Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-10 / 188. szám

e KÉPÚJSÁG 1976. augusztus 10. Szekszárdi Dózsa- Volán SC 2:1 (1:1) Meszlényi (sötét mezben) a Dózsa első gólját lövi. Megyei labdarúgó-bajnokság Meglepetések már az első fordulóban Bajnoki táblázatok NB n. 1. Eger í í — — 3-0 2 Várpalota í í — — 3-0 2 3. BVSC í í — — 3-1 2 4. DVSC i í — — 2-0 2 PMSC í í — — 2-0 2 6. Budafok í í — — 3-2 2 7. Ganz-M. í í — — 2-1 2 Szekszárd í í — — 2-1 2 9. Komló í í — — 1-0 2 10. N.-kanizsa í — í — 0-0 1 Szív. MÁV í — í — 0-0 1 12. Ózd í — — í 2-3 — 13. MÁV DAC í — — í 1-2 — Volán í — — í 1-2 — 15. KKFSE í — — í 0-1 — 16. Oroszlány í — — í 1-3 — 17. Fűzfő í — — í 0-2 — SZMTE í — — í 0-2 — 19. Izzó í — — í 0-3 — Sz. MÁV í — — í 0-3 — NB in 1. BKV Előre í í ___ ___ 5-1 2 Pénzügyőr í í — — 3-0 2 3. Kiss J. SE 1 í — — 1-0 2 Ikarus í í — — 1-0 2 5. Perbál í — í — 2-2 1 Véménd í — í — 2-2 1 7. Bp Építők í — í — 1-1 1 Bp. Spart. í — í — 1-1 1 Dunaújv. É. í — í — 1-1 1 Enying í — í — 1-1 1 Paks í — í — 1-1 1 PVSK í — í — 1-1 1 13. Barcs í — í — 0-0 1 EMG SK í — í — 0-0 1 Siófok í — í — 0-0 1 Szigetvár í — í — 0-0 1 17. L. Fonó í — — í 0-1 — Sárisáp 1 í — í 0-1 — 19. Mázasz. í — — í 0-3 — 20. G FU V. í — — í 1-5 — Megyebajnokság 1. Kisdorog 1 1 — •T" 3-0 2 2. Aparhant 1 1 — — 2-0 2 3. N.-mányok 1 1 — — 3-1 2 4. Bogyiszló 1 1 — — 1-0 2 Domb. Tsz 1 1 — — 1-0 2 6. Bátaszék 1 1 — — 3-2 2 7. Gerjen 1 — 1 — 2-2 1 DVSE 1 — 1 — 2-2 1 9. Fadd 1 — 1 — 1-1 1 Zomba 1 — 1 — 1-1 1 S.-tornya 1 — 1 — 1-1 1 Tolna 1 — 1 — 1-1 1 13. B. Pannónia 1 — — 1 2-3 — 14. Pincehely 1 — — 1 0-1 — Bonyhád 1 — — 1 0-1 — 16. D.-szentgy. 1 — — 1 1-3 — 17. D. Spart. 1 — — 1 0-2 — 18. Sz. Vasas 1 — — 1 0-3 — Szekszárd, 2000 néző. Ve­zette: Lauber. Szekszárd: Pó­lyák — Glavatity, Korner, Vágó, Lubastyik, Tóth, So- modi, Kocsis, Meszlényi, Freppán dr., Szőcs. Csere: Hosnyánszki. Edző: Jerabek Jenő. Lelkes közönség biztat­ta a csapatot győzelemre és eredménnyel. A 12. percben szabadrúgás után Meszlényi kilépett védői közül, a Volán Paks, 1400 néző. Vezette: Há­mori. Paks: Dunai — Vábró, Vá- czi, Kovács D., Kiss II., Kalmár, Majsai, Csorna, Kajári, Somodi, Kiss I. Csere: Kovács Z. Edző: Kővári István, A 7. percben Váb­ró keresztlabdáját Kiss I. át­emelte a kifutó kapuson, Csorna még fejjel megtoldotta, de a visszafutó Radies a gólvonalról mentett. A 16. percben Pénzes elment a bal oldalon, de a ke­resztező Váczi szögletre mentett. kapusa kifutott, Meszlényi mellette is elhúzta a labdát, mely — a rosszul sikerült lövés ellenére is átjutott a gólvonalon. A 27. percben Tóth nagy erejű lövése csat­tant a felső lécen. Két perc­cel később Bartosik nehéz szögből lőtt a Dózsa kapujá­ba. 1:1. A második félidő 8. percében ismét gólnak tap­solhatott a közönség. Meszlé­A 22. percben Sárközi lövését védte Dunai. A 26. percben Zöldi labdáját Pénzes a felső léc. re fejelte. A 30. percben Sárközi szöglete átszállt a védők felett és a jókor érkező Zelics 5 mé­terről a hálóba fejelt. 0:1. A második félidő ÍT. percében Majsai erős lövése kipattant Ra- dicsról, de másodszorra hárítani tudott. A 10. percben Kiss I. re­mek cselekkel elment a bal szé­len, beadását Kajári a hálóba nyi szép cselsorozat után pontosan ívelt Somodi elé, aki látványos gólt lőtt a fel­ső sarokba. 2:1. Tíz perc múlva újabb gólszerzési le­hetőség adódott a szekszár­diak előtt, mely Freppán dr. és Szőcs, valamint Hos­nyánszki jó játékának ered­ménye, de a vendégek men­teni tudtak. Befejezés előtt tíz perccel Pólyák kapujánál a labda a lécről pattant visz- sza, melyet Bartosik közelről fölélőtt. Az első félidő kiegyensú­lyozott volt, de a második játékrészben rákapcsolt a Dó­zsa és megszerezte a veze­tést. Ezt követően a vendé­gek is sokat kezdeményez­tek és az utolsó félórában nagy nyomás nehezedett a Dózsa kapujára. A hazai vé­dők azonban feladatuk ma­gaslatán állva, kitűnően há­rítottak. A játék képe alap­ján a szekszárdi csapat rá­szolgált a győzelemre. Jerabek Jenő vezető edző így nyilatkozott: — Nagyon boldog vagyok, hogy sikerült a bemutatkozás nekem, épp­úgy, mint a csapatnak. Kel­lemes meglepetést okoztak játékosaink a nagy küzdeni akarással és ezért feltétlen dicséretet érdemelnek. A győ­zelem nem tesz elbizakodot- tá bennünket, jól tudjuk, sok javítanivaló akad még, és azon leszünk, hogy ezeket megszüntessük, még jobb, egységesebb, eredményesebb legyen csapatunk. Annak el­lenére, hogy valamennyi já­tékos dicséretet érdemel a régen látott lelkes játékért, az átlagon felüli teljesítmé­nye miatt külön említést ér­demel : Pólyák, Somodi, Meszlényi, Szőcs és Freppán dr. fejelte. 1:1. öt perc múlva Kiss I. lövését nagy bravúrral hárí­totta Radies. A 27. percben Maj­sai lövését tolta léc fölé a ven­dégek kapusa. A 40. percben Csorna keresztlabdáját Kiss I. középre ívelte, Majsai kapás­lövését ezúttal is védte Radies. Nagy iramú, változatos mérkő­zésen a II. félidőben nyújtott játék alapján a hazaiak közelebb álltak a győzelemhez. Jók: Maj­sai, Váczi, Kiss I„ Kalmár és Kovács D. A megyei labdarúgó-baj­nokság meglepetésekkel in­dult. A Dombóvári Spartacus otthonában 2:0 arányban alul maradt a lelkes Aparhanttal szemben. A másik dombóvá­ri csapat, a DVSE Gerjenből értékes ponttal tért haza. Az első félidő végén még a Vas­utasok vezettek 2:l-re, végül az újonc Gerjen kiegyenlí­tett és 2:2-es eredmény után otthon tartotta az egyik pon­tot. A harmadik dombóvári csapat, az Alkotmány Tsz együttese az ugyancsak újonc Pincehely ellen vette föl a küzdelmet. A bemutatkozás a dombóváriaknak sikerült jobban és l:0-ás győzelmet arattak Pincehelyen. A bátaszékiek Majoson a Bonyhádi Pannónia ellen nyertek 3:2 arányban. A ta­vaszi idényben kitűnően sze­replő bonyhádi gárda Bo­gy iszlón az újonc hazai együttestől l:0-ás vereséget szenvedett. A jelekből ítélve Bogyiszló még hasonló meg­lepetéseket tartogat a ven­dégcsapatok számára. A Nagymányoki Brikett Duna- szentgyörgyön lépett pályára és l:0-ás félidő után 3:1 arányban nyert. Tudósítónk szerint a vendégek jobban kihasználták helyzeteiket, ér­vényre juttatták nagy rutin­jukat. A Simontornya—Tol­na rangadó l:l-es döntetlen­nel — pontosztozkodással ért véget. Kisdorogon megtörtént a bajnokság első kiállítása is, ahol 0:0-ás félidő után 3:0- ra nyert a kisdorogi együt­tes. Mindössze 15 percet ját­szott Lerch (Szekszárd), ami­kor a játékvezetőnek ki kel­lett állítania. Faddon a ha­zaiaknak csak l:l-es döntet­lenre tellett erejükből a lel­kes Zombával szemben. Ezek után nézzük az eredménye­ket, illetve a „kiemelt” mér­kőzésről a tudósítást. Nagymányok—Dunaszent- györgy 3:1 (1:0). Ifi: 3:2. Du- naszentgyörgy, 400 néző. Ve­zette: Kiss I. Nagymányok: Balogh — Worgrümler, Fe­nyővári, Lemle, Foglszinger, Demeter, Molnár, Tóth, Ko­vács, Guth, Viszló. Csere: Dobó, Oláh. Dunaszent- györgy: Pukli IV. — Tóth II., Horváth III., Horváth II., Baksai, Zsíros, Kozma, Kai­ser, Taba, Pukli II., Tóth I. Csere: Németh, Pető. A 10. percben Taba kiugratta Tóth I-et, aki 11 méterről a felső lécre lőtt. A 25. percben Tóth beadása Guth lábáról a hálóba vágódott. 1:0. A 36. percben Pukli II. szabadrú­gását Balogh a felső sarok­ból tornászta ki. A 40. perc­ben az előretörő Tóth II. lö­vése alig szállt fölé. A 44. percben Viszló távoli, várat­lan lövése a kapufán csat­tant. A második félidő 9. percé­ben Németh szabadrúgását Tóth I. kapásból lőtte a háló­ba. 1:1. Egy perc múlva Hor­váth III. a saját kapujába lőtte a labdát. 2:1. (öngól). A 28. percben Tóth II. egyenlí­tési lehetőséget hagyott ki. A 41. percben Molnár állította be a végeredményt. 3:1. Egyenlő erők küzdelmében a helyzeteiket jobban kihasz­náló vendégek megérdemel­ten nyertek. Jók: Fenyővári, Molnár, Guth, illetve Tóth I., Pukli IV., Németh. Kisdorog—Szekszárdi Va­sas 3:0. (0:0). Ifi: 4:0. Kisdo­rog, 500 néző. Góllövő: Var­ga 2, Boros (öngól). Kiállí­tás: Lerch (Szekszárd) a 15. percben. Bátaszék—B. Pannónia 3:2 (1:0). Ifi: 1:0. Majos, 300 né­ző. Góllövő: Aradi, Bosnyák, Mezei, illetve Wéber 2. Aparhant—Dombóvári Spar­tacus 2:0 (1:0). Ifi: 2:2. Dom­bóvár, 400 néző. Góllövő: Palkó, Gáspár. Gerjen—Dombóvári VSE 2:2 (1:2). Ifi: 1:2. Gerjen, 250 néző. Góllövő: Böndör, Lup- sa, illetve Horváth, Fekete. Simontornya—Tolna 1:1 (1:1). Ifi: 0:0. Simontornya, 500 néző. Góllövő: Kurek, il­letve Fehérvári. Bogyiszló—Bonyhád 1:0 (0:0). Ifi: 3:1. Bogyiszló, 500 néző. Góllövő: Hajdú. Dombóvári Tsz—Pincehely 1:0 (1:0). Ifi: 0:2. Pincehely, 350 néző. Góllövő: Molnár. Fadd—Zomba 1:1 (0:0). Ifi: 1:1. Fadd, 300 néző. Góllö­vők: Bíró és Illés II. (öngól). A lelkes közönség biztatása eredményes volt... Paks-Bp. Spartacus 1:1 (0:1) 5. „Az első időszak nagyon nehéz volt, nem szeretem a nagy szavakat, de komoly meg­próbáltatást jelentett mindkettőnknek. Hiá­ba volt Miska Pesten a Goldbergerben be­állító lakatos, itt nem voltak hajlandók al­kalmazni addig, míg a nyelvet úgy ahogy meg nem tanulja. Arról nem is beszélek, mit ért itt az én tanári oklevelem. Mihez kezdhet két „néma” ember idegen világ­ban? A legsötétebb fizikai munkához. Én a munkalehetőségekhez képest, hol moso­dákban vasaltam, hol vendéglőkben moso­gattam, Miska meg gurított és emelt má­zsás hordókat, közel egy évig magkereske­désben zsákolt, később egy gázgyárban kátrányos csöveket szerelt. Ez a szép élet „mindössze” három évig tartott, de a szá­munkra nehezen viselhető szubtrópikus nyarak segítségével, meg egy kis lelki nyo­morúsággal tetézve, elég volt ahhoz, hogy kikészüljünk egészségileg. Mindkettőnknél ázsiai flu, majd Miskánál gyomorfekély, operáció, nálam kínzó epezavarok, izületi gyulladás követték egymást. Ami kis pén­zünk volt, minden ráment, sőt még több is, mert néhány ismerősünk igazán jó szív­vel felajánlott kölcsönét is igénybe kellett vennünk. Miska magát okolta mindenért. — Igaza volt a családodnak, kár volt ilyen tahóhoz kötnöd az életedet. — Ilyeneket mondott. Komolyan összevesztünk, volt úgy, hogy napokig egy szót sem szól­tunk egymáshoz...” Klárit nem lehetett lekezelni egy bók­kal, különben is sejtette az egész hát­mögötti susmust, megérzi ezt kevésbé ér­zékeny ember is. Elfehérült arccal lépett oda Ernőhöz, s az volt az egészben a leg­furcsább, hogy nem csúfondáros vagy gú­nyolódó hangsúllyal, hanem halálos komo­lyan mondta, amit mondott. Nem kiabált, nem torzult el a hangja, tehát nem volt meglepetés, amit hallott, s régóta élhetett benne, amit most kimondott: — Szóval, ragyogó nő vagyok, mi? De azt tudod-e, mi vagy te? Megmondom: egy nyavalya vagy. Szégyellsz egy munkást?! Pofázni, azt igen, te paprikajancsi Janus! De leülni vele, azt nem. Vagy pláne együtt lakni vele. Az bü­dös. Félsz, hogy idejönnénk lakni, s a mama nemcsak egyedül téged szolgálna ki. Itt van a kutya elásva. Egy orvos az mégis­csak egészen más lenne, azt hiszed nem tudom, ki beszélte tele a szüleim fejét? S azt hiszed nem tudom, hogy te szervez­ted be azt a kocsonya Ottó barátodat, a doktor urat a meghódításomra, hogy le­csapjon Miska kezéről. Egy kis tyúkocská- nál valóban jól be is vált volna a módszer, összepisilte volna magát a doktor úr lát­tán. S még a kórházba is bevittél, már a fene tudja milyen ürüggyel, hogy kellően érvényesüljön az összhatás. Fehér köpeny, sztetoszkóp, mittudomén. De nem hatott meg. Bemutatkozott ő már nekem első es­te, mikor felhoztad. Hogy sajnos a betegek, a topis betegek manapság csak legfeljebb demizson bort, pár csirkét, tojást „pottyan- tanak”... A népi kollégista! Nem elég, hogy aki ott fekszik a keze alatt, az is fizette nehezen meggürcölt forintjaival a tanítta­tását, s ráadásul még bort, tojást, tyúkot hoz. Nem elég. Boríték is kell!... Hozzád méltó barát. Nemcsak ezért. Mindenképpen. Külsőleg is, hiába vagy te sovány, ő meg kocsonya. Te nézed le Miskát? Tudod, mit mondok, nemcsak mint férfi — úgy még- csak nem is lehet benneteket egy napon említeni —, de mint ember sem jöhetsz hozzá. Ha ő egyetemre járhat, nem kellett volna majd minden kollokviumon, szigor­laton átizzadnia, ahogy neked... * ö csak állt mellettük, közöttük, s bár határtalan büszkeséget érzett, hogy ilyen kemény az ő lánya (sosem hitte volna, so­ha ilyennek nem látta még), egyúttal a szíve is összeszorult. Éppen a keménység miatt. Mintha előre megérezte volna, hogy elveszíti a nagylányát. Örökre. Most már majdnem biztos, hogy örökre. Ezek itt ausztrálok, s tizenkét évig gyűjtöttek az útra... Ernő meg sem szólalt egész idő alatt. Egyszerűen nem szólalhatott meg. Vannak ilyen helyzetek. Klári pedig beszélt to­vább. Hogy semmi embernek tartja, aki egy olajozott gépezet segítségével, szinte egyetlen mozdulat és gondolat nélkül vég­zi munkáját. Illetve nem is végez semmit, csak van. Áll az oltóláncban, de nem nyúl a vödörhöz, messziről észre sem venni, annyi az egész, hogy az előtte lévőnek egy kicsit nagyobbat kell nyújtózkodnia, hogy a mögötte lévőnek átadhassa a vödröt. „Csak” ennyi az egész. Ha Miskának azt mondja, javítsa meg ezt vagy azt a zárat, csapot, fogja a szerszámait, s megjavítja, egyedül, színegyedül. Biztosan. Lehet hal­lani kintről, egy másik szobából a resze­lést, kopácsolást, s a Blitz-fogó harapását. Biztos benne az ember, hogy megjavítja. Nem nagy dolog, de valahol a világon egy ajtót újra rendesen be lehet zárni és ki le­het nyitni. A csap nem fog csöpögni. Biz­tosra lehet venni. Halálbiztosra. De nem­csak ezt. Amit mond, mindent. Ami rajta múlik. Ha azt mondja, negyed hét előtt öt perccel ott lesz a mozi bal oldali bejáratá­nál, hát ott lesz. Nem jön közbe semmi. Nem áll meg az órája. Nem kap defektet a busz. Nincs „képzeld kivel találkoztam ösz- sze”, semmi nem jön közbe. Negyed hét előtt öt perccel ott lesz a mozi bal oldali bejáratánál. Nem a jobb oldalinál, nem megy ki a fejéből... Nem emelte fel a hangját, csak gyor­sabban beszélt, mint szokott. Sokat gon­dolkodhatott már ezeken a dolgokon. Fel­húzta a zsilipet, s Ernő fulladozott, még arra sem volt ideje és ereje, hogy bele­kapaszkodjon valamibe. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom