Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-11 / 189. szám
A KÉPÚJSÁG 1976. augusztus 11. ON KERDEZ Levélcímünk : 7101 Szekszárd, Postafiók 71. Nyugdíj» járadék Gallai János, bölcskei olvasónk azt kérdezi, hogy egy tsz-tag hány év után jogosult a nyugdíjra; hány éves korában jár az öregségi, és mikor illeti szövetkezeti járadék? Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész válaszol a feltett kérdésekre. „A mezőgazdasági szövetkezet tagjaként szerzett szolgálati idő figyelembevételével öregségi nyugdíjra 1975- ben a férfi 65., a nő 60. életéve betöltésétől jogosult. Ez a korhatár 1976. január 1-től öt éven át évente egy évvel csökken. 1980. január 1-től tehát öregségi nyugdíjra a 60. életévét betöltött férfi és az 55. életévét betöltött nő lesz jogosult, természetesen minden esetben csak akkor, ha tízévi szolgálati időt szerzett. Ami a szövetkezeti járadékot illeti, közöljük, hogy az többféle lehet, van öregségi járadék, munkaképtelenségi járadék, özvegyi járadék. Az öregségi járadékra vonatkozó rendelkezéseket részletesen ismertetjük, melyre a mezőgazdasági szövetkezeti tag akkor jogosult, ha 1. a 70., nő a 65. életévét betöltötte; 2. legalább három év óta megszakítás nélkül tagja mezőgazdasági szövetkezetnek; 3. az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása, a mezőgazdasági T elefonszámunk : 129-01, 123-61. szövetkezeti tagságon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el; 4. rendszeres szociális járadékban nem részesül és 5. keresete, kereső foglalkozásból származó jövedelme az öregségi járadék összegét nem haladja meg. ! Sárban taposó faddíak Faddról az Arany János utcai lakóktól kaptunk levelet, melyben kérdezik, meddig kell még a sárban tapos- niok? írják, hogy az utcában nincs járda, a helyi tanácsnál azt mondják, hogy a járda megépítésére csak akkor kerül sor, ha az Arany János utcában üresen álló öt telek is be lesz építve. Megtudtuk a levélből azt is, hogy mind az öt telektulajdonos szívesen adja házhelynek telkét, a probléma abból adódik, hogy az üres telkek tulajdonosainak gyerekei építenének a telekre, vagyis a területtől megválni nem akarnak. Hirmann Béla, a faddi Nagyközségi Tanács elnöke eképpen válaszolt: „Az Arany János utcai lakosok panaszát jogosnak tartjuk, azonban az említett utcarészben a nagyközségi tanács amikor kialakította a lakótelepet, a kisajátítást és értékesítést csak a ténylegesen beépítésre kerülő telkekre végezte el, tehát a közterületnek számi tó járda, út, stb. 1976 tavaszáig még magánkézben volt. Ez év tavaszán végzett kisajátítást a KPM. A tulajdonjogi rendezés után a nagyközségi tanács vb. szakigazgatási szervének műszaki előadója megkezdte a járda tervezését, szintezését. A járdához szükséges anyag biztosított. Jelenleg a társadalmi munka szervezése folyik. Még az őszi esős idő beállta előtt a község új településrészein társadalmi ösz- szefogással kívánjuk a járdá- sítást megoldani.” Újságot öregfalunak Glück Péter fácánkerti (öregfalu) olvasónk kérdése a következő: Miért nem lehet újságra, folyóiratra előfizetni Fácánkert-öregfaluban? Miért nem oldják meg a kézbesítőhiányt? Fellai József, a Pécsi Posta- igazgatóság osztályvezetője válaszol : Fácánkert-öregfalu fiókposta, külterületi kezelője július 2-től felmondta munka- viszonyát. Az állás betöltésére megfelelő munkavállalót azóta sem találnak. A megoldásban legtöbbet a községrész lakossága tudna tenni, megfelelő munkaerő jelentkezésével, mert a felvételi lehetőséget továbbra is fenntartom és törekvésem, hogy a kézbesítés minél előbb elinduljon. Levélszekrény Mözsről Kriser Ádámné azt írja, hogy a Vasút utca, Dobó utca és a KISZ-lakótelep Tolnához tartozik. Ha bármilyen postai küldemény érkezik az itt lakóknak és hivatalos lakóhelyül Mözst írnak a borítékra nem Tolnát, akkor gyakran hetekig nem kapják n\£g a küldeményt. A Pécsi Postaigazgatóság osztályvezetője Fellai József, a következőket válaszolja: A postaigazgatóság a panaszt kivizsgálta, de sem konkrét névre, sem pedig konkrét küldeményre vonatkozó adatot nem találtak, mellyel kapcsolatban kézbesítési probléma merült volna fel. Viszont gyakran előfordul olyan eset — nemcsak Mözsön, de másutt is —, hogy levélszekrény hiányában a kézbesítő nem tud biztonságos helyen értesítést hagyni a címzettnek a küldemény érkezéséről. Ezért célszerű és nagyon fontos a levélszekrény felszerelése. „A közeljövőben Mözs és Tolna postahivatalok kézbesítőkerülete összevonásra kerül Tolnára, így a címzéstől függetlenül valamennyi küldeményt a tolnai postahivatal fogja kézbesíteni.” Ml VÁLASZOLUNK Kapcsolat 120 országgal Moszkvában az Állami Történelmi Múzeumban nyitották meg az Amazonas körüli indián törzsek kultúrája című venezuelai kiállítást. Nagy érdeklődést váltott ki Moszkvában az Állami Képzőművészeti Múzeumban rendezett tuniszi mozaik- és festménykiállítás. A Szovjetunió a világ csaknem 120 országával tart fenn kulturális kapcsolatokat. A külföldi országok közötti kulturális kapcsolatokban az idő jelének nevezhetjük az utóbbi évek intenzív, magas színvonalú kulturális kiállításcseréit. A szovjet képbarátok láthatták a Louwreban őrzött Leonardo da Vinci-vásznakat, a New York-i Metropolitan múzeum Rembrandt, Velazquez, Tizian, Goya, El Greco műveit, a franciaországi múzeumokban lévő impresszionista képeket, a Kreller-Müller múzeum Van Gogh képeit, és a londoni Ta- te-galéria Turner-alkotása- it. 1975-ben és 1976 elején külföldön több szovjet múzeum kiállítási tárgyait mutatták be. Köztük a szkíta művészet halhatatlan értékeit New Yorkban, Los Angelesben és Párizsban, a le- ningrádi Ermitázs kincseit, valamint a leningrádi Orosz Múzeum orosz és szovjet festményeit az USA-ban és Mexikóban. Hja Repin Volgái hajóvontatók című képe Japánban, az orosz és szovjet tájképfestők alkotásai Angliában kerültek kiállításra. Ezek a példák a különböző kultúrák és népek művészi értékeinek egyre gazdagodó kölcsönös cseréjét bizonyítják. APN—KS Jogszabályokról - röviden A termelést közvetlenül irányító építőipari műszaki dolgozók munkahelyi pótlékáról szól az építésügyi és város- fejlesztési miniszter 17/1976. (VII. 23.) ÉVM számú rendeleté, amely szerint az állami (tanácsi) kivitelező építőipari vállalat építési munkahelyeit közvetlenül irányító műszaki dolgozók részére a dolgozók havi alapbérének 10 százalékát kitevő munkahelyi pótlékot kell fizetni. A jogszabály pontosan megjelöli, hogy a munkahelyi pótlék fizetése szempontjából kik tekintendők az építési munkahelyeket közvetlenül irányító műszaki dolgozóknak, s itt megjegyezzük, hogy a rendeletben megjelölt néhány munkakörben dolgozók közül a munkahelyi pótlékban részesülők körét a vállalat igazgatója állapítja meg, a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben. A munkahelyi pótlék bérjellegű, s azt az átlagkereset szempontjából alapbérnek kell tekinteni. (Megjelent a Magyar Közlöny ez évi 58. számában.) A belügyminiszter 4 1976. (VII. 24.) BM számú rendeleté a rendőrhatósági kényszerintézkedésekről szól, mely kényszerintézkedések alkalmazásának célja a bűn- cselekmények elkövetésének megelőzése, továbbá a kényszerintézkedéssel érintett személynek a törvények tiszteletére, valamint a társadalmi együttélés szabályainak megtartására való nevelése. Kényszerintézkedésként rendőrhatósági felügyelet és kitiltás — szükség esetén a kettő együtt is — alkalmazható azzal szemben, aki az állam belső rendjét, a köz- biztonságol vagy a közrendet rendszeresen vagy folyamatosan veszélyeztető magatartást tanúsít. Részletesen szabályozza a rendelet a rendőri felügyelet alatt álló, valamint a kitiltott személy kötelességeit, de kimondja azt is, hogy a kényszer- intézkedést meg kell szüntetni, ha az érintett személy kifogásolt magatartása alapvetően megváltozott. (Magyar Közlöny f. évi 59. száma.) A Művelődésügyi Közlöny 14. számában jelent meg az oktatási miniszter 132/1976. OM számú utasítása a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak ösztöndíj-kiegészítéséről, mely utasításból csupán az alábbiakat idézzük: „Ameny- nyiben a hallgató felsőoktatási intézménytől kiegészítést nem kap, úgy a társadalmi ösztöndíj havi összegét 60 forinttal a szerződést kötő vállalat, intézmény tartozik kiegészíteni.” Indokoltnak tartjuk még felhívni a figyelmet az Építésügyi Értesítő ez évi 19. számában megjelent arra a közleményre, amely az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium részéről tartott munkaügyi ellenőrzések tapasztalatairól és a szükséges vállalati intézkedésekről szól, és amely szerint a dolgozók besorolása sok esetben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a nem fizikai állományú dolgozók munkaköri besorolása esetenként nem fedi a ténylegesen betöltött munkakört, vállalati központokban — ahol erre lehetőség nincs — 5 napos munkahetet alkalmaznak, stb. Az ellenőrzések számos jogszabálysértést állapítottak meg a béren kívüli juttatások tekintetében, a különélési pótlék fizetése, a szerszámhasználati díj mértékének megállapítása, a saját gépkocsihasználat eseteiben. A közlemény rögzíti: „Az ágazati munkaügyi ellenőrzések rendszeressé válnak. A jogszabálysértések és mulasztások eseteiben a fegyelmi felelősségre vonás mellett a szabálysértésre vonatkozó rendelkezések alkalmazását is kezdeményezzük”. Dr. Deák Konrád a TIT jogi szakosztályának alelnöke Utazik az exkavátor Földünkön ötször annyi a szén, mint az olaj és a földgáz együttvéve. így tehát a szén a jövőben is az ásványi fűtőanyagok egyik legfontosabb fajtája márad. A szénbányászat fejlesztésének fő tendenciája: a külszíni kitermelés fokozása. Tizenöthúsz év múlva a szilárd fűtőanyagnak több mint felét külszíni fejtéssel termelik majd ki a világon. A külmű- veléssel kitermelt szén ötször olcsóbb az aknában kiter- meltnél. Ma a széntermelést valamennyi bányamezőben a gépesítés és az automatizálás jellemzi. A külszíni fejtésekben azonban a gépek felhasználása sokkal gazdaságosabb, alkalmazási lehetőségeik is jóval nagyobbak, mint a bányákban. Ma a külszíni fejtésekben olyan exkavátorok dolgoznak, amelyek kotróvedre 8—25 köbméter űrtartalmú, s a darugém hosszúsága lehetővé teszi, hogy a szenet borító meddőkőzetet 70—100 méterre rakják át a daruval. A ma ismert legnagyobb lépegető exkavátor puttonya 80 köbméter befogadóképességű. Különösen sokat ígérőek a marótárcsás kotrógépek, amelyeknek óránkénti teljesítménye 1000—3000 tonna. Egy ilyen, 900 tonna önsúlyú gépóriás látható a képen, amely éppen „saját lábán” igyekszik egy másik munkahelyre, napi 1000 méter utat téve meg (előtte egy hernyótalpas bulldózer tisztítja az utat.) Ezt a géptípust éppúgy az NDK fejlett bányagépipara állítja elő, mint azt a 15 emelet — 50 méter — magasságú, 2400 tonna súlyú gépóriást, amely hazánkban, a visontai külfejtésen dolgozik, és amellyel havonta egymillió köbméter talajt takarítanak le a lignitmezőről. Ilyen hatalmas gépeket az NDK-n kívül még a Szovjetunió állít elő a szocialista tábor országai közül.
