Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-13 / 164. szám

1976. július 13. U 'iÍÉPUJSAG A „hosszú élet körzetei” Huszonöt pálcaütés dohányzásért Gyűjteményt állítottak össze a Komárom megyei Levéltárban azokból az ira­tokból, amelyek tanúsítják, hogy az esztergomi városi tanács már a XVIII. szá­zadban is nagy gondot for­dított a tűzvédelemre. Amint azt a t. magistrátus végzése — „Költ Esztergomban dei 30. juni 1770-ben” — elő­írta. „Kemény büntetés alatt parancsoltatott az egész vá­rosban a gyulladás ellen és a tűznek elojtására célzó rendelések” megtartása. Ez szabályozta többek között, hogy „minden háznál egész esztendő által bizonyos edényben és tágas helyen legalább két akóra való víz készen legyen. Nagyobb há­zaknál pedig több vizet tart­sanak a házigazdák és zsel­lérek...” Aki az istállóban, a paj­tában, a szérűskertben és „más veszedelmes helyen dohányozni tapasztaltatik, minden irgalmasság nélkül 1 forintra fog büntettetni, melyből 50 dénár az bévá- dolónak, 50 dénár pedig a város cassájába fog adattat- ni. Aki pénzbül meg nem fi­zetheti, 25 pálcát fog szen­vedni”. Szigorúan megszabták a rendelkezések a kéménysep­rők tennivalóját is. „Kemé­nyen parancsoltatik, hogy az kémények vizsgálója októ­ber közepétől fogva fél már­ciusig minden három hétben az kéményeket szorgalmato­sán vizsgálja”. Az első vizs- gáláshoz a fazekast is maga mellé kellett vennie, hogy az a kályhákat és a kemencé­ket vegye tüzetesen szem­ügyre. Érthetőek voltak a szigorú rendelkezések, hiszen a gyú­lékony építőanyagok hasz­nálata, a zsúfoltság, a házak mögötti istállók szérüskert- je nemcsak tűzfészkeket (je­lentettek, hanem elősegítet­ték a tűz gyors elharapózá- sát is. Gyakran repült fel a házak tetejére a vörös ka­kas. Az egyik legnagyobb tűzesetet, amely gyermek- játékból keletkezett, 1818- ban jegyezték fel, amikor három óra alatt a 600 házból álló városban 175 ház pusz­tult el, és 12 halálos áldoza­tot követelt a vész. Jellem­ző, hogy a tüzet okozó hat­éves kisfiút is megbüntették 12 vesszőcsapásra és 2 heti gyenge vason történő utca­seprésre. Szovjet orvosok 40 ezer rendkívül magas kort meg­ért szovjet lakost vizsgáltak meg. A vizsgálat adatai egy­értelműen bizonyították: az egészség és az erő megőrzé­sének legfőbb eszköze a munka. Munka nélkül, a belső szervek mindennapos edzé­se nélkül nincsenek meg a normális fejlődés lehetősé­gei. Akik lusták, rendkívül hamar elhízhatnak és szem­betűnően legyengülnek. A szovjet gerontológusok meg­állapították, hogy 90—110 éves korban az alapvető életmechanizmus funkcio­A Szovjetunió északi ré­szén létesítették a Pinjezssz- kij nevű állami rezervátu­mot, amely több mint 40 ezer hektáron terül el. A Pinyega és a Szotka folyók közötti vidék különösen karsztos tájairól nevezetes. Több mint száz föld alatti barlangot — amelyek között 2—3 kilométer hosszú is akad, víznyelőket, tárnákat, labirintusokat fedeztek fel A szentendrei nyár kere­tében vasárnap Vujicsics Ti- hamér-emléknapot rendeztek a város művelődési központ­jában. Vujicsics Tihamérról készült kisfilmeket vetítették le a nálásának viszonylag ma­gas szintje figyelhető meg. így például a Kaukázusban élő öregek jelentős része 90 év felett is megőrzi nem­zőképességét. A magas életkor szem­pontjából különösen a hegy­vidékek kedvezőek, ahol rendkívül tiszta a levegő és nincs stresszhatás, az élet- módot — úgymond — a ter­mészet szabályozza. A „hosz- szú élet körzetei” a Szovjet­unióban a kaukázusi és a közép-ázsiai hegyvidékek. E területeken csaknem 300 ezer 90 évnél idősebb aggas­tyánt tartanak számon. itt. A labirintusok elraga­dóan szépek: a szűk átjárók hatalmas jégtermekké szé­lesednek. A rezervátumhoz csatolt lombos erdő növényzete a különféle éghajlati zónák­hoz tartozik — sarkvidéki, alpesi, ural-szibériai, sztyep­péi és európai. Botanikusok, erdészeti szakemberek, talajkutatók, barlangászok folytatnak itt kutatómunkát. művelődési központban, ez­után emlékkiállítás nyílt, amelyen a zeneszerző életé­nek, több tárgyi emlékét mu­tatták be. Este hangversenyt rendeztek Vujicsics művei­ből. Vujicsics-emléknap Barlangrezervátum Tv-napló Bálint György emléke Most lenne hetvenéves — még csak hetven! — s halálától már majdnem annyi idő múlt el, mint ameny- nyit élnie adatott. Belegondolni is iszonyatos. Életműve két kötet, de szerencsére a művészetben nem rőffel mérik az értéket. Mert ez a kétkötetnyi hosszabb, rövidebb írás teljes világ, pontos tükre annak, amit utolsó írásai egyikében így fogalmazott meg: „Szerettem volna mélyebb, őszintébb, szabadabb értel­met adni az életnek, a magaménak és a többiekének. Szerettem volna megérni, hogy a civilizáció többet je­lentsen, mint kifogástalanul működő jégszekrényeket és modern mellékhelyiségeket. Minden jel amellett szól, hogy hiába éltem.” Az életmű sorsa rácáfol az utolsó szavakra, mert ez az erőszakosan kettétört élet most vált a helytállás példájává, erkölcsi értelemben is, de azzal a nyugtalan tudásvággyal, európai látókörrel is, ami Bálint Györgyöt emberként, íróként egyaránt jellemezte. Tudjuk, el­jutott az illegális kommunista pártig, s marxista világ­látása lényegesen több volt, mint a hozzá hasonló pol­gári származású kortársak oly gyakori ellenzékisége, életre szóló elkötelezettség volt, amit halálával pecsételt meg, s joggal írta a legjobbak nevében: „Hűek marad­tunk eskünkhöz, mert néztünk, láttunk és jelentettünk.” Művészete — mert művészetéről kell beszélnünk — a múló napok reflexióit emelte kivételes' rangra, min­dig a megszabott terjedelmen belül, s ezek a két-három gépoldalnyi írások igazi remekléssé váltak. így is mond­hatjuk: irodalmi tekintélyt tudott adni a napilap mú­landóságára ítélt írásoknak, s ezzel a magyar újságírás legjobb hagyományait folytatta. S ez az irodalmi rang — nem is lehetett másként — európai látókörrel, rop­pant ismeretanyaggal, s ami legalább ilyen fontos, er­kölccsel, emberi tisztességgel társult. Ez maradandó- ságának titka. A Bálint Györgyre emlékező tv-műsor legfőbb eré­nye az volt, hogy olyanokat szólaltatott meg, akiket valóban személyes kapcsolat fűzött hozzá, mert jól tudjuk, mennyi az álemlékező, aki utólag nevezi ki magát barátnak. Hangzatos frázisok helyett az átélt emlékeket idézték a műsor résztvevői, szerényen, a rég távozott barátot megillető tisztelettel, s ugyanakkor olyan szeretettel is, ami folyton átsugárzott az emlé­kező szavakon. Cs. L. Peru népművészete A távoli dél-amerikai ország népművészetét bemutató kiállítás nyílt Budapesten a Néprajzi Múzeumban. Ke­rámia szobrok a kiállítás anyagából. Bakó Jenő felvételei. Ifjúmunkás­találkozó Befejeződött vasárnap az országos ifjúmunkás­találkozó a Heves me­gyei Tardoson. A négy­napos programban töb­bek között kirándulás, táborépítés, tájékozódá­si futóverseny, termé­szetjáró akadályverseny, valamint kulturális mű­sor szerepelt. A tábor lakói felkeresték a Bükk hegység munkásmozgal­mi emlékhelyeit. Az egyes sportágakban leg­jobb eredményt elért megyék csoportjait dí­jazták. A versenyekben a legmagasabb pontszá­mot a Szabolcs-Szatmár megyei fiatalok érték el. Pravoszláv kiállítás Új program az óvodákban Az Iparművészeti Múzeum gazdag ikon- és pravoszláv ötvösműgyüjteményből nyújt a látogatóknak válogatást az a kiállítás, amelyik vasár­nap nyílt meg a nagytétényi kastélymúzeumban. A külön­leges tárlaton a keleti festé-. szét és ötvösművészet alko­tásai közül több nagy értékű műkincs tekinthető meg. Balatoni múzeumok A Balaton-part na­gyobb üdülőtelepein és a közvetlen környék kirándulóközpontjaiban több mint húsz múzeum, illetve kiállítás várja az érdeklődőket. Anyagukat felfrissítették, s kiállítot­ták az új szerzeménye­ket. A nyári idényben 2 —3 hetenként újabb kép­zőművészeti és helytör­téneti kiállításokat nyit­nak a nagyobb mú­zeumokban. A lengyel oktatásügyi ha­tóságok egyik legfőbb gond­ja a gyermekek lehető leg­jobb felkészítése az iskola- köteles korra. Ezt a célt szol­gálja az állami óvodák egyre bővülő hálózata, amely mind több, három éven felüli gyer­mekre terjed ki. A lengyel óvodákban jelenleg új prog­ram szerint készítik fel a gyermekeket a jövendő isko­lai tanulmányokra. A gyere­kek megkezdik az írás és számolás tanulását. Egy új város az NDK-ban A „Schwarze Pumpe” kom­binát dolgozói a közeli He- yerswerda lakói. A város 66 ezer lakosából 57 ezer a húsz éve épült újváros lakója. A felnőtt lakosság kétharmada a várostól 16 kilométerre fek­vő, brikettet, kokszot, városi gázt, elektromos energiát és vegyi anyagokat előállító üzemóriás dolgozója. Hogyan élnek ennek a nagyüzemnek a dolgozói munka után? Például az Űr­hajós-negyedben? E kerület minden utcája egy-egy űr­hajós vagy űrkutató nevét viseli. 5600-an élnek itt. A Nemzeti Front kerületi bi­zottságában 25 különféle ko­rú, foglalkozású, nemzetisé­gű, pártállású ember tevé­kenykedik. Ez a bizottság irányítja a lakosság társadal­mi életét, gondoskodik — megfelelő program alapján — a lakóházak, parkok rendben tartásáról, a szabad idő hasz­nos és kellemes eltöltésének lehetőségeiről. A bizottság a munkáját az NSZEP szer­veivel egyetértésben végzi. A városukat, kerületüket nagyon szerető lakosok az idén tavasszal rózsakertet lé­tesítettek, ahol a nyár folya­mán tízezer rózsa nyílik. Ilii u n kaski u b Belorussziában, a minszki autógyár munkásai — akik­nek termékeit nemcsak a Szovjetunióban, de külföldön is jól ismerik — birtokba vették új klubjukat, amelyet joggal nevezhetünk kultúr­palotának. Az új létesítményt a szakszervezet és az üzem anyagi eszközeiből építették. A klub az autógyáriak ked­venc pihenő- és találkozó­helye lett. Az öntevékeny művészeti körökben közel 1200 dolgozó és családtagjaik foglalkoznak. A részvétel ter­mészetesen ingyenes, ám ez nem jelenti, hogy az öntevé­keny művészek munkája amatőr színvonalon mozog, így például a színházi stúdiót Zgyiszlav Sztomme, a Szov­jetunió népművésze, a neves belorussz színész vezeti. A színházi kollektíva szovjet és külföldi szerzők érdekes da­rabjait mutatta be. Amikor az amatőr színjátszók színre hozzák legújabb darabjukat, az 1000 főt befogadó terem­ben alig lehet szabad helyet találni. A színház megkapta a Népszínház kitüntető cí­met, azt a legmagasabb cí­met, melyet az amatőr szín­játszó együttesek elérhetnek. Az üzemi kultúrpalota né­hány más öntevékeny művé­szi köre is kiérdemelte a ki­tüntető elnevezést. Este a klub helyiségeiben táncegyüttesek, vokálegyütte- sek, zenekarok, filmstúdiók munkája folyik. Nappal a kultúrpalotát csengő gyer­mekhangok töltik meg. Báb­színházát, zenei stúdiót, kó­rust szerveztek számukra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom