Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-04 / 209. szám

Mai számunkból

XXVI. évfolyam, 209. szám. ARA: 0,80 Ft. 1976. szeptember 4., szombat.

FELÚJÍTOTT üzletek (3. old.)

PESTRE JÁRNAK PERESKEDNI (3. old.)

CSALÁD — OTTHON (4. old.)

OLVASÓSZOLGÁLAT (5. old.)

A FILM ESZKÖZÉVEL (3. old.)

Jakab Gáborné cs Farkas Istvánné még a tűszelepeket készíti

I Gerth Anna a termoblok kok oldallemezét hajlítja

Kettős hivatás

A chilei szolidaritási hét megnyitója

Nagygyűlés a

A chilei szolidaritási hét országos megnyitó ünnepségére holnap Szekszárdon, a bőrdíszműben kerül sor. Déli 12 órakor nagygyűlést tartanak, ahol dr. Sütő Gyula, az Országos Békebőrdíszműben

tanács titkára mond beszédet. A nagygyűlésen és ün. népségén jelen lesz Elba Vergara, a chilei antifasiszta bizottság főtitkára és Andres Ramirez, a chilei antifasiszta bizottság tagja.

M

agyarországon ma a munkaképes nők 62 százaléka munkában, alkalmazásban áll. Abban, hogy ma a munkás- osztály magatartása, fegyelme, szemlélete, mindennapi tevékenysége, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom kihat az egész társadalomra, jelentős szerepe van a dolgozó nők kötelességtudó, munkaszerető áldozatvállalásának.

Ezekben a hetekben, hónapokban mind több pártszervezet, állami szerv tart önvizsgálatot. Azt mérlegelik a különféle fórumokon, hogy megtettünk-e, megteszünk-e minden tőlünk telhetőt a dolgozó nők, mindenekelőtt a családanyák gondjainak a könnyítése érdekében. Egy, a közelmúltban készült felmérés szerint a családanyák a szabad idejüknek csaknem a felét ma is mosással, vasalással, vásárlással, takarítással, főzéssel, mosogatással —, felsorolni is sok, hogy mi mindennel — töltik.

A kettős hivatás nem csekély többlet terhet ró az asszonyokra. Könnyíteni ezeken a terheken sokat lehet. S ez nemcsak az élettársak, hanem minden gyári — hivatali — és szövetkezeti vezető, minden közvetlen munkatárs, az egész társadalom feladata.

Évente összesen 1,3 milliárd forintot tesz ki a gyermek- gondozási segély. Ennek rendkívül pozitív hatása volt a népesedésre, de a legutóbbi időben több jel arra mutat, hogy három év után a kismamák nehezen tudnak visszailleszkedni egykori munkahelyükbe, ezért sokan idegenkednek ettől a kedvezménytől.

S itt elérkeztünk egy újszerű problémához. A gazdasági vezetőknek megkülönböztetett gonddal kell törődniük a gyermekgondozási segélyt igénybe vett édesanyák zökkenő- mentes visszatéréséről munkahelyükre. Ha ennek feltételeit nem teremtjük meg, visszájára fordulhat e nagyszerű rendelkezés. S ez érvényes minden családvédelmi, nővédelmi törvényünkre. Hiába a legjobb, legemberségesebb jogszabály, ha azokat nem az asszonyok, az anyák életének és munkájának tényleges megkönnyítésére alkalmazzák, ha példának okáért nem fordítanak gondot arra, hogy a kollektív szerződésekben valóban kifejezésre jussanak a nők, az anyák speciális gondjai.

Az MSZMP Központi Bizottságának 1970 februári nőpolitikái határozata egyebek között célul tűzte a nők közéleti aktivitásának fejlesztését, a közéletben tevékeny lányok és asszonyok számának növelését. Hol tartunk ebben a munkában, milyen eredményeket értünk el, mi akadályozza, illetőleg fékezi a nők közéleti tevékenységének gyorsabb kibontakozását, s ez utóbbihoz milyen politikai, gazdasági és kulturális intézkedésekre lenne szükség? Ez a másik nagy kérdés a szóban forgó megbeszéléseken.

A párt nőpolitikái határozatának megjelenése óta jelentős fejlődést értünk el a lányok és asszonyok közéleti tevékenységének fokozásában is. Mind több nő tölt be nálunk közhivatalt. Van sok női képviselő, tanácselnök, gyárigazgató, főorvosasszony és csaknem 20 000 tanácstag. A választó testületekben — elsősorban a pártban, a szakszervezetekben, a népfrontban és a tanácsokban — számottevően növekedett a nők aránya. Sajnálatos azonban, hogy minél magasabb szintű a testület, annál kevesebb benne a nő. Hasonló a helyzet a gazdasági élet vezető pozícióiban: sokkal több az erre felkészült és rátermett nő, mint ahányan ilyen pozícióba kerülnek.

A nők társadalmi és közéleti aktivitásának kibontakozását ma még sok minden fékezi. E tényezők közül elsősorban a szakmai és a politikai műveltség hiányát, a nők túlterhelését — a családon belül, egyenlőtlen munkamegosztás —, továbbá a különböző szemléleti okokat emelnénk ki. A vállalatokat ma semmi sem ösztönzi arra, hogy törődjenek saját nődolgozóik képzésével, sőt egész iparágak vannak, amelyek jóformán csak betanított és segédmunkás nőket igényelnek.

A rátermett nők nagyobb számú előléptetését és szakmai érvényesülését gyakran gátolja, hogy nem készülnek erre vonatkozó káderfejlesztési tervek. A szemléleti ok, hogy lényegesen lassúbb a változás az egyének tudatában, mint a társadalmi közfelfogásban, amelyre nagy hatással voltak és vannak a párt és a kormány nőpolitikái határozatai.

A születendő életről, a családról való gondoskodás önként és szívesen vállalt terheit a szocialista társadalom sem veheti le az édesanyák válláról. De leróhatja háláját igazi emberi megbecsüléssel. Azzal, hogy szüntelenül éberen tartja a társadalom lelkiismeretét a dolgozó nők, elsősorban a családanyák gondjainak könnyítése, a kettős hivatás írott és íratlan szabályainak maradéktalan betartása érdekében.

K. F.

Menjünk Kaposvárra!

Válogatás a háztájiba valá állatokból

KIPSZER-termékek a gyönki tűszelepgyárban

Ma délelőtt megnyílik a négy megyére szóló kiállítás Kaposvárott, a főiskola területén. A kistermelők állat- tenyésztésének fejlesztését szolgáló bemutatót az Agro- inform, az Országos Állat- tenyésztési Felügyelőség, Baranya,'Somogy, Tolna és Zala megyei felügyelőségei, valamint ‘a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola rendezi. Tegnap tartották a sajtótájékoztatót. Dr. Németh László, az OÁF főigazgatója elmondotta, hogy a kistermelők birtokában nagy értékű termelőeszköz van, ezt kihasználni, felhasználni az állat- tenyésztés fellendítésére — érdekük a kisgazdaságok tulajdonosainak és az államnak egyaránt.

— Az V. ötéves terv — pártunk agrárpolitikájával egyezően — a mezőgazdaságban a termelés fejlesztését elsősorban a nagyüzemekre alapozza. Emellett a kisgazdaságok termelésfejlesztésére is nagy súlyt helyez. A kistermelés keretei között jelenleg is jelentős árutermelés folyik. Ezt a munkát lehet fokozni, minőségileg magasabb szintre emelni. Ezt célozza ez a kaposvári bemutató is, ahol a négy megyében leginkább tenyészthető állatokat, használható berendezéseket mu- ják be a rendezők.

— A kiállítás két napján mintegy húszezer látogatót várunk. A négy megye legszebb tenyészállatait nemcsak bemutatjuk, hanem el is árverezzük. A dalmandiak dán

lapály kocáinak kikiáltási ára egyenként négyezer forint. Aki legtöbbet ad, azé a jószág. Egyébként a látogatók közlekedését is megszerveztük, gondoskodtunk az ellátásról is — mondotta a főigazgató a sajtótájékoztatón.

Munkatársunk kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a kiállításon részt vevő Tolna megyei gazdák, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok oklevelet kapnak. Az állatokat a szokványos szigorú

elbírálás alapján hozták a kiállításra. Póczik László megyei igazgató elmondotta lapunk munkatársának kérdésére válaszolva, hogy aki a kiállításon jószágot vásárol, ingyen házhoz is szállítják. Ugyanakkor lehetővé teszik, hogy akik nem tudtak nagy értékű állatot vásárolni, Tolna megyében, egy későbbi árverésen vagy a felügyelőség útján vehetnek gazdaságukba megfelelőt. Póczik László közölte még, hogy az állatok tulajdonosai megkapták a védőárat, ellenben ha az állat drágábban kel el az árverésen, a pluszpénzt azonnal kifizetik. A kiállítás ideje alatt egyébként a főiskola korszerű állattenyésztési telepét megmutatják a látogatóknak. Jó kirándulásnak, gazdag tapasztalatszerzésnek ígérkezik ma és holnap nemcsak a kisgazdaságok tulajdonosainak a kétnapos kaposvári kiállítás és vásár.

A hazai tűszelepgyártás „fellegvárában”, a gyönki tűszelepgyárban mozgalmasak voltak az elmúlt évek. Rövid idő alatt háromszor cserélt gazdát a kicsi üzem. Hajdan a Szekszárdi Vasipari Vállalathoz tartozott. Mikor azt átvette a BHG, a

Dombóvári Fémtömegcikk- gyártó Vállalathoz került. De ez a cég még kisebb volt, mint a korábbi. Ez is megszűnt, illetve beleolvadt egy sokszorta nagyobb, tőkeerősebb cégbe, a KIP- SZER egyik gyáregysége lett. Gyönkön is új tábla került a kapu fölé, ezt az üzemet is átvette a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat. Az üzem háromnegyed év óta, mint a KIPSZER automatika- és villamossági gyárrészlegének egyik egy_ ségeként folytatja a termelést.

Az átállás nem ment egyik napról a másikra. Még folyik a tűszelep gyártása. A piásodik félévben 600 ezer ilyen járműalkatrészt készítenek. Ha a későbbiek során a kereskedelem újabb igényekkel jelentkezik, ismét megkezdik ezeknek a gyártását.

A fő téma azonban már az új profilból adódóan a különféle villamos és

mechanikai berendezések gyártása. S ez azt is jelenti, hogy a gyönkieknél megkezdődött az építkezés.

Ebben a hónapban megkezdik a tokozott villamos szerelvények gyártását. Kialakítottak egy présgépmű. helyt, itt a termoblokkok oldallemezeit hajlítják.

A nemrég bekövetkezett változás előnyére vált az üzemnek. Az új gazda növelni tudta a béreket. Kialakult egy stabil, lelkes munkásgárda. Amiről még szívesebben beszéltek az üzem vezetői, a természetes függőség mellett jelentős önállóságot biztosított számukra a vállalat.

— sz 1 —