan illeszkedő '„szerszámkészletet”. Mennél kevésbé illeszkedik egy-egy gyár eszköztára — a gépek, készülékek, speciális és univerzális berendezések parkja — a feladatokhoz, annál bizonyosabb, hogy a vállalat csak nagy erőfeszítésekkel, pénzt, energiát pazarolva lesz képes eleget tenni kötelezettségeinek. Rengeteg a gép, mert az emberek nem szívesen vállalnak második, harmadik műszakot, tehát a rendelkezésre álló munkaerő nagyobb részét az első műszakban kell foglalkoztatni és ehhez sok berendezés kell. így a képlet, végletesen fogalmazva: vagy három gép, három embernek — egy műszakban, vagy egy gép, három embernek, három műszakban. A hazai iparban jelenleg az első változat a jellemzőbb. No, de annyi drága, nagy teljesítményű gépet, mint amennyire ebben a helyzetben szükség lenne, mégsem vehetnek a vállalatok. Nincs rá elég pénz, tehát az olcsóbb gépek iránt nagyobb a vállalatok igénye (üzemben tartva a régi, elavult gépeket is) — ezért a géppark teljesítőképessége, állapota, műszaki színvonala nem kielégítő. A selejt egy része is abból adódik tehát, hogy nem egy helyen korszerűtlen gépeken igyekeznek korszerű termékeket gyártani. Számos jelenség, amelyet csak a szervezetlenségnek, fegyelmezetlenségnek, érdektelenségnek tulajdonítunk (kihasználatlan kapacitás, selejt, korszerűtlen termék), valójában nagy részben a feladatokhoz már nem illő vállalati „szerszámkészletből” adódnak. Néhány jelenség arra utal, hogy az ágazatok, vállalatok figyelme kezd az eszköztár felújítására összpontosulni. Bizonyítja ezt például a kohó- és gépipar technológiai rekonstrukciós terve. Ez kedvező folyamat kezdetét jelzi, hiszen eddig az ipari beruházások 40—50 százaléka építési beruházás volt. Márpedig csupán új gyárépületekkel csak lassan igazodhat a vállalatok eszköztára a mai követelményekhez. A régi épületek többsége viszont — esetleg némi átalakítással — alkalmas arra, hogy az új technikát is befogadja, feltéve, ha az öreg gépeket „nyugdíjba” küldik. Gerencsér Ferenc
