Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-30 / 179. szám
A KÉPÚJSÁG 1976. július 30. A közművelődés kérdései Műveltség Csúfos és méltatlan vita folyt a közelmúltban egy nagyüzemben. Arról volt szó, hogy az üzem illetékesei közül néhányan megkísérelték a továbbtanuló dolgozóktól megtagadni a törvényes tanulmányi szabadságot és közülük a bejáróktól az útiköltség-hozzájárulást is. A takarékosságra hivatkoztak. A pártszervezet és a szak- szervezet erélyes közbelépésére volt szükség, hogy a továbbtanuló dolgozók ne rövidüljenek meg. A FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA Mondhatnánk: ritka eset. Rendhagyó, nem jellemző. Hiszen a vállalatok, gyárak, intézmények vezetői ma segítik és nem akadályozzák a dolgozók tanulását, művelődését. A támogatás valóban nem tagadható, gyakorlati megvalósulása mégsem mindig sima. Felesleges példákat felhozni, hogy egyes helyeken milyen nehézségekbe ütközik — a jóindulat és a megértés mellett is — a megfelelő szabad idő biztosítása, a kedvező műszakbeosztás megvalósítása, stb. Igaz, ellenpéldákat is mondhatnék, — példákat arra, hogy az üzemek, ipariak és mezőgazdaságiak, miként biztosítják a feltételeket dolgozóik művelődéséhez. Nem mondhatjuk tehát, hogy valamiféle „általános szemléletváltozásra” van szükség. De azt igen, hogy nem árt alaposabban elgondolkodni néha azon, milyen gyakorlati haszonnal jár a munkások, alkalmazottak művelődése a munkahely számára. A szakmai ismeretek gyarapodásának a haszna magától értetődő; itt felesleges a bizonyítás. De igen nagy haszna, bár forintokban csak később, s áttételesen mérhető haszna, van az általános műveltség gyarapodásának is. Szemléletbeli fél- resiklások, félreértések inkább e körül adódnak manapság, ezért érdemes ezt a dolgot jobban szemügyre venni. Rádiós beszélgetésben kérdezte a múlt év végén egy vidéki nagyüzem termelési osztályvezetője: milyen termelési javakat nyújt a gyárnak, ha egy gépkezelő általános gimnáziumi érettségit szerez? A kérdés hangsúlyában benne volt a válasza is: semmilyent. Ha már mindenáron tanulni akar, szerezzen inkább magasabb szakmai képesítést. Csakhogy a dolog mégsem ilyen egyszerű. Kétségtelen, hogy az általános műveltség — legyünk szerényebbek: az általános műveltség alapjainak — megszerzése elsősorban inkább az egyénnek, mint az üzemnek van hasznára. Szakképzett munkaerő hiányával küszködő iparvállalat vezetői számára csekély öröm, hogy néhány tucat munkásuk — például — általános gimnáziumi érettségi megszerzésére készül. Közvetlen értéke-eredménye a munkahely számára aligha van — mondják. AZ ÜZEM ÉRDEKE IS Igaz is, nem is. Mindenesetre: a műveltségbeli gyarapodás társadalmi értéke ilyen számítással nem közelíthető meg. Ellenérvként mondjuk el a közhelyszerű igazságot, hogy magasabb képzettségű, szélesebb látókörű emberekkel könnyebb szót váltani szakmai kérdésekről is — hogy a kultúra nagyobb felületeivel való találkozás felébreszti az érdeklődést a részletek, adott esetben a szakmai ismeretek es az üzem Szergej Mihalkov kisregényéből készít filmet Palásthy György. A gyermekmusical zeneszerzője Lendvai Kamill. A felvételeket Esztergom főterén készítik. A színes, zenés filmnek 250 gyermekszereplője van. (MTI Fotó — Friedmann Endre — KS) Filmek - augusztusban iránt is. Hogy, aki magasabbról lát, az többet lát. S hogy a gyárnak azért is érdeke a kollektíva általános ismereteinek emelése, mert annak haszna a jobb közösségi szellemben, az élénkebb gondolkodásban mutatkozik meg hamarosan. Nem kétséges, hogy a nagyobb távlatokban gondolkodó emberek számára ezeknek az érveknek súlyuk van. Kivált, ha módjukban van körülpillantani, benyomásokat szerezni olyan ipari, mező- gazdasági közösségekben, ahol a kulturális élet nemcsak formális, időnkénti műsoros estek rendezésében, hanem elmélyült, tartalmas művelődési tevékenységben nyilatkozik meg. E sorok írója az elmúlt hónapokban éppen ilyen jellegű tájékozódás céljából járt több vállalatnál, mezőgazdasági üzemben. A tapasztalatokról „tételesen” beszámolni itt lehetetlen —, de idézhetők azoknak a beszélgetéseknek a summája, amelyek egy-egy munkáskollektívával való találkozás folyamán alakultak ki. Többen elmondták: az általános iskola felsőbb osztályaiba (akik valami miatt nem fejezték be a tanulmányaikat), a gimnáziumba, főiskolák levelező tagozataira elsősorban természetesen a jobb egyéni boldogulás reménye vitte el őket. Az ember — régi igazság — önmaga számára tanul. De elmondták azt is, hogy a kultúra különféle forrásainak megismerése a tartalmasabb közösségi élet megteremtéséhez is hozzájárul. Eszmecseréik, beszélgetéseik magvasabb tárgy körül forognak. Értőbben nézik a világ dolgait. Világnézetük tudatosabbá válik. Közelebb kerülnek a politikához is. A művészeti élményeket céltudatosabban keresik. Gyakrabban járnak színházba. A televíziós műsorok között igényesebben válogatnak. Közelebb kerülnek lakóhelyük, városuk művelődési intézményeihez. Olvasmányaikról gyakrabban, elmélyültebben beszélgetnek el egymással. A MŰVELTSÉG EREDMÉNYE Meglehet, így túlságosan „kisimítottnak” hat mindez. De hát a valóságban nem ilyen egyszerűen és problé- mátlanul következtek be a változások, mint ahogy fentebb felidéztük. A művelt- séf eredménye nem máról holnapra mutatkozik meg, aki tegnap örömét lelte egy giccses porcelánban, holnapután nem fut súlyos művészi 4 > élményeket nyújtó tárlatokra. A folyamat lassú —, de biztosan emelkedő tendenciát mutat. Egyik beszélgető társunk kifakadt: — Ki gondolta volna, hogy egy nagyüzemben bizonygatni kell az általános műveltség fontosságát és az üzemben hasznosítható értékeit? Bizonyára nem tapasztalatok nélkül beszélt így. Lehettek kellemetlen élményei. Harci feladat volna tehát a művelődési lehetőségek megteremtése? Nem, ezt nem mondhatjuk; az üzemek, vállalatok nagy többsége megadja hozzá a lehetőségeket, a támogatást. Néhány helyen előfordulhat, hogy küzdeni kell ezekért. De ebben a küzdelemben sok a szövetséges. Nem nehéz megjósolni, hogy a küzdőknek lesz igazuk —, mert az általános műveltségben, szellemi javakban gazdagodó munkáskollektíva minden üzemnek érdeke, hiszen érdeke az egész társadalomnak is. T. I. Színes, változatos szórakozást ígér az augusztusi filmműsor: szovjet, jugoszláv, olasz és más külföldi produkciókat és új magyar filmet is láthatnak a nézők. Augusztus újdonsága lesz Szomjas György „Talpuk alatt fütyül a szél” című színes produkciója, a betyárság életéről szóló izgalmas kalandfilm. Főszerepeit Dzoko Rosie, Bujtor István, Vladan Holec, és Bordán Irén játssza. Színes, szinkronizált szovjet film „Az utolsó találkozás”, Borisz Bunyejev alkotása, amely egy barátság történetét eleveníti fel. Ugyancsak augusztusban kerül a közönség elé Igor Ta- lankin „A cél kiválasztása” című, kétrészes, színes szovjet filmje. Színes, szinkronizált csehszlovák film „A halott férfi este” című krimi. A dr. Mla- den című jugoszláv film a legendás hírű orvos életének 1941 júniusa és 1942 áprilisa közötti szakaszát örökíti meg. Ugyancsak a háború éveiben játszódik a Tölgy, azonnal jelentkezzen ! című színes, szinkronizált román film. Ugo Tognazzi játssza a főszerepét Mario Monicelli Olcsó regény című színes, szinkronizált filmjének. Az olasz stúdióban forgatták az Éjfélkor indul útjára a gyönyör című vígjátékot is. amelynek főszerepét Monica Vitti alakítja. A filmbarátok köre hálózatban vetítik majd Michelangelo Antonioni „Foglalkozása: riporter” című filmjét, s itt kerül a nézők elé a Quebracho című színes, argentin film is. Segítik a klubokat Az ifjúsági klubok tartalmi munkájának segítésére hirdetett akciót az Állami Ifjúsági Bizottság a KISZ KB- val, a SZOT-tal, az Országos Közművelődési Tanáccsal és más szervekkel karöltve. A támogatás elsősorban a klubokban folyó tartalmi munka javítását szolgálja, s azt a megyei szervek döntése alapján lehet elnyerni. Uj- szerűek a támogatás fajtái: technikai eszközök, pénzhelyettesítő utalványok és szerkesztett műsorok, összeállítások. A hazai lexikonirodalom egyik jelentős vállalkozása, állam- és jogtudományi intézet szerkesztésében állam- és jogtudományi enciklopédia készül. Hézagpótlónak ígérkezik a munka, hiszen a millenniumra megjelent hatkötetes Magyar jogi lexikon A pénzhelyettesítő utalványokkal a tartalmasabb, magvasabb műsorokat lehet honorálni. Az akció keretében biztosított támogatás összegét a megyék között az országos klubbizottság osztja szét, az igények további elbírálása a megyei klubbizottságok feladata. Támogatásban csak működési engedéllyel rendelkező klub részesülhet. A központi támogatást első ízben november 7. alkalmával osztják ki. máig is az egyetlen, átfogó jellegű jogi enciklopédia. Az 1973-ban megkezdett és most is munkában lévő enciklopédia írói szinte kis monográfiaként dolgozzák fel az, állam- és jogtudományok egész mai anyagát. Az enciklopédiában tudományáganként 250 tanulmányt terveznek. TÁRSADALMI SZEMLE A folyóirat élén közli Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront főtitkárának: Nemzeti egység, szövetségi politika, népfront című cikkét. A cikkben többek között ez olvasható: „A Hazafias Népfront VI. kongresszusát előkészítő gyűlések sorozata befejeződött. A lakosság érdeklődése ez alkalommal is magas fokú volt: több mint 450 ezer állompolgár hallgatta meg a beszámolókat, és 30 ezren fejtették ki a véleményüket munkánkról. A felszólalásokban szerepelt minden olyan kérdés, amely a község, a város, a terület élete során egyáltalán felmerülhet. Szó volt a területfejlesztésről, az ellátásról, a közlekedés és köznevelés kérdéseiről, az életünket zavaró fogyatékosságokról és a termeléssel összefüggő témákról is.” Ez alkalommal is tanúbizonyságát adta az ország népe, hogy mélyen érdeklődik az ország jövője iránt, részt kíván vállalni a község, a város, szűkebb hazája napi gondjaiból. A népfrontmozgalomnak egyik célja az ilyen feladatokra való mozgósítás. De nemcsak ez. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a népfrontmozgalom keretében mind több munkás, paraszt, értelmiségi és alkalmazott jut érdemben szóhoz, és alkotó módon vehet részt a közügyek intézésében. így válik a párt szövetségi politikájának ütőképes keretévé a Hazafias Népfront. A folyóiratban olvashatjuk Nagy János külügyminiszter-helyettes értékelő cikkét: Egy évvel Helsinki után címmel Borsi Emil cikkének tartalmát jól kifejezi a cím is: „A fejlett szocializmus kérdései négy pártkongresszus tükrében.” Dr. Csernok Attila az iparban egyre növekedő készletekről ír. NEMZETKÖZI SZEMLE összevontan jelent meg a Nemzetközi Élet július augusztusi száma. A folyóirat összeállítást közöl a testvérpártok közelmúltban lezajlott kongresszusairól. Részletesen olvashatunk a Szovjetuniónak az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott tizedik ötéves tervéről és a kelet—nyugati kapcsolatokról, az enyhülés kérdéseiről. A nyugat-európai országok törekvéseiről szól a Tinde- mans-jelentés című Európa Archív cikk. A cikkből kiderül : a nyugat-európai országoknak a jövőt illető legfőbb törekvése az egység megtalálása, az Európai Unió megvalósítása. Vannak-e esélyek arra, hogy a nyugateurópai nemzeti államok egységes külpolitika, közös gazdaság, valuta, kereskedelmi és szociálpolitika kialakításával egy európai föderációban egyesüljenek? Erre a kérdésre felel a cikk. Az új NATO-doktrina című cikkből, amelyet a Le Monde Diplomatique-ból vett át a folyóirat megtudhatjuk: milyen, az új helyzetnek megfelelő doktrínát próbál az USA kialakítani, s milyen szerepet szán ebben a Közös Piacnak, illetve a NA- TO-nak. A folyóirat ismer teti a spanyol Demokratikus Koordináció kiáltványát és ugyancsak a dokumentumok rovatban található a Portugál Köztársaság alkotmánya. PÁRTELET Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője: Segítsük a KISZ-t kongresszusi elhatározásainak valóra váltásában! című cikkében írja: „Nemcsak illendő, de politikai kötelességünk is arról gondoskodni, miként segítse a párt annak minden szerve, szervezete, valamennyi kommunista az ifjúsági szövetség kongresszusi elhatározásainak megvalósítását. Számot kell vetnünk irányító, segítő, ellenőrző munkánk további teendőivel, annak érdekében, hogy minél magasabbra emelkedjen a KISZ- tevékenységnek színvonala”. Dr. Soós Gábor a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára a termelőszövetkezeti törvény korszerűsítéséről írt cikket. A Pártélet korábbi számaiban „A termelési rendszer és a pártirányítás” címmel három szerző cikke jelent meg. A folyóirat most egy cikkben összegezi a vita legfontosabb tanulságait: A termelési rendszerek és a pártszervezetek feladatai — címmel. Több cikk foglalkozik a tagkönyvcserével, az ezzel kapcsolatos tapasztalatokkal és a Szemle-rovatban olvashatjuk Leonyid Szerge- jevics Moszimnak, az SZKP KB alosztályvezetőjének Kádár János válogatott cikkeinek és beszédeinek moszkvai kiadásához írt cikkét. 1980-ig megyénkben is Szakrendszerű oktatás A kulturális ágazaton belül kiemelt feladat az általános iskolai hálózat erőteljes fejlesztése. Az Oktatási Minisztériumban a napokban összesítették a megyék oktatási hálózatfejlesztési terveit. Az V. ötéves tervben 5,4 milliárd forintot fordítanak — a lakótelepi iskolák nélkül — általános iskolai fejlesztésre. (Ez az összeg a negyedik ötéves tervben 1,8 milliárd forint volt.) A prognózisok szerint az általános iskolások száma 1980-ig 110000-rel nő. Ennek ellenére a szakrendszerű oktatásban részesülő felső tagozatosok aránya tovább emelkedik és meghaladja majd a 99 százalékot. Békés, Fejér, Heves, Nóg- rád, Szolnok, Tolna, Vas és Zala megyében a szakrendszerű oktatás teljes kiépítését tervezik. Az V. ötéves terv időszakában a megyék terveiben mintegy 3600 általános iskolai diákotthoni hely létesítése szerepel. Ezzel a fejlesztéssel a diákotthoni helyek száma 1980-ig mintegy 14 000-re emelkedik. Jelenleg az általános iskolás korúak 30,5 százalékát tudják az iskolák napközi otthoni ellátásban részesíteni. Az V. ötéves terv végére ez az arány 38 százalékra emelkedik, azaz 1980-ban 442 000 tanuló részére biztosítanak majd napközi ellátást. A tanácsok tervei szerint 1976—1980 között 4750 tanterem létesül, ebből több mint 1800 az új lakótelepeken, a lakásokhoz kapcsolódó beruházásként. Vagy meglesz, vagy nem Jogi enciklopédia
