Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-17 / 194. szám

XXVI. évfolyam, 194. szám. ÄRA: 0,80 Ft. 1976. augusztus 17., kedd Mai számunkból PANASZÁRADAT AZ ÖNKISZOLGÁLÓ ÉTTEREMBEN (3. old.) VÉRES NAPOK EMLÉKEZETE (4. old.) SZEKSZÁRDI DÓZSA— MÁV DAC 2:1 (1:0) (5. old.) TAMÁSI KÉSZÜL A LOVASNAPOKRA (6. old.) Küldöttértekezlet után - kongresszus előtt H atodik kongresszusá­ra készül legátfogóbb tömegmozgalmunk, a Hazafias Népfront. A szám­vetés és a további feladatok kijelölésének időszaka a mostani. A különböző szin­tű értekezleteken a felmé­rés, a tanulságok levonása megtörtént, a járási bizott­ságok megszűnésével és a községi bizottságok meg­erősítésével kialakultak az új szervezeti keretek és — noha az országos kongresz- szus még hátravan — a tennivalók kijelölése is meg­történt. Figyelemmel a megyei küldöttértekezlet megállapí­tásaira, több községi akti­vistával és Csajbók Kál­mánnal, a megyei bizottság titkárával folytatott beszél­getés alapján ki lehet mon­dani, hogy nemcsak a fel­adatok nőttek meg, hanem azok teljesítéséhez a felté­telek is javultak. Megyénk népfrontbizott­ságaiban több mint három­ezren tevékenykednek. Jó a nők és fiatalok aránya, az előbbiek 35, az utóbbiak 24 százalékát adják a bizottsá­gi tagságnak. De ennél is fontosabb, hiszen a továb­biakban éppen ez a munka magasabb szintre emelésé­nek egyik feltétele: meg­nőtt a munkások aránya, ma már 23 százalék. Ettől várható elsősorban a lakó- területi bizottságok tevé­kenységének javulása. Szo­rosabb lesz a kapcsolat az üzemek és a falvak között, hiszen — főleg a bejáró dol­gozók — elsősorban lakó­helyükön végeznek társa­dalmi munkát. Vagy kell hogy végezzenek. Ez a be­járók aktivizálásának is egyik jelentős módja. A népfront különböző vi­lágnézetű emberek tömeg- mozgalma. Ez azonban ko­rántsem jelenti azt, hogy nem kell érvényesülnie a párt politikájának. A párt- szervezetek igen nagy se­gítséget adtak és adnak a jövőben útmutatásaikkal, de azzal is, hogy sok kom­munista éppen a népfront­ban végzi politikai munká­ját. Sok az új arc a bizottsá­gokban, a cserélődés elég nagy volt, de ez nem baj, mert így sikerült elérni, hogy egy-egy terület vala­mennyi társadalmi rétege képviseltesse magát, hallat­hassa hangját és vehessen részt a községpolitika ala­kításában, végrehajtásában. A szocialista demokrácia fejlesztésének elengedhetet­len feltétele és ugyanakkor biztos alapja a lakosság mind szélesebb rétegeinek cselekvő részvétele a köz­életben. A népfrontbizottsá­gok részvétele nélkülözhe­tetlen az egészséges község- és várospolitika kialakítá­sában, hiszen átfogva a la­kosság úgyszólván egészét, véleményét-tolmácsolni tud­ják, de egyszersmind moz­gósítani is mindenkit szű- kebb és tágabb pátriája szebbítésére, jobbítására. Csak a közéleti érdeklődés és tevékenység vezetheti rá az embereket arra, hogy megtanulják a közösségi ér­deket az egyéni érdek fölé helyezni, úgy munkálkodni a köz javára, hogy minden­ki elérje egyéni boldogulá­sát is. Mindehhez elsősorban a népfrontban tevékenykedő kommunisták és munkások tudnak nagy segítséget ad­ni. A jól dolgozó munkás­nak nemcsak üzemében, ha­nem lakóhelyén is van be­csülete, s az üzemben ki­alakult munkásszemléletet más környezetbe is át tud­ják plántálni. Feladat a jövőben is to­vább erősíteni a munkás­paraszt szövetséget, amely­hez immár a szervezeti fel­tételek is javultak a nép­fronton belül. Ehhez jó ala­pot ad egymás élet- és munkakörülményeinek jobb megismerése és megismer­tetése, az egymásra utalt­ság felismerésének elősegí­tése. Segíteni kell paraszt­ságunk gyors beilleszkedé­sét a változó és fejlődő életkörülményekbe. Ez is feladata a népfrontbizottsá­goknak. Az értelmiség, amelynek zöme munkás és paraszt származású, jelentős szere­pet vállal a népfrontmun­kában. Míg korábban in­kább humán érdeklődésű szellemi dolgozókkal talál­koztunk e területen, mára módosultak a foglalkozási arányok. Nőtt a népfront­ban tevékenykedő közgaz­dászok, mérnökök, agrár­mérnökök, orvosok, jogá­szok száma. Hangsúlyozni sem kell, mennyivel színe­sebbé, sokrétűbbé és átfo- góbbá teszi ez a mozgalmat. Vannak még „fehér fol­tok” a megyében is. Éppen ezért — nagyon helyesen — a népfront kiemelten fog­lalkozik az apró falvakkal, pusztákkal, külterületekkel. A jövőben elsősorban nem ott kell megteremteni a tá­jékozódási, művelődési és véleménynyilvánítási alkal­makat, ahol azok amúgy is adottak, így a legkönnyebb, hanem ott, ahol a legna­gyobb szükség van rájuk. De nem közömbös a téma- választás sem. A vitafóru­mokat, rendezvényeket olyan kérdésekről kell tar­tani, amelyek az adott te­rület lakosságot legjobban érdeklik. Nem kétséges, hogy mások a problémák például Várongon, mint Pakson, akár a közellátásra, közlekedésre, vagy az egész­ségügyi, kulturális ellátott­ságra gondolunk. A népfront — politikai mozgalom. T evékenységét elsősor­ban politikai terüle­ten fejti ki azzal, hogy a szocialista építő­munkára mozgósít minden becsületes állampolgárt vi­lágnézetre való tekintet nélkül, úgy, hogy erősíteni igyekszik mindazt, ami va­lamennyiünket összeköt, a szocializmus igenlését. Eh­hez a szándék és akarat adva van. A program vilá­gos, a bizottságok összetéte­le jó, a társadalmi-politikai légkör kiegyensúlyozott —a népfrontszerveken a sor. LETENYEI GYÖRGY Olvasótábor kezdődött Sötétvölgyben A könyv útja az írótól az olvasóig, Vörös Károlyné elő­adása. Vasárnap délelőtt kezdő­dött megyénk első olvasó­tábora Szekszárdon a sötét­völgyi úttörőtáborban, ahol egy hétig nyolcvan általános iskolás tartózkodik. Hétfőn délelőtt négy kis­csoportos foglalkozást tartot­tak: a gyerekek a könyvtár használatának tudnivalóit sajátították el. Délutáni programjukban Vörös Ká­rolyné vezetésével elmélet­ben végigkísérték a könyv útját az írótól az olvasóig. Este pedig Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényé­ből készült filmet tekintették meg. Ma délelőtti foglalkozá­suknak magvát'is ez a film képezi. Ma és szerdán dél­előtt író-olvasó találkozó lesz a táborban. Néhány nap­ra vendégként tartózkodik a gyerekek között Tóth Béla és Baka István a Kincskereső című gyermekirodalomi lap szerkesztőségének munkatár­sai, akik kiscsoportos foglal­kozásokat is vezetnek. A tá­bor vendége lesz Horgas Bé­la, a Gyermekünk című lap szerkesztője. Kedden délután „Látod, amit én látok?” címmel He­len Borten könyvének alap­ján képzőművészeti foglalko­zást tartanak. „Színek és vo­nalak” címmel rajzpályáza­tot hirdetnek. Csütörtökön délelőtt a „Gyere velünk, játsszunk együtt” című sport- vetélkedő után Janikovszky Éva íróval találkoznak és be­szélgetnek a gyerekek. Este pedig Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regé­nyéből készült filmet nézik meg. Pénteken délelőtt rövid műsorral megemlékeznek a táborban alkotmányunk ün­nepéről. Szombaton délelőtt valamennyi iskolás az irodal­mi jelmezversenyre készül. Olyan jelmezeket készítenek, amelyek egy-egy általuk is­mert irodalmi hőst eleveníte­Szabad program az olvasótáborban. nek meg. Az ésti tábortűz mellett felvonulnak a jelme­zesek. Az olvasótábor célja, hogy az olvasóvá nevelést segítse. Szempontot ad a rendszeres olvasáshoz. A rendező szer­vek, a megyei könyvtár és a városi úttörőelnökség jövőre felhasználja az idén szerzett tapasztalatokat. A sötétvöl­gyi úttörőtábor ezután min­den évben helyet ad az ol­vasótábornak. Bátaszék-Bonyhád Útkorszerűsítés — ötvenmillióért Megnyílt a colomból csúcs Leonyid Brezsnyev üzenete Július elején kezdte meg a Pécsi Közúti Építő Válla­lat szekszárdi építésvezető­sége az 5603-as számú, Báta- széket Bonyháddal összekötő út korszerűsítési munkáit. A mintegy húsz kilométeres utat hat méterre szélesítik, hogy megfeleljen az egyre növekvő forgalom követel­ményeinek. Az idei program: Bátaszéktől kiindulva nyolc kilométernyi szakaszt borí­tanak aszfaltszőnyeggel — ennek nagy része már el­készült — és a kismórágyi és a mőcsényi átkelési szaka­szon módosítják a nyomvona­lat is, „eltüntetik” a veszé­lyes hajtűkanyarokat. Ez utóbbi két munkánál húsz­ezer köbméter földet mozgat­nak meg. Felépítenek — még az idén — két hidat. A beruházás, amely nagy mértékben javítja a forga­lom biztonságát, több mint ötvenmillió forintba kerül és 1977-ben fejeződik be. Fel­vételünk a kismórágyi hajtű­kanyarban készült, ahol nagy teljesítményű exkavátorral végzik a földmunkát. Colombóban hétfőn délelőtt a Sri Lanka-i főváros több ezer lelkes, zászlókat lobog­tató lakosának ünneplése kö­zepette megnyílt az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek ötödik érte­kezlete. A hatalmas, hófehér üveg és beton konferencia- terem kapujában Szirimavo Bandaranaike asszony, a ven­déglátó ország miniszterelnö­ke fogadta a sorra érkező ál­lam- és kormányfőket. A nagy konferenciateremben a színpad fölött kifüggesztették a mozgalomhoz tartozó 85 állam lobogóit. Alattuk há­rom széksorban foglaltak he­lyet a küldöttségek vezetői. Az első sorban ültek között foglalnak helyet az el nem kötelezett mozgalom alapító országainak vezetői, Tito ju­goszláv elnök, Indira Gandhi indiai miniszterelnök, Anvar Szadat egyiptomi elnök. Ott ült az elnökségben Pham Van Dong, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság minisz­terelnöke és a harmadik sor­ban helyet kapott Abdel Fat- tah, a Palesztinái Felszaba­dítás! Szervezet képviseleté­ben, amely most került be a konferencia koordinációs bi­zottságába. Az első sor közepén Huari Bumedien algériai elnök, az el nem kötelezettek leg­utóbbi csúcsértekezletének elnöke és a mostani konfe­rencián elnöklő Bandara^ naike asszony foglalt helyet. Ünnepélyes megnyitó be­szédében Bandaranaike asz- szony a világpolitikai helyzet és az el nem kötelezett moz­galom több időszerű kérdé­séről beszélt. Sri Lanka hat éve már előterjesztett javas­latát megismételve indítvá­nyozta, hogy az Indiai-óceánt nyilvánítsák békeövezetnek, amely mentes a nagyhatal­mak katonai erőitől. „Nem meglepő, hogy az Indiai­óceán partjain elterülő álla­mok biztonságukat és szuve­renitásukat veszélyeztetve látják Diego Garciától” — mondotta Sri Lanka minisz­terelnöke és követelte, hogy az Egyesült Államok szerelje le a haditengerészeti bázist. A közel-keleti helyzetről szólva Bandaranaike asszony hangoztatta, hogy a béke egyetlen reménye abban rej­lik, ha Izrael kivonul a meg­szállt arab területekről és el­ismeri a palesztinaiak jogát az önálló nemzeti államra. Az elnöklő kormányfő éles szavakkal ítélte el a dél-af­rikai és a rhodesiai fehér ki­sebbségi rezsim faji politiká­ját. (Folytatás a 2. oldalon).

Next

/
Oldalképek
Tartalom