Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-30 / 231. szám
4. “Képújság 1976. szeptember 30. Mikor a városszéli boltok kilincse ragad a musttól, és a két napja jött tanuló eladó is kapásból tudja bármilyen tételű kristálycukor árát mikor az újságban az apróhirdetésekben boredényeket kínálnak mikor a tőkéhez közelhajolva megérezni az érett fürtök halvány, édeskés illatát mikor a zörgő hordókkal rakott szekér saroglyá- ján lelógó gyereklábak harangoznak mikor a présházak előtt kék kötényes emberek mossák a hordókat __Akkor mindenki tudja, hogy itt a szüret, megérett a szőlő, mely után keserű a víz, ízetlen a kalács, sziruposnak tűnik a méz. A szekszárdi dombok: borvidék, melynek történelme van, amit megírtak és meg fognak írni, miközben a vesszők évről évre gyümölcsöt hoznak ; hol többet, hol kevesebbet, de valamilyet mindig. így van is miről beszélni, mert ebben mindenki szakértő; az is, akinek van párszáz négyszögöl szőlője, és az is, akinek lesz. Sokan latinul mondják a szürkepenész nevét és magyarul szidják a rossz időt. Minden gazdának megvan a saját „receptje” a borkészítéshez, erjesztéshez, és mindenki elfogult a saját nedű megítélésekor. Hogy a munka mennyi vele, azt csak az tudja, aki csinálja. Az is gond: ha korán leszedem, több lesz, de kevesebb a fok, ha megjavul az idő, várhatok talán, megy bele még egy kis cukor, de közben rohad is és kevesebb lesz. A szüret — még közepes termésnél is — mindig vidám dolog, és a gazda megnyugszik, ha kádba kerül a termés; nagy baj már nem történhet. Kifosztott kert hangulatát árasztja a leszüretelt szőlő; széttaposott szemek, lehullott levelek, a fürtök súlya nélkül meredező, szétzilált vesszők. st—kz Versről versre Tüskés Tibor könyve „Nem kis akadályai vannak a modern költészet megértésének” — figyelmeztet könyve előszavában Tüskés Tibor, s ez egyben feladatát is megadja: a XX. század magyar lírájából válogatott verseket, Adytól Fodor Andrásig, kulcsot adva megértésükhöz, s ugyanakkor bemutatja a mo. dern magyar költészet fejlődésének útját, vonulatának fontos állomásait is. Napjainkban gyakori az ellenvetés: a modern művészet nehezen érthető, ami akkor is igaz, ha sok az olyan megtévesztő alkotás, amit a kordivat diktál, s nem azért érthetetlen, mert bonyolult, hanem egyszerűen azért, mert szerzője nem tud. ja egyértelműen kifejezni mondanivalóját. S ez egyformán igaz, ha versről, képről, szoborról vagy zenéről van szó. Tüskés Tibor olyan verseket vizsgál, amelyekről már az idő ítélt, vagy mert időben még közel vannak hozzánk, bizonyossággal megállapíthatjuk, hogy megállják a próbát. Az élők közül Illyés, Pilinszky, Csorba Győző, Nagy László, Fodor András elemzett verse mindenképp ilyen, mert a maradandóság jelét mindegyiken fel lehet ismerni, akkor is, ha titkuk zárja nem nyílik ki azonnal. Tüskés Tibor ehhez ad segítséget, amikor a vers valódi szándékát tárja fel, mondanivalója lényegét világítja meg. Elemzései előbb a vers topográfiáját rajzolják meg, mintegy a valóságba helyezve szublimált világukat, beszél a vers keletkezése körülményeiről, majd egyes elemeit teszi mérlegre. Az Ady-vers (Séta bölcső-helyem körül) Tüskés magyarázatával rögtön újabb dimenziót kap : „A jelen képeire rámontírozza a költő a múlt és a jövő képét, az idősíkok egy- másbajátszanak”, s a kép tovább tágul, az Ady—Léda viszony érzelmi-gondolati részleteiről is vall. Csorba Győző versében (Március) nyomon követi, ahogy fokról fokra emelkedik a vers, míg el nem éri érzelmi-ritmikai tetőpontját, de arra is felhívja a figyelmet, hogy „a vers gondolati tartalmának változásával, a költő indulati-érzelmi állapotának hullámzásával együtt nemcsak a kifejezés, a nyelvi anyag alakul át, hanem a hangzás, a ritmus is.” Fodor András Berzsenyijében — többek között — „a nyelv kettős rétegződésére” hívja fel a figyelmet, s arra, hogy a modernség és antikizáló hajlam hogyan érvényesül a versben, az alkaiosi forma rejtelmes jelenléte, külső jegyeiben is, miként emeli Berzsenyi közelébe a verset. Azt kell mondanunk: valóságos missziót tölt be Tüskés Tibor könyve, midőn a valódj vagy vélt nehézségeket le- hántja a modern líránkat példázó versekről, s ezzel az öntevékeny verselemzésnek is bátorítást ad. S talán ez utóbbi legnagyobb érdeme, mert azt mutatja meg, hogy a modern vers nem elzárt világ, kevesek kiváltsága, hanem mindenki számára hozzáférhető, csak kulcsát kell megtalálni. Tüskés Tibor könyve erre vállalkozik, s mivel a Tankönyvkiadó rekord példányszámban (123 ezer!) adta ki, feltehetően nemcsak azokhoz jut el, akik szeretik és értik a verset, hanem azokhoz is, akiket épp Tüskés Tibor okos könyve vezet rá a versek titkára. CSÁNYI LÁSZLÓ Uj könyvek A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közül említést érdemel Kállai Gyula beszédeinek és cikkeinek válogatása, amely A múltról a jelennek címmel látott napvilágot és elsősorban a népfrontmozgalom történelmi alakulásáról ad hiteles képet. Üjabb, bővített kiadásban jelent meg A nemzetközi kommunista mozgalom című tanulmánykötet, amely a kommunista mozga. lom stratégiáját és taktikáját ismerteti. Bognár Ferenc emigrációs évtizedeiről szóló érdekes életrajzi kötet És vándorbotot vettem a kezembe... címmel jelent meg. A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közt szerepel Kari Marx és Friedrich Engels műveinek 26. kötete, amely kivételesen három könyvben látott napvilágot; a marxizmus—leninizmus klasszikusainak szerkesztősége által sajtó alá rendezett A tőke 4. kötete sorra veszi Marx Értéktöbblet-elméletek című munkáját. Felszabadult hazánk 30 éve a címe annak a kötetnek, amely az 1975 januárjában Salgótarjánban rendezett országos tanácskozás anyagát tartalmazza. A népszerű útikönyvek sorozat legújabb kötete a Nem vadásztam Tanzániában, Galla Kovács Ágnes tollából. Az Akadémiai Kiadónál látott napvilágot a magyar kommunista mozgalom s egyben műszaki tudományos életünk egyik büszkesége, a néhány éve elhunyt Hevesi Gyula tanulmánykötete, amelyhez Bognár Géza akadémikus írt bevezetőt. Fontos témával foglalkozik A regionális elemzések módszerei című tanulmánykötet, szerkesztette Kulcsár Viktor. A magyar nyelvkutatáshoz jelent példa nélkül álló adalékot Balogh Lajos és Király Lajos közös tanulmánykötete, Az állathangutánzó igék, hívoga- tók és terelők somogyi nyelvatlasza. Az Irodalomtörténeti füzetek sorozatában adták ki a Petrőczy Kata Szidónia költészetét bemutató tanulmányt, szerzője S. Sárdy Margit. A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének tudományos kérdései címmel néhány esztendeje indított hasznos sorozat új kötete A járva- szecskázó gépekben lejátszódó silókukorica-aprítási folyamat elemzése, Szendrő Péter tollából. Megjelent — immár hetedik lenyomatban — a közkézen forgó Űj Magyar Lexikon 7. kötete, a kiadó lexikonszerkesztőségének gondozásában.
