Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-26 / 201. szám
/toÜÏÀ'n, , , A 'WÊPUJSAG 1976. augusztus 26. Il budai lfarb Vendéglátóipari Múzeum A pécsi Nádor szálló szalongarnitúrája A kiállítás bemutatja a magyar vendéglátóipari kínálat, étkezési kultúra fejlődéstörténetét. A magyar középkort például a levek sokfélesége, azok erős fűszere- zettsége jellemezte, sűrítő, anyagként leginkább kenyeret alkalmaztak. Beatrix királynő megjelenésével gasztsú cukrász alapított 1828- ban. Savanyú Jóska, Patkó Bandi és Sobri Jóska betyárcsárdájának múzeumi tő- szomszédságában egy remek szalongarnitúrát láthatunk a század végén épült pécsi Nádorból, továbbá csillárokat a pesti New York kávéházból és egy szép neobarokk berendezést az 1918-ban megnyílt Gellért szállóból, toalettasztalán herendi porcelán szobaillatosító lámpával. A múzeum 1970-ben újabb részleggel gazdagodott: ekkor nyílt meg ugyanitt a magyar kereskedelem történetét bemutató kiállítás. „Magyar Ország’ nevezetesebb Díszes söröskancsók (XIX. század), előtérben a volt Blumenstöckl (Gundel) vendéglő feliratos kancsója (Fotók — MTI—KS) Magyaros teríték a század első éveiből H ogy Magyarországon enni és inni jól lehet, arról világszerte hallottak már az emberek. Azt azonban kevesen tudják, hogy a budai Várban van a világ egyetlen kereskedelmi és vendéglátóipari múzeuma, amely éppen egy évtizede nyitotta meg kapuit „Szemelvények a magyarországi vendéglátás történetéből” című kiállításával. ban a bécsi, illetve azon keresztül a francia konyha hatása érvényesült inkább. Érdemes megemlíteni, hogy a mai Vendéglátóipari Múzeum épületében korábban a Fortuna vendégfogadó volt, melyet Gvadányi is megénekelt a „Peleskei Nótárius budai utazásáéban. A biedermeier korszakot a miskolci Rorarius cukrászda idézi, melyet egy svájci származá. vagy a solymári vegyeskereskedés átmentett enteriőrje képet ad arról a gazdag fűszerválasztékról, amelyet egy évszázada ismert és használt a magyar háziasszony. Van itt Stollwerk csokoládéautomata 1900-ból, korabeli kávépörkölő, számlálócédula- (blokk) gyűjtemény és — cégérek, melyeken fűszer és lőszer, lőpor és élesztő békésen megférnek egymás mellett. 1830-ban már állott a rakodóparton a Pesti Kereskedők Épülete (1904-ben megalakult az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés). A múlt század elején kereske, dóink nyelve még a német, számláik cégnyomata nagyjából úgyszintén, csak később válik kétnyelvűvé, a kiegyezéstől pedig már zömében magyar... A kiállításnak látszólag itt vége szakad. A Műemlékvédelem 1976. évi 1. száma azonban egész sor művészi értékű védett budapesti üzletberendezést mutat be. íme egy kis ízelítő az összeállításból: a Divatcsarnok Lotz Károly- terme, az egykori Neruda- drogéria a Kossuth Lajos utcában; egy virágüzlet (valamikor Philantia névre hallgatott, a Váci utcában található) ; egy szövetáruüzlet (korábban Brammer) a Petőfi Sándor utcában és az egykori szerencsi csokoládéüzlet Rákospalotán. A felsorolt üzletek éppúgy tekinthetők a múzeum „kihelyezett részlegei, nek”, miitt néhány ma is fungáló vendéglátóipari egységünk (Pilvax, Hungária kávéház, stb.). Tervezik, hogy a múzeum adta lehetőségeken belül bemutassák azt is, hogyan fejlődött ez az iparág az elmúlt 25—30 évben, milyenek a perspektívái. KUDAR LAJOS ronómiánkra az olasz konyha volt döntő befolyással. A paprika és a kávé használatának elterjedését a törököknek köszönhetjük. („Hátravan még a fekete leves”.) Ugyancsak nekik tulajdonítható bizonyos káposztás és rizses ételek meghonosodása Magyarországon. A hódoltság megszűnését követő időszakSzódásüvegek és borospoharak a múlt század végéről városaiban és Erdélyben esni szokott sokadalmok’ 1832-dik esztendőre szóló laistromá, tói” kezdve nyomon követhetjük a hazai kiskereskedelem fejlődését. A Zala megyei Hahót szatócsboltja, Klasszicizáló jellegű díszes pezsgőhűtő vödör a XIX. századból barokk trió hangversenye Az osztrák A szekszárdi zenélő nyár utolsó hangversenyét — már ősziesen — nem szabadtéren, hanem a művelődési központ márványcsarnokában rendezték meg. Az osztrák barokk trió emlékezetes csemegét jelentett még a hangverseny-szenzációkhoz szokott szekszárdi közönségnek is. Nemcsak azzal, hogy kevésbé ismert szerzők műveit játszották, (hiszen a feledés kottatartójára került alkotások is valódi örömet jelentenek olykor), de hangszertudásukkal, zenei finomságukkal is. Hans Meister igazi mestere a barokktrombitának. Olyan pontosság jellemezte játékát, amilyen egyrészt virtuóz technikai tudású, másrészt nagyon tudatos művészre vall. Johannes Auersperg bebizonyította, hogy a nagybőgő is alkalmas szólószámok, szonáták voluntary-k önálló előadására. A lassú tételek szomorúsága, az allegrók mackós vidámsága után, az intellektuális részeknél is le tudta győzni hangszere tehetetlenségi erejét. Szerényen, jó ízléssel kísérte végig az estet Josef Hoffner orgonajátéka. A csembalóján megszólalt szonáta kedves színfoltja volt a hangversenynek. Az 1975-ben alakult együttes visszafogottságával is tartani tudta azt a magas nívót, amely a szekszárdi zenélő nyár rendezvénysorozatát végig jellemezte. A zeneszeretők már az őszre készülhetnek; az őszi hangversenysorozat első előadására szeptember 27-én, hétfőn kerül sor. Vigh Népművészeti hét Pécs lesz a házigazdája az idei — sorrendben immár a hetedik — dél-dunántúli’ népművészeti hétnek. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye népi alkotóinak seregszemléje szeptember 23- án kezdődik. A népművészeti hét alap- gondolata: „A népművészet tegnap és ma”. E gondolat jegyében kerül sor a baranyai, somogyi, tolnai és zalai amatőr művészeti csoportok kétnapos seregszemléjére. Különböző kiállítások nyílnak. A tanácsok a négy megye díszítőművészszakköreinek munkáiból szerveznek tárlatot. Könyvjelző • • Ödön von Horváth: Drámák Thornton Wilder Szent Lajos király hídja című remekében arra tesz kísérletet, hogy utánajárjon, miért kellett néhány ember életének ugyanabban az időben és helyen menthetetlenül a halálba torkollnia. Ha nem lenne reménytelen kísérlet egy nagy írót plagizálni, szívesen megkísérelném ezt a „nyomozást” a magyar nevű, cseh anyától származó, németül író Ödön von Horváth esetében is, akit 37 éves korában, 21 dráma és 3 regény befejezése után párizsi emigrációjában ütött agyon egy még csak nem is korhadt faág a francia főváros legnevezetesebb főútvonalán, a Champs-Elysées-n. Ne legyünk azonban misztikusak és higgyünk a kényelmesebb ostoba véletlenekben. Tény az, hogy ez az Ady- imádó magyar világpolgár kitűnő író volt. Nemcsak az írók számára szomorú, hanem a kritikai életről se állít ki túlzottan jó bizonyítványt, ha jóval a haláluk után „fedezik fel” őket. Jó, hogy az Európa Kiadó majdnem negyven évvel az író halála után kiadta ezt a hét drámát és az is jó, hogy kitűnő fordítókat választott a tolmácsolásra. (Gáli József, Mészöly Dezső, Thurzó Gábor, Walkó György). Még jobb lenne, ha valamelyik színház kísérletet tenne egy Horváth- dráma színrevitelével. A színdarabok, kevés kivétellel nem könyvolvasmánynak, hanem a színpad kedvéért íródnak. A sok nyelven beszélő Horváth kitűnő megfigyelő volt és a nyárspolgári mentalitás gyilkos leleplezője. A nyárspolgár veszélyes, mert gyökértelen és előbb- utóbb mindenre képes lesz. Tanú rá Hitler egyhamar el nem feledhető sikere a német nyárspolgárok között. Horváth nem volt gyökértelen, csak kívülálló és ideig- óráig a kívülállók is írhatnak leleplező erejű, sőt időálló műveket. „Mert valamin a kívülálló is áll” — írja találóan a kötetet záró tanulmányában Walkó György. Azt kétlem, hogy Ödön von Horváth világirodalmi nagyság lett volna, de hogy nagyon jó író volt, azt egyikmásik itt közölt drámája is bizonyítja. (Mesél a Bécsi Erdő, Kasimir és Karoline, Mit csinál a kongresszus?) Egyik sem könnyű olvasmány. Ahogy a kötetért valószínűleg nem tolonganak az olvasók, netáni szín- rehozataluknál se várható tülekedés a jegypénztárak előtt. Hacsak nem a nyárspolgárok részéről. Alighanem ez lenne a legszörnyübb. (Ordas) Uj könyvek A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közt szerepel Friedrich Engels Útirajzok című, ízléses kötete, amely érdekes bepillantást nyújt a múlt századi utazók életébe. Kelen Jolán visszaemlékezéseit tartalmazza az Eliramlik az élet... Újabb, javított kiadásban látott napvilágot Hollós Ervin első alkalommal is nagy feltűnést keltett dokumentumkötete, a Kik voltak, mit akartak? A Magyar Nők Országos Tanácsával közös, új kiadásban jelent meg a sók háziasszonynak segítséget adó Szabás-varrás, Cser Ferencné munkája. A Gondolat Kiadó megjelentette Kiss György könyvét: a Jegyzetek az elsőévekFRIEDRICH ENGELS ÚTIRAJZOK ÚTIRAJZOK ről 1944—1948 sok érdekes meditációt tartalmaz a fel- szabadulás utáni időszak legfontosabb problémáiról. A változó falu című összeállítás (szerkesztette Kulcsár Viktor) a magyar falu fejlődését, új arculatát mutatja be. Fontos fizikai problémákkal ismertet meg játékosan, szórakoztatóan George Gamov, a Tompkins úr kalandjai a fizikában. A Világjárók sorozatban látott napvilágot Csapó György Utak, terek, emberek című útikönyve. Az Etikai gondolkodók sorozat legfrissebb kötete Az erkölcstan rendszere, szerzője Johann Gottlieb Fichte. A kötet anyagát Vajda Mihály válogatta, s ő látta el utószóval, valamint jegyzetekkel is. Az Európa Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot Lawrence Durrel híres kétkötetes regénye, az Alexandriai négyes. A Janus könyvek két nyelvű sorozatában jelent meg Prosper Mérimée novelláskötete, Az etruszk váza. Leopold Bucz- kowski regénye A fekete patak. Megjelent egy érdekes válogatás is Bertolt Brecht- től, a Julius Caesar úr üzletei és más történetek címmel. A dalmát tengerpart költészetéből ad kiváló válogatást a? Adriai tengernek múzsája című antológia; a kötet gazdag anyagát Csuka Zoltán válogatta és fordította. Fernan- di Namora regénye a Búza és konkoly. A lengyel Konrad Sutarski verseinek válogatása legjobb költőink tolmácsolásában kerül az olvasó kezébe. A Corvina Kiadó pompás albumot jelentetett meg, A nő a Kolumbus előtti Amerikában címmel, Ferdinand Anton kitűnő szövegével, a lipcsei képzőművészeti kiadóval közös gondozásban. Napvilágot látott — újabb kiadásban — a Budapest fotóalbum, legjobb fotóművészeink képeivel. Beragasztott, színes képekkel jelent meg a Domanovszky Endre művészetét bemutató album, Újvári Béla szövegével. KELEN JOLÁN Eliramlik az élet...
