Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-17 / 220. szám

A KÉPÚJSÁG 1976. szeptember 17. fei A közművelődés kérdései 0 képzőművészeti világhét ürügyén Holnaptól, szeptember 18- ától a világ „ünnepli” a kép­zőművészetet. Űj tárlatok nyílnak a múzeumokban, ki. állítási termekben, művelő­dés; házakban, és olyan he­lyeken is, ahol egyébként ritka vendég a kép, szobor, grafika. Szekszárdon négy üzemben lesz kiállítás ebből az alkalomból. A szépszámú képzőművészeti bemutató sokszoros lehetőség arra, hogy szembesüljünk korunk művészetével, s vele való vi­szonyunkkal. A szembesülés eredménye — tárgyilagosan állapítsuk meg — többnyire lehangoló. Az, aki szemügyre veszi a ké­peket, szobrokat, valamilyen mértékben érdeklődik. De az érdeklődők nagyobb része sem érti kortárs képzőművé­szetünk alkotásait, nem tet­szenek neki, nem érzi, hogy ezek a művek napjainkat, valamennyiünk életét tük­röznék. A képzőművészeti ízlést feltáró tanulmányok megál­lapítják, hogy az átlagnéző igényei, tetszése az impresz- szionistákig jut el, szobrá­szatban csak a „sima vona­lakat” szereti. Más tanulmá­nyok viszont értékelik az al­kotót, akinek műveit nem szereti a néző, és sokszor elő­fordul, hogy a műértő is el­marasztalja őt. Igaz, más ok­ból, mint a közönség. Talál­kozik-e művész, bíráló, kö­zönség hármasa? Milyen le­hetősége van a befogadónak a feldolgozásra, a kritikus­nak a segítségnyújtásra, a művésznek az alkotása nyúj­totta hatás felmérésére? A választ kereshetjük a művelődési házak program­jaiban is. Fehér holló az olyan közönség—művész ta­lálkozó, amelyen a művész: képzőművész. Az ismeretter. jesztő előadásokat ritkán te­szi vonzóvá előzetes kiállítás vagy szervezett tárlatlátoga­tás. Galuskaszaggató és fantázia A látáskultúra alakítása az óvodákban kezdődik. Az itt szerzett alapokat — a képi fantázia szabad burjánzását, a szóbeli és látásbeli asszo­ciációk gyakorlását — ké­sőbb csak azok folytatják, akik szakkörbe iratkoznak. Az általános iskolások évti­zedeken keresztül galuska, szaggatók és lábosok pers­pektivikus rajzolásától vesz­tették el érdeklődésüket a rajzolás iránt. Ennek komoly következményei lettek : a gyerekeknek többé nem „anyanyelvűk” a kép — ame­lyen nagyon is jól „beszél­tek” még mielőtt írni tudtak volna. A középiskolákban a leg­több helyen már az egykori egyéves, heti egyórás művé­szettörténet-tanítás is meg­szűnt. A képzőművészeti is­meretterjesztés, a látáskultú­ra formálása önkéntes: első­sorban a művelődési házak feladata, segítenek a köny­vek és a televízió. Leghatásosabb formája az „alkotva ismerkedés”, amit a szakkörök, klubok, stúdiók tagjai végeznek, rajzolva, festve, szobrászkodva. Ám ilyen módon nagyon kevesen válnak és válhatnak értővé. Képzőművészeti kultúrára pedig azoknak is szükségük van, akik rajzolni, formázni nem tudnak, nem is akarnak. Nem is lenne szabad beérni egy-két szakkör létrehozásá­val a művelődési intézmé­nyeknek. Létjogosultság A képzőművészetre is vo­natkozik az a megállapítás: létjogosultsága addig van, amíg az ember és világ lé­nyeges összefüggéseit, az ob­jektív társadalmi valóságot képileg jeleníti meg. Hogy egy mű megfelel-e ennek az igénynek, annak eldöntését nem hagyhatjuk egyedül a kritikusokra. Ahhoz pedig, hogy lelkiismeretesen dönt- hessünk, magunkkal szemben is igényesnek kell lennünk. A képzőművészet könnyen elérhető művészeti ág: min­dennapi környezetünkben is jelen van. Tágabb értelem­ben ide sorolhatjuk az épü­leteket, az iparművészeti tár­gyakat, a lakásunkban együtt jelentkező, tárgyak keltette élményt. A speciális alkalmak is sorra jelentkeznek. Ezekben a napokban Szekszárdon kö­zel tíz tárlat látható. Ne menjünk el a lehetőség mel­lett! TflMEOBCKKSI npciBíin Testvérlapunk, a Tam- bovszkaja Pravda szeptem­ber 4-i számában olvastuk: Örömteli eseménynek voltak részesei a tambovi „Pigment” vegyipari egyesülés dolgozói: megkapták a Kujbisev utcán épült új ház lakásainak kul­csait. összesen 59 munkás, mérnök, technikus és admi­nisztratív dolgozó kapott la­kást az új lakónegyedben, amely évről évre terebélye­sedik: Az előző ötéves terv­ben 18 ezer négyzetméternyi lakással gyarapodott. De még több készül a következő ötéves tervben. A Kujbisev utcán 180 lakásos, a Volo- darszki utcában 60 lakásos, a Szovjet és a Csicskanov utca sarkán pedig 500 lakásos épületet emelnek. Két, egyenként 537 személyes munkásszálló is épül. A vegyipari dolgozók gyerekei­nek pedig két, 280—280 sze­mélyes bölcsőde-óvoda komplexumot készítenek. SomoQifi Néplap A Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelési Rendszerhez tartozó taggazdaságok éves termelési versenyt indítot­tak. A verseny első szakaszá­ban a tavaszi feladatok el­végzését értékelték, a vetés­sel, a keléssel, a tőszámok­kal kapcsolatos technológiai előadások végrehajtását bí­rálták el. A versenyértékelő bizott­ság táblánként felülvizsgálta a végzett munkát. A közgyű­lésen elfogadott versenysza­bályok értelmében különösen kritikus szemmel bírálták el a minőségi szabályok betar­tását. A kilenc termelési, szervezési egységben külön- külön értékelték a legjobba­kat, s az első helyezettek 30 —30 ezer forint jutalmat kaptak. A reális értékelés érdekében az országos első, második és harmadik helye­zésről a kilenc alközpont ve­zetőjével közösen határozott a versenybizottság. Ennek alapján az első díjat és a ve­le járó 80 ezer forintot a nagyszénási Október 6. Tsz kapta. Második lett — és 70 ezer forint jutalmat kapott — a bábolnai kombinát urai- újfalui gazdasága. A harma­dik díj és 60 ezer forint so­mogyi gazdaságba kerül; a közös döntés alapján a két- helyi Aranykalász Termelő- szövetkezet érdemelte ki a verseny első szakaszában ezt az elismerést. PETŐFI NÉPE Verőfényes időben kezdték meg a szüretet Bács-Kiskun megyében. Kiskőrös és Kecs­kemét környékén egyelőre az őszi esőre leginkább érzé­keny szőlőfajtákat, az ezer­jót és a kadarkát szedik, hogy minél többet meg­mentsenek abból a termés­ből, amit a súlyos tavaszi fagy meghagyott. A Közép-magyarországi Pincegazdaság gondosan készült az idei szüretre. Já­noshalmán, Bácsalmáson, Kiskunmajsán, Kecelen kor­szerűsítette feldolgozóüze­meit, nagy teljesítményű sző- lősajtolókat, folyamatos pré­seket állított be. A pincegazdaság kecske­méti borkombinátjában a szovjet és olasz gyártmányú, folyamatos sajtolok óránként 700 mázsa szőlő feldolgozásá­ra képesek. A műszaki in­tézkedések következtében, megszűnik a termést szállító járművek félnapos sorban állása. A Közép-magyarországi Pincegazdaság a mezőgazda- sági szövetkezetekkel, háztá­ji és kistermelőkkel kötött szerződés szerint 300 ezer mázsa szőlő, 50—55 ezer hektoliter must és 50 ezer hektoliter bor átvételére szá­mít. Dunántúlt napló A Volán 12. sz. Vállalat­nál egyfajta brigádvállalás a kezdők patronálása. Idősek mellé kerülnek 20—30 napos próbaidőre. Már a vizsga előtt felkeresik a végzősöket, megkérdezik tőlük, hová akarnak menni. Belépésük­kor tájékoztatást kapnak, még a vezetővé válás lehető­ségéről is. A Sopiana Gép­gyárban fél évig tart a „be­melegítés” mesterek mellett és ezalatt a teljesítményben az elvárás 50—60 százalékos. A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Válla­latnál önként választhatnak brigádot és fél évig többet is felkereshetnek, melyik is tetszik. Hetente elbeszélget­nek egy oktatóval, aki gyűj­ti észrevételeiket. A DDGÁZ- nál bemutatják az üzemeket. Egy évet várnak, hogy ki­forrjanak szakmailag. Elő­ször három hónap után fo­gadják a kezdőket, gondjaik­ra is kíváncsiak. Három hó­napon belül kétezer forintos segélyt kérhetnek és nem fi­zetik vissza, ha két évig az üzemben maradnak. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A nyári betakarítások he­lyén lévő szabad területek 80 százalékán hajtották végre a szükséges- talaj-előkészítési munkákat a megye termelő­üzemei. Helyenként már megkezdték a rozs és az őszi árpa vetését, de nagy tömeg­ben csak szeptember 15-től kerülnek földbe a magvak. Előreláthatólag szeptember végéig végeznek a mezőgaz­dasági üzemek e két nö­vény vetésével. A búza ve­tését a megye termelőszövet­kezetei és állami gazdaságai az optimális időben, október 10—25 között végzik el. Az őszi zöldségfélék és gyümölcsök szedésében je­lentős segítséget kapnak a megye tanulóifjúságától. A hét végén a kisgazdaságok­ban már a szüretet is elkezd­ték, mert a korai fajok a csapadék hatására néhol rot­hadni kezdtek. Általános ta­pasztalat, hogy a szőlő cu­korfoka jobb az előző évinél, de mégsem mondható ma­gasnak. csupán 14—15 fokos. Ez alkalommal ismét több cikkből válogatott hírcsok­rot közlünk Karl-Marx-Stadt megyei testvérlapunk leg­utóbbi számaiból. A lakásépítési terv végre­hajtásának meggyorsításához egymás után csatlakoznak az építőipari vállalatok brigád­jai, üzemei. A felajánlások között ilyenek szerepelnek: „Az éves tervünket 3,2 nap­pal túlteljesítjük”, „napon­ta tizenkét fedélelemmel többet gyártunk”, „1980-ig évenként 1,1 kilométer csa­tornaelemmel állítunk elő többet, mint amennyit a ter­veink előírnak”. * Jó ütemben halad a bur­gonya betakarítása a megyé­ben. A nagyfokú gépesítettség mellett segítik a munkát a nyugdíjasok és a háziasszo­nyok is. * A megyeszékhely kultúr- központja, a Stadthalle a jö­vő évtől kezdődően megha­tározott napokon külön prog­ram szerint ifjúsági találko­zónak ad helyet. — Az épü­let összes terme, az előcsar­noktól a Pasardzsik-éttere- mig a fiatalokat szolgálja. Lesz bazár, autogramosztás, hanglemezvásár, tánc, fórum és még sok egyéb, ami hasz­nos, szórakoztató. * A sorsjáték népszerű dolog az NDK-ban. Ezt bizonyítja az a hír, miszerint több mint hatmillió márkát fizettek ki eddig a boldog nyerteseknek a sport támogatását célzó já­tékban. A sportolók negy­venkét olimpiai aranyérem­mel adtak ráadást. December 4-I 7. Téli egyetem Harkányban A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat nyolca­dik alkalommal rendezi meg téli egyetemét Har­kányban. Magyarországon ez az egyedüli nemzetközi téli egyetem és látogatott­sága ma már vetekszik a nyári egyetemekével, ösz- szesen mintegy ezer részt­vevője volt az eddigi har­kányi univerzitásoknak. A december 4. és 17. kö­zött sorra kerülő univerzi­tásnak csaknem mésfél száz hallgatója lesz. A TIT sok­rétű programot szervez számukra. A harkányi téli egyetem­nek 1969 óta visszatérő vendégei a bolgárok, aki­ket különösen szoros szá­lak fűznek ehhez a vidék­hez. A téli egyetemen töb­ben is részt vesznek azon bolgár veteránok, illetve hozzátartozóik közül, akik 31 évvel ezelőtt a Dráva mentén harcoltak a fa­siszta megszállók ellen. Az idén van a 100. év­fordulója a török elleni nagy bolgár felkelésnek, amelyről hazánkban is számos eseménnyel emlé­keztek meg. A centenáriu­mi emlékezéssorozat záró­eseményére Harkányban kerül sor: magyar és bol­gár történészek méltatják majd a téli egyetemen a hősi felkelés jelentőségét. » Barátságvonatok A nyár gazdag útiprog­ramjai nem zárultak le szep­temberrel: a következő he­tekben is indulnak, érkeznek barátságvonatok. Szeptember 18-a és október elseje között 300 szovjet fiatalt lát vendé­gül az Expressz Ifjúsági., és Diákutazási Iroda. A kom- szomolisták budapesti város­néző sétákon vesznek részt, folklórelőadásokat tekinte­nek meg, eljutnak a Parla­mentbe, a budai várnegyed- be, megtekintik a Nemzeti Galériát, koszorúzási ünnep- H ségeket tartanak a Gellért­hegyen, és baráti összejövete­leken, üzemlátogatásokon ta­lálkoznak a magyar fiatalok­kal. Október 19-én indul útnak egy 330 fős barátságvonat a Szovjetunióba. A Csongrád megyei fiatalok Ogyessza és Kijev látnivalóival ismer­kednek meg. A 14 napos üdülés alkalmával Ogyesszá- ban városnézésen és sétaha­józáson vesznek részt, meg­tekintik az Ismeretlen matróz emlékművét, felkeresik a partizánmúzeumot, a tenge­részeti múzeumot és kirándu­lást tesznek a katakombák­hoz. Időjelző A soproni Május 1. tér hangulatos építménye az idő­jelző, amelyet hatvanöt évvel ezelőtt állított a soproni vá­rosszépítő egyesület. A ke­cses kis torony üvegablakai mögött azonban már régóta nem működtek a műszerek. Oldalfalait is kikezdte az idő. A soproni postaigazga­tóság egyik szocialista bii- gádja az idén rendbe hozta az elhanyagolt építményt, megjavította kőlábazatát és kerítését. Az időjelző műkö­déséhez szükséges berende­zéseket pedig a soproni me­teorológiai állomás dolgozói szerelték fel. A légnyomás- és hőmérsékletíró, a páratar­talom- és hőmérő már mu­tatja az adatokat az érdeklő­dőknek. A kirakatokban lát­hatók a félhavi meteorológiai előrejelzések és az elmúlt fél évszázadra vonatkozó soproni időjárási adatok. A megyei képzőművészeti stúdió szoborparkjában amatőr képzőművészek alkotásai láthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom