Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-15 / 193. szám
XXVI. évfolyam, 193. szám. ÁRA: 1,— Ft. 1976. augusztus 15., vasárnap Mai számunkból JOG — KÖTELESSÉG ÉS FELELŐSSÉG NÉLKÜL (3. old.) AMIRE EMLÉKSZEM, AZ TÖRTÉNELEM (4. old.) SZEGED — AHOL ÜGYELETET TARTANAK A MÚZSÁK (5. old.) ÉPÜL A TANÜZEM (3. old.) Többet c tovább éls; egállít az utcán az ötvenéves műszaki M szakember, hogy kipanaszkodja magát. Fáradt. Régebben 16 órát is képes volt frissen, vidáman végigdolgozni, újabban olykor soknak érzi a nyolcat, s főleg az bosszantja, a reggel elhatározott tennivalókból mindig átmegy valami a következő napra. Idegesíti a restancia. Vagy vele történt valami, vagy a munkája lett több. Bírja az iramot, nem érzi magát vén embernek, teljesítménye mennyiségben mégsem azonos a régivel. Orvos ismerősöm szavait idézve vigasztalni próbáltam: meg kell értened: 50 év az ötven év, s bele kell nyugodnod, hogy egyre lejjebb. Elnevette magát. No, azért ne anyátlanodjunk el, amit nem győzök erővel, pótolom ésszel, mondta. Helyeseltem. A munkavégzés természetesen nemcsak idősödő korban kívánja meg az ész, az értelem hozzáadását, hanem akkor is, amikor az ember fiatal és jól bírja magát. Az önszervezés, a napi, a heti feladatok észszerű, végiggondolt előkészítése nem csupán önkímélés, annál sokkal több. Gondolkodj : többet érsz, tovább élsz. A múlt hetekben interjú- sorozatban közelítettük meg, az értelem hogyan könnyíti az egyes ember tevékenységét, s a munka, ha odafigyelve végezzük, milyen jobb megoldások kitalálására serkenti az értelmet. Bódis Béla, a TOTÉV dombóvári építésvezetőségének építésvezetője elmondta: „A vállalaton belül nálunk a legmagasabb az egy főre jutó termelékenység. Négy év óta vagyok ezen a helyen ebben a beosztásban, s azóta állásidő, amit órabérben kellene elszámolni, nincs”. A dolgozók többségét a fejetlenségből, a szervezetlenségből származó tétlenség bosszantja, dühíti. Az ácsorgás fárasztó, idegesítő. Ismerem a kőművest, a hegesztőt, a szerelőt, aki azért kérte ki a munkakönyvét, mert a bizonytalanságba, a kapkodásba, az összevisszaságba „bele lehet betegedni”. S miért nincs a dombóvári építésvezetőségen évek óta állásidő? „Nézem a televíziót és az eszem másutt jár. A holnapi tennivalókon. Sorjázok, súlyozok, rangsorolok, csoportosítok. Az ágyban még folytatom, mivel viszonylag rossz alvó vagyok. Ilyenkor magam elé képzelem az építkezés egész területét, az ott dolgozó embereket.” Lényege az a dolognak, hogy Bódis Béla tervszerűen felépíti valamennyi munkanapját. De ezt teszik munkatársai is és gyakorlatilag ennek eredménye, hogy a munka zavartalan, folyamatos, terveiket maradéktalanul, olykor határidő előtt teljesítik. Balogh János lakatos, a Szekszárdi Faipari Vállalat dolgozója, meggyőződéssel állítja: Kiváló Dolgozó kitüntetéseit az értelmének köszönheti. Rengeteget töri a fejét, gondolkodik. „Az én munkámban elsősorban nem erőre, bizonyos felfogóképességre van szükség. Nézze, nemrég meghoztuk a körcsapoló gépet. Először csak néztük. Megkaptuk természetesen hozzá a műszaki leírásokat, én ezeket otthon tüzetesen áttanulmányoztam... Hazaviszem a gépkönyveket és töviről hegyire bevágom minden sorát, addig nem nyugszom, míg nem rágom át magam az ismereteken.” — mondta a beszélgetés során Balogh János, lakatos. Megragadóan szép Steig József, a szekszárdi bévéká újítójának vallomása a munkáról. Idézzük: „A munka, a gépek, a motorok szeretete mindinkább arra szorított, hogy csiszoljam elmémet, tanuljak és tanuljak. Géplakatos, továbbá autó-motor szerelő, esztergályos és hegesztő vagyok.” Levelező úton elvégezte a gépipari technikumot. Az interjúkból bizonyságként csendült ki: az önszervezés az egyéni képességeket maximálisan felszínre hozza, kibontakoztatja. A gondolkodó ember kevesebb erőkifejtéssel, többet nyújt saját magának és a közösségnek. Aki lélekte- lenül, oda se figyelve használja a szerszámot, a gépet, a berendezést, az aligha érezheti az alkotás örömét, a tudatosság felemelő érzését. Mi kell ahhoz, hogy a fizikai, a szellemi dolgozó elsajátítsa az önszervezés tudományát? Különleges adottság? Elsősorban politikai, szakmai, általános műveltség és természetes észjárás. Akinek a fejében kevés az ismeretanyag, nem képes áttekinteni, előre végiggondolni, megszervezni munkáját. Nélkülözhetetlen a rendet tartó belső fegyelem. Környezetében mindenki ismeri a szorgos lo- holót; iparkodik, erőlködik, belead apait, anyait, mégsem éri utol magát. Igen, mert hajtani hajt, de nem gondolkodik. Kapkod, lóg a nyelve, ám a fáradtság nincs arányban az eredménnyel, a teljesítménnyel. em mindegy az sem, mit lát, s mit N tanulhat a beosztott a vezetőjétől, s magától a környezetétől. A bé- vékában Steig Józsefnek is köszönhető, hogy a munkások többsége azt tartja: az értelemmel végzett munka szüli a jobb, a tökéletesebb megoldásokat. Sz. P. így ünnepeljük az alkotmányt Megyénk népe készül augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére. Szinte minden helységben sor kerül valamilyen kiemelkedő rendezvényre. Kitüntetéseket, jutalmakat adnak át az ünnepet megelőző napokban az arra érdemeseknek. A rendezvényeken a politikai jelleg dominál, de igen nagy helyet kap a kultúra a sport és a szórakozás is. Szekszárdon augusztus 20- án, a pártszékház melletti téren nagygyűlést tartanak, amelynek előadója dr. Szent- istványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára lesz. A gyűlés után művészeti csoportok adnak műsort és ismét megrendezik a hagyományos munkás-paraszt találkozókat. A találkozók programja annyival bővül a megelőző évekhez képest, hogy minden olyan szekszárdi üzem vendégül lát a környező községek termelőszövetkezeteiből gazdákat, amely az illető község lakosságával szoros kapcsolatot tart. A délutáni órákat különböző sportműsorok színesítik. Dombóvárott, 19-én ünnepi tanácsülést tartanak; munkás-paraszt találkozó keretében a Láng gépgyár dolgozói és az Alkotmány Tsz tagjai ünnepelnek. A városhoz tartozó községekben a székhelyhez hasonlóan munkás-paraszt találkozók lesznek. A szekszárdihoz és a dombóvárihoz is hasonló a paksi járás programja. A járási székhelyen rendezendő nagygyűlésen Dániel Mária országgyűlési képviselő mond beszédet. Madocsán 21-én rendezik a madocsai szüreti napokat, a lányok-asszonyok klubja pedig népművészeti kiállítást rendez a tagok munkáiból. A bonyhádi járás minden községében tartanak ünnepi gyűlést. Augusztus 19-én a bonyhádi nagygyűlésen Békés Ferenc állami díjas, nyugdíjas pedagógus tart ünnepi beszédet. Váralján ugyancsak 19-én lesz az ünnepi gyűlés. Ugyanakkor sok látnivaló várja a váraljaia- kat : a Rákóczi-emlékkiállítás, a falumúzeum anyagának felújított kiállítása. Zombán az ünnep alkalmából adják át a forgalomnak a társadalmi összefogással, szilárd útburkolattal ellátott Alkotmány utcát. Tamásiban auguszus 19— 20—21-én lovasnapokat rendeznek. Augusztus 15-től 28- ig tartanak a járási népművészeti napok. 20-án népviseleti felvonulást tartanak, amelyen a megye tizenöt községének népviseletében gyönyörködhetnek a tamásiak, s tarkítja a felvonulást a jugoszláviai vinkonvszkiak részvétele. Iregszemcsén a község néprajzi emlékeiből, Szakályban a Kapos mente néprajzi emlékeiből rendeznek kiállítást. A jugoszláv vendégegyüttes 19-én Gyön- kön, 21-én Regölyben szerepel. Ugyanezen a napon Szakályban a pári német nemzetiségi együttes ad műsort. Ifjú Gárdaszemle Sötétkék egyenruhás ifjúgárdisták népesítették be szombaton Kaposvár utcáit. Az ország mjnden megyéjéből és a fővárosból a legjobb alegységek érkeztek ide, hogy részt vegyenek a hetedik országos Ifjú Gárdaszemlén, s bemutassák ügyességüket, felkészültségüket a különböző versenyszámokban : lövészetben, úszásban, fegyveres váltófutásban, alaki és menetdalban, harci túrában és közrendversenyben. Szombaton este az országos Ifjú Gárda-szemle megnyitó díszünnepségére a kaposvári Kossuth-téren felállított tribün előtt sorakoztak fel az ifjúgárdisták, akiket Csornai Ferenc, az IG országos parancsnoka köszöntött, majd Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott megnyitó beszédet. A háromnapos versenysorozat vasárnap reggel veszi kezdetét. Tervszinten a Dombóvári Csavargyár termelése Üzemépület, gépek, emberek — még nem egyenlő egy gyárral. Legalábbis egy összeforrott kollektívával. A dombóvári csavargyár még nincs túl egyéves születésnapján, de máris sikerült hozniuk azt a pluszt, amitől igazi munkáskollektívává kovácsolódhat össze egy üzem. Az újonnan telepített üzemrész, amelynek feladata különböző méretű facsavarok és szegecsek gyártása, magas műszaki feltételek mellett kezdhette meg a termelést. Mégis — és ez érthető —, időbe telt, amíg a létrehozott „objektív feltételek” és a sokfelől összekerülő munkásgárda összeszokott. Időbe került az is, míg a begyakorlottság, a munka ismerete megteremtette azt az állandó munkaritmust, amely révén elérhetővé vált a kitűzött tervfeladat, a napi 966 ezer facsavar gyártása. Persze mindez nem ment ilyen egyszerűen. A kezdeti gondok, a szerszám- és anyagellátás, amelynek zömét önálló feladatként kellett megoldania a dombóvári gyáregységnek, nem kis feladatot jelentett. A gyár fiatal műszaki gárdája felhasználta a gépek mellett dolgozó emberek ésszerű javaslatait. Uj gyakorlatként munkapárokat hozott létre, így a két műszakban dolgozó emberek egymásra utalt kapcsolatával nemcsak a váltáskor óhatatlanul jelentkező állásidőt csökkentette, hanem egyéb téren is jelentősen hatott a munka termelékenységére. Mindennek eredményeként az elmúlt héten érte el először a Csavaripari Müvek dombóvári gyára a napi egymilliós darabszámot. Jogos a remény, hogy nem adják lejjebb ezután a csavargyáriak... Az új, korszerű automata gépek és a hozzáértő emberek biztosítják a magas termelékenységet. Nem lehet tíz dekával több... Gyorsaságot és figyelmet igényel a csomagolok munkája. (Fotó: G.) Fiatal gépek, fiatal mesterek
