Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

( TOLNA 's, , , Befejeződött a berlini konferencia 1976. július 1. ^PÚJSÁG 3 (Folytatás a 2. oldalról) a népek közötti együttmű­ködésért lépnek fel, és fon­tos tényezői az enyhülés megszilárdításáért vívott harcnak. Ezekben az országokban fokozódik az a harc, ame­lyet a munkásosztály — a társadalmi fejlődés fő ereje, a dolgozó néptömegek, a tár­sadalmi haladás, az egész nemzet érdekeinek kifejező­je — vív, és fokozódik a töb­bi demokratikus és monopó­liumellenes erők harca is. Ez a harc a monopolkapitalista uralom alapjai ellen irányul.. A társadalom mind szélesebb rétegei számára nyilvánvaló­vá Válik annak történelmi szükségszerűsége, hogy a ka­pitalista társadalmat minden egyes nép akaratával össz­hangban létrehozandó szo­cialista társadalom váltsa fel. Mindez új lehetőségeket nyújt arra, hogy a népek si­keresen küzdjenek az euró­pai nemzetközi kapcsolatok­nak az enyhülés szellemében történő további átalakítá­sáért, a demokráciáért és a haladásért. Mindez hozzájá­rul ahhoz, hogy növekedjék a szocializmus eszméinek a társadalmi fejlődésre való befolyása. A konferencia résztvevői méltatták az enyhülés terü­letén elért előrehaladást. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az egyetemes béke még koránt sincs szavatolva, hogy az enyhülés még nem szilárdult meg, s hogy a tar­tós biztonsághoz és együttmű­ködéshez vezető úton még nagy akadályokat kell leküz­deni. Az imperializmus, a neo- kolonializmus politikája, az elnyomás és a kizsákmányo­lás minden formája tovább­ra is a fő veszély a béke, a népek függetlensége és egyenjogúsága számára. Az imperializmus lényege nem változott, de az erővi­szonyok változása következ­tében pozíciói gyengébbek. Ez kifejeződik abban, hogy nem képes felszámolni a szocializmus történelmi vív­mányait és feltartóztatni a haladó erőknek, valamint a népek felszabadító és füg­getlenségi mozgalmának elő­retörését. Az imperialista rendszer nehézségei a kapitalista rendszer általános válságá­nak további elmélyüléséből fakadnak; ez a válság a ka­pitalista társadalom életének valamennyi — gazdasági, társadalmi, erkölcsi és poli­tikai — területére kiterjed és a különféle országokban eltérő formában és mérték­ben nyilvánul meg. A dokumentum rámutat azokra a mély ellentmondá­sokra, amelyeket a kapitalis­ta rendszer válsága idéz elő a nemzetközi politikai és gaz­dasági kapcsolatokban, majd megállapítja: A munkásosztály, a kapita­lista Európa dolgozói a vál­ságból való demokratikus ki­útért küzdenek, olyan kiútért, amely megfelel a néptöme­gek érdekeinek és megnyitja az utat a társadalom szocia­lista átalakulása felé. A nagytőke reakciós körei úgy igyekeznek kiutat talál­ni ebből a helyzetből, hogy korlátozzák a néptömegek de­mokratikus és szociális jogait, igyekeznek rájuk hárítani a válság terheit. Ezenfelül ar­ra törekednek, hogy akadá­lyozzák az enyhülés és az ak­tív együttműködés politiká­ját, aláássák a helsinki érte­kezlet eredményeit és az ál­lamközi kapcsolatokban is­mét a feszültség és a kon­frontáció légkörét teremtsék meg. Bizonyos erők még min­dig annak a hidegháborús po­litikának visszatérése mellett lépnek fel, amelynek követ­kezményeként a kontinens egymással szemben álló töm­bökre hasadt. Az ilyen poli­tika ellen harcoltak és har­colnak a kommunista pártok és más demokratikus és béke­szerető erők. Véget kell vetni a fegyver­kezési hajszának, hozzá kell látni a fegyverzet és a fegy­veres erők csökkentéséhez. A növekvő fegyverkezési kiadá­sok mind súlyosabb terheket rónak a dolgozókra, a néptö­megekre. Ha ezt az óriási anyagi erőt a népek életszín­vonalának emelésére fordíta­nák, az hatalmas hasznot je­lentene az egész emberiség haladásának. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspár­tok véleménye szerint az enyhülésért vívott harc fon­tos hozzájárulás az olyan nemzetközi feltételek meg­teremtéséhez, amelyek hoz­zájárulnak a társadalmi ha­ladáshoz. Mindez a tőkés országok­ban kedvezőbb harci feltéte­leket hoz létre a demokrati­kus és szocialista átalaku­láshoz. Segíti a szocialista or­szágok további sokoldalú gazdasági, szociális és politi­kai fejlődését, a szocialista társadalom lehetőségeinek még teljesebb kibontakozta­tását. E tényezők együttes hatá­saként fokozódik a népeknek az igazságosságra és a békére való törekvése. A szocializ­mus eszméi mindinkább át­hatják a széles tömegek tu­datát. Az európai országok kom­munista és munkáspártjai a többi demokratikus és béke­szerető erővel együtt döntő szerepet játszottak azokban a politikai akciókban, amelyek Európában lehetővé tették az enyhülés, a biztonság meg­erősítése és az együttműkö­dés irányában tett fordula­tot. A konferencián részt ve­vő pártok a jövőben is tevé­kenyen fellépnek a béke, az együttműködés és társadalmi haladás Európájáért. Ebben a szellemben fog­ják fejleszteni internaciona­lista, elvtársi önkéntes együttműködésüket és szoli­daritásukat Marx, Engels és Lenin nagy eszméinek alap­ján, szigorúan figyelembe vé­ve az egyes pártok egyenjo­gúságát és szuverén függet­lenségét, a belügyekbe való be nem avatkozást, tiszte­letben tartva a haladó tár­sadalmi átalakulásért és a szocializmusért vívott harc különböző útjai megválasz­tásának szabadságát. A szo­cializmusért a saját ország­ban vívott harc és minden egyes pártnak saját munkás- osztályával és népével szem­beni felelőssége összefügg a világ dolgozóinak, összes ha­ladó mozgalmainak és a né­peinek kölcsönös szolidaritá­sával a szabadságért és a függetlenség megerősítéséért, a demokráciáért, a szocia­lizmusért és a világbékéért folytatott küzdelemben való kölcsönös szolidaritásával. A kommunista és munkás­pártok szükségesnek tartják a kommunisták és az összes többi demokratikus, békesze­rető erők közötti párbeszé­det és együttműködést. Eköz­ben abból indulnak ki, ami összeköti őket. és fellépnek az együttműködést gátló bi­zalmatlanság, az előítéletek leküzdéséért. Kötelességüknek tartják felhívni a népi erők figyel­mét azokra a károkra, ame­lyeket az elvakult anti kom­munizmus okoz a békéért és haladásért indított mozga­lom kibontakoztatásának. A kommunista pártok semmi­képpen sem tekintik anti- kommunistáknak mindazo­kat. akik nem értenek egyet politikájukkal, bírálják tevé­kenységüket. Az antikommu- nizmus olyan eszköz volt és marad, amelyet az imperia­lista reakciós erők nemcsak a kommunisták, hanem más demokraták és a demokrati­kus szabadságjogok ellen is felhasználnak. Ezek az erők kampányokat folytatnak a kommunista pártok, a szo­cialista országok ellen, kezd­ve a Szovjetunióval, a szo­cializmus és a haladás erői ellen, azzal a céllal, hogy le­járassák a kommunisták po­litikájának és eszméinek hi­telét a néptömegek előtt, meg­osszák a munkásmozgalmat, akadályokat gördítsenek a demokratikus és a népi erők együttműködése elé. A hala­dásért és demokratikus fej­lődésért indított népi moz­galom érdeke, hogy elszige­telje és leküzdje az anti- kommunizmust. A konferencia résztvevői üdvözlik azokat a sikereket, amelyeket számos országban és nemzetközi téren a kom­munista és a szocialista, szo­ciáldemokrata pártok közötti együttműködés fejlesztésében értek el. A konferencia résztvevői — hangsúlyozza a továbbiak­ban a dokumentum — eluta­sítanak minden olyan politi­kát és világnézetet, amely lé­nyegét tekintve a munkás- osztályt a kapitalista rend­szernek rendeli alá. A harcnak, amelyet föld­részünk kommunista pártjai és a kapitalista országok de­mokratikus erői a fasiszta rendszerek maradványainak felszámolásáért, a demokrá­cia fejlesztéséért, a békéért, az ellen az állandóan növek­vő fenyegetés ellen folytat­nak, amelyet a nemzetközi monopóliumok és multinacio­nális társaságok tevékenysége jelent minden egyes ország szuverenitására és független­ségére nézve, nagy jelentősé­ge van abban, hogy Európa a béke és haladás kontinensévé váljék. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok a munkásokhoz és alkalmazot­takhoz, a parasztokhoz, a kö­zéprétegekhez, a tudományos­műszaki értelmiséghez, a kul­turális személyiségekhez, va­lamennyi politikai párthoz, tömegszervezethez és egyesü­léshez, minden, a haladásban és Európa békés jövőjében érdekelt emberhez azzal a felhívással fordulnak, hogy tevékenyen vegyenek részt abban a küzdelemben, amely a következő célokért folyik: 1. Az enyhülési folyamat elmélyítéséért, a leszerelés­re és az európai biztonság növelésére irányuló haté­kony intézkedések megvaló­sításával. A konferencia résztvevői felszólítanak azoknak az alapelveknek és megállapo­dásoknak pontos betartására és teljes megvalósítására, amelyeket az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záróokmánya tartal­maz, valamint minden olyan szerződés és megegyezés vég­rehajtására, amely ezeknek az alapelveknek megfelelj- s a békét és a biztonságot szol­gálja. A dokumentum kiemeli, hogy az enyhülés megszilár­dítása és elmélyítése érdeké­ben Európa a katonai enyhü­lésre irányuló intézkedések gyakorlati megvalósításának példáját mutathatja és kell mutatnia. Az európai kommunista és munkáspártok nyomatékosan felszólítanak minden népet és kormányt arra, hogy ener­gikusan szánjanak síkra: — mindenfajta fegyverke­zési verseny, különösen a nukleáris fegyverkezés meg­szüntetéséért; a leszerelési kérdésekkel kapcsolatos tár­gyalások meggyorsításáért, a külföldi katonai támaszpon­tok megszüntetéséért és a külföldi csapatok, s fegyver­zetek idegen területekről való kivonásáért és a csapatok fel­oszlatásáért; minden állam katonai költségvetésének rendszeres csökkentéséért. Haladéktalanul szükséges. — hangsúlyozzák a konferen­cia résztvevői — hogy kikü­szöböljék az atomháború ve­szélyét. amelynek kirobban- tása az emberiséggel szem­ben a legnagyobb bűntett lenne. Ezenkívül a dokumentum célul tűzi ki a baktérium­fegyverek. a vegyi fegyverek és más tömegpusztító eszköj- zök betiltását és megsemmi­sítését. Sürgeti a tömegpuszi- tító fegyverek új típusainak, valamint az ilyen jellegű úlj fegyverrendszerek kifejlesz­tésének és előállításának megtiltását. A konferencia résztvevői állást foglalnak amellett, hogy Európa és a világ kü­lönféle területeit a béke és az együttműködés övezeteivé alakítsák át, amelyek mente­sek külföldi hadseregektől és katonai támaszpontoktól. A konferencián részt vevő pártok síkraszállnak azért, hogy a Földközi-tenger a bé­ke tengerévé váljék, továbbá, hogy csökkentsék a fegyve­res erőket és a fegyverzete­ket elsősorban azokban a körzetekben, ahol a katonai konfrontáció különösen ve­szélyes. Abban a meggyőződésben — folytatja a dokumentum — hogy Európa tömbökre való megosztottságának meg­szüntetése jelentős mérték­ben hozzájárul földrészün­kön és az egész világon a tar­tós biztonság és a béke el­éréséhez, a konferencia részt­vevői síkraszállnak a NATO és a Varsói Szerződés egy­idejű felszámolásáért és első lépésként azok katonai szer­vezeteinek megszüntetéséért. A konferencia résztvevői szükségesnek tartják az ag- ressziós háborúk, az erőszak­kal való fenyegetés és a bár­milyen fajta erőszakalkal­mazás propagálásának hala­déktalan megszüntetését és betiltását, továbbá minden nép széles körű és rendsze­res tájékoztatását a fegyver­kezési hajsza megszüntetése és a leszerelés érdekében folytatott tárgyalások alaku­lásáról és intézkedésekről. 2. A fasizmus kiirtása, a demokrácia és a nemzeti függetlenség megvédése. Spanyolországban új hely­zet alakult ki. Az erőteljes és egyesített harc, amelyet az országban most egyre nyil- vánosabbai^ vívnak, az Euró­pában fennálló utolsó fasisz­ta rendszer közeli végét jel­zi — állapítja meg a doku­mentum, majd hangsúlyozza: A konferencia résztvevői szembe szállnak minden olyan kísérlettel, amely a francóizmus politikájának bármilyen formában való to­vábbfolytatására irányul, és felszólítják Európa demokra­tikus és haladó erőit, hogy fokozzák tevékeny és konkrét szolidaritásukat Spanyolor­szág minden antifasiszta erő­jével a demokráciáért és a szabadságért vívott harcuk­ban. A konferencia résztvevői üdvözlik az 1974. április 25- én a fasizmus alól felszabadí­tott új Portugália haladó irá­nyú fejlődését. Támogatnak minden arra irányuló lépést, hogy akcióegységet hozzanak létre a kommunisták, a szo­cialisták, a fegyveres erők mozgalma, az összes demok­ratikus erők között, amelyek azt a ma már az alkotmány­ban is deklarált célt tűzték maguk elé, hogy felépítik a szocializmusra orientálódó de­mokratikus és független Por­tugáliát. A konferencia résztvevői kinyilvánítják Ciprus népével való szolidaritásukat. Követe­lik, hogy haladéktalanul hajtsák végre az ENSZ Cip­rusról szóló határozatait, amelyek előírják az el nem kötelezett Ciprusi Köztársa­ság függetlenségének, szuve­renitásának és területi integ­ritásának tiszteletben , tartá­sát, az összes külföldi csapa­tok Ciprusról történő azon­nali és feltétel nélküli kivo­nását. A konferencia résztvevői kifejezik szolidaritásukat Gö­rögország kommunistái és összes demokratikus erői iránt, szolidaritást nyilvání­tanak Észak-Irország demok­ratikus erőivel és határozot­tan fellépnek a Török Kom­munista Párt legalizálásáért. A konferenciá résztvevői fellépnek a kommunisták és más haladó erők mindenfaj­ta megkülönböztetésével és üldözésével szemben, vala­mint az NSZK-beli anti­demokratikus törvényhozás ellen. A demokrácia és a társa­dalmi haladás érdekében a béke és a kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi kapcsola­tok és a baráti együttműkö­dés megőrzése érdekében ki kell irtani a fasizmust, meg kell akadályozni a fasizmus akár nyílt, akár álcázott for­mában újraéledését, harcolni kell a 'fasiszta és neofasiszta terrorista szervezetek és cso­portok létrejötte és tevékeny­sége ellen éppúgy, mint a fajüldöző propaganda és ak­ciók ellen, amelyek a mun­kásosztály és más haladó erők megosztására irányulnak — hangsúlyozza a dokumentum. 3. A kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítá­sáért, a népek közötti jobb kölcsönös megértésért. A konferencia résztvevői abból indulnak ki, hogy az együttműködésnek az embe- r; tevékenység legkülönbö­zőbb területein való fejlesz­tése elősegíti a béke megszi­lárdítását és a népek bizton­ságát, a személyiség gazdagí­tását a béke, a demokrácia és a humanizmus eszményei­nek szellemében. Ennek elő­feltétele és elengedhetetlen velejárója minden ország né­pe ama jogának tiszteletben tartása, hogy politikai, gaz­dasági, társadalmi és jogi rendszerét külső beavatko­zás nélkül, önállóan határoz­hassa meg és fejleszthesse, történelmi és kulturális ér­tékeit megvédhesse és gya- rapíthassa. Ezért a konferencia részt­vevő; felhívnak arra, hogy harcolni kell : — Az államok közötti együttműködés fej­lesztéséért és kibővítéséért, összhangban a helsinki érte­kezlet záróokmányában rög­zített elvekkel és megállapo­dásokkal. Síkra szállnak azért, hogy a tömegtájékoz­tatási eszközök objektív in­formációk alapján mindenütt a kölcsönös megismerés, a jobb megértést elősegítő esz­mék terjesztését, a népek kö­zötti bizalom és együttmű­ködés elmélyítését szolgál­ják; továbbá a kulturális ér­tétek és műkincsek cseréjé­nek fokozásáért, amely a né­pek közötti igazságosság, szabadság, testvériség és ba­rátság eszményeinek megva­lósítását szolgálja. 4. A békéért, a bizton­ságért, az együttműkö­désért, a nemzeti függet­lenségért és a társadalmi haladásért az egész vilá­gon. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspár­tok meg vannak róla győ­ződve: a béke, az együttmű­ködés és a társadalmi hala­dás Európájáért vívott harc fontos hozzájárulás ahhoz, hogy megoldják a politikai, gazdasági és szociális prob­lémákat az egész világon, s ez szükségessé teszi minden ország egyenjogú részvéte­lét. A földrészünkön végbe­menő pozitív változások ked­vező feltételeket teremtenek a népek felszabadító harcá­hoz, a háború veszélye elle­ni küzdelemhez, a feszültség enyhüléséhez a világ más részein is, a népeknek az új­gyarmatosítással és a nem­zeti elnyomás minden for­májával szemben folytatott harcához. Európa kommu­nista és munkáspártjai hang­súlyozzák az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezleten részt vevő országok által arra vonatkozóan vál­lalt kötelezettségek nagy je­lentőségét, hogy kapcsolatai­kat minden más országgal a Helsinkiben egyeztetett el­vek szellemében fejlesztik. A konferencia résztvevői síkraszállnak a háborús tűz­fészkeknek tárgyalások és az elért megegyezések szigorú betartása útján való meg­szüntetéséért, mindenekelőtt a közel-keleti konfliktus átfogó és igazságos rendezéséért; — Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa népének további tá­mogatásáért; Az Angolai Né­pi Köztársaság kormányának és népének támogatásáért; A fasiszta junta börtöneiben sínylődő összes chilei hazafi­ak és demokraták szabadon bocsátásáért; Az Uruguay- ban, Paraguayban, Guatema­lában és néhány más latin­amerikai országban a kom­munisták és más demokraták ellen folyó terror és megtor­lások haladéktalan megszün­tetéséért; A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság le­hető legnagyobb támogatásá­ért abban a harcában, ame­lyet az ország békés, min­denfajta külső beavatkozás nélkül történő, demokra­tikus egyesítéséért vív; Az arab népek, Dél-Afrika népei, Namibia és Zim­babwe népei, az agresz­sziók minden áldozata, a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen harcolók antiimperia- lista küzdelmének támogatá­sáért. A nemzetközi kapcsolatok demokratizálása és a nem­zetközi együttműködésnek az egyenjogúság és a min­den nép számára kölcsönös előnyök alapján történő fejlesztése nagy jelentőségű cél az imperializmustól és a neokolonializmustól mentes olyan nemzetközi közösség kialakításáért ví­vott harcban, amelyben a fejlett és a fejlődő országok közötti mélyreható arányta­lanságokat ki lehet küszöböl­ni, és amely minden egyes nemzet teljes függetlenségén és az emberiség problémái­nak megoldásában való te­vékeny részvételén alapul. A szocialista országok, az el nem kötelezett országok mozgalma, a fejlődő országok forradalmi és haladó erői, va­lamint a munkás- és demok­ratikus mozgalmak harcolnak az'új, az igazságon és az egyenjogúságon alapuló nem­zetközi politikai és gazdasági kapcsolatok kialakításáért. Az ilyen kapcsolatok a béke, a feszültség enyhítése és a tár­sadalmi haladás érdekét szol­gálják az egész világon és teljes mértékben megfelelnek Európa munkásosztálya és néptömegei érdekeinek. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspár-, tok felszólítják Európa dol­gozóit és összes demokrati­kus és békeszerető erőit, hogy a világ minden, szabadságát es függetlenségét védelmező népével való szolidaritás fo­kozása érdekében tegyenek új erőfeszítéseket és szervez­zenek új akciókat. Ez a harc nemzeti és társadalmi egyen­jogúságuk legfontosabb té­nyezője és fontos hozzájáru­lás az egész világ békéjéhez, biztonságához és társadalmi haladásához. * Befejezésül a dokumentum ezeket mondja: A konferencia résztvevői­nek az a véleménye, hogy a célok megvalósítása, ame­lyekért síkraszállnak, szá­mottevő haladást jelentene Európának a béke, a bizton­ság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrészé­vé való átalakítása útján. Hangsúlyozzák arra irányuló eltökéltségüket, hogy a fe­szültség enyhülésével létre­jött lehetőségeket olyan kéz­zelfogható eredmények eléré­sére használják fel, amelyek megfelelnek mind a dolgo­zók osztály érdekeinek, mind az összes nép nemzeti érde­keinek és az egész emberiség haladása érdekeinek is. A konferencián képviselt kommunista és munkáspár­tok fellépnek az összes de­mokratikus erővel, azok sa­játosságának és önállóságá­nak teljes megőrzésével tör­ténő konstruktív párbeszé­dért, hogy a békéért, bizton­ságért és a társadalmi hala­dásért vívott harcban gyü­mölcsöző együttműködés ala­kuljon ki. Azzal a felhívás­sal fordulnak a munkásosz­tályhoz, a parasztsághoz, a középréteghez, a tudomány és a kultúra képviselőihez, a nőkhöz, a fiatalokhoz, min­den haladó, demokratikus és békeszerető erőhöz és párt­hoz, a demokratikus tömeg­szervezetekhez, hogy sokszo­rozzák meg erőfeszítéseiket földrészünk békés jövője és minden nemzetének és népé­nek felvirágzása érdekében. Több mint három évtized telt el a fasizmus felett ara­tott nagy győzelem óta. Eu­rópának a tartós béke föld­részévé való átalakítása a legjobb megemlékezés lesz mindazokról, akik ezért a győzelemért harcoltak, és éle­tüket adták. A berlini konfe­rencián részt vevő kommu­nista és munkáspártok meg vannak győződve arról, hogy a találkozójukon kitűzött nagy célok megvalósítása megfelel minden nép érde­keinek és fontos hozzájáru­lás lesz a békéhez, a nem­zeti függetlenséghez, a de­mokráciához és a szocializ­mushoz az egész földkerek­ségen. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom