Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-26 / 228. szám

Mai számunkból EGYESÜLÉS UTÁN (3. old.) FOGY A PARASZTSÁG (3. old.) MEGVERTEK EGY EMBERT <4. old.) EGY PLEBEJUS FERTŐDÖN (5. old.) MÉLYREPÜLÉSBEN (3. old.) Pártalapszervezetek az 1976. évi tervért K orai lenne még mérleget készíteni a pártalap­szervezetek 1976. évi gazdaságszervező, ellenőrző, segítő munkájáról, viszont legalább olyan hiba ■ lenne nem észrevenni a változást a kibontakozó új tendenciákat. Az erőfeszítések kezdik meghozni gyümölcsüket. Erősödött a pártalapszervezetek munkájában az a tö­rekvés, hogy működési területükön a párt politikája minden téren érvényre jusson és a XI. kongresszus határozatai következetesebben valósuljanak meg. El­mondható, hogy a népgazdaság szempontjából legfon­tosabb üzemek pártalapszervezetei tevékenységére a céltudatosabb munka, munkamódszerükre a sokszínű­ség a jellemző. Jól érzékelhető, hogy egyre inkább a pártalapszervezetek válnak a politikai szervező és el­lenőrző tevékenység, a szemléleti és cselekvési egység formálásának középpontjává. Sokat javult helyzetisme­retük, gyarapodott politikai, szakmai hozzáértésük. Nem túlzás azt mondani, hogy az elmúlt időszak­ban a pártalapszervezetek gazdaságszervező, ellenőrző szerepének fejlesztése terén történt az egyik legszembe­tűnőbb változás. Híven tükrözik ezt az idén először ké­szített cselekvési programok, amelyek az intézkedés- dömping helyett a konkrét és gyors cselekvésre ösztö­nöznek. Eredményes az a munka, amellyel az egyes pártalapszervezetek mozgósítják a kommunistákat, a pártonkívülieket, szervezik és erősítik a szocialista munkaversenyben való részvételt. Szorosan együtt­működnek a szakszervezeti alapszervezetekkel és cso­portokkal, s egyre inkább a KISZ-szel is. Tovább széle­sedett az üzemi pártalapszervezetek patronáló tevékeny­sége a lakóterületi, a várospolitikai célkitűzések meg­valósításában. Ami az alapszervezetek belső munkáját illeti rend­szeresebb és célirányosabb a gazdasági vezetők negyed- évenkénti beszámoltatása. Kezd kialakulni több helyen, hogy az egyes napirendek keretében előre meghatá­rozzák, miről számoljanak be és a problematikát ismer­tetik a párttagsággal. Az így előkészített taggyűlésen magasabb a párt­tagság aktivitása, bátrabban mondanak véleményt és tesznek javaslatot. Több helyen támaszt a tagság olyan igényt, hogy a beszámolókon ne csak a termelés anyagi, technikai folyamatát vizsgálják, hanem elemezzék a vezetők és beosztottak kapcsolatát, segítsék a gazdaság- vezetést a helyes munkastílus kialakításában. A beszámoltatások természetesen hozzájárulnak a jó tapasztalatok terjesztéséhez, a helyes kezdeménye­zések ösztönzéséhez, az akadályozó tényezők felszámo­lásához. Az is világos azonban, hogy nemcsak ezért javult a pártalapszervezetek munkája, a kommunisták helytállása. A XI. kongresszuson megfogalmazott cél­kitűzés olyan gazdasági program, amely a széles dol­gozó tömegek érdeklődését és részvételét igényli és biztosítja. Jó politikai alap mellett kétségtelen nagy ösztönző hatású munkájukra, hogy nőtt az irányító pártszervek ellenőrző, segítő tevékenysége, többek kö­zött az egyes párttagokkal szemben támasztott köve­telmény is. S ne feledkezzünk meg az egyéni beszél­getésekről sem, amelyek a párttagsági könyvek cseré­jével kapcsolatban lezajlottak és amelyek méltán kel­tették fel az érdekeltek aktivitását. Az eredményes munka értékelése során fontos azonban arra is rámutatni, hogy az ötéves terv meg­valósításában, ezen belül az 1976 éves terv végrehajtá­sában még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Az eredmények is szerények. Az előttünk álló feladatok változatlanul nagyok és nehezek. Ezért alapvetően a jövőben is arra van szükség, hogy a munkában eddig kialakult kedvező tendenciák megerősödjenek. M ég többet kell tenni az egyes párttagoknak, az egész kollektívának azért, hogy mindenki a ma­ga helyén, a maga területén tegye amit kell és ne várjon másra. Azért, hogy mindenki megértse; gazdasági törekvéseink középpontjában a társadalmi munka gazdasági hatékonyságának erőteljes növelése áll, s ezt a politikai szervező és nevelő munka eszközei­vel kell elősegíteni. Ami pedig megköveteli lehetősé­geink, anyagi és szellemi erőforrásaink minél teljesebb kihasználását. A feladatokat nem könnyű végrehajtani. Csak akkor teljesíthetők, ha a tervben testet öltő gaz­daságpolitika megvalósításához megnyerjük a dolgozók cselekvő támogatását. Ez a párt minden szervétől és szervezetétől tömegkapcsolataik további erősítését kö­vetelheti. Dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője Szüret Szekszárdon Rizlingszilvániból 189 mázsa hektáronként Azt, hogy Szekszárdhoz mennyire hozzá tartozik a szőlő, ilyenkor szüret idején lehet észrevenni leginkább. Milyen a termés, lehet-e már csipkedni a szőlőt; ez beszédtéma fodrásznál vagy buszon, ultiparti és munka közben egyaránt. Ami a ,,csip- kednivalót” illeti, abból van jócskán, hiszen több ezer hektáron díszlik a város kör­nyéki domboldalakon. A termés nagy részét adó állami gazdaság és a téeszek már tíz napja elkezdték a szedést, és a jövő héten indul a nagyüzem, egy hét alatt le­szedik a termés zömét. A Szekszárdi Á. G. 156 hektá­ros görögszói ültetvényén csütörtökön kétszázan szüre­telték a Pinot-noire-t, ham- bugi muskotályt, kékfrankost. Czink János telepvezető sze­rint 80—90 mázsa körüli a hektáronkénti termés, a cu­korfok 15—17, négy-öt mázsa a személyenkénti teljesít­mény naponta. A szálkai dombtetőn a Bonyhádi Petőfi Gimnázium 116 diákja szüretel vidám hangulatban, hiszen a hét eleji esők után kisütött a nap. Nagybátyja negyvenha­tos gumicsizmájában bizto­san áll a puha talajon Ba- reith Attila (I. B.): — Nyolc láda a napi norma. A tár­sammal húszat-huszonhármat is leszedünk, közben persze kóstolgatjuk az édesebbjét — mondja. Gyorsan telnek a műanyag ládák, de talán na­gyobb lenne a teljesítmény, ha csúszótalppal szednék össze a sorokból a megtelt edényeket, nem a diákoknak kellene kihordani a pótkocsi­hoz. Jobb szervezéssel talán az iskolák között meghirde­tett szedési verseny is na­gyobb teljesítménnyel zárul­na. A Béri Balogh Ádám téesz hat éve telepített szőlőskert­jében tíz napja kezdték a sze­dést, tájékoztat bennünket Vida Péter üzemgazdász. A már leszedett rizlingszilváni rekordtermést adott 189 (!) mázsát hektáronként. A fia­tal szakember szavaival : Egy­szerűén nem fért volna több fürt a vesszőkre. A téesz asszonyai szedik a piros tra­minit, hétfőtől segít majd nekik százötven diáklány az egészségügyi szakközépisko­lából szüretelni az olaszriz- linget, cabernetet, kékfran­kost. Ez utóbbi jó termést ígér és a szürkepenészre leg- ellenállóbb, legkevésbé ro,- had. Az idén korábban kezdő­dött a szüret s bár a mennyi­séggel nincs probléma, a mi­nőség elmarad a jobb évjára­toktól. A Mecsekvidéki Pin­cegazdaság Keselyűsi úti át­vevőtelepén a napi 1400 má­zsa átvett szőlő cukorfoka 15—17 körüli. Ez az átvételi árakban is megmutatkozik : 15—16 fokig 4.75 forintot ad­nak kilónként. A 17 fok alat­tit csak asztali bor minőség­nek tudják átvenni. E fö­lött 7,50 a szőlő kilója. 18,1- től 19 fokig 7,90 az átvett szőlő ára. A csúcsidőszakban vasárnap is folyik az átvétel reggel hattól esti; hatig. A jövő héten helyezik üzembe az idén épített 1700 mázsa napi kapacitású, folyamatos vörösbor-erjesztőt. Az új be­rendezés biztosítja a szebb színt és a gyorsabb erjesz­tést, ami az átvétel ütemét is gyorsítani fogja. Vendégek Tambovból Tegnap délelőtt harminc- három tagú turistacsoport érkezett testvérmegyénkből, Tambovból. A megyei párt- bizottságon tájékoztatást kaptak a megye társadalmi, politikai és gazdasági éle­téről, majd virágcsokrokat helyeztek el Szekszárdon a szovjet hősi emlékmű talap­zatára. A megemlékezés és a kegyelet percei után meg­kezdték az igen zsúfolt, de tartalmas programokkal teli ismerkedést a megyével. Délután a siagárdi Sió Völ­gye Termelőszövetkezetbe látogattak, majd barátsági esten találkoztak a tsz dol­gozóival. Az est műsorában fellépett a sióagárdi népi együttes is. Ma délelőtt a megyeszék­hely nevezetességeit nézik meg, délután a decsi htsz múzeumába mennek. Hétfőn délelőtt a Bonyhádi Zománc, ipari Művek munkájával és dolgozóival ismerkednek, délután pedig valódi szek­szárdi nevezetességben lesz részük. Az állami gazdaság szüretét tekintik meg és akinek kedve van, maga is szüretelhet. Ez a program már csak azért is érdekes lehet számukra, mert Tam­bov megye nem szőlőtermelő vidék. A vendégek kedden búcsúznak el a megyétől. Tisztújító közgyűlés A Magyar Közgazdasági Társaság Tolna megyei szer­vezete tegnap, a Szekszárdi Nyomda tanácskozótermében ülést tartott. Az ülés előadó­ja dr. Gyugyi János, a me­gyei pártbizottság titkára volt. Előadásának címe: Tol­na megye V. ötéves terve, beindulásának tapasztalatai. A megyei elnökség és a számvizsgáló bizottság jelen­tését dr. Kelemen Sándor ter­jesztette be. Ezután került sor a tiszt­újításra. A Tolna megyei szervezet elnöke Császár Jó­zsef, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese lett. Al- elnöknek dr. Máté Jánost, a KSH megyei igazgatóját, tit­kárnak dr. Kelemen Sándort, a megyei tanács osztályveze­tőjét választották. Ugyanek­kor megválasztották a Tolna megyei szervezet 13 tagú el­nökségét. Dombóvár Ifjúmunkáshetek Tegnap délután megkezdő­dött Dombóváron az ifjú­munkáshetek rendezvény- sorozata. A nyitóesemény 18 órakor a Dombóvár jelenét és jövőjét ismertető előadás volt, a városi tanács nagy­termében, amit fórum köve­tett. A KISZ-ben dolgoz^ kom­munisták tanácskozására szeptember 29-én kerül sor a városi pártbizottság nagy­termében. Ugyanott rendezik meg október 6-án a fiatal műszaki értelmiségiek ta­nácskozását is. Október 8-án a csavaripari vállalatnál lesz a központi vállalatok és a helyi üzemegységekben dolgozó KISZ-vezetők baráti találkozója és megbeszélése. Október 16-án rendezik meg az üzemi KISZ-szervezetek és az úttörőcsapatok testvér- kapcsolatairól szóló tapasz­talatcserét a Gárdonyi Álta­lános Iskolában. A megyei ifjúmunkáshét megnyitója is Dombóváron lesz, november elsején. Dél­előtt a MÁV művelődési házban „Megyénk ifjúmun­kásainak részvétele a ter­melésben” címmel az ifjú­sági brigádvezetők tanácsko. zásaira kerül sor. A dombóvári amatőr kép­zőművészek kiállítása a mű­velődési központban mar megnyílt. Tegnap délután nyílt meg az „Ifjúmunká­saink arculata a fotó- és képzőművészetben” című ki­állítás az ÁFÉSZ ifjúsági klubjában. A MÁV műve­lődési házban pedig a test­vérmegyék — Tambov — Karl-Marx-Stadt — Tolna című kiállítása. A Ki minek mestere ver­senyt kőműves, hegesztő és gépkocsivezető szakmában rendezik meg szeptember és október hónapban. Bonyhádi diákok a szekszárdi szüreten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom