Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-18 / 195. szám

/tolnaN . . , © KÉPÚJSÁG 1976. augusztus 18 Kosárlabda SIÖ-KUPA IV. Gemenc-kupa Verseny - szünetekkel A Paksi SE NB III-as lab­darúgócsapata vasárnap is­mét jól vizsgázott: értékes pontot szerzett Siófokon. Kő­vári Istvánt, a csapat edző­jét kérdeztük, minek köszön­hető a siófoki pontszerzés? — Már szerdán, a Komló elleni edzőmérkőzésen azt A bonyhádi járási labda­rúgó-bajnokság eredményei: Kakasd—B.varasd 6:2, ifi: Augusztus 20-án és 21-én, pénteken és szombaton kerül sor Szekszárdon a Szekszárdi Vasas rendezésében a Sió­kupa női kosárlabdatornára. A rendező egyesület NB I-es csapatán kívül a jugoszláviai játszotta a csapat, amit Sió­fok ellen dolgoztak ki. Az első félidőben a játékosok kitűnően végrehajtották el­gondolásomat. A második 45 percben már némileg vissza­estek a középpályások, ami érthető, a nagy munka kifá­rasztotta őket. Ami feltétlen 7:0, Závod—Hőgyész 1:0, ifi : 0:2, Börzsöny—Kéty 4:4, ifi: 3:1, Izmény—Mucsi 5:3, ifi: Topolcsanka, a csehszlovák Lokomotiv Bratislava, vala­mint a bulgáriai Spartak Várna együttese vesz részt. A mérkőzésekre Szekszár­don a Zrínyi utcai torna- csarnokban kerül sor. pozitív, akárcsak a Budapes­ti Spartacus ellen, Siófokon is vesztett állásból fordítot­tuk meg a mérkőzést. Egy kis szerencsével az utolsó percekben még a győzelmet is megszerezhettük volna. — Mit várhatunk a soron következő mérkőzésektől? — Csak abban az esetben tudjuk ezt a formát tartani, ha a játékosok megértik, hogy az edzéseken még több munkát kell vállalniuk. El­sősorban a hozzánk került fiataloknál tapasztalható erőnléthiány. Szombaton a Dunaújvárosi Építőket fo­gadjuk és remélem, a siófo­ki formáját tudja a csapat hozni. Erre nagy szükség len­ne, hisz a lelkes paksi közön­ség jó folytatást vár tőlünk. Képünkön a a paksi csa­pat első gólja, melyet az NB Ill-ban elért: a beívelt lab­dát Kajári a levegőben úszva fejelte a hálóba. Kajári mö­gött, kissé balra csíkos mez­ben Somodi. 9:1, Tevel—Kisvejke 1:1, ifi: 1:1, Cikó—Győré 2:1, ifi: 2:2. Mit csinál egy vitorlázó­repülő-verseny mezőnye rossz időben? Nos, az őcsényi IV. Gemenc-kupa résztvevőinek ezt is alkalmuk volt meg­tapasztalniuk, ugyanis a kez­deti jó időjárás után az el­múlt hét közepére, aztán pe­dig a hét elejére megváltoz­tak az éghajlati viszonyok, így nem maradt más hátra, mint a kirándulás (Tolna és Baranya szép tájaival, törté­nelmi és művészeti emlékei­vel ismerkedett a mezőny) és a kedvelt kiegészítősport, a horgászat, amelyben — öröm­mel jelenthetjük — szintén eredményesen szerepeltek a szekszárdi versenyzők... Adósak vagyunk persze még a szombati és a vasár­napi versenynap eseményei­vel, ekkor ugyanis — igaz, repülősnyelven szólva: csak „háztömb körüli négykézláb- feladatot” — repült a me­zőny. A nagy teljesítményű gépek, a Fókák és a Pirátok is túljutottak a versenyszint­hez szükséges negyedik szá­mon, 5 ez azt jelenti, hogy mindkét kategória viadala — függetlenül a további repü­léstől — már értékelhető. Lapunk tegnapi számában, a megyei labdarúgó-bajnok­ság bevezetőjében helyesen írtuk, hogy Gerjen nyert 2:1 arányban Dombóvárott a tsz csapata ellen. Az eredmé­nyek felsorolásánál viszont fordítva jelent meg az ered­mény. Elnézést kérünk. * Másodízben rendezte a HVDSZ megyei bizottsága az Alkotmány-kupa kispályás labdarúgó- és tekeversenyt. A kispályás labdarúgásban 14 csapat vett részt. Az első helyet a Szekszárdi Város­Továbbra is jól szerepelnek a szekszárdi Gyulai György repülőklub versenyzői, a sza­badosztályban Simó Willy egy 6—13., illetve egy harma­dik helyezést ért el, így ösz- szesítésben továbbra is a har­madik helyen áll. A standard­osztály negyedik versenyszá­mában Kóré Vilmos ugyan­csak 8. lett, így is tartja ösz- szesítésben előkelő harmadik helyét. Ebben a feladatban egyébként az eddig gyen­gébben szereplő Molnár Er­nő remekelt: Pirat típusú gépével az 5. lett. Kedden az eső miatt ismét kényszerpihenőre szorult a mezőny, ennek persze a piló­ták egyáltalán nem örülnek és várják a további felszállá­sokat, hiszen egy vitorlázó­repülő-verseny célja mi is le­hetne más: sokat repülni, az­tán még többet repülni... Eredmények. Standard­osztály. 4. versenyszám. öcsény—Kisapostag—Öcsény, 132 km-es hurok: 1. Gallé Béla (Csepel) Fóka—5 64,26 km ó — 1000 pont, 2. Nemes (IMRK) Pirat 55,98 — 949, 3. Kaszab (Szolnok) Pirat 54,05 — 909, .. .5. Molnár Ernő gazdálkodási Vállalat szerez­te meg a Szakály testvérek Építőipari Ktsz, a Patyolat és a Bátaszéki Kádár Szövetke­zet előtt. A férfi tekések ver­senyében 20-an indultak és hármas dombóvári siker szü­letett: 1. Árvái Ödön, 2. Ger­gely János, 3. Árvái Emil. (Mindhárom a Dombóvári UNIÓ Szövetkezettől). * A játékvezető tévedése mi­att elmaradt Kölesd—Zomba MNK labdarúgó-mérkőzést ma, 16 órakor játssza a két csapat Kölesden. (Szekszárd) Pirat 52,80 — 882, .. .8. Kóré Vilmos (Szek­szárdi Pirat 50,91 — 843. .. .10. Kenderes László (Szek­szárdi Pirat 50,52 — 835, .. .27. Gyimesi Attila (Szek- szárd) 0 — 0. Az összesített verseny ál­lása 4 versenyszám után: 1. Elek Tivadar (Pécs) 3448, 2. Kaszab 3184, 3. Kóré Vilmos 3129, 4. Kenderes László 3050, .. .21. Gyimesi Attila 1594, 22. Molnár Ernő 1440. Sza­badosztály 5. versenyszám. Öcsény—Paks—Szakály— öcsény, 108,5 km-es három­szög: 1. Sziebert Béla (Pécs) Cobra—15 54,86 — 115, 2—3. Müller (Csepel) és Vass (KIM) egyaránt Cobra—15 58,23 — 114, ...6—13. Simó Willy (Szekszárd) Standard Jantar 35,00 — 0. 6. verseny­szám. Öcsény—Kisapostag— Tab—Öcsény, 207,5 km-es háromszög: 1—2. Vass és Csordás Csaba (Győr) egy­aránt Cobra—15 79,29 — 1000, 3. Simó Willy 81,11 — 956. Az összesített verseny állása 6 versenyszám után: 1. Vass István 4590, 2. Gönczi (KIM) 4523, 3. Simó Willy 4368. SAKK Befejezés előtt Óbányán a mes­terjelöltek sakkversenye. Holnap már eredményhirdetésre kerül sor. Jó folytatást várnak Járási labdarúgás HÍREK 4. A traktorosok abban az időben igen sokat dolgoz­tak. Nem volt ritka, amikor az ötvenes évek elején két és fél, háromezer forintot vittünk haza, igaz, nem nyolcórai munkáért. A szezon idején előfordult, hogy ötezer forintot vittünk haza egy hónapban. Addig dol­goztunk a földön, amíg az ekék ki nem fagytak. Ösz- szel mindig leltárt csináltunk. Számba vettük egész évi teljesítményünket, s még azt is, hogy ki veszített el egy kulcsot, s azért mennyit kellett fizetni. Télen gép­javítást végeztünk. Az egész évben használt erőgépe­ket, munkagépeket gondosan kijavítottuk, terv sze­rint, szemlére előkészítettük. Ezek a szemlék a gép­állomás nagy eseményei voltak. Munkavédelmi szem­pontból is felkészítettük a gépeket, úgy hogy amikor a megyei és járási vezetők kijöttek szemlére, és azt el­fogadták, akkor biztos, hogy nyugodt lélekkel kezdhet­tünk hozzá a munkához, amikor kinyílt az idő. Egy gépszemle résztvevői Emlékezni kell azokra az esetekre is, amikor Té­véiről, Kétyről és más helyekről elkergettek bennün­ket, nem engedték, hogy a földön a nehéz géppel szánt­sunk. Bár a teveli gépállomáson Magyar Sándor ak­kori gépész, Miklós József mezőgazdász és Blasek Sán­dor főgépész jól összehozta a gárdát, mégis sokszor ve­szekedni kellett, hogy az ottani traktorosok rámehes­senek a földre, dolgozhassanak. Később aztán annyira megszerettek bennünket, hogy nem akartak elengedni állomáshelyünkre. Akkor a teveli gépállomás a tégla­gyárban volt. A gépállomásokon a DÉFOSZ képviselte a dolgo­zók érdekeit. A gépállomások vezetőivel szorosan együttműködött ez a szervezet és mindig az volt a cél, hogy jobb munkakörülményeket teremtsenek a trakto­rosoknak, a szerelőknek. Abban az időben Kócs Árpád és Rubányi János volt a megyei DÊFOSZ vezetője. A gépállomási DÉFOSZ-szervezetek a járási irodákhoz tartoztak. Amikor a háromhónapos DÉFOSZ-iskolát elvégeztem, kellő szakmai és politikai ismeretek birto­kában, 1953-ban kineveztek a bölcskei állomás igazga­tójává. Itt 196 munkatársammal dolgoztam. Petróczi Gyula volt a főmezőgazdász, Igaz Pál pedig a helyet­tes. A gépállomáson 1954-ben 56 traktor, 26 cséplőgép, és 5 magyar gyártmányú AC-kombájn dolgozott. Tíz kévekötő aratógép, számtalan kultivátor és tárcsa se­gítette munkánkat. Jól felszerelt műhelyben dolgoz­tak olyan kiváló emberek, mint Kánai István, Szekeres Lajos és Papp Sándor. Itt a gépállomáson igen sok jó traktoros dolgozott, például Kiszli Ferenc, Kiszli Já­nos, Pálinkás János, Lubik János, Besenczi János, Kvasz Pál, Oláh István, 01..h József és sokan mások. Megemlítem, hogy ebben az időben 14 női traktoro­sunkat hathónapos iskolára küldtük. Amikor vissza­A bölcskei gépállomás adminisztratív dolgozói jöttek, ketten kaptak egy erőgépet, úgy dolgoztak. Bri­gádvezetőjük a Kuruc bácsi nevű, igen jó szakember, volt. Ö patronálta a lányokat. Kiváló traktoroslánynak ismertem Kovács Máriát, Szlovák Ilonát és a Gallai lányt. Csak az volt a baj, hogy a tizennégy lány kö­zül sokan férjhez mentek, s többet nem ültek traktor­ra. A gépállomáson ebben az időben Berenczi István volt a politikai munkás, nagyon jó politikus, jó ember. Szerették a dolgozók. Mindenkit ismert, a gépállomás, valamint a dolgozók ügyét lelkiismeretesen intézte. Úgy tudom, rendőr és Madocsán lakik. Harminc éve alakultak a gépállomások. A fiatalok­nak történelem, mi pedig részesei voltunk a szocialista mezőgazdaság megszületésének. Erre emlékeztem a Tolna megyei Népújság hasábjain, köszönöm, hogy erre lehetőséget adtak. Amikor a Duna-töltést erősítették, a gépállomásiak traktor-hátsókerekek segítségével különleges billenő pótkocsikat készítettek. A bölcskei gépállomás új szerelőműhelye — 1954-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom