Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-22 / 224. szám

1976. szeptember 22. Képújság 5 A múlt hét végén Tolna _______________ megyében a szövetkezeti parasztság nagy eseményét előkészítő közgyű­lések kezdődtek. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek tagjai készülnek a III. kong­resszusra. A közgyűléseken értékelik a szövetkezeti moz­galom eredményeit, tanács­koznak a feladatokról és kül­dötteket választanak. Hetven- három Tolna megyei közös gazdaságban tartanak ezek­ben a napokban gyűlést és választanak küldötteket az országos kongresszusra. Húsz Tolna megyei termelőszövet­kezeti tag képviseli szövetke­zeti mozgalmunkat, s minden bizonnyal aktív szereplésük­kel részesei lesznek a moz­galom további fejlesztésének, erősítésének. Augusztus végén a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa fontos döntést hozott: ez év december 14—15-re összehívta a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresz- szusát. Elfogadta az országos tanács a kongresszus előké­szítésének tervét és a kong­resszus elé kerülő beszámoló tervezetét. Mindennek alapján a me­zőgazdasági szövetkezetek és a halászati tsz-ek a közgyű­léseiken, a tsz közös vállal­kozások és társulások pedig igazgatótanácsi, illetve igaz­gatósági üléseiken tárgyalják meg a kongresszusi beszá­moló tervezetét és titkosan választanak 2—2 küldöttet a területi gyűlésekre. Ezek a területi gyűlések választják majd meg a kongresszusi kül­dötteket és a területi TOT- tagokat is. Szeptember 15-ével tehát a termelőszövetkezeti mozga­lom fontos időszaka kezdő­dik. És nem mindegy, hogy milyen előkészítő munka elő­zi meg a III. kongresszust. Gondosság, alaposság, körül­tekintő szervező munka szük­séges. Az is magától értető­dő, hogy a szövetkezeti kong­resszusi közgyűlésektől, a kü­lönféle tanácskozásoktól, megbeszélésektől csak akkor várhatunk kielégítő ered­ményt, ha a tsz-ek tagjai, dolgozói jó előre megismerik a III. kongresszus beszámo­lójának a tervezetét és meg­értik a közös eszmecserék célját. Ezért a TOT a területi tsz-szövetségek útján ide­jében el is juttatja a szövet­kezetekhez és közös vállalko­zásokhoz, társulásokhoz a kongresszusi beszámoló ter­vezetét. A TOT augusztus végi ülésén nyílt és hasznos vita bontakozott ki arról az összefoglaló, értéke­lő anyagról, melyet a szep­tember végi, október eleji közgyűlések, tanácskozások is megtárgyalnak. Ez a beszá­molótervezet összegezi a II. kongresszus óta eltelt négy év eredményeit, gondjait és utal a további tennivalókra. Elemzi a mezőgazdasági szö­vetkezetek helyét, szerepét társadalmunkban. Sorra ve­szi azt, hogy a szövetkeze­tek milyen eredményeket ér­tek el a népgazdasági tervek megvalósításában. Bemutatja a szövetkezeti parasztság éle­tét és munkakörülményeinek fejlődését. Szól a szövetkeze­ti demokrácia, a törvényes­ség érvényesülésének tapasz­talatairól és a további előre­haladás szükségességéről. Vé­gül a beszámolótervezet az érdekképviseleti tevékeny­séggel és annak javításával foglalkozik. Ezek a témák tág lehetősé­get adnak arra, hogy a tsz- tagok és az alkalmazottak is kifejtsék véleményüket szö­vetkezeti mozgalmuk legfon­tosabb kérdéseiről, értékel­jék a szövetkezetek működé­sét, gazdálkodását és javas­latokat tegyenek. így száz­ezrek Szava, tapasztalata ér­vényesülhet a III. kongresz- szus beszámolójában és hatá­rozatában. A szövetkezeti moz­-------------------------------- ga­lom eredményeit és gondjait értékelő munkát megkönnyí­ti, hogy a XI. pártkongresz- szus határozata középtávra, a párt programnyilatkozata pedig hosszú távra is kije­lölte a mezőgazdasági szö­vetkezeti mozgalom fejlődé­sének irányát. Ennek lénye­ge, hogy pártunk tovább foly­tatja a csaknem 20 éves, be­vált agrár- és szövetkezet­politikáját. Egy nemzedéknyi idő alatt parasztságunk nagy történel­mi utat tett meg. Kialakul­tak, megszilárdultak, korsze­rűsödnek a szocialista nagy­üzemek, melyek a gazdálko­dásban, a termelésben egyre szebb eredményeket érnek el. Falvaink a korszerűsödés, a városiasodás útjára léptek. Megváltozott a paraszti élet­forma és egyre erősödik a tsz-tagok közösségi életszem­lélete, szocialista tudata. Bevált szövetkezeti politi­kánk folytatása természete­sen nem jelent változatlan­ságot. A tudomány és a tech­nika fejlődése is igényli az új szervezést, belső irányítá­si módszerek alkalmazását. Fokozottabb követelményeket állít a mezőgazdasági szövet­kezetek elé az ötödik ötéves terv is, mely gazdálkodásuk legfontosabb iránytűje. A kongresszusi közgyűlé­sek jó alkalmul szolgálhat­nak arra is, hogy a szövetke­zetek vezetői, tagjai, alkal­mazottai kritikusan áttekint­sék saját tevékenységüket is. Közösen, nyíltan megvitas­sák azt, hogy még milyen he­lyi tartalékok találhatók és miként lehet a gazdálkodást még hatékonyabbá, még jö­vedelmezőbbé, a tagság éle­tét még szebbé, emberibbé tenni. A kongresszusi elő­készületek hetei azt is meg­kívánják, hogy a közös gaz­daságok a korábbinál is na­gyobb figyelmet fordítsanak az őszi feladatok tervszerű elvégzésére és az aszály okoz­ta károk mérséklésére. A szövetkezeti kons­-------------- resz­s zusi közgyűlések és a terü­leti küldöttgyűlések belpoli­tikai életünk fontos esemé­nyei lesznek. A tanácskozá­sokon elhangzó észrevételek, javaslatok idejében eljutnak majd az országos tanácshoz és helyet kapnak a kongresz- szusi dokumentumokban. így a kongresszusi beszámoló és a határozat megfelelő választ adhat a mezőgazdasági szö­vetkezeti mozgalom minden időszerű, fontos kérdésére. T. B. Szekszárdon, a Mérey utca feletti területen teljesen meg­változik a táj, de maga a Mérey utca is. A már felépült bölcsőde mellett már szanálnak, helyet adva ezzel egy óvodának. Közvetlen e fölött a Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat készíti elő a területet egy újabb lakó­épület részére. Fotó: bj. Gazdaságpolitikai kisszótár Termelési együttműködés Csökken a kiesett munkaidő önálló termelési egységek rendszeres és kölcsönös együttműködése, amelynek keretében közösen állítanak elő valamilyen terméket. A termelési együttműködés lét­rejöhet azonos és különböző ágazatba tartozó vállalatok között, országon belül, de le­het nemzetközi is. Őszi szállítás A feladat Gondot okoz-e az idén is az őszi termények betakarí­tása, elszállítása a vasúthoz, illetve a feldolgozó üzemek­hez? Szükség van-e rendkí­vüli intézkedésre, az eszkö­zök központi irányítására? Ezekkel a kérdésekkel keres­tük fel Császár Józsefet, a Tolna megyei mezőgazdasá­gi szervezési bizottság elnö­két. — A kedvezőtlen időjárás miatt várható, hogy együtt érnek be a termények és ez szállítási nehézségeket okoz. Egyelőre még nincs szükség rendkívüli intézkedésre. Az őszt terménymennyiség egyébként nem kevés: ösz- szesen mintegy nyolc-kilenc- százezer tonnát kell szállíta­A termelési együttműködés — munkamegosztás. Elősegí­ti és fejleszti a termelés spe- cializációját, a végtermékek és azok alkatrészeinek nagy sorozatú, esetleg tömegmére­tű gyártását. E fogalmat leginkább a KGST-országok közötti együttműködés továbbfej­ni. A legnehezebbnek a földutakon való szállítás ígérkezik. A cukorgyárak te­repjáró gépkocsikat is igé­nyeltek, főként a bonyhádi körzetbe. Könnyíti, egysze­rűsíti a helyzetet az a tény, hogy a szállítóeszközök het­ven százaléka a mezőgazda- sági üzemek tulajdonában van, tehát az összes termény nagy többségét ők maguk szállítják el a földekről. Jel­lemző példa: a Paksi Kon­zervgyár az idén csak fele­annyi hattonnás, fixplatós ZIL tehergépkocsit vett igénybe, mint az elmúlt év­ben, mert a mezőgazdasági üzemek olyan szerződést kö­töttek a gyárral, hogy a szál­lesztésével kapcsolatban használjuk. Az 1971-ben el­fogadott komplex program szellemében ugyanis az egy­szerű árucsere-forgalom bő­vítése mellett törekedni kell a tagországok vállalatai kö­zötti két- és sokoldalú ter­melési együttműködések bő­vítésére és elmélyítésére. lítást ők bonyolítják le, sa­ját járműveikkel. — Az eszközök megoszlá­sa a hetven százalékon túl a következő: a közületek, például szövetkezetek és kü. lönböző vállalatok, a jármű­park 21 százalékával ren­delkeznek, a Volán pedig 9 százalékkal. így érthető, hogy eddig nem igényeltek a mezőgazdasági üzemek a Volántól fuvarozást. Termé­szetesen szükség lehet még az összes létező jármű igény- bevételére, ha összetorlód­nának a munkák, hiszen a megtermelt árut hiánytala­nul be kell takarítani. Min­den üzem szállító járműveit igénybe fogjuk venni, végső esetben. — Az őszi termények kö­zül a legnagyobb mennyisé­get a kukorica, a silókukori­ca és a cukorrépa adja. De sok egyéb szállítanivaló is van, illetve lesz. Minden nagy érték. A szőlő, zöldség, gyümölcs is együttesen elég sok és mivel romlandó áru, különösen nagy szükség van a szervezett szállítására. Bi­zottságunk messzemenően arra törekszik, hogy a zöld­ség-, gyümölcsszállítási igé­nyeket mindenütt maradék­talanul kielégítse, illetve eh­hez biztosítsa a lehetősége­ket. A szervezési bizottság ebben a félévben már négy alkalommal tartott megbe­szélést. Legfontosabb témája legutóbb a szállítás volt — mondotta munkatársunknak Császár József. Fotó: Sz. L. A két évvel ezelőtti párt- határozat végrehajtását tár­gyalták meg legutóbbi alap­szervezeti gyűlésükön a Si- montornyai Bőr- és Szőrme­feldolgozó Vállalat kommu­nistái. A megyei pártbizott­ság 1974 decemberében ál­lást foglalt abban a témá­ban, hogyan használják ki jobban az üzemekben a munkaidőt. Mint Szántó György alapszervezeti párt­titkár közölte velünk, a vál­lalatnál a megyei pártbizott­ság állásfoglalása alapján elkészítették a munkahelyi tennivalók tervét, majd vég­rehajtása érdekében határo­zatot hoztak. E határozat A mai nagyszabású nem­zetközi árubemuta­tók, a világban min­denütt — a két pesti vásár is, tavasszal és ősszel — a ke­reskedők és a termelők ta­lálkozóhelyei is sokkal in­kább szolgálják a tájékozó­dást, valamint a különféle tartós értékesítési, beszerzési és termelési kapcsolatok ki­alakulását, mint a hagyomá­nyos és egyszerű adásvéte­li ügyleteket. A jelenkori ki­terjedt nemzeti és nemzet­közi munkamegosztás kereté­ben ez így a leghasznosabb. A budapesti nemzetközi vá­sárok például ezáltal egyre jelentősebb szerepet tölthet­nek be Magyarország és a KGST-tagországok között bontakozó kooperáció és gyártásszakosítás kialakulá­sának meggyorsításában. A vásár kereskedelmi és gazdaságpolitikai jelentősé­gét ma már különösebben nem is szükséges hangsúlyoz­ni, de vajon gondolunk-e ar­ra, hogy a vásár nem szak­ember látogatói számára is mennyi érdekességgel, sőt ta­nulsággal szolgálhat. Gon­doljuk meg például, hogy a technikai haladás az ipari termékek, közöttük a fo­gyasztási cikkek színvonalá­nak, bőségének és választé­kának milyen gazdagságát teremtette meg. (Még ha oly­kor és helyenként érezzük is hiányát egy-egy bútordarab­nak vagy iparcikknek,) Csak végrehajtásáról számolt be a vállalat igazgatója az alapszervezete taggyűlésén. A szőrmefeldolgozóban ál­landóan figyelemmel kísérik a munkaidővel való gazdál­kodást. Számos alkalommal az egyes üzemrészekben szervezési intézkedéseket hoztak a hatékonyság növe­lésére úgy, hogy a gépeket, berendezéseket jobban hasz­nosítsák, ugyanakkor a mun­kaidő mind nagyobb részét hasznos termelő munkával töltsék el. Korábban igen sok volt az olyan kiesett idő, amikor a dolgozók sze­az utóbbi évtizedben is tíz­ezrével születtek merőben új termékcsoportok, például a mikroelektronika kibontako­zása és ennek új termékei a sokféle automatika és jelző- berendezés hírközlő eszközök. De vehetünk hétköznapi példákat is: a teflonbevona­tú edények-vagy a gastrofol ételek például merőben új háztartás lehetőségét terem­tették meg. A rádióknál, magnóknál az utóbbi 10 év­ben alakult ki a sztereó és a quadrofon technika, elterjed­tek az ötletesnél ötletesebb háztartási gépek, korszerű ruházati anyagok és így to­vább. Rendkívül rövid idő alatt átalakultak és jelentő­sen megszaporodtak minden­napos használati tárgyaink, eszközeink. A hétköznapok sodrában persze ezt a válto­zást nem szokás állandóan számon tartani. Egy nemzetközi fogyasztá- sicikk-vásár árubemutatója viszont kitűnő alkalom arra, hogy bárki felmérje vagy fel­fedezze az ilyenfajta átala­kulást is. A vásáron ugyan­is együtt láthatók életvite­lünk, korszerűbb életünk tár­gyi feltételei: a ruháktól a lakberendezési tárgyakig. Az őszi BNV-n sem vásá­rolhat „civil” látogató. Az egyes ember számára itt a látványosság a portéka: együttlátni mindazt, amit a nagyvilág (28 országból ér­taggyűlésen a gazdasági Ve­zetésnek további munkaidő­kihasználásra vonatkozó le­hetőségeket tártak fel. Pél­dául így határoztak a társa­dalmi, politikai, stb rendez­vényekről is: a jövőben csak munkaidőn kívül tartják ezeket. A munkaidő fokozott kihasználására a dolgozók­tól véleményt kérnek a párt­tagok, hogy tovább javítsák egyrészt az emberek ügyei­nek intézési lehetőségeit, másrészt pedig a munkagé­pek jobb kihasználására is kérnek véleményt. A véle­mények gyűjtésével, a ta­pasztalatok összegezésével a pártszervezet Herczeg Lajos KISZ-titkárt bízta meg. keztek kiállítók Kőbányára) fogyasztásicikk-ipara jelenleg nyújtani képes. Mindez egyben nem tanul­ság nélküli látványosság. Látható, hogy a hazai ipar hogyan veszi fel a versenyt a nemzetközi élvonallal, hogy mit segített ebben a negye­dik ötéves tervidőszakban végrehajtott textilruházati és bútoripari rekonstrukció. (Az őszi BNV „Otthon ’76” szak- kiállítása egyébként Európa talán legnagyobb bútorkiállí­tása.) Tanulságos számításba venni, hogy a mai korszerű technika hányféle módon és ízléssel tudja szolgálni a pi­henést, a kényelmet, az ész­szerűbb életet. Ez a vásár, amely egy da­rab a világpiacból, pillan­tást nyújt a lehetőségekre is, mindenki számára, hogy mi az amit most vagy pár év múlva már elvárhat a hazai könnyűipartól vagy az im­portkeretek összeállítóitól. S arra is kiváló ez a nagysza­bású árubemutató, hogy bár­ki képet alkothasson magá­nak mit is jelent ma a ver­senyképes színvonal és a mi­nőség: külsőre belsőre egy­aránt. A z újdonság, a prakti­kusság és a jó minő­ség látványa az ami­ben e nemzetközi árubemu­tató látogatójának minden­képpen része lesz. S ez szó­rakozásnak is kellemes. GERENCSÉR FERENC Az egytonnás konténerek éj szaka érkeztek. Délelőtt Ara­nyos Lajos és Palkó Ferenc, a 11-es Volán vasúti darab- árus részlegének dolgozói elszállítják a címzetthez, az AGROKER raktárába. zöme a gazdaságoké mélyes ügyeiket intézték A vállalat kommunistái a Egy darab a világpiacból Százezrek szava Újabb lakások

Next

/
Oldalképek
Tartalom