Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

XXVI. évfolyam, 197. szám. ÄRA: 1,— Ft. 1976. augusztus 20., péntek Mai számunkból ÉRTÜNK — NEKÜNK (3. old.) KARRIER (3. old.) II. RÁKÓCZI FERENC KIÁLTVÁNYA (5. old.) MŰSZAK VÉGÉN (5. old.) Alkotmányunk ünnepén írta : Vas István állami díjas, az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottságának tagja lkotmányunk évfordulóját immár huszonhetedik alkalommal ünne­A peljük. Annak az alkotmánynak, amely évszázados harcok és küz­delmek árán született, s amely a szocialista forradalom győzelmé­nek jelképeként a dolgozó osztályok birto­kába adta az országot. A sok évszázados elnyomás és az ennek nyomán kialakult el­maradottság után megteremtette a szabad élet, a szabad alkotás lehetőségét, a szo­cialista társadalom alapjainak lerakását és a szocializmus építését. Az eltelt közel három évtized tapasztala­tai, eredményei fényesen bizonyítják alkot­mányunk nagyszerűségét. A dolgozó embe­rek jogainak és kötelességeinek harmóniája és az ennek nyomán kialakult alkotó mun­ka, a széles osztályszövetség bázisán kiala­kult népi-nemzeti egység kiemelte az orszá­got elmaradottságából és életünk mind több területén kerülünk világszínvonalra mind a termelés, mind a kultúra, mind a szociális jólét, biztonság tekintetében. Ma az egész országot átfogó szocialista munka és alkotás lázában ég a nemzet. A falvaktól a fővárosig hatalmas építkezések alakítják át az ország arculatát. S ez az ar­culat már nem a bérkaszárnya, a falusi nád­tetős, vertfalas viskó, az úttalan utak, s az embert elnyomorító nehéz munka, sőt mun­kanélküliség! A mai alkotmányos Magyar- országon új városok, városnegyedek épül­nek évről évre, új, komfortos falusi házak sokasága hirdeti, hogy a munka eredménye nemzeti közkincs, s kizárólag a dolgozó em­berek életét szolgálja. Az ország szép tá­jain, üdülőhelyein a dolgozó emberek mil­liói élvezik az élet örömeit, pihenik ki a munka fáradalmait. Augusztus 20-án a magyar államiságot megalapító István királyról is megemléke­zünk. Több mint ezer éves történelmünk során a magyar nép számtalanszor küzdött a népek élvonalában, a haladásért, a fejlő­désért. Azonban harcunk mindannyiszor el­bukott, s a bukások nyomán az idegen el­nyomás és az uralkodó osztály népelnyomó, kizsákmányoló politikája következtében mind jobban elmaradtunk az élenjáró né­pek, nemzetek színvonalától. Voltak idősza­kok, amikor legjobbjaink is reménytelennek látták helyzetünket. A felszabadulás nyomán, a szocialista for­radalom győzelmével új alkotmány szüle­tett, s ennek kapcsán új korszak, amely a legcsüggedtebbek számára is bebizonyította, hogy van magyar újjászületés. Alkotmányunk 27 esztendeje alatt né­pünk történetében először értünk el olyan fejlődést, amely során a legnagyobb utat tettük meg történelmi elmaradottságunkból a legfejlettebb országok színvonalának megközelítéséig. Nemcsak a társadalmi fej­lődést tekintve haladunk — a szocialista or­szágokkal közösen — az élvonalban, hanem a társadalom anyagi-jóléti területein is mind több ponton. Az alkotmányunk adta lehetőségek nyomán, a szocialista állam a népet is nemzetté kovácsolja, és a magyar tudomány, kultúra soha nem látott módon fejlődik, és nemcsak a legújabb kor kin­cseivel ajándékozza meg a dolgozó emberek tömegeit, hanem a történelmünk során ke­letkezett kultúra kincseivel is. Hazánk szabad ország lett, a nemzetek, népek együttműködésének és egyenjogúsá­gának élharcosa, amely erőinek legjavával küzd a békéért, a haladásért, az elnyomás, a kizsákmányolás minden formája ellen, s alkotmányunk adta lehetőségek nyomán e területen is több és jobb eredményt értünk el, mint történelmünk során bármikor. Augusztus 20 az új kenyér ünnepe is egy­ben, amely érzékelteti népünk évszázados küzdelmét az emberi jogok, a munkalehető­ségek, s egyben a kenyér biztosításáért. Bár a mai 27 évesek ebben csak történelmet ér­zékelnek, de az idősebbek tudják, hogy ezek a célkitűzések és az ezekért folyó harcok mit jelentettek. Ma népünk biztonsággal megtermeli az ország kenyerét. Ma országunkban szilárd törvényes rend és biztonság van, a dolgozó emberek meg­számlálhatatlan helyen és formában részt vesznek az ország életének formálásában, irányításában, és minden becsületes dolgo­zó ember számára biztosított, hogy teljes tudásával munkálkodjék egyénisége kibon­takoztatásában, az ország fejlesztésének igen bonyolult, sokrétű munkájában. Tudjuk, és egy pillanatra sem feledjük, hogy szocializmust építő népünk csak akkor tudja teljesen megvalósítani nemzeti cél­jainkat, ha fennmarad a béke, ha soha töb­bé nem válik reális veszéllyé a háború. Európában több mint 30 év telt el háború nélkül, amire földrészünk életében még nem volt példa. Az Európa szívében élő magyar népnek is az ad lehetőséget építőmunkájának foly­tatására, ha békében, biztonságban dolgoz­hat. Ez elemi érdekünk. Alkotmányunk születésnapján teljes jog­gal állapíthatjuk meg, hogy történelmi ta­pasztalatokon nyugvó szocialista politikánk az egész magyar nép érdekeit képviseli. lkotmányunk ünnepén mindezeket 1=| szükséges átgondolni, hogy min- J\ dennapi életünk hétköznapjainak gondjai, bajai sem tévesztessék szemünk elől a célt: a társadalom egyenrangú tagjaiként legjobb tu­dásunk szerint szolgálni népünket, teljesí­teni kötelességünket, mert az ünnepeken sem árt arról megemlékeznünk, hogy min­den jog forrása a kötelezettségek becsületes teljesítése. 115 nappal határidő előtt Átadták a BHG áj üzemét Iklódi Gábor, a BHG vezérigazgatója köszönti az új üzem építőit, dolgozóit. AZ ALKOTMÁNY, s az új kenyér ünnepéről új üze­mükben emlékeztek meg teg­nap Szekszárdon a BHG Kap­csológép Gyárának dolgozói. Elkészült, s az átadási ünnep­ség után már termelt is az a gépsor, ami a pár hónap alatt felépített acél és üveg üzem­csarnokban kapott helyet. Iklódy Gábor, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár vezér- igazgatója ünnepi beszédének nagyobbik részében az új üzem jelentőségéről szólt. El­mondta, hogy az elmúlt év­ben együttműködési szerző­dést kötöttek a TOTÉV-val, s a Tolna megyei vállalat dol­gozói kiváló munkájának eredményeként a határidő előtt 115 nappal elkészült az új üzem. A gyors kivitelezést nagymértékben elősegítette hogy a közreműködő vállala­tok egymás mellett dolgozva, soha nem akadályozták, sőt gyakran eredeti feladataikon túl is segítették egymást. Szólt arról, hogy az eltelt két év bebizonyította, helyes volt az a döntés, hogy a haj­dan olaj kályhát gyártó üzem­ben meghonosították a tele­fonközpontok leglényegesebb, s egyben legnagyobb precizi­tást igénylő berendezésének, a kapcsológépeknek a gyártá­sát. Most ezt a tevékenységet teszi teljesebbé az átadott fe­lületkikészítő üzem, amely­ben évente 40 ezer négyzet- méter fémfelületet tudnak a hazánkban használatos tech­nológiákénál sokkal jobb mi­nőségben galvanizálni, illetve festeni. Korábban ennek el­végzésére alvállalkozókat — termelőszövetkezetek mellék­üzemeit — kellett megbízni, s így a termék sokkal többe ke­rült, mintha itt készítették volna, és minősége sem volt mindig megfelelő. Az új üzem szervesen beil­leszkedik a BHG többi üze­meinek sorába, s első lépcsője annak a fejlődésnek, aminek már a folytatásán dolgoznak az építők. Beszédének befejezéseként a vezérigazgató Kobra József­nek, a TOTÉV igazgatójának a miniszter nevében a Kohó- és gépipar kiváló dolgozója kitüntetést adta át. Békési Mihály, a Kapcsológép Gyár főmérnöke és Sass Gábor, a BHG témavezető főmérnöke a BHG kiváló dolgozója kitün­tetést kapta. Pénzjutalmat kapott többek között Sóhaj da Imre tmk-lakatos és Hammer László villanyszerelő. AZ ÜNNEPSÉGET köve­tően Lackó László, az üzem vezetője bekapcsolta az új festősort, s Steindl Károly, a BHG Kapcsológép Gyárának igazgatója bemutatta az új berendezéseket a vendégek­nek, közöttük K. Papp József­nek, a Tolna megyei pártbi­zottság első titkárának, dr. Rúzsa Jánosnak, a városi pártbizottság első titkárának, Császár Józsefnek, a megyei tanács elnökhelyettesének, dr. Nedók Pálnak, a városi ta­nács elnökének, s az üzem létrehozatalában közreműkö­dő cégek, külkereskedelmi válalatok vezetőinek, képvi­selőinek. — sz 1 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom